Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-29 / 17. szám

„N Y t R V I D É K.< 83. Tiszti ügyészi vélemény Szt.-Mihály községben foganatosított biró választás ellen beadott Mebbezésre. 84. Tiszti ügyészi vélemény az Ujfehértó kőszegben foganatosított biró választás ellen beadott felebbezésre. 85. Tiszti ügyészi vélemény a Karász községben foganatosított pénzkezelő választás ellen beadott felebbezésre. 86. Tiszti ügyészi véleménye Kisvárda köisig képviselő testületének egy a község tulajdonát képező ingatlan eladása tárgyában hozott határozotára. 87. Tiszti ügyészi vélemény Gulácsy Dezső kisajátító jogbiztos kérelmére. 88. Tiszti ügyészi vélemény Nagy-Jákó ^özség .képviselő testületének, az ottani közbirtokosság tulajdonút képező ingatlanok megvétele tárgyában hozott határozatra. 89. Tiszti ügyészi vélemény a Napkor községben foganatosított biró választás ellen beadott felebbezésre. 90. Tisztiügyészi vélemény a Nyir-Bátor községben foganatosított biró választás ellen beadott felebbezésre. 91. Tiszti ügyészi vélemény T.-Büd község képviselő testületének egy furrott kút létesítése tárgyában. hozott határozatára. 92. Tisztiügyészi vélemény Ny.-Lugos község képviselő testületének egy a község tulajdonát képező ingatlan eladása tárgyában hozott határozatára. 93. Számvevői jelentés a Rakamaz községet terhelő 1892-dik évi ebadó egy részének törlésbe hozatala iránt. 94. Számvevői jelentés a tiszai járás községeinek elöljárói által, egy pénztári tartalék-alap létesítése tárgyában beadott emlékiratra. 95. Számvevői jelentés Petneháza község 1892-dik évi ebadó számadására. 96. Számvevői jelentés Kisvárda község 1892-dik évi ebadó számadására. 97. Községi számadások. 98. Községi költségelőirányzatok. 99. Községi közmunka számadások és költségelőirányzatok. 100. A vármegye községeinek az 1893-dik év folyamán beszedett ebadóra vonatkozó számadása. 101. Nyíregyháza r. t. város 1894-dik évi költségelőirányzata. 102. Cs.-Kenéz község képviselő-testületének jelentése a község belterületén felgyülemlő vizek levezetése kérdésében. 103. Ny.-Lugos község képviselő-testületének jelentése a község belterületén felgyülemlő vizek levezetése kérdésében. 104. Encsencs község képviselő-testületének jelentése a község belterületén felgyülemlő belvizek levezetése kérdésében. 105. Benk község képviselő-testületének jelentési a község belterületén felgyülemlő belvizek levezetése kérdésében. 106. Nyir-Bátor kőzíég képviselő-testületének jelentése a község belterületén felgyülemlő belvizek levezetése kérdésében. 107. Tisztiügyészi véleménye Pátroha községnek egy belsőség megvétele iránt hozott határozatára. lOá. Tisztiügyészi vélemény a Berencs község és a]berencsi ev. ref. egyház között létrejött csereszerződésre. 109. Tisztiügyészi vélemény a N.-Kálló községbjn szedett pallópénz betiltása tárgyában. , 1 lO.Tisztiügyészi vélemény Kotaj községnek, a községi iskola épitési költségeinek kölcsön utján leendő fedezése tárgyában hozott határozatára. 111. Tiszti ügyészi' jelentés Weisz Kálmán rakamazi lakosnak a községi képviseleti határozat ellen beadott felebbezésére. 112. Jelentés a vármegye részére szükséges irodaszerek biztosítása ügyébén Ferenczy Miksa vállalkozóval kötött szerződés jóváhagyása iránt. 113. Tiszti ügyészi vélemény Nyíregyháza város képviselőtestületének a város tulajdonát tevő császárszállási birtok egy részének haszonbérbe adása targyában hozott határozatára. A NYÍR VIDÉK TÁRCZÁJA." Hypnotikus esték. (Vége.) Másnap gróf Forgách László összes vendégeivel Tuzsérra jött Neukommal együtt. A tolvajnak nyomait világosan láttuk. Megismertük a helyet, ahol az asztal és pamlag alá bujt, czipóivel lehorzsolva a beeresztett parketteket. Délután a csendőrök átmotoztak gyanús háxakat minden eredmény nélkül. Vidovich főszolgabíró mint vendég volt házunknál. Vacsora előtt Neukomm ismét elaltatta leányomat és felvilágosítást kért a lopott tárgyak hollétéről, amire ő kijelentette, hogy a motozás nem fog czélhoz vezetni ós ő néhány óra letelte előtt semmiféle felvilágosítást a lopott tárgyak felől uem ad. Vacsora után a csendőrök jelen* ették, hogy moto zásuk eredménytelen. Tiz ős fél órakor este ismét elaltatták leányomat. Neukomm kérdésére kijelentette, hogy látja az ezüstöt, tudja hol vau, de nem mondhatja meg azt a helyet, ahová elrejtették, mert ha az ezüst most megkerülne, okvetetlenül a tolvajt is elfognák. Amit azért nem akar, mert az illető már sok helyen koldult, alamizsnát sehol sem kapott, és most csak a sok őrizetlen ezüst elkábította. Biztosítottuk, hogy a tolvajnak semmi bántódása nem lesz, szőrül szóra eszt felelte: — A szellem, a lélek nem ad emberi ígéretekre semmit, hanem teszi azt, amit jónak lát. Mikor Neukomm megkérdezte, mi fog történni, ha a tolvaj elviszi az ezüstöt rejtett helyéről, a leguagyobb határozottsággal kijelentette. Én jót állok érte, hogy az ezüst megkerül. Mihelyt megszűnik az ok, amely a tolvaj nyomába vezet, azonaal elhozom, mert három darab ezüst tárgy miatt nem érdemes, egy ember szabadságát veszélyeztetni. E kijelentess után Neukomm a következőket szuggerálta neki. 114. Tisztiügyészi vélemény Nyíregyháza városnak egy nigyvendéglő építése tárgyáb in hozott határozatára. 115. A VI. ker. kultúrmérnöki hivatal előterjesztése Gsjbaj, T.-Dob, Pátroha, Szent-Mihály, Döghe községek belterületein felgyülemlő egységre ártalmis belvizek levezetése tárgyában. 116. Zoltán István kérvénye az iroda helyiség fűtési költségeinek törvényhatósági fedezete iránt. 117. Zoltán István főszolgabíró kérvénye, hivatalához még egy szolgabírói állás rendszeresítése iránt. 118. Rácz Bertalan községi főbíró, bogáti lakos kérvénye, a szőllő ragya elleni védekezés tárgyában alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában. 119. Szunyoghy Kálmán alszámvevő folyamodványa ujabbi 6 havi szabadságidő engedélyezése végett. 120. Vajda Dezső helyettes közigazgatási iktató kérvénye 100 frt jutalomdíj megszavazása iránt. 121. Kornis Géza aljegyző kérelme szabadság engedélyezése iránt. 121. Özvegy Tajthy Timóthné kérelme, néhai férje temetési költségei megtérítési fejében 3 havi fizetés kiutalása iránt. 123. Özv. Toka Jánosné nyíregyházai lakos kérvénye, a vármegyei szegényalapból leendő segélyezése iránt. 124. Id. Zoltán István nyugdíjazott vármegyei utibiztos kérvénye, a vármegyei szegényalapból leendő segélyezése iránt. 125. Szülésznői oklevelek kihirdetése. 54

30. K. 1894. Szabolcsvármegye alispánjától. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegye árvaszékénél a 705 frt évi fizetéssel s 100 frt évi lakbérrel javadalmazott árvaszéki jegyzői állás megürülvén, s a törvényhatóság folyó év május hó 8-án tartandó rendes közgyűlésben választás által betöltetni fogván: pályázni óhajtók felhivatnak, hogy az 1883. évi I. t.-cz. 1., 3. s 5. §§-aibn követelt kellékeket igazoló kérvényeiket május hó 7-ik napjának d. e. 12 órájáig főispán őméltóságához benyújtani el ne mulasszák. Nyíregyháza, 1894. ápril 26. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. Leányiskola. Harmincz-negyven évvjl ezelőtt míg az az általános csodálatos felfogás uralkodott, hogy tanitani csak a fiu gyermeket kell, a leiny gyermek megnő magától, miut a kender, s teljesen elég, ha ép kéz-láb felneveli az édes auyji. Nyíregyházi város, hogy fiiit taníttathassa, alapította a helybeli gimnáziumit, örök hálára kötelezte maga iránt azon ezer és ezer fiit, a kik itt nyerték középiskolai kíképeztetísüket, az édes és gondos szülék védszárnyai alatt, a nélkül, hogy 10—11 éves korukbiu kilettek volna taszítva a családból, testi és szellemi fejlődésük a véletlen szerencsére bízatott volna. A gimnázium YLLF. osztályúvá való fejlődíse miként hitott az általános művelődésre, hosszan árgyalui nem akarom, de azt kijelentem, hogy a város ezeu intézmínye nélkül nem állana a mai színvonalon, mert aí általános műveltség jóval fogyatékosabb lenne, de nem is lenne meg az a tekintélye, a mit szerzett azzal, hogy megértvén az idők kívánalmát a művelődés, haladásnak ideje korán a legszentebb csarnokot, az iskolát építette, és nem is lenne azou központba vonzó ereje, a melylyel a családokat fiu gyermekek nevelése okából, ide özönleni kényszeríti. Hát a fiuk tanításával már meglehetünk elegedve, de hát a város a mit akkor tett, az csak akkor volt elég, a mai kor kívánalma uj felfogásnak hódol, ma már a leány-gyermeket is nem csupín nevelni, de tanítani is kell. A mai felfogás igen helyes jn megköveteli, hogy a nő olyan művelt, szellemileg épen olyan fejlett legyen, teljesen azon a fokon álljon, a melyen a férfiáll, taníttatnunk kell leány-gyermekeinket, hogy ha málló élet pályát választanak, további kiképeztetésük előfeltételei ne hiányozzanak, taníttatnunk kell, hogy szükségesetén az önfentartás eszközeit részükre megadhassuk, taníttatnunk kell, hogy akkor, a midőn a létért való küzdelemben a férfi teljes munka ereje a kenyérkeresés gondjával van igénybevéve, a nő gyermekei szivébe a szép és nemes, az igaznak fogalmát, és reuditlietlen szeretetét beleoltsa, amit O ' ' sikerrel bizonyára csak ugy tehet, ha a női hivatás feladatát at is érzi, meg is érti. Nem lévéti leányiskola, a nőnevelés a leggyarlóbb; egyrésze a leány-gyermekuek eUüldetik Miskolczra, Eperjesre, Budapestre, tehát messze, az anyai védszáruyak melől, épen a legfogékonyabb korban, másrésze, hogy németül is megtanulhasson, kap egy-egy német uevelőnőt, ki a háznál lakik, és a ki tanít is, meg nevel is, — tanit idegen szellemben egyoldiluan, leggyakrabban egyszerű elemi iskolai oklevéllel, tehát kellő képzettség nélkül, nevel sziv és kedély nélkül, a melylyel százszor többet ront, mint használ; a harmadik rész az itteni magán leányiskolában taníttatik, nagy tandíj mellett, kis szobában füledt, rekedt levegőben, sok jó akarat, de elégtelen erők közreműködésével, kellő tanterv nélkül, és azon bizonyos lendület hiányával, a mely a nyilvános iskolának kizárólagos privilégiuma, előnye és csodalatos fő lénye minden más ily fajta iskola pótlék felett. A 2 osztályú felső leányiskoláról sem lehet sokat mondani, mert a vezető legjobb akarata és szorgalma mellett sem lehet ily beosztás mellett eredményeket felmutatni a miért is ezen meg nem felelő intézmény toldozgatása ég foltozgatása nem használhat semmit, mert elégtelen eszközzel jót és alkalmasat teremteni nem lehet. Nyíregyháza városa, mely a fiu gyermekek nevelésével szemben a szükségletnek nagy szívvel, okos észszel tett eleget, álljon ismét elő, hallgasson ismét a haladó kor intő szózatára, létesítsen egy 6—8 osztályú felső leányiskolát, hívjon meg annak élére egy kiváló közép tanodai igazgatótanárt, nyerje meg a nagymiveltségű Kunike-nővéreket, a felső leányiskola jelenlegi vezetőj it, más kipróbált hazafi is érzelmű tanerőket és vegye át x leánygyermekek kiképeztetését az egész vonalon, tanítva a megfelelő tantárgyakat, nyelveket, kézi munkát, s ezen iskola tanterve és értesítőjével podig büszkén álljon elő a milleniumon! a híres Leyden város kárpótlásul egyetemet kért, mi a inilleuiumot egy leányiskola felavatásával akarjuk megünnepelni. A mi pedig az eszközöket illeti, hátha a városi képviselő-testület megszavazta, a milliót a kaszárnyára, 200,000 frtot vendéglőre, 40,000 frtot a fürdőre, 30,000 frtot az ártézi kútra, akkor megszavazza a szükséges ezreket egyhangúlag erre a legnemesebb cíélra is. Én ez éj folyamán elutazom, nálam nélkül pedig egye dül az ezüstöt, a gátló ok megszüutével sein találhatná meg. Meghagyom tehát,, hogy hi időközben, mielőtt én vissza jöhetek, megszüut ez az ok, amely miatt az ezüst hollétét el nem árulha ja, természetes alvása közben, világosan meg fogja álmodni azt, mit most lelke hipnózisban lát. Reggel azonnal jelentést fog tenni álmáról s apja ós többek kíséretében el fog menni arra a helyre, ahol a tárgyak vannak elrejtve. Február 26-án tehát Neukomm elmenetele után misnap reggel kilencz órakor gróf Forgách Elsa és gróf Forgách István társaságában vissza jött Thuzsérra s a föntebbieken kivül, Almássy Elvirával, gróf Lónyay Pálmával, Prunot Lucievel, G$za fiimmal ós velem be ment a Tisza gát^mellett levő félreeső konyhakertbe, amelyben még életében sohasem volt, tudakozódott egy kis kuuyhó ós egy kis ajtó után, amilyet neki megmutattak. E're vagy huszonöt lépést mint a kunyhó felé, ott egyszerre megállt, vagy nyolcban lépést tett a kunyhó'.ól jobb felé előre, ahjl egy pillanatra, maglllott, majd felkap egy téglit s mind lyijuik bámulatára, ott vau a tégla alatt a bírom ellop>tt ezilit tárgy. Eíeknek az eseteknak szem'.auui voltak a kővetkezők: gróf Fjr^ích Istvia, gróf Fjrglch Líszló, ifjibb SiUmoi Gizi, Biditzky Ájos'.oi, L

;ptay Bili, dr. S<iklássy L\joj, Silanna Tódor, Sdkszay Síniir, gróf Fjrgich Líszlóné, gróf Forgách E eoaora, Silamon Forgách Mirgit grófnő, gróf Línyay Pálmi, BSraasy Árpi 1, Alroisy Elvira, O.t Paula, Pruuota Licie, B)ttka B31a, Pjtheő József hilybili plébíaos, Ksresztury Jinos liszttartó, áilamjn E la mjliun, ős Nau'co n a Fjraucz hipnotizőr. Őszintén mondva, félve bDCiiton mindut a nyíl váoossig elé. Először is a termászettulominyok mastidiumiban a skeptikus ész usm liisz azoknak semi akik e ritka ungasztos látványok sze n'.anui vjltik. Ml, sodszor akik talán hivatva volníaak a hip íotizmusról némikép iuformllni & köíöusőget, sajnos, aprólékos hipnotikus dörgésekkel csapnak nagy lármát s tudott * * mányosan bizonyítják, hogy nincs látnoki képesség. Harmadszor elfogultak és nagy ellenségei a hipnotizmus e nemének az összes egyházak pásztorai, akik ördöngösséget, istentagadást és a vallásra károsan ható szédelgést látnak benne. A nagy közönség pedig legfeljebb uevet, véleménye szerint az ily nyomtatott ostobaságon. Amennyire gyenge tehetségem engedi, meg fogok felelni sorrendben mindegyiküknek. Ha a nagy közönség az a része, amely magit a természettudósok sorába számítja, összehasonlítja tudományát, mindazzal, mi még előtte ismeretlen, meg fog győződni arról, hogy amit a természet mindenlégéről, tud, kisebb arányban van a valóhoz, mint aránylik egy porszem a földhöz. Azért ajánlom mindazoknak, kik a természettudományok iránt érdeklődnek, nem fejcsóválva mosolyogni, de szellemük ós tudásuk egész nagyságával e mindenek felett érdekes tárgyat tanulmányozni. Ami az orvos urakat illeti, nemcsak az emberiség, de önön érdekükben is kötelességük volna a hipnotizmussal bővebben foglalkozni s ha belátnák, hogy az az irány, melyet most követnek helytelen, ugy a bel- és elmegyógyászat, valamint a kirurgia terén, oly eredményeket érnének el, amelyek a hipuotizmus nélkül elérhetők soha sem lesznek, kiinduló pontjuk volt helytelen, vissza kell te'ntt térniök az eredeti forráshoz, és minthogy a hipnotizmust annak idején laikusoktól sajátították el, most ismét laikus kutforráshoz fordulva igyekezzenek, a hipnotizmus tehnikai kezelését elsajátítani. A vallások papjai padig éppenséggel megfoghatatlanok előttem. Nincs a világon oly istenitisztelet, kezdve a vadak emberildozatától, végezve a katolicizmus ostya áldozatiig, ami meggyőzőbben hatna a kedélyre, mint egy hipnotizált test, a tőle tökéletesen felszabadult lélekkel. HÍ az ember litji a hipnotizilt arczkifejezósét, mily firadsigba kerül agyának követni a tökéletes szabad lelket, haazembsrfigyelemmalkiséria test referálását, hogy mennyi bajjal kisőri a percenkint mórtföldekre száguldó lelkat, — mivel lehetne ennél szebben bebizonyítani a lélek isteni voltát, nagyságát, tisztaságit és halhatatlansigit ? Ugy van, a mint a médium mondta: a lélek csak akkor Filytit'm i raolló lí lötai