Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-01-08 / 2. szám

XIV. évfolyam. 2. szám. Nyíregyháza, 1893

. január 8. • VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS L APJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE flg

" Megjelenik hetenkint egyszer, va>«irnapon. előfizetési pénzek, megrendelések Előfizetési feltételek: ^postán vagy helybea házhoz hordva: Egész évre 4 forint, Fél évre ! .... 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző éa tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A l

al' szellemi részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a szerkesztő czim9 alat

t kéretnek beküldetni. lamlások -TAh„ wioh- Bérmeutetlen levelek csak ismert kezektől Jóbri Elete kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. fogadtatnak el. A. kéziratok csak világos kívánatra a az illető költségére liildetnek viasza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hísábozott petit sor egyszer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyefldij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. üzettetik. A nyilt-térl közlemények dija soronkint 30 kr. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-uteza 8-ik száin); továbbá: Goldberger A. Y. által Budapesten, Haasenstein és Vogier irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 4265/02. K. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegye nagy-kállói járásba kebelezett Bököny községben megüresedett községjegyzői állásra ezennel pályázatot hirdetek. A választás határnapja Bököny község házába 1893. évi január hó 24-ik napján ik d. e. 10 órájára tűzetik, ki. Felhívatnak ennélfogva a pályázók, hogy pályázati kérvényüket eddigi működésükről szóló és az 1833. évi I. t.-cz. 6. §-ában előirt minősítésüket igazoló bizonylattal felszerelve alantírott főszolgabíróhoz 189 J. januír hó 22-ik napjáig annál inkább nyújtsák be, mert a későbben beérkezett kérvények figyelembe nem vételnek. Az állomással összekötött javadalmizás a következő : I. Évi készpénzfizetés 400 frt. 2. E: idő szerint lakbér 25 frt. 3. Földadó nyilvántartásért 20 frt. 4. külső tagos birtok kat. hold ikban 3 hold 400 •öl, továbbá rét ugyanott 3 hold. 5. Egy házi kert 933 Qöl. 6. Egy külső kert ü25 Dűl. 7. Közös legelőilletmény 2 hold, 400 •öl. 3. A szőllőskertben beültetlen terület 800 CJöl földnek, szabad használata. 9. Megyei szabályrendeletileg megállapított jegyzői munka és hivatalos utazásoknál fuvar- és napi dijak. Nagy-Kálló, 1892. deczember 28. Zoltán István, főszolgabíró. 13211. K. 1892. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza ráros polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Szakoly községben a Lichtman Alajos sertései között a körömfájás betegség folyó hó 11-én fellépett és ez okból nevezettnek udvara zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1892. deczember 30. Miklós László, alispán. 13105. K. Szabolcsvármegye alispánjától. 1892. Szabolcsvármegye alispánjától. Érte sitein, hogy Nyíregyháza városban a folyó hó 17-én teljesített vasúti szemle alkalmival Orgován Bálint kisvárdai és Tüzsök János pazonyi lakosok 28 db sertése, miután azok Üveges György jákói lakosnak körömfájásban levő 18 db sertésével érintkezésben voltak, 8 napi megfigyelés alá helyeztettek: Üveges György sertései pedig, n A NYÍR VIDÉK TÁ RÓZÁJA* A polgári házassá; kérdésihez. Interwiewok. Tekintetes szerkesztő Ur! M fgtisztelő megbízását s a hozzá mellékelt tíz osztrák értékű forintokat készhez vévén, mineku ánna a polgári házasság léuyege, czéljo, alakj i s más ilynemű kérdésekben kellőleg ínformáltattam magamat, útnak iudu'tam, hogy f ladatomhoz képest megtudjam, hi vájjon a közvélemény mellette avagy ellene van e ezen intézménynek. Mindenek előtt siettem a kérdés komolyságához illő aiczot és ruhát ölteni Aztán lép'eimet először is a trafi kos bolt f le irányoztam. Tettein ezt két okból. Először hogy megfelelő szivarkészlettel lássam el magainat, másodszor, hogy egy csapással a trafikos kisasszony nézeteivel is megösmerkedhessem. A trafikos üzlet kellem és szellemdus kezelőnője, Eufrozina ő nagysági, azonnal észrevette rajtam a nem hétköznapi öltözetet s vonásaim komolyságát. — Hová készül Jean ur, hogy ugy kicsípte magát! — Komoly szándékaim vannik! Eufrozina kisas zony észrevehető'.eg kíváncsi lett. — Gratu'álhatok ? — Mhez? — A sikerhez! — Az nem raj'am áll egyedül, hanem — ászrevet tem, hogy a tőzsde örökké mord tu' ij Ionosa is felütötte fejét könyveiből s reánk tekintett, miért is halkabban folytattam, — hvnem nagy részt önön is, kedves kisasszony ! Eufrozina kisasszony most már nem csak kíváncsi lett, de ha a rispor engedte volna, valószínűleg arcza biborát is észrevehettem volna. miután azok a megállapítás után tulajdonos által haza hajtattak, Jákó községben vétettek zár alá. Nyíregyházán, 1892. deczember 28. Miklós László, alispán. 12855. K. fr —yög-j Szabolcsvármegye alispánjától. A járási í'öszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Tura községhez tartózó Propper tanyán lévő szarvasmarhák között fellépett szíj- és köröm fájás betegülési esetek folytán elrendelt zár f. év és hó Hi-án feloldatott. Nyíregyházán, 139 2. deczember 21-én. Miklós László, alispán. ' "^89'' ^ Szabolcs vármegye alispánjától. Értesítem, hogy a Kékese községi szarva sm irha állományban fellépett száj- és körömfájás járvány folytán elrendelt zárt a mai napon feloldottam. Nyíregyházán, 1892. deczember 23-án. Miklós László, alispán. 1892 Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a M igyorós községi szarvasmarha állományban uralkodott száj- és körömfájás járvány folytán elrendelt zárt a mai napon feloldottam. Nyíregyházán, 1992.°deesembár 23-án. Miklós László, alispán. 1 ° 189

2 Szabolcsvármegye alispánjától, Értesítem, hogy a B ilkány községben előfordult veszettségi eset folytán, az ezen közsígben levő összes kutyákra elrendelt zár f. hó 2 1-án feloldatott. Nyíregyházán, 189 2. deczember 2S-án. Miklós László, alispán. 1:i

l^

t

l° Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Gyulaj községben S^hvarez Károly ottani lakos kárára egy drb szarvasmarha f. hó 19-én lépfenében, elhullott s ez okból a nevezett udvarában elhelyezve lévő 32 drb szarvasin irha és 2 3 drb ló 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyházin, 1392. deczember 2S-án. Miklós László, alispán. 1892. — R j am ? — kérdezé elábrándozva, — nem értem mi részben állhatna ez rajtam? Jónak láttam egyenesen a tárgyra térni Mondja c-ak kedves Eufrozina nagysám, mikép n vélekedik ön a polgári házasságról? — E-i a pdgári házasságról ? — ha lehet, talán még nagyobb zavarba jött erre a kérdésre. — Igen, kedves kisasszony. Ó i szó'jon, minden szavát, édes vágyakozással lesen! Eufrozina kisasszony erre a köténye sarkát kezdé babrálni, aztán félig cukott szempillái alól rám tekin've, kérdé: — üe h it miért akarj i tudni, hogy miképen vélekedem éu a polgári házasságró ? — M •gakarom örökíteni az u'ókor számára! — Ezt megint nem értem, — szólt és kökényét eleresztette. Rövid szavakban előad ara, hogy most a polgári há-asság kérdésében utazom. Ő nagysága szemei lassan ként visszanyerték rendes helyzetüket s a végén igy szólt: — Ugy ? Ezért? Vigye kérem tudomásul, hogy nekem sem időm, sem kedv-m a pilgári hlzasság kérdésével foglalkozni! Tudomásul vettem s mer időközben a tőzsde mord tulajdonosa is elkészült számadásaival, — aj inlottam magamat és távoztam. Innen utamat egyenesen a közvíleméuy hirh-dt szószólójához, Kapocs János szűcs mester uramhoz vettem. Kipocs uram a tőle megszokott előzékenységgel fogadott, határtalan örömét f -jezte ki a felett, hogy a a „°ajtó, e hetedik nagyhatalom egyik szerény de tehetséges oszlopa" — mint engem czimezni kegyes volt, — házát becses látogatásával megtiszteli. Küldetésein czélját. előadván, mindenek előtt arra kért, hogy üljek le; azutáu padig hogy magyarázzam én A városi kultur-alap. A várni lgy ; tudvalevőleg elhatározta őszi közgyű'éáén, hogy egy kulturális alap)t létesit, m dy hivatva lesz arra, hogy területin a vármegye Közművelődési viszonyok szolgálatába álljon Már in iga az a körülmény, h >gy egy ilyen alap iak a megteremtése miut elodázh.itl&n szükségesség jelentkezik, igazolja, mo'.yszeriut a megye közművelődéi állapota nem f -lel meg a kevésbbé követelő vár.ikozásn ik sem. S habár merész lenne egész határozotttsággal állítani, h >gy a nép íevelés vitális fontosságú érdeke eddig is nem k p'zte volna különös gondolkodása tárgyát a vármegye intéző köreinek, de azt, hogy a hiány ez ir.i iybui még szembe tü.iő, itt-ott égető — ugy lrsszük — azok fogják legkevésbbé tagadni, kik az ügy közelebbi ism .-rőtében a ku'turalap megteremtésének kezdeményezői, szószólói voltak. Teny ugyan hogy a létező állap itok, kü önösen pédíg a népiskolák ,egy elég jelentékeny kontingensének rendezetlensége, fogyitékos ellát isa, s talán hiánya is kellett, hogy régen felköltse az intéző körök érd :klőd isét, tehát egy ily alap teremtésének már régen be kellett volna következuie, azonban ez legkevésbbi jelenti azt, hogy arra többi nagy szükség ue volna, vagy h >gy a jelenlegi idő alkalmatlan. S ít tekintettel a vármegyei kultur viszonyok mai állapotára, valamint a létesítendő ku'tur-alap tágabb körű rendeltetésére, mint a megyebeli községi iskolák szükségleteit pótolni. — nyilván való, hogy ennek az alapiak fontos hivatása, egyenesen nagy jelentősége van. A vármegye ezen kultu alis alapból, nagyon helyesen, a méltányosság s az osztó igazságnak megfelelően kivonta Nyíregyházát, nem azért, mintha talán a székvárosában a köznűvelődis minden ága virágzó niveauo állana, mintha az e körüli teendőknek semmi jelentősége nem volua itt, de mert Nyíregyháza már régen tul vau a legelemibb liu'turalis tényezők megteremtésén, s In ez irányban meg neki, hogy mi hát voltaképon az a polgári házasság a melyről mir anuyit olvasott, s a m ilyről már ő is meg mis is annyit beszélt; de a miről ez ideig alapos, tárgyilagos felvilágosítást míg senkitől se kapott Termé szetesen megígértette előbb velem, hogy beszélgetésünk ezen részéről mélyen hallgatni fogok referádámban. K'pva kaptam az alkalmon, hogy a begyembe szedett hasznos tudnivalók kitálalásával emeljem csekély szemé lyemet Kapocs u°am becsületében. DJ egy dologban elszámítottam magamat Elfelejtettem, hogy az nap páratlan — legalább Kapocs uramra nézve páratlan — nap volt, sőt egészen megfeledkeztem arról, hogy nála a páros és plratlau napok között óriási külöinbség létezik. Az nevezetesen, hogy Kipocs urain a páros n ipokon liberálisabb B 'ksics Gusztávnál, vagy Andrá sy Gyula grófnál, de páros napokon — hogy is írj un körül — kevésbbé liberális, miut akár Móczy volt, annó TiszaE zlár. — E< én ezen tnegfeledkezésben olym egyolda u fejtegetésekbe boc^átkoz'am, épon ezen oidildaláról a kérdésnek, hogy a ku'tkaaás nélkül végig hallgvo't értekezésein b.'fejeztével Kipics uram b il vállamra te vén jobb kezét, ennyit mondott: — Ni hát tudji meg az ur is, meg az egész világ is, hogy ha a dolog igy áll, akkor abból a polgári há _ zasságból nem lesz sem ni! Semmi! Érti az ur? Semmi! Azt mondom én, K p >cs Jmos! Pedig a mit én -mond >k, az meg van mondva ! H izzátehette volna még, hogy a mit ő megfog, az meg van fogva; de ha hizzá nem tette is, én raaig is , hideg boroga'ást rakok balvállanra. Ajánlottam magamat, — Kipos u' amat pedig in pottó az ördög kegyébe — s távoztam. Sajgó vállal, de kötelességemhez híven V.-lac-iek Biiázs háza felé indultam. V;lacsek B ilázs foglalkozására uézvo a kézműiparok azou osztályához tartozik, mely mióta az emberiség az a' la K iei;>p divattal álMai számunkhoz fél iv melléklet va i c atolv.i.