Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-02-26 / 9. szám

„IN YIKV1DÉK. külön álló istállóval 600. Döl kerttel. 6. Ugyancsak a 102. sz. tjkvben foglalt 3 hold 304 Döl egeló illetve szántóföld cs 1

Q00 Döl belső kert hasznalata. 7. Ezeken felül a megyei szabályrendeletileg megállapított munka es napi dijak. Biri község részéről: 1 Készpénz fizetés 135 frt. 2. Utazási atalanyra 50 frt 3 A birii 2 sz. tjkönyvben foglalt a községházához tartozó 1301. Döl belső kert, 4. Ugyanazon sz. tjkvben álló 3 hold 1 Döl föld szabad használata. 5. Minden a községet érdeklő hivatalos ügybeni utazáskor 1 frt napi dij. Ezeken felül a megyei szabályrendeletileg megállapított munkadijak. Kelt Nagy-Kálló, 1893. február 15-en. Zoltán István, főszolgabíró. 1747. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. 1033. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Nyíregyháza városban Bleuer Lajos kárára egy drb ló lépfenében folyó hó 2-án elhullott, s ez okból a nevezettnek udvara zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1893. február 15-én. Miklós László, alispán. 1772. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a Gyulaj községben mult évi november hóban előfordult veszettségi eset folytán, a községben lévő összes kutyákra elrendelt zár f. év és hó 13-án feloldatott. Nyíregyházán, 1893. február 16-án. Miklós László, alispán. 1230 K —

' Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Az igazságügyi m. kir. miniszter 1802/93. sz. alatt kelt leiratának másolatát közhírré tétel végett oly felhívással közlöm, hogy annak szabályszerű kihirdetését hozzám mielőbb bejelentse. Nyíregyházán. 1893. év február hó 11-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) 1802/93. I. M. szám. M. kir. igazságügyminisztériumtól. Ő császári és királyi apostoli Felsége Bécsben. 1893. évi január hó 4-én kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy gróf Andrássy Tivadar és gróf Andrássy Gyula a néhai édes atyjuk gróf Andrássy Gyula által javukra végrendeletiig alapított elsőszülöttségi hitbizományokat felállíthassák. A gróf Andrássy Gyula javára alapított hitbizományhoz tartozó következő ingatlanok u. m.: 1. A tisza-dobi 1. számú telekjegyzőkönyvben. A I. 443—445, 713, II. 145, 698, 1198, 4- 439, 440, 707, 709, 710, 711,712, 441, 144, 121, 127—129 és 120. helyrajzi szám alatt. 2.-A t.-dobi 115. sz. tjkvben, 128. helyrajzi szám alatt. 3. A t.-dobi 120. sz. tjkvben, 133. hr. sz. alatt. 4. A t.-dobi 486. sz. tjkvben, 12, 126, 438. hr. sz. alatt. 5. A t.-dobi 625. sz. tjkvben, 122. hr. sz. alatt. 6. a t.-dobi 670. sz. tjkvben, 122. hr. sz. alatt. 7. A t.-dobi 746. sz. tjkvben, 139 hr. sz. alatt és 8. A t.-dobi 790. sz. tjkvben, 132. hr. sz. aiatt foglalt ingatlanok Szabolcsvármegye területén feküdvén, a hitbizományi ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában 1869. évi ápril 7-én kibocsátott igazságügyminiszteri körrendelet 2, alapján felhívom a törvényhatóságot, hogy a királyi jóváhagyást szabályszerűen hirdesse ki, és ennek megtörténtéről hozzám mielőbb tegyen jelentést. Budapest, 1893. január ho 26. A miniszter helyett: Teleszki, államtitkár. Szabolcsvármegye alispánjától. 1467. K. 1893. A községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 62 15/111.-8. sz. rendeletének másolatát tudomás vétel, illetve ahoz leendő szigorú alkalmazkodás végett kiadom. Nyíregyházán, 1893. február hó 11-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) 6245,111.-8. sz. Földmivelésügyi m. kir. miniszter. Valamennyi törvényhatóságnak. A német birodalommal megkötött állategészségügyi egyezmény f. évi február hó 1-én életbe 1 pvén, ezen időponttól kezdve állatok a következő feltételek mellett szállíthatók a német birodalomba, vagy ezen keresztül: I. A német birodalomba vagy ezen keresztül irányított, lovak, öszvérek, szamarak, szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések szabályszerű marhalevelekkel látandók el. 2-or. A német birodalomban vagy ezen keresetül irányított öszvérek és szamarak marhalevelei szintén az előirt bélyeges kincstári űrlapokon állitandók ki, de bélyegjegyeket ily marhalevelekre ragasztani, illetőleg a szamarak és összvérek után bélyegilletéket lerovatni nem szabad. 3. Lóra, öszvérre, szamárra, vagy szarvasmarhára vonatkozó marhalevél csak egy állatról, juhra, kecskére, vagy sertésre vonatkozó marhalevél, több állatról is szólhat. 4. A marhalevél kezelőnek marhalevelet a német birodalomba, vagy ezen keresztül irányítani csak abban az esetben szabad, ha az állatok származási helyén, vagy ezzel határos községekben -10 nap óta sem keleti marhavész, sem járványosán más az 188^. VII. t. cz. 24. §-ában említett oly ragadós betegség nem uralkodott, mely a marhalevelen leirt állatok fajára átragad. Megjegyeztetik, hogy a veszettség valamennyi, a lépfene pedig a sertések kivételével szintén valamennyi az 1. pontban felsorolt állatfajokra veszélyes, az utóbb idézett t. cz. 24. §-ában felsorolt többi betegségek pedig csak azon állatfajokra veszélyesek, a mely állat fajok betegsége gyanánt ott jeleztetnek. 5. A marhalevél kezelők kötelesek tehát a német birodalomba vagy ezen keresztülirányitott marhalevelek kiállításánál az űrlapon nyomtatásban foglalt egészségi bizonyítványt az alább,aláhuzott szavak közbeszúrása által következőleg módosítani. „Hogy leirt állat(ok) a községből való elhajtás alkalmával egészségesnek(eknek) találtatott(tak) és hogy 40 nap óta sem a községben, sem a szomszéd községekben keleti marhavész, vagy a leirt állatra(okra) veszélyes más ragadós betegség járványosán nem uralkodik, ezennel bizonyiltatik." 6. Ha ily állatok vasúton (hajón) szállíttatnak, azok tekintetnélkül fajukra, föltétlenül rakodásra engedélyezett állomáson adandók fel és az illetékes szakértő által vizsgálandók meg, a ki a német birodalomba vagy ezen keresztül irányított ilyen marhalevelet hátlapján a kővetkező szövegű záradékkal köteles ellátni, „dass (die) imm beschreibene Stück Thier (n) unterzucht und gezund befinden Gleinchzeitig wird beschtetigt, durch zeit 40 Tagén weder am Ilerkumpfstorte, und ím dessen Nachbargemeinden die Rimlerpest oder ein, für dass (die) unterzuchte (n) Thire (n) geführlich amstüekünde Kranckheit Seichermartig geherscht hat." Ezen záradék rávezetéseért cfij nem jár. A vasúti szakértő ily záradékkal csak a németbirodalomba vagy ezen keresztül irányított oly marhalevelet láthat el, melyen az egészségi bizonyítvány az előző pont szerint van kiállítva; ugyanazon szállítmányhoz tartozó több marhalevél összefűzendő, a fűző zsinór végei lepecsételendők s csak a felső marhalevél hátlapja látandó el a kérdéses záradékkal. A vasúti közegeknek pedig a fentebbi német szövegű záradékkal el nem látott marha levél alapján a németbirodalomba vagy ezen keresztül való továbbításra állatszállítmányt felvenni nem szabad. 7. A németbirodalomba vagy ezen keresztül irányított marhalevelek német fordítással 1 áta ndók el Leforditandók a marhalevél 3., 4., 5. és 6. rovataiba jegyzett adatok. A foritdást eszközölheti a marhalevél kiállítója is a kiállítás alkalmával akként, hogy az illető rovatokba a magyar szöveg alá irja ennek német fordítását; általában azonban az állat tulajdonos tartozik a fordításról gondoskodni, mely az emiitett eseten kívül a marhalevél hátlapjára vezetendő és vasúton (hajón) történő szállításnál a feladó vagy csatlakozó állomás főnöke által a következő záradékkal hitelesítendő: „für die Richtigkeit der Übersetzung." (Kelt, aláírás és az állomás pecsétje." 8. Ily marhalevelelek érvényessége a Németbirodalommal való állatforgalomban 8 napig tart. Az érvényesség tartama mindenkor az állatorvosi lelet keltétől (kelt napját bele nem érve) számítandó. A határ állomásokon a marhalevelek érvényességük tartamára nézve a vasúti (hajózási) közegek által megvizsgálandók és ha érvényességüknek hátralevő tartama nem volna elegendő arra, hogy az alatt a német határig eljusson az állatszállítmány, ez az illetékes vasúti szakértő által a szállító költségére újra megvizsgálandó. Ezen esetben a szakértő a marhaleveleket a következő záradékkal köteles ellátni: „Das (Die) untén beschribene (n) Thier (n) untersucht, und gesund befinden." Kelt N. N. Beschauthierarzt. Állatszállítmányok akár bevitelre, akár átvitelre, a németbirodalom területére csak a következő pontokon ott eszközölt állatorvosi vizsgálat után bocsátatnak be. a.) a porosz határon: Oderberg, Annaberg állomáson át. (a sertések minden kedden és pénteken, egyébb állatfajok szerdán.) Pless, Dzieditzen s Myslovitzon át (minden kedden és pénteken) Goczalkowiczon át (lábon, a hét bármely napján) Mittelwalde vasúti állomásón át (a hét bármely napján) Ruhbank-Libannál, továbbá Leinden bergnél (minden kedden), b) a szászhatáron-. Zittaunál Bodenbach-Tetschennél és Voitersreuthnál (az előbbi ké > ponton a hét minden napján, az utolsó pontön mindé * hétfőn és csütörtökön), c) a bajorhatáron: nyitandó, belép

n állomások későbben fognak közzététetni, d) a würtenberg. határon : Friedrichshafenen át (a hét bármely napján), «* badeni határon: Konstanzon át (a hét bármely napján)) f) az clszászlotharingeni határon: a baseli mellék vámhivatalon át (a hét bármely napján). A vizsgálat költségeit a szálllitó fél köteteles viselni. 10. Az előző pontokban felsorolt általános feltételek megtartása mellett az állatoknak a német birodalomba való bevitele és azon való átvitele teljesen szabad, még is azzal a megszorítással, hogy a német birodalommal kötött állategészségügyi egyezmény záró jegyzőkönyvének 4. pontja értelmében szarvasmarha a ragadós tüdőlobbal fertőzött tőrvényhatóságok területéről a német birodalom területére egyáltalán nem, egyébb helyekről pedig további intézkedésig- (illetőleg addig, mig a ragadós tüdőlob kiirtásáról szóló törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után ez utóbbi forgalmi korlátozás hatályon kivül fog helyeztetni) csak a német birodalmi kormány által kijelölt és e3etről-esetre közölt vágóhidakra vihető be. 11.) Ézen intézkedés folytán hatályát veszti a ragadós tüdőlobbal fertőzött helyek 20. kilométeres közelébe eső községek följelentése és a vasúti szakértőkkel Taló közlése iránt 1S91. évi január 9-én 1622/III.-8. sz. a. kelt rendeletem. Erről a törvényhatóságot tudomásvétel, alattas közegeivel leendő közlés és a marhalevél kezelők, valamint a rakodó állomásokon működő szakértők megfelelő utasítása végett oly megjegyzéssel értesítem, hogy az utóbbiakkal jelen rendeletem egész terjedelmében közöltetett, a jövőben alkalmazandó szakértőkkel pedig az a törvényhatóság által lesz közlendő. Budapest, 1893. február 3-án. Bethlen. A NYÍR VIDÉK TÁRCZÁJA." A telekkönyvről. (Felolvasás számba vehetó.) Irta : (Cassius) Galánfy Lajos. A telekkönyvek ugy az államnak, mint egyeseknek nagyban emelik hitelét — igy mondja azt egy kiváló telekkönyvi publicistánk, — de azt is hozzá teszi, hogy a jó telekkönyv olyan mint a jó tükör, tisztán, hiven a valóságot kell, hogy mutassa. Ne legyenek türelmetlenek szives hallgatóim! nem élek vissza jóságukkal, nem aféle telekkönyvekről fogok én előttük csevegni, a milyenek a kir. bíróságoknál láthatók, az én előadásom egészen más irányban fog haladni, az a kis telekkönyv, melyről egy két szót szólok, közelebb érdekli minduyájokat. Én a szívről, arról a kis husd rabról fogok értekezni, mely folyton izeg-mozog bordáink alatt, s a mely a maga nemébeD valóságos telekkönyv, a melynek épen ugy meg van a maga három lapja, mint a kir. telekkönyvvezetők által vezetett telekkönyveknek E három lap a következő; Birtok állási (A), tulajdoni (B) és teherlap (C). Ennek a kis telekkönyvnek is van iktató, kiadóhivatala, telekkönyvvezetóje, sót pecsétje is van. A birtok állási lapon találjuk felsorolva az egyes birtok testeket (részeket ismertető jeleikke

1, sajátságaikkal. Ha megengedik, példákkal illustrálom állításaimat. 1. szám. A) Birtokállási lap. Édenkert község. Tulajdonosok határozatlan irányban nók éB férfiak. Tárgyilagos ismertető jelek Született s nevelési birtok. Szivvár uradalom és kastély (jó, szelíd, ártatlan, tiszta, egészseges) kebelvár dűlőben Házi kert és rét (otthoniae, bizalmas) a család dűlőben • Diszkért, a tüköri tónál (hiu, tetszelgő, ragyogni vágyó) »Angol kert. (bizar, érzéketlen) a csőmön tónál • Pagony, (beteges, ábrándosba holdvilág es feliegdomb mellett . Jegyzetek Eredeti. Jól nevelt. Hibás nevelé'i. Gondatlan termék. Regényből meritett. Az itt látható ábra a sziv felosztásának egyik kis részletét tünteti elő, nemes és gyarló voltában. Integetésemben nem akarok hosszas lenni, s éppen azért az éremnek ezt az oldalát nem rajzolom tovább ... hü tükre az úgyis egy képletben a birtok állási lapnak. Most a tulajdoni lapot ismertetem meg. A tulajdoni lapra bejegyzendők: a) tulajdonos vezeték és keresztneve, netaláni mellékneve, egyébb ismertető jelek, hogy ezáltal a személy ügyanazonossága iránti mindeu kétség elháritassék b) a tulsjdonhozi czim; c) a tulajdon minden további átruházásai, föltéte lek, korlátolások, le- és hozzájegyzéeek. A le- és hozzájegyzésről később teszek említést most a tnlajdoui lap táblázatát leszek bátor bemutatni megjegyezvén, hogy a birtok állási A) lap, a tulajdou lappal összefüggésben áll. B) Tulajdoni lap. o Cfi N *•»* co Birtok változás Jegyzet 1 Beadatott 18—20 év között 1. sz. alatt. A birtokállási lapon 1. rendszám alatt felvett Szivvár uradalom és kastélyra kölcsönös egyezség alapján Mnnkáí Béla és Szende Viola jegyesek javára a tulajdonjog elójegyeztetik. Igazoláshoz megkívántatik a szillék beleegyezése 2 Beadatott 20—35 év között 2. sz. alatt. A birtokállási lapból 2. rendszám alatti házi kert és kastély innen bejegyeztetik, 6 Házasfelek község telekkönyvébe átirattáa, ott a tulajdoni jog Szilárd Géza és Lelkes Hona javára egyenlő arányban bekebeleztetik. Önálló felek lévén, innen elbocsátást nyertek papi áldással 3 Beadatott 25—45 év között 13. sz. alatt. Almosdi Géza Nemgazdagh községleli lakos kérelme a .Diszkért. iránt támasztott igénylésével eiutasittatott. Koaár Beadatott 25—50 év között 7. sz. alatt. ' Merengő és felleglantOBi Bolygó Aladár kérvénye, melyet Holdházi Arabellával egyenlő arányban kér átíratni, előjegyezhetik. Későbbi igazolással átvittetett Ábránd község telekkönyvébe 5 Beadatott 40—50 év között 27 '/

2 sz. a. ! Borús Elemér Világfi lakos kérelme az | angol díszkertre vonatkozólag megtagadtatott, \ Eredeti állapotában hagyatik Ez is különös egy lap, változó az egyének indívídumai szerint, s a szerint, idejében vagy elkésetten adatik-e be az iktatóba a kérvény, fel van-e az szerelve s milyen tulajdonokkal, elfogadta e azt az iktatói hivatal „a rokonszenv*. Itt tartom szükségesnek felemlíteni, hogy ennek az én általam emiitett telekkönyvnek iktatója a „rokonszenv" kiadója „az igen vagy nem", szó telekkönvvezetője az .érzelem", pecsétje a „csók", „egyházi áldás." Ezek a hivatalok szeszélyesek, olykor-olykor udvariatlanok, de hát ez nem csuda, folytonos zaklatás alatt állanak, soha sem pihenhetnek. Ingerlik őket a folyamodók, a tolakodók, a kik között sokau haszonlesésből alkalmatlankodnak. Ilyenkor a telekkönyvveietó azt jegyzi a kérvény hátára „elutasítandó" (kosár), vagy „agályos" (utána járok characterednek, puhatolódzom). Igaz! hogy a tagadó végzés ellen felfolyamodásnak van helye (halálra udvarlás, hirbehozás, kérelem), hanem hát a felsőbb fórum, a szülők, az ész rendesen helyben hagyják az első bíróság ítéletét. Két egyenlő határozat ellen pedig nincs többé jogorvoslat. A telekkönyvi rendtartás szerint mindeu jószágtest jogi tekintetben egy egészet képez, a lejegyzéshez tehát társadalmi tekintetekből a felsőbb hatóság engedelmét szükséges a kérvényhez mellékelni. Vegyük ugy a mint van az életben. Telekkönyvi jószágtest — például legyen felhozva — egy család, melynek feje a szülék, járulékai a „leányok." A folyamodó fél — feltéve, hogy a járulék iktató hivatatába (a rokouszenvhez) kellőleg felszerelt kérvé ' nyét (vallomását) beadta, a felsőbb hatóságtól (szüléktől) az engedélyt kinyerte, a pontosan kőrülirott „járulék" minden további akadály nélkül le , illetve eljegyeztetik s tulajdoni joggal a folyamodó fél nevére átiratik, neki lakodalom szertartás mellett átadatik, engedély nélkül azonban, válaszul, elintézési határozat fejében elutasítást (kosarat) nyer, s ütheti a nvomát . . . útilapu lett a talpára köive . . . A „hozzá jegyzés" következő foganatosítást nyer; „Ónálló telekkönyvet képez egy teljes korú hajadon-, vagy özvegy sziv." A folyamodó fél Szegény Flórián, házatlan, de elegáns kinézésű zsellér, kérelme (vallomás) meghallgattatik, s hozzájegyzóssel háziúrnak, tőkepénzesnek, birtokosnak avangéroztatik. Folytatása tt mellékleten