Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-06-11 / 24. szám

„N Y f R V I D É H." iskola népkönyvtárral s iskolai könyvtárral valamint torna­helyiséggel s eszközökkel el van látva. Az iskola fentartó hitközség és iskolaszék elnöke, valamint az alkalmazott tanítók pontosan teljesitik köte­lességüket, a községi elöljáróság azonhan az oknelkuh iskolamulasztók ellen, a törvényben meghatározott fenyí­téket az egész év folyamán egy esetben sem alkalmazta, pedig oknélküli mulasztások több esetben fordultak eló. 15-ör. A jakustói ág. ev. iskola növendékei a kellően felszerelt tanteremben jó eredménynyel oktattatnak. Ezen pusztai iskolába a tankötelesek a nyíregyházi távolabb fekvő tanyákról járnak össze oly szorgalmas pontossággal, hogy alig akad közöttük egy-két mulasztó. 16-or. Az eőri, vajai ev. ref. továbbá a puszta­dobosi r. kath. valamint a madai g. kath., ev. ref. és izr. iskolánál a tanitás elég jó eredménynyel gyakoroltatik. Az eőri ev. ref. iskola felszerelése hiányos, a többi iskola felszerelése kielégítő. 17-er. A gemzsei r. kath., ev. ref., a kis- és nagy­bákai ev. ref. valamint a kisvarsányi ev. ref. és a nagy­varsányi r. kath. és ev. ref. iskoláknál a tanitás szintén jó eredménynyei gyakoroltatik; a bákai ref. s a nagy­varsányi ref. iskolák felszerelése azonban hiányos. 18-or. Gyürén az ev. ref. iskola egészen uj épület­ben van, a felszerelés s a tanitás eredménye jó; a községi elöljáróság az oknélküli mulasztók ellen a törvény rendel­kezéseit végrehajtotta. i 19-er. Lövőpetriben az ev. ref. tanitó s az ev. ref. lelkész között fenfordó egyeneLlenkedések a tanitás ered­ményére zsibbasztólag hatván, ezen egyetlenkedések meg- ( szüntetése czéljából a megkívánt intézkedések folyamatba tétettek. 20-or. A lövői g. kath. és ev. ref. valamint a bács­aranyosi g. kath. és ev. ref. iskolák felszerelései hiányo­sak, a tanitás eredménye elégségesnek mondható mind a négy iskolában. 21-er. A kopócs-apáthi r. kath. iskola epülete s tanterme rosz, felszerelése hiányos, az iskolai fegyelem s a tanítás eredménye gyenge. Illető iskola fentartó hit­község egészen uj iskola építését már elhatározta. 22-er. Az ev. ref. iskolába a növendékek rendetlenül járnak a községi elöljáróság részéről büntetés nem történt; az iikolában órarend nincs, felszerelés semmi, az iskola épület azonban uj. 23-or. A cs.-kenézi ev. ref. iskola kibővítése esetleg ujjá építése tervbe vétetett, kivitele azonban azért szenved halasztást, mivel a község a tiszai kiöntések miatt kitele­pülni szándékozik. Az iskolai tanitás különben elég jó eredménynyel gyakoroltatik. Az iskola felszerelése meg­lehetős. 24-er. A jékei róm. kath. iskola felszerelése teljei, a tanitás eredménye elégséges; a községi elöljáróság azon­ban az oknélküli iskolamulasztásokat az egész iskolai évben nem akadályozta. 25-ör. Az ev. ref. tankötelesek számára Jókén iskola nincs, hanem a feljáró 8—10 ref. tanköteles gyermek a tanitó konyhájában taníttatik mely helyiségnek tanesz­közökkel való felszerelése nincsen. Ezen törvény ellenes állapot megszüntetése czéljából, illető iskola fentartó hit­község kellőkép utasítva lett. 26-or. A pappi községi iskola felszerelése jó, a tanitás eredménye jó; az iskola illetve tanterem tisztasága s rendben tartása azonban kifogás alá esvén, a tisztogatást végeztetni köteles tanitó, a kellő felügyelet elmulasztása miatt megintetett. 27-er, A pappi ev. réf. iskola tantermének felsze­relése jó, a tanitás eredménye kitűnő. A tanitó fizetését rendesen nem kapja, miért is orvoslásért az illető espe­resi hivatalhoz volt kénytelen kérelmezni. Ezek szerint megvizsgáltatott 23 községben 42. is­kola 44 tanteremben. A vizsgálatról szerkesztett rovatos kimutatást tisztelettel ide csatolva van szerencsém beter­jeszteni. Ezen kimutatás jelzi a községeket, az iskolák jellegét, a tantermek számát, az iskolába járó tanulók számát, a tantermek belső térfogatát, köbtartalmát, s annak a tanulók száma szerint való elosztását. „A NYÍR V1DEK TÁRCZÁJA* A kártya történetéből. Az első kártyajátékot I. Eduárd angol király hozta magával keletről 1272-ben, keresztes hadjárata alkalmá­val s naplójában „uégy király" czimű játék gyanánt emlékezik meg felőle Valószínű, hogy az arabok talál­ták ki ezt a játékot is s onnan került a bizaucziakhoz. A játék különösen a spanyoloknál terjedt el s az álta­luk megállapított elnevezések: Primeros (most terz major), Spadilla, Mamilla, Matador, Basta stb. egész Európában meghonosodtak. 1388-bau I. Károly kasztiliai király már rendeletileg tiltotta el a kártyázást. Régebben azt hitték, hogy a kártyázást Gringou­neur Jakab találta fel 1393 ban Párisban, az elmebeteggé lett VI. Károly szórakoztatására. Annyi tény, hogy ó is ismerte s a király kiadási jegyzékében előfordul három csomag aranyozott, különböző színű, czimerekkel s jeli­gékkel diszitett kártya. Gringonneurnak tulajdouitott kár­tyákból 17 darabot még most is őriznek a párisi nem zeti könyvtárban: a kártyák 6'/, hüvelyk hosszúak, 3'/« hüvelyk szélesek, de a rajtok levő rajzok már hasonlí­tanak a most a szokásban levőkhöz. Mindenik rajz egy­egy kis kép, mely nagyon túlságos ama kor öltözékei tekintetében. Láthatók rajtok a pápa, császár, remete, s a nap, hold, erő, mértékletesség, igazságosság, a halál stb. allegóriái nagy naivitással vannak rajzolva. Igy például az erőt egy hatalmas nő képezi, ki egy vastag botot ugy tör ketté, mint valami nádat; a „mértékletesség" bort tölt egyik palaczkból a másikba, de maga nem kóstolja meg; a ,halál" kísérteties prripáu lovagol s mindent lekaszál, öreget, ifjat, nagyot, kicsinyt, gazdagot és szegényt. A nap dolgozó parasztnőre süt, ki a forró sugarak miatt feltűnően izzad. Ez alkalommal egyszersmind tisztelettel jelentem, miszerint a nmgu vallás és közoktatási miniszter ur f. évi 17.0(15. számú rendeletével a nyíregyházi három óvoda közül két óvodának kegyes volt megadni a jogot nyári menedékházakat vezető dajkák kiképeztetésére szol­gáló tanfolyamok tartására. Az ez ügyben megkívántató intézkedések, az adott utasításhoz képest már meg is tétettek. Továbbá fent hivatolt miniszteri rendelet szerint kilátásba helyeztetett, hogy azon községek, kik a mene­dékházak felállítását maguk erejéből eszközölni nem képe­sek, jövőre mérsékelt államsegélyben részesittetnek. A f. évi 14.028 és 14.029. számú miniszteri ren­deletekben körvonalozott feltételek megtartása mellett engedély adatott. Végül tisztelettel jelentem, hogy a kir. tanfelügye­lőség részéről ezen iskolai évben megvizsgáltatott össze­sen: 266 népoktatási tanintézet. Nyíregyháza 1893. évi junius hó 8-án. A tek. közig, bizottságnak alázatos szolgája Velkey Pál, kir. tanfelügyelő. Kimutatás a kir. tanfelügyelőség részéről május hóban teljesített iskola vizsgálatokról. Bnj községben a rk. jellegű iskola tantermeinek száma 1, iskolába jár 6—12 éves tanuló 79, 1.°,—15 éves t. 26, a tanterem hossza 7. So, szélessége 6. 4 0, magassága 3. 6 J, összes köb­tartalma 172.50, megfelel 43 tanulónak, jelenleg 2., 9 köb­méter lég esik egy tanulóra; gk. isk. tant. sz. 2, I. isk. jár 6-12 é. 68, a tant. h. 7.„, sz. 6., s. m. 2.„, köbt. 129, megf. 32 t.-nak, jel. esik 1. 9 9 kbm. I egy t.-ra, II. isk. jár 91, 32, a tant. h. 7, sz. 6. 4 5, m. 2.„„ köbt. 124. 3„ mf. 31 t.-nak, jel. esik l., 5 kbm. 1. egy t.-ra; ref. isk, t. sz. 1. isk. jár 84, 45, a tant. h. 9. 5 I>, sz. 6. 7 U, m. 4, köbt. 254. 6 0. mf. 63 t.-nak, jel. 3. j 3 kbm. 1. e. egy t.-ra; izr. isk. t. sz. 1, isk. jár 40, 12, a tant. h. 8, sz. 9, m. 2. 7 0, köbt. 194. 4„, mf. 48 t.-nak, jel. 4., s kbm. 1. e. egy t.-ra: községi óvoda t. sz. 1, óvodába jár 80. Kótajban a községi isk. t. sz. 2, I. isk. jár 6 — 12 éves 81, a tant. h. 7. 9 0, sz. 5, m. 3. 9 u, köbt. 150.,. mf. 37 t.-nak, jelenleg l. g 5 kbm. 1. e. egy t., II. isk: j. 30, a tant. h. 7. 9 0, sz. 6. 8 0. m. 3. 8 0, köbt. 204., a, mf. 51 t.-nak, jel. 6. 7 7 kbm. 1. e. egy t.; rk. isk. t. sz. 1, isk. jár 86, a tant. h. 7, sz. 5.jo, m. 3, köbt. 111.,. mf. 27 t.-nak, jel. 1. 2 9 kbm. 1. e. egy t.; gk. isk. t. sz. 1. isk. jár 89, 9. a tant. h. 6.50, sz. 5. 8„. m. 3, kölA. 114. 8 4, mf. 28 t .-nak, jel. 1 . 2g kbm. 1. e. egy t.-ra. Ibrányban a rk. isk. t. sz. 1, isk. j. 6 — 12 éves 75, 13 — 15 é. 13, a tant h. 5, sz. 6, m. 3, köbt. 90, megf. 22 t.-nak, jel. 1., kbm. 1. e. egy t.-ra; ref. el. fiuisk. tant. sz. 1, isk. jár 84, 14. a tant. h. 12, sz. 6, m. 3, köbt. 216, mf. 51 t.-nak, jel. 2. 5 kbm. I. e. egy t.-ra, leány tant. sz. 1. isk. jár 86, 10, a tant. h. 6, sz. 4. 5(„ m. 2. 5 ű, köbt. 67. s, mf. 16 t. jel. 0. 7 8 kbm. 1. e. egy t.-ra, izr. tant. sz. 1, isk. jár 49, 9, a tant. h. 6, sz. 5.50, m. 3, köbt. 99, mf. 24 t.-nak, kbm. I. a. 2 egy t.-ra. Paszabon a ref., tant. sz. 1, isk. jár 8S, 16, a tant. h. 10, sz. 11, m. 3.50, köbt. 385, mf. 96 t.-nak, jel. 4. 3 7 kbm. 1. e. egy t.-ra. Berczelen a rk. tant. sz. 1, ref. fiu, tant. sz. 1, isk. jár 62, 28, a tant. h. 10, sz. 7, m. 3, köbt. 210, mf. 50 t.-nak, jel:*3.ts kbm. 1. e. egy t.-ra, ref. leány, tant. sz. 1, isk. jár 72, 13, a tant. h. 10, sz. 7, m. 3, köbt. 210, mf. 50 t.-nak, jel. 2. 3 I kbm. I. e. egy t.-ra. Sóskuli (Jakusi) tanyai isk. ág. ev. lant. sz. 1, isk. jár 74, a tant. h. 7. 5 0, sz. 6, m. 3. 5, köbt. 157.5,,, mf. 39 t.-ra. jel. 2.,, kbm. I. e. egy t.-ra, Eőrön a ref. tant. sz. isk. jár. 73, 20, a tant. h. 6.30 sz. 7, m. 3, köbt. 132., u, 111 f. 33 t.-nak, jel. 1. 8 0 kbm. 1. e. egy t.-ra. Vaján a ref. tant. sz. I, isk. jár 83, 17, a tant. h. 7.5,,, sz. 6. 8„, m. 3, köbt. 153, mf. 38 t.-nak, jel. 1. 8 4 kbm. I. e. egy t.-ra. P.-Doboson a rk. tant. sz. 1, isk. jár 75, 12, tant. h. 5. G 5, sz. 5. 3 0, m. 3, köbt. 89. S J, mf. 22 t.-nak, jel. 1. 1 8 kbm. 1. e. egy t.-ra. Madán a gk. tant. sz. 1, isk. jár 70, 16, a tant. h. 4.5, sz. 5. 7 3, m. 3. 4 7, köbt. 89. ) S, mf. 22 t.-nak, jel. l., T kbm. 1. e. egy t.-ra, ref. tant. sz. 1, isk. jár 52, 10, a tant. h. 7, sz. 7, m. 2. 5 0, köbt. 122. 5 0, mf. 30 t.-nak, jel. 2.,, kbm. 1. e. egy t.-ra, izr. tant. sz. 1, isk. jár 77, a tant. h. 6, sz. 7, m. 2. 5 0, köbt. 122. 5„, mf. 30 t.-nak, jel. I.59 kbm. 1. e. egy t.-ra. Gemzsén a rk. tant. sz. 1, a tant. h. 7. sz. 4. 7 0, m. 2. 1 S, köbt. 80. 6, mf. 20 t.-nak, a ref. tant. sz. 1, isk. jár 32, 8, a tant. h. 7. n, sz. 5. 8, m. 2.53, köbt. 106.53, mf. 26 1.-nak, jel. 3.,, kbm. 1. e. egy t.-ra. Kis- és Nagy-Bákán a ref. tant. sz. 1, isk. jár 87, 25, a tant. h. 7. l 5, sz. 6.5, m. 2. s„, köbt. 120. 8 3, mf. 30 t.-nak, jel. 1. 3, kbm. 1. e. egy t.-ra, K.-Varsányon a ref. tant. sz. 1, isk. jár 87, 30, a tant. h. 10 .35, SZ. 4.53, m. 2.50, köbt. 115.82, mf. 28 t.-nak. jel. 1. 3 3 kbm. 1. e. egy t.-ra. N.-Varsányon a rk. tant. sz. 1, isk. jár 32, 10, a tant. h. 5. ( 0, sz. 4. 8 0, m. 2. 5,, köbt. 66. 8, mf. 16 t.-nak, jel. 2.„ 6 kbm. 1. e. egy t.-ra, a ref. tant. sz. 1, isk. jár Gl, 16, a tant. h. 8.50, sz. 5. 6„ m. 2.g u, köbt. 133. 2 8, mf. 33 t.-nak, jel. 2., 8 kbm. 1. e. egy t.-ra. Gyürén a ref. tant. sz. 1, isk. jár 57, 18, a tant. h. 8, sz. 8, m. 3, köbt. 192, mf. 48 t.-nak, jel. 3. 3 6 kbm. 1. e. egy t.-ra, L.-Petrin a ref. tant. sz. 1, isk. jár 51, 12, a tant. h. 6. 5 S, sz. 6.55, m. 2. 5 7. köbt. 101. 0,,mf. 25 t.-nak, jel. l. 9 8kfc(m. 1. e. egy t.-ra. Lövőn a gk. tant. sz. 1, isk. jár 23, "*19, a tant. h. 4, sz. 4. 5 0, m. 2. 8 l„ köbt. 50. I u, mf. U t.-nak, jel. 2. 1 9 kbm. 1. e. egy t.-ra, a ref. tant. sz. I, isk. jár 27, 10, a tant. h. 5, sz. 4, m. 2. 5„, köbt. 50, mf. 12 t.-nak, jel. 1.85 kbm. 1. e. egy t.-ra. B.-Aranyoson a gk. tant. sz. 1, isk. jár 50, 9, a tant. h. 6. 6 5, sz. ü. 2 9, m. 2. 8 3, köbt. II8.3,, mf. 29 t.-nak, jel. 2. 3 6 kbm. 1. e. egy t.-ra, a ref. tant. sz. 1, isk. jár 35, 6, a tant. h. 5. 7 U, sz. 6. í t, m. 0.50, köbt. 129.5,, mf. 32 t.-nak, jel. 3. 7 0 kbm. 1. e. egy t.-ra. K.-Apáthin a rk. tant. sz. 1, isk. jár 86, 29, a tant. h. 8, sz. 5, m. 2. 2 0, köbt. 88, mf. 22 t.-nak, jel. l.o, kbm. 1. e. egy t.-ra, a ref. tant. sz. 1, isk. jár 18, 7, a tant. h. ó. 2 0, sz. 5. 2„, m. 2. s n, köbt. 67. 6 0, mf. 16 t.-nak, jel. 3. 7 5. Cs.-Kenézen a ref. tant. sz. 1, isk. jár 44, 15, a tant. h. 4. 7 3, sz. 5. 6 6, 111. 2. 3 8, köbt. 64.,,, mf. 16 t.-nak, jel. 1. 4 6 kbm. 1. e. egy t.-ra. Jékén a rk. tant. sz. 1, isk. jár 36, 7, a tant. h. 8, sz. 5, m. 2. 2 0, köbt. 88, mf. 22 t.-nak, jel. 2.,, kbm. 1. e. egy t.-ra, a ref. tant sz. 1. isk. jár 14, konyha helyiség. Pappon a községi tant. sz. 1, isk. jár 36, 10, a tant. li. 5, sz. 5. 2„, m. 2. g 0, köbt. 72. 8o, mf. 18 t.-nak, jel. 2. 0 2 kbm. 1. e. egy t.-ra, a ref. tant. sz. I, isk. jár 75, 39, tant. h. 7. 8„, sz. 4. 8,„ m. 3. a„ köbt, 119. 8 0, mf. 29 t.-nak, jel. 3.„, kbm. 1. e. egy t.-ra. Össze­sen 23 község, 52 isk. 44 tanterem. Nyíregyházán, 1893. évi május hóban. Velkey Pál, kir. tanfelügyelő. VII. Károly idejébeu (f 1461) találták fel a piquetet s azóta vannak a most is használatban levő alakú és nagyságú kártyák. Az alakoknak ét jeleknek is akkor adtak szimbolikus jelentést. A tréfle (luczerna, lóhere, ma treff név alatt) arra emlékeztette a játszót, hogy a hadvezér soha se vigye csapatait oly vidékre, a hol a lovak számára níucs takarmány. A Pique és a Carreau fegyverek jelvényei, egyik a dárdáé, a másik a mellvérté. Carreaunak hivták ugyanis az oly nyilakat, melyeket lövésnél a mellvérthez tettek Coeur jelentette a harczosok bátorságát. Az ász (a magyar kártyában: disznó) volt az első kártya, mely a királynál is többet ért, mert pénzt jelentett, tehát azt az eszközt, mely nélkül királyok sem képesek háborút viselni. A királyok legrégibb alakja voltak: Dávid, Nagy Studor. Caesar és Nagy Károly. Azutáu jöttek Arnine (Trefle-dame), Anjou Mária arczképével, Richel Sorel Ágnes arczképé­vel, ki tu Ív ilevőleg VII Károly kedvese volt, Pallas (Pique dame) D'Arc Johanna képével s végül Judith (Carreuu-dame) Jámbor L íjos neje arczképével. A Valet (szolga, most közönségesen: paraszt) Francziaország nemességét ábrázolta. Az elnevezés nem volt lealacsonyító, mivel a lovaggá ütés előtt mindenki Valet volt. Ezek képein az akkori harczosok jelmezei voltak láthatók. Fővouásaikban a kártyák tovább is ugyauazok maradtak. A németeknél is a katonaság volt főhatással a kártyaalakokra. A herczegek ruháin, cdzmáin s nya kán lógó csengettyűk a kártyán a nemesség jelvényei lettek. A sziv a német kártyán a főpapságot ábrázolta, a zöld megfelelt a tápláló polgári rendnek, a makk a földművelést jelképezte. A „tromf" elnevezés a diadaltól (triomphe) ered A makkfelsőt „Wen/.el" nek, a zöld felsót Sebastiaunak vagy röviden „Bast "nak nevezték. A disznó az] országot ábrázolta, a felsők a választó fejedelmeket, az alsók a rendeket, a többi lapok a népet. Szabolcsvármegye alispánjától. 6063. K. 1893. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Hajós Izidor kótaji lakosnak Nyír­egyházára behajtott 52 drb sertése körömfájás miatt 8 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1893. junius hó 5-én. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. 6036. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a f. évi május hó 16-án kelt 4411 K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Nyír­Bútor községben Majer Zsigmond otttani lakosnál elő­fordult lépfene elhullási eset folytán elrendelt zár a f. évi május hó 30-án feloldatott. Nyíregyháza, 1893. junius 5. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. 5891. K. "TT . ~1893—' Szabolcsvarmagye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi február 27-én kelt 2249. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a T.-Polgár községhez tartozó „Selypesköri* tanyán előfordult takony­kór eset folytán elrendelt zár feloldatott. Nyíregyházán, 1893. junius 5-én. Alispán helyett; Mikecz János, főjegyző. Vizsgák előtt. Beléptünk a júniusba, a diákok rémhónapjába. Kezdődnek a vizsgálatok; egy évi munkásságnak bizonyítéka. Vájjon csakugyan azok-e?! Én nagyon kételkedem ebben. De nem én, ha­nem kételkedik ebben mindenki, aki a mai „modern" pedagógiai rendszert figyelemmel kíséri. Egy ért­A kártyázás eltiltására nézve már a XIV dik századból számos rendelet maradt fenn. Jellemző II. Albert császár rendelete, melyben többek közt igy szól: „Senkinek sem szabad nejét, fiát vagy testének egy részét eljátszani." Kezdetben minden kártya kézimunka volt, szabad rajz és sziuezés s ez igen természetesen drágává tette a kártyát. Bécsben 1444 ben a kártyafestőkuek külön czéhe alakult. Mint drága eszköz, nemcsak ajándók volt, de kelengyerósz is. 1474-ben Mantuai Borbála, Würtem­berg gróf neje, mennyasszonyi ajándékul kapott egy tuczat kártyát, melyet még most is őriznek a stuttgarti régiségtárban. A tizenötödik század kezdetén feltalálták a famet­szést s azóta a kártyát sajtón sokszorosítva olcsóbban árulják. Abból az időből egy pár minta változatlan maradt, igy a whist-kártyákon még ma is divatos szeg­letes alakok, melyek az első piquetalakok utánzatai. Sokkal ujabbak a tarokk-kártyák, melyek szintén Frau cziaországból terjedtek el Európán át. Az ügynevezett „Spadikártyák" jelenleg már csak Csehország egy részé­ben s Olaszországbau használtatnak. Nagyon elterjedtek a svájezi alakok: Teli, Gessler W-nkelried, Stauffacher s bizony sok félmüveit országban nem Schiller tragédiájá­ból s Rossiui operájából, nem is a törtéueti könyvekből, hanem a kártyákról lett ismertté a svájezi szabadság­hős, Teli Vilmos neve. „•Jaj de hunezut . . Abban az idóbeut törént ez a história, midőn II Endre király Syriából behozta a német lovagokat, s a Barczaságou letelepítette. A szeutföldi hadjárat nyűgei, sáskái voltak ezek, akik bejöttek a magyar hadsereggel. De hát a magyar király megakarta velük Ízleltetni a magyar veudég sze­retetet, a magyar kenyeret és a magyar bort. A német sógorokuak aztán mégis tetszett nagy Magyarorzság. Folytatása a mellékleten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom