Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-13 / 19. szám

N Y í B V I D É K." szerző vezénylése, de az is, hogy az felfogásához módo­sitva, — a mi csekély módosítás, hogy ugy mondjuk, utolsó simítás, még épen szükséges volt, — énekelte el a dalegylet. A hangversenyen közreműködött a főgym­nasiumi zenekar is, mely Roedelnek egyik polkamazur­káját adta elő kissé erős zongorakísérettel. Kovács Edith k. a. Várady Antalnak „Ákácz virágok" czimü költemé­nyét'szavalta el meglepő biztossággal és érzés teljesen. A költeményhez zenét Gaál Ferencz irt, mely tehát ekként melodráma lett volna, — msgvalljuk azonban, hogy mi a zene és a vers közötti azoa benső összefüggést nem fedeztük fel, mely a melodráma elnevezés jogosultságát teljesen igazolná. Dr. Hoffman Emil ur, az ismert kép­zettségű dilettáns hegedűművész Beriot 3-ik konczertjét, majd °Gaál Ferencz „Serenade"játszotta, tanúságot téve az elsőben perfekt technikájáról, az utóbiban pedig izlésteljes vonókezeléséről. A proprammon ugyan fordí­tott sorrendben volt felvéve a két darab s éppen azért, tekintettel a közönségnek kevésbé műértő részére, nem volt volna felesleges a rendezőség részéről ezt a válto­zást bejelenteni. CJtána ifj. Kállay András ur, vármj­gyénk főispánjának fia énekelt Jósa Mártha k. a. zon­gorakisérete mellett néhány szép magyar nótát csengő bariton hangon igazi magyaros érzéssel, miket ráadással is meg kellett toldani s kinek előadásában egyedül a szükséges iskola és biztos fellép ís hiányzott. Ezen kivül Gaál Ferencz ur mint zongoraművész mutatkozott be egy saját szerzeményű „Mayyar rapsodiá í i-val, melyeta közönség tüntető tapsaira szintén ráadással kellett meg­toldania. Szóval a minden tekintetben magas művészi színvonalon álló hangverseny teljes mértékbin sikerült s a közönség kellemesen eltöltött est emlékével távozott. Nem hagyhatunk azonban szó nélkül néhány olyan apró­lékos körülményt, melyet a jövőben netalán rendezendő hangverseny érdekében kell felemlítenünk. Az egyik az, hogy legalább egy hosszabb szünet nem ártana a prog­ramra számai között, mert a csaknem nyomban követ­kező számok e nélkül kifárasztják a közönséget, — továbbá a rendezőségnek ügyelnie kell arra is, hogy a műsor számai alatt az épen elfoglalva nem levő közre­működők ne láttassák magukat a színfalak között akár szándékosan, akár véletlenül. És végül - ez már a nagy­érdemű közönségnek vagy is inkább a közönség köréből az illetőknek szól — a kik a hangverseny számok alatt csevegni óhajtanak, szíveskedjenek ezt odahaza elvégezni. — Dalárdánk Fiuuiéban. Városi dalárdánk tagjai, számszerint 29-én, pénteken délben keltek útra, hogy a pünkösdi ünnepek alatt Fiumíban tartandó országos dalár-v«rsenyen részt vegyenek. A mi dalárdánk szorgalmas törekvéssel készült erre a versenyre, s habár az ország régi nagy dalárdái mellet bizonyára nem számithat arra, hogy a verseny győzelmi babérját megszerezze, nincs okunk kételkedni abban, hogy szereplésével tisztességes sikereket fog elérni, daczára aunak, hogy a dalárda két első tenoristája hirtelen megbetegedvén, azok nélkül kell a versenyben résztvennie. Örömmel jegyezzük itt föl, hogy Kálláy András főispán ur őméltósága a dalárda védnöke, ki annyiszor tanúsította már jóindulatát e derék testület iránt, az országos versenyre szintén Fiúméba utazott. A főispán urnák e meleg érdeklődése minden esetre hatalmas előmozdítója annak a régen hangoztatott kívánalomnak, hogy dalárdánk a mi társadalmi életünk­ben az őt megillető helyet elfoglalhassa s e pozíciójában folytonos buzdítást nyerjen a fokról fokra való elő­haladásra. — Villamos világítás. Lapunk más helyén közöl­jük a „nyíregyházai villamosvilágitás létesítésére alakult társaság" alapitóinak a város közönségéhez intézett föl­hívását. Városunk közönsége bizonyára örvendetesen fog e mozgalomról tudomást venni s elő fogja azt segíteni az által, hogv e fölhívásban foglalt kérelemnek megfele­lően a szükséges bejelentéseket mielőbb megteszi. — Részvétlenség. A nyiregyházi jótékony nőegy­let f. hó 9-én tartotta volna meg szabályszerűen meg­hirdetett évi közgyűlését, de a megjelent tagok csekély száma mellett ez megtartható nem volt. A közgyűlés ujabb határnapjául május hó 20-ika (vasárnap) tűzetett ki, a mikor is délután 2 órakor, a nőipariskola helyi­ségében a közgyűlés még abban az esetben is meg fog tartatni, ha a tagok kellő számmal nem jelennek meg. — Társadalmi életünkben ezen fontos szerepet betöltő egyesület tagjai ellen alig volna felvethető a részvétlen­ség vádja; mi is csak annak tulajdonítjuk e látszólagos részvétlenséget, mert nem vasárnap-, hanem hétköz­napra tűzetett ki a közgyűlés. Reméljük, a jövőben na­gyobb elismeréssel fogunk nyilatkozhatni ez ügyről. — Megsemmisített határozat. Nyíregyháza város képviselőtestülete a mult évi szeptember hó 29-dikén lapunk és a „Nyiregyházi Hírlap" egy-egy czikke folytán, melyben a városnak az építkezéseknél követett eljárása bírálat tárgyává tétetett, e ezikkek íróit rágalmazóknak nyilvánította. E határozat Halasi János képviseleti tag által megfelebbeztetvén, azt a csütörtöki vármegyei köz­gyűlés megsemmisítette. — „A jövő egyháza." E czím alatt Görömbey Péter nagykállói ev. ref. lelkész nagyérdekü értekezést írt s adott ki külön lenyomatban a Sárospataki Lapok­ból, ahol a közlemányek megjelentek. A „Sárospataki Lapok" f. évi 19. sz. ekként mutatja be e füzetkét: „Oly sok felől hangzott az elismerés szava e czikksoro­zatról, s annyira időszerű az egészében és részleteiben, hogy felesleges ahoz a külön ajánló levél. A miket mond, azok felől a legtöbb lelkész és egyházszerető ember gondolkozott már, vagy legalább keresett olyan fajta gyógyszereket, a milyenek e füzetben bőven találhatók. A megindult reform-munkához okvetlenül kitűnő segéd­eszközül fog ez beválni a Fere'nczy Gyula, Fejes István és a Gömöriek munkálataival együtt. A kik megszerezni óhajtanák, szíveskedjenek lapunk szerkesztőségit felke­resni. A szerző pedig fogadja itt is „A Sárospataki La­pok" forró köszönetét, hogy gondolatainak sokszorosító­jává minket választott. Lássa és élvezze eszméinek győ­zedelmét." — Nőegylet számadása. Kaptuk a nyiregyházi jóté­kony nőegylet számadását az 1893. évről, melyből a kö­vetkező adatokat közöljük: a nőegyleti pénztár összes bevétele 3136 frt 29 kr. Kiadás 3136 frt 29 kr. Vagyon­kimutatás 1893. deczember 31-ig 7362 frt 40 kr. A nő­ipariskolai pénztár bevétele 1911 frt 98 kr. Kiadás 1028'50 frt Vagyon kimutatás 1192 02 frt. Ezen számadás lelkiis­meretes összeállításáért, valamint e nemes intézmény iránt egész éven át tanúsított buzgalmukért a nőegylet s a nő­ipariskola pénztárosait Kovács Bella kisasszonyt és Leffler Sámuelne úrnőt a legnagyobb elismerés illeti meg. — Színházi hirek. A debreczeni színtársulat, mely Tiszay igazgató vezetése alatt május hó 2-ika óta váro­sunkban játszik - a jövő héten is igen érdekei előadá­sokat fog tartam. Vasárnap és Hétfőn kerül először színre fényes kiállítással és pompás díszletekkel „Strogoff Mihály utazása Moszkvától Irkuczk-ig". A Lehmann által festett impozáns díszletek már megérkeztek Debreczenből és serényen folyik a gépezetek és hengerek felállítása. Az ilyen nagy technikai munkával járó látványosság bemu­tatására szükséges díszítő szemilyzet ez alkalomra meg­háromszoroztatok, hogy a dekorálás gyorsan menjen. Az előadásban az összes személyzet részt vesz. A kar sze­mélyzet egy Tatár tánczot mutat be Kedden, Jókainak egy uj életképe a „ Gazdag szegények" kerül szinre. Szer­dán a Remete ^csengettyűje, opera; Csütörtökön, Sudermann legújabb társadalmi színműve az Otthon mind a kettő ez alkalommal először kerül szinre, szombaton „A his ala­muszi'•', a népszínházban nagy sikerrel adott uj operet­tenek lesz a premiéreje. Vasárnap az Asszony verve jó népszínmű kerül előadásra. — Gyászrovat. Bicskei és császári Komoróczy Károly földbirtokos e hó 6-dikán Eőrben elhunyt s ugyan­ott 8-dkián nagy részvét mellett temették el. — Ama két évtizedet meghaladó időtartam alatt, t. i. ameddig Siabolcsvármegyének szerény lakosa vol­tam, — annyi ismerősöm, jó barátom volt e megyében, hogy azoktól egyenkint elbü^suzni teljos lehetetlen volt. Most. miután állandó lakásom és gazdálkodásomat ápril 24 tői Ugocsamegye Fancúka községébs tettem át, — nem mulaszthatom el, hogy a válás fajó érzetével „Is­ten hozzád"-ot ne mondjak a gyakori viszontlátás remé­nyében, minden ismerősöm s jó barátimnak, kérve őket egyeukint ós összesen, hogy továbbra is tartsanak meg, szives megtisztelő barátságuk ós emiékezelökben. Serák Géza. — Adófizetők figyelmébe. Tudomására hozom az érdekelt adófizetőknek, hogy az 1894. évi IV ed o. ker. adólajstrom a városi adihivitalban f. hó 10 tói számítva 8 napi közszemlére leend kitéva. Figyelmébe ajánlom az érdekelteknek továbbá, h)gy azok, kik ezsn adóval már a mult évben is megvoltak róva, a téves kivetések ellet a közszemlére való kitétel napjától számított to vábbi 15 nap alatt, azok padig, a kik ezen adónemnél első izben vannak megróva, ezen adónak kö jyvecskéjökbe történt bejegyzésének napjától 15 nap alatt adhatjik be felszólamlásaikat a kir. pénzügyigaz-gatósághoz. Nyír­egyháza, 1894. május 6. Bencs László, pilglrmester. — A nyiregyházi iparos-ifjmágl-önképzö-egy­let májushó 14 óu, Pünkösd másod napjáu, egyleti he­lyiségében, sajit pénztára javára, jóiókouyczélu zárt­körű tánczvigalmat rendez. Bjlépti dij: személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt. Folülfizetések közöuettel fogadtat­nak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 8 órakor. — Az 1896. évi országos kiállítás zeue ós szín művészei előadója: Dr. Váli Béla, a „Zme ós Színmű­vészeti Lipok" szerkesztője, miut ertesülűuk legközelebb városunkba jönni szándékozik a zeae és színművészeti ereklyék megtekintése végett. Nevezett szakférfi tiszte­lettel felkéri ezeunel iniud*zon műkedvelőket, akik va­lamely zene avagy színművészeti ereklye, ós padig régi hegedű, zongora, orgona, tárogató, hadi sipok. kürtők, hangjegyiratok, levelek, uaplók, sziulapok stb. effélék birtokában vaunak, nemkülönben azokat, akik városunk egyes régi művészei közül valamely emléktárgygyal avagy utbivezetó adatról tudomással bírnak, hogy azok felöl nevére czimezve egy levelező lapon értesítsék (Bu­dapest, Kerepesi ut 81. szám alá czimezve). — A nagykálló polgári dalárda májushó 14 én, a vasúti veudégló kertjjben, majálist rendez. Személy ­jegy ára 50 kr, családjegyó 1 frt. Kezdete d. u. 4 óra­kor. Tiszta kezelésű kerti borról gondoskodva lesz. — A Sóstón a pünkösdi ünnepek alatt Benczy Gyula zenekara fog játszani, valamint az egész saison alatt minden szerdán és vasárnap. — Fölhivás. Budapesten, az első magyar biztosító társaság dísztermében f. é. május hó 19 én délután 4 órakor tartandó országos vöröskeresztegyleti közgyűlésre a dadai alsó járás vöröukereszt fiók egyletnek tagjai is meghivatván, tisztelettel felkéretnek az azoD gyűlésen résztvenni kívánó egyleti tagok, miszerint abbeli elhatá­rozásukat alólirottal az országos egyleti igazgatósághoz leendő köteles bejelentés czéljából előzetesen közölni szíveskedjenek. Megbízásból: Dobos Imre, dadai alsó vöröskereszt fiók egylet alelnöke. — A „Korona"-telken hozzá fogtak már az épü­letek lerombolásához. Jóváhagyván ugyanis a vármegye közgyűlése a nagvendéglő építésére vonatkozólag a Voj­tovics és Barzó czéggel kötött szerződést, nincs semmi akadálya az építkezés megkezdésének. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál vógtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Május hó 16-án. ifj. Polonkai Gábor és társai sik­kasztásnak tekintendő bűntett. Sós József és társa ható­ság elleni erőszak büntette. Braunstein Mór kettős házas­ság büntette. Május h# 17-én. Kruka Pál és társai súlyos testi sért. büntette. Szabó Imréné és társai közokirat hamisí­tás büntette. Barnák József és tirsa súlyos testi sértés büntette. Bernát József hatóság elleni erőszak büntette. Színház. A mint „lapunk" mult száma megjelent, azt kér­dezte tőlem valaki: mi bajom van neke.n a színészek­kel, hogy nem vagyok velők megelégedve? Siettem megnyugtatni, hogy nekem velük semmi bajom nincs s ón nem annyira velük, mint az előadá­sokkal nem vagyok, illetve neia voltam megelégedve, mert én nem bánom, ha „Pityi Palkó, meg Pityi Panna játszik is a színpadon" (legsajátabb szavaim ós legsajá­tabb vasárnapi kifejezésem.) csak jól játszék és főleg az összjáték jó legyeu, én tökéletesen ki vagyok békülve velők! A mire aztán az lett a válasz, hogy én azon ne csodálkozzam, mert üres nézőtér előtt nincsen a szí­Béizeknek kedvük jól játszani. Hát először is én semmin sem szoktam csudálkozni — még azon sem, hogy a polgári házasságról szóló törvényjavaslat huszonegy szavazattal bukott meg a fő­rendiházban, — másodszor azt is jól tudom, hogy üres nézőtér lehangolja a színészeket; de épen ezzel szem­ben áll reám is az, hogy ha jó előadásokat nem látok, niucsen kedvem kedvező referádákat irni. Mindezekből pedig nem az következik, mintha mentegetni akarnám mult heti referádámat; sőt ellen­kezőleg. Hanem hogy a most lefoly hétre áttérjek, elő ször is a hét eseményeivel foglalkozom. Esemény számba pedig, — kedvező értelemben, — három este megy, sőt négy; az ötödik már a jövő hétre, jobban mondva „«zára"-ra marad. Az események kÖ/.()tt időrendszerint első a Gau­thier Margit előadása. Ennek a darabnak czimszerepe tudvalevőleg valamennyi drámai-szinésznő ambitiojáuak netovábbját képezi Dúsétól kezdve egészen Pityi Panna heroináig. A tévedt nő társadalmi kérdésének egész kü lön irodalma vau s Dumas ezen felül, bár ezzel a kér­dés megoldását kerüli meg, egy olyan haldoklási jele­netet irt a Gauthier Margit ábrázolói számára, melynek kedvéért a kevésbbé világhírű művésznők is nem saj­nálják a fáradságot és leküzdik magukban a valóban haldokló emberrel szemben önkéuytelenül érzett hát­borzongató szánalmat, hogy a kórházak tüdővészes be­tegeinek utolsó napjait, sót utolsó pillanatait tanulmá­nyozhassák . Cserny Berta, ki Gauthier Margitot a hétfői elő­adás alkalmával játszotta, ugy látszik, szintén egész lé­lekkel adta magát a szerep tanulmányozására s bizo­nyára kereste az alkalmat, hogy ebben a szerepben el­ismert tekintélyek alakítását megfigyelhesse; sőt miu den jel arra mutat, hogy látta a „nagy Dutet" is. Ilyen tanulmányra mutat kerekded egészszé kidolgozott Gau­thier Margitja a maga teljességében és részleteiben. Hanem az is valószínű, hogy tüdővészes beteget még nem figyelt meg; vagy legalább nem eléggé. Elgyengü lése elég akaratlan, de nem eléggé öntudatlan s köhö­gései sem a mellbetegekre valló kongó ürességüek, hanem inkább hurutos rohamok s bár szemei eléggé beesettek, arcza már kevésbbé tökóleteseu volt betegsége elíhala­dottságához képest maszkírozva az utolsó felvonásban, sőt fülecskéi életerős természetes pirosak valának. Tálán feltűnő is az ilyen aprólékosságok részletezése, hanem Cserny Bertánál, — mint a Három testőr második élő adásánál megmutatta, — alig ha vész kárba ez a kis nyomdafesték fogyasztás. Az összjáték is megérdemelte volna, hogy nagyobb publikum élvezze. E fogidható Armand volt Pethes, ki a negyedik felvonásban ért el nagyobb hatást ; igen jó Duval Sándor Emil; Tapolczay azonban az első felvo^ násban jóval alul maradt a komoly színmű szinvonaláp; szeleskedett. A hétnek időrendszeriut második eseinéDye, a Há­rom testőr ismétlése, mely alkalommal még jóval kerek­dedebb előadásban volt élvezhető Herczeg szellemes bohózata, mint a bemutató előadáson. Cserny Berta most már jóval helyesebb felfogással játszotta Lizát, Kiss Irén is gondot fordított beszédére, Tapolczay is jobb volt, bár a harmadik felvonásban most isolyan kifáradt-formá­nak látszott. A másik két esemény az Ujházy Ede vendégsze­replése, ki csűtörtököa Constantin abbét, pénteken pedig Pont-Biquet urat, a híres és speciális eliiketülesórŐl nevezetes vizsgálóbírót játszotta. Ha valakire, ugy Ujházyra lehet elmondani, hogy sokkal ismertebb név a színházlátogató ós újságolvasó közönség előtt, semhogy alakításainak a magok nemében egyszerűen páratlan voltát ismertetni kellene. Azt a jóságos, mindenizében tökéletes falusi lelkészt, a minőt ő a Constautin abbő szerepében produkál, vagy azt az alakot, melyet a Pont-Biquet különben alapjában véve valószínűtlen szerepében plauzibilissé tesz, leirni ugy sem lehet. Minden mozdulata, minden pillantása, szava annyira jellemző, a mennnyire csak egy Ujhzáyé lehet, kit Bécsbeu & kontingens annyi előkelő művésze bámult, csudált meg alig pár év előtt. A színházat, különösen péuttken zsúfolásig megtöltő közönség alig fogyott ki az igazi őszinte tetszésnyilvá­nításokból. Környezete, különösen csütörtökön, ugyan meglehe­tősen zavarhatta a „tanár urat" készületlenségével, de hát ezen sem lehet csudálkozni" miután a vendégsze­replés csaknem egészen váratlanul jött közbe. A hét többi napjai épeu nem mennek eseményszámba, daczára, hogy szombaton operette-premier, kedden pedig opera, Mascagni Paraszt becsülete került szinre. Igazán sajátságos, hogy a mai viszonyok között vidéki színtár­sulatról azt kell konstatálni, hogy operettekre van kevésbbé képesítve. A végleges véleményt különben még jó lesz függő­ben tartaui, hát ha a jövő hét folyamán szinre kerülő Remete csengettyűje és a pompás szövegű Kis alamuszi előadásával helyre hozza a társulat azt a csorbát, me­lyet például legutóbb a „Cavalléria rusticana 1'-/al 'is ejtett a zeneművészeten, mikor a többi közölt a „Re­suréxit" kart is sikerült az ének ós zenekarnak egyesült erővel annyira tönkresilányitani, hogy egy hajszál mentette meg az egész előadást a végveszedelemtől. És ez a hajszál semmi más, mint a karokban mű­ködőknek az a maga nemében páratlan lélekjelenléte, hogy egész nyugodtan végin keseregte kiki a maga énekelni valóját, tekiutet nélkül arra, hogy a szomszédja milyen hangon ég milyen ütemben énekel. És tessék nekem ilyen előadásról jó kedvvel re • ferálni ! )• J . . n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom