Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1893-08-13 / 33. szám
„ÍM Y t K V i) í: ii. Fent jelzett ügyekből intézés nélkül hátrányban e hivatalnál egy darab sincsen. A nagy szünidőt tevő 2 hóról iskolavizsgalatokat nem teljesíthetvén, ez idő alatt a folyó ügyek intézése mellett, a statisztikai adatok gyűjtésével s feldolgozásával vagyok elfoglalva. A gyermekmenhelyekre vonatkozólag jelenthetem, hogy ez idő szerint Ajak, Dombrád, Balsa, Szabolcs, Nyir-Bakta, Jákó, Szent-György-Ábrány, Tímár községekben a nyári gyermekmenhelyek felállíttatlak, T.-Dada, T.-Pálcza, Tisza-Dob községekben pedig, a menhely felállítása folyamatban van. Nyíregyháza, 1893. évi augusztus hó 10-én. A tekintetes közig, bizottságnak alázatos szolgája Velkey Pál, kir. tanfelügyelő. Jegyzőkönyv. Felvétetett Nyiregyházán, az 1893. évi augusztus hó 11-én Szabolcsvármegye központi járványbizottságának Miklós László alispán elnöklete alatt tartott üléséből. Jelenvoltak: Miklós László alispán, elnök, dr. Jósa András vármegyei főorvos, dr. Trajtler Soma tb. főorvos, dr. Gara Leó, Verzár István és Sípos Béla bizotts. tagok. A nyir-bátori és nyir-baktai hetivásárok beszüntetése iránt indítvány tétetik. 27/1893. Jvb. Miután a Szatmárvármegye járványbizottságától vett értesítések szerint a kolerajárvány Szatinárvármegyének a nyírbátori járás közvetlen szomszédságában levő mátészalkai járásában is fellépett s miután továbbá a nyir- ' bátori járás Nyír-Bátor és Nyir-Bakta községeiben tar- ! tatni szokott hetivásárok, az ottani élénk forgalomnál fogva, ugy Szatmár, mint a szintén fertőzött Bereg vármegye lakossága által is sürün látogattatik, nehogy a vár- ( megyének még ezen nem fertőzött részébe is a kolera- ' járvány behurczoltassék: a Nyir-Bátor és Nyir-Bakta községekben tartani szokott hetivásárok további intézkedésig betiltatnak. Miről a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere, a községek elöljárói, utóbbiak a „Nyírvidék" vármegyei hivatalos lap utján, továbbá Szatmár, Bereg, Ung, Zemplén, Ugocsa, Bihar és líajdu vármegyék alispáni hivatala és Debreczen sz. kir. város polgármestere, ezen határozatnak közhirré tétele czéljából, jegyzőkönyvi kivonaton értesitendők. Előterjesztés tétetett az iránt, miszerint e vármegyének azon községei, melyekben ez ideig kolerabetegülési esetek fordultak elő, a Nyiregyházán tartatni szokott hetivásárok látogatásától tiltassanak el. 28/1893. Jvb. Miután c vármegyének fertőzött vidékén nevezetesen a Kis-Várdán és Mándokon tartatni szokott hetivásárok megtartása már betiltatott, s igy ezen fertőzött vidék lakossága eladni szándékolt ingóságainak értékesítése czéljából előre láthatólag a Nyiregyházán tartatni szokott hetivásárokat fogja mindinkább látogatni, s miután továbbá ezen bizottságnak orvos-szakértő tagjai odanyilatkoznak, | hogy bár a fertőzött községek lakosai szennyes fehérneműknek és eladásra szánt elemi czikkeknek kihozataliban megfognak is akadályoztatni, mindazonáltal nincsen kizárva, hogy a kolera csiráit szőrneinü ingóságaik és ruházati czikkeik által, melyek legnagyobb részben szennyezettek, mint p. o. a szeredás, szűr, guba és ködmön, szét ne hurczolhássák, nehogy tehát a kolera betegség a vármegyének a Tisza folyó mentén fekvő részéből ide behozassék: a vármegye fertőzött községei, illetve ezen községek ^lakosai a Nyiregyházán tartatni szokott hettvásárok látogatásától további rendelkezésig ezennel eltiltatnak, s a fertőzött vagy ezután fertőzöttnek tekinthető községek elöljáróinak felelőség terhe alatt kötelességükbe tétetik, hogy a „Nyíregyháza" irányítással járlutieveleket semminemű állatra az illető községnek a zár alóli feloldásáig ki ne adjanak, Nyíregyháza város polgármestere pedig felhivatik, hogy ezen határozatnak érvényt szerzendő, a hetivásárok alkalmával a vámsorompónál kiállítandó rendőri közegekkel a jalzett holyekről netalán jövő utasokat utasíttassa vissza. Végül pedig a vármegye alispánja felkéretik, miszerint a fenti czélból a fertőzött községek neveit Nyiregy„A NYÍKVIDÉK TÁBCZÁJA* Az asszony. Irta : Prok Gyula. A társadalom hibáit és bűneit vizsgálni, alap okait kutatni, s az azok javításához vezető utuk és módok kijelölését mióta az emberi nem kibontakozott a testi szükségleteinek a legprimitívebb erőfeszítésével való kielégítése küzdelméből, primális feladatnak látjuk azon férfiak részéről, kik bizonyos idealismus iránti előszeretetük ösztönének hatása alatt a jelenlegi socialistikus bölcséleti iskolák által „altruismusnak" nevezett magasztosabb lelki nemességgel birtak. A bölcsek bölcse, a szentírás, mintegy az átöröklési tan követőiuek kívánván elégtételt szolgáltatni, a bűnt az asszonyban fedezi fel, s ugy állítja fel, mint a romlottság, lelki zavarok és eredendő rossz egyedüli ősforrását. S ha ez a merő hypokrizis a fejtett sociologiai philosophia mostani állása szerint csak mint erőszakolt magyarázat jöhet tekintetbe, annyi elismerést miuden esetre érdemel, hogy az akkori társadalmak kezdetleges felfogását az asszonyi nem hivatása, értéke tekintetében találóau fejezi ki. Az a törekvés, mely az emberi nemnek a folytonos tökéledésében vetett hit egyenes kifolyásaként jelentkezik, t. i. a társadalom hibáinak vizsgálása soha sem szünetelt, s zavartalan harmóniában van az egyes his torikus korok szellemi irányzataival, Miuden bünt az államforma tökéletlenségéből következtetni s rövid idő múlva a legnagyobb rosszat az államforma tökéletlenségét a közszellemet alkotó egyesek bűnéből levezetni, csak rövid évtizedek evolutiója volt, mig ismét megváltozott ezen bölcséleti iskolák vizsgálódásainak szelleme háza város polgármesterével eselről-esetre közölje, a járási főszolgabirák pedig felhívatnak, miszerint ezen határozat rendelkezésének a községek elöljárói által való betartását szigorúan ellenőrizzék. Miről a járási főszolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere, továbbá a községek elöljárói a „Nyírvidék" vármegyei hivatalos lap utján jegyzőkönyi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Miklós László, alispán, jvbizottsági elnök. 9°°1' Q K - Szabolcsvármegye alispánjától. 1893. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Bereg vármegye alispánja 13687/93. számú átiratát, az abban foglaltaknak rögtöni közhirré tétele czéljából kiadom. Nyíregyháza 1893. aug. 11. Miklós László, alispán. (Másolat.) Beregvármegye alispánját d. 13GS7. K. J. szám. Tekintetes alispáni hivatalnak Nyíregyháza. Hatósága területén leendő közhirrétélel végett értesítem a tek. czimet, hogy a folyó hó 14-én tartandó nagy-dobronyi baromvásárt, azon községben uralgó száj és körömfájás miatt betiltottam, illetve akként intézkedtem, hogy azon vásárra csak az egy patáju állatok bocsáttassanak be. Beregszász, 1893. augusztus 7-én. Alispán helyett: Kovács Lajos t. b. főjegyző. 22./1893. szám. Szabolcsvármegye járvány bizottságától. Szabolcsvármegye központi járványbizottsága részéről Nyiregyházán, 1893. augusztus 9-én tartott ülés jegyzökönyvének kivonata. 22. Jvb. Dr. Jósa András vármegyei főorvos annak előterjesztése után, hogy miután a m. kir. belügyminiszter a kolerajárvány tovább terjedésének meggátlására szükséges szigorú óvrendszabályok életbe leptetését meg nem engedte, feltétlenül szükséges annak meggátlása, hogy a járványfertőzött Tisza-melléki községekből a vármegye többi reszére szét ne hurczoltassék, indítványozza, hogy a Mándok és Kis-Várda községekbon tartatni szokott hetivásárok, miután ezen községek a Tiszamenti községek kereskedelmének és forgalmának góczpontját képezik — a járvány tartamára tiltassanak be. Határozat. Az indítvány egyhangú elfogadása mellett a Mándok és Kisvárda községekben tartatni szokott heti vásárok további intézkedésig betiltatnak, s erről a tiszai és kisvárdai járások főszolgabirái nyomban távirati uton, a többi járások főszolgabirái pedig — továbbá: Ugocsa, Bereg, Ung, Zemplén Borsod, Abauj, Bihar, Hajdú, Szatmár vármegyék alispáni hivatala és Debreczen sz. kir. város polgármestere, valamint a községek elöljárói jegyzőkönyvi kivonaton, utóbbiak a „Nyirvidék" vármegyei hivatalos lap utján értesíttetnek. Miklós László, alispán, járványbiz. elnök. tetemes munkát, közérdek szempontjából pedig késedelmet okoz. Miután eme szabálytalan eljárás megszüntetése czéljából az egyes elöljárókhoz esetenként intézett figyelmezmeztetéseim és az eljárást magyarázó ;rendeleteim eredményre nem vezettek, ugyanazért ugy a felesleges munka elkerülése, mint a közérdek megóvása s az ügyrend betartása végett elrendelem és figyelmeztetem a községek elöljáróit és a pénzkezeléssel megbízott községi közegeket, hogy a vármegyei közpénzek törlesztésére hozzájuk befolyt és általuk a vármegye pénztárába befizetett összegekhez czimenként elkülönített ellennyugtákat mellékeljenek, vagy a mennyiben a befizetés postai utalványnyal eszközöltetett, azon esetben az ellennyugtákat a pénz feladásával egyidejűleg postára tegyék; minden félreértés kikerülése végett megjegyzem, miszerint a czimenként való elkülönítés azt jelenti, hogy a befizetett összeghez annyi ellennyugta csatolandó, a hány alapba a befizetés történik. Kijelentem továbbá, hogy a fentebb tüzetesen megjelölt eljárás ellen vétő közegek a jegyzői nyugdíj alap javára 2—5 frtig terjedő és ismétlés esetén fokozottabb mérvű rendbirsággal fognak fenyíttetni. A pénzlári hivatalt utasítom, hogy ezen rendelkezés ellen vétő közegek neveit hozzám ez intézkedés iktató számára való hivatkozassal mindig és azonnal bejelentse. Nyiregyházán, 1893. augusztus 2-án. Miklós László, alispin. 8779. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. Beregvármegye közp. járv. bizottságának 13300/93. számú átiratának másolatát a legkiterjedtebb körben leendő közhirrététel végett kiadom. Nyiregyházán, 1893. augusztus 8-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) 13300 K. i. sz. Tekintetes alispán ur ! Tudomásulvétel és esetleges intézkedés czéljából tudatjuk alispán úrral, hogy a vármegye területén fellépett i cholera esetekre való tekintettel a buc»uk tartását Beregvármegye területére nézve betiltottuk. Beregszász, 1893. évi augusztus 2-án a járványbizottság helyettes elnöke : Kovács Lajos, tb. főjegyző. 515. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. i 8606. K. —Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. Több izben előfordul az az eset, hogy a községek elöljárói, illetőleg a páníkezeléssel megbízott községi közegek, a vármegyei közpínzek (u. m. útadó, vármegye| házi pótadó, betegápolási, tisztviselői és jegyzői nyugdíj) törlesztésére befolyt összegeknek a vármegye pénztárába postai uton való beterjesztése alkalmival az utalványon, avagy pénzes levélben beküldött összegekhez ellennyugtát nem csatolnak, sok esetben pedig, ha ellennyugtát mellékelnek is, de sem azon, sem a jelentésen a befizetett összegnek rendeltetési czimenként és tételenként felsorolva nincsen s igy ezen összegek a pénztári hivatal által egyelőre csak letétileg kezeltetvén — azoknak az illető alapba alispáni utalványnyal való elhelyezése nemcsak a pénztári kezelést nehezeti meg, hanem a kérdéses összeg rendeltetésének kiderítése ügyében okvetlenül szükséges levelezések folytán az alispáni, szolgabírói hivataloknak, sőt még az illető községi elöljáróknak indokolatlanul A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár" mesterének ós a községek elöljáróinak. A nyir-bátori járás főszolgabirájának 2945/93. sz jelentését szabályszerű közhirré tétel, nyomozás és eset-' leges intézkedés végett oly felhívással közlöm, hogy eredmény esetén arról a községek elöljárói illetékes járási főszolgabíróik utján, Nyíregyháza város polgármestere pedig közvetlenül jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1893. augusztus hó 8-án. Miklós László, alispán. 2944./1893. Tekintetes alispán úr! Folyó évi julius hó 19-én Madán tarlott országos vásár alkalmával, özv. Almási Pálné inadai lakos által egy darab 16—20 frt értékű köves arany gyűrű találtatott; ki nem sajátitás esetén folyó évi augusztás 21-én Mada községházánál el fog árvereztetni. Nyir-Bátor, 1893. augusztus 3. Főszolgabíró helyett: Lövey Miklós, szolgabíró. 866 0. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. annyira, hogy metaphisikai erők légből kapott jelenlétére vezették vissza a tapasztalt bűnök egész sokaságát. Természetesen e két szélsőség közötti óriási űr számtalan relátióját tünteti fel az akkor tudományosnak látszó magyarázatoknak, s hatásai élénken nyilvánultak abban, hogy a büntető jogi theóriák misébe, ezzel a megtorlási eszközök igénybevételének módja — mint a társadalmakat karakterizáló összes jelenségek ogy neme — azok szerint módosultak. De bármiként változott is az egyes társadalmak tévedésből soha sem ment uézlete a bűnről és rosszról, egy a kiemelkedő iutentióval mindenkor találkozunk, s ez — mígtalálni az ősforrást, a honaau az emberi gonoszságok bugyognak elő. A mjgtorlás erős érzete szintén ebből az intentióból származik. Különben a kettő parallel czél' s a mily korán felfedeztetett a bűu, vele csaknem egyidóbeu született meg a retorsio sokkal iuteusivebb érzuke is. DJ csakis ebbeu az egy körülinéuybeu találkozik a btlufelfjdezésónek ténye a megtorlással, mert miuuél kevésbbé mont át a köztudatba a bűn sociologiai hatása, az az minél kevésbbé tekintetett megsértve a jogrend a bűi által, — anuál vehemensebb, vadabb és kegyetlenebb a büntetés, a mi kitűnik onuan is, hogy a megtorlás iukább egyesek, mint az állam feladatai közé soroztatott megfelelőleg az individualitás korlátlan érvényesülési felfogásnak. A bűu jelentőségének mai tisztultabb magyaráiata magával vonta a megtorlás nemesítését is azzal, hogy e jogot kizárólag az államhatalom suver-jn jogkörében utalta a a társadilomaak alig hagyva fenn valamit, az egyesnek ung épan semmit. A büntető jogi pjlitikámk ezm átváltozása megváltoztatta a kriminológiai vizsgálódások feladatait is, szakítva az évszázadokon dívott metaphisikai ellenekkel vegyített mistikus magyarázatokkal a mikre ecclatataus pálda a közép kort örökös szégyenfoltUI mjgbilyegző strigális rémperek, egy egészségesebb A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Alkalmazkodás és szabályszerű közhirrététel véget t értesítem, hogy szt.-mihályi illetőségű Nagy F. Károly a nyíregyházai kir. törvényszék 3998/93. P. számú intézkedése folytán az 1887. XX. t. cz. 28. §-ának a) pontja értelmében gondnokság alá helyeztetett. Nyiregyházán, 1893. augusztus 5-én. Miklós László, alispán. mezőre tért át. s a bűnt ma már az emberi természet félszegsógeiben, mindenek előtt pedig a szenvedélyeiben találja fel igen helyesen. Ennek mogfelelőleg a büntetés jelentőségének tudata is irányt változtatott, s bár megmaradt továbbra is a megzavart társadalmi jogrend egyensúlyának helyreállítása czél gyanánt, azzal a modificatióval mind amellett, hogy vele egyenrangba helyezkedett a bűnös egyén szenvedélyeinek kiirtása, a bűn forrásának betömése. Nem a bűnöst akarja kérlelhetlenül kipusztítani, hanem a bün forrását, a szenvedélyeket. A czél tehát mélyrehatóbb ós sokkal ésszerűbb is. Nem lehet azonban czólom hosszasan időzni a történeti levezetés kérdésénél, a nagy vonásokban előadattak is arra szolgálnak, hogy lehetőleg megkönnyítsék a legújabb büntető jogi iskolák egy sajátságos tanának megértését, Különben azt a theoriát is, mely a bűncselekményeket egyedül az emberi szenvedélyekből látja származottnak egy ujabb irányzat hatalmasan megtámadta. Az emberi szenvedélyek tana a bűnös lelki világát egy színpompás réthez hasonlítja, melyen egymás mellett díszlenek a gyöngédebb érzelmeket jelképaző szelíd virágok a durva csalánnal, atrópa madragorával és., a hálálos bürökkel. Az utóbbiak hatalmasabb arányokban fejlődnek ki, s lehetetlenné teszik a nemes virágok érvényesülését. A trópus mindenesetre talál, s elfogadjá azt a hódítani kezdő antropológiai iskola is, melynek feje Lombroso és Ferreró Italia e két legnagyobb büntető jjgásza. („ JJomo delimiuente" és „ Li donna delinquente' cs. nagy müvükben.) Csakhogy nem állanak meg itt, hauem fófeladatnak azt tekintik, hogy a bűntettes abstrakt típusát rajta kivül álló tényekből építsék meg. Míg közelebb a valósághoz minden metaphisikai elemtől menteti akként, hogy az abstrakt tipus miuden Folytatása a mellékleten
