Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-08-13 / 33. szám

Melléklet a „INTyirvidék" 1893. 33-ik számához. A kolera. líakamazon, Veresmarton, Eszeny ben, Sialókán, Thuzséron, T.-Szt.-Mártonban, Zsurkon, Mogyoróson, Dombrádon, Vencsellőn, Benken, Őrladányban, Pátrohán, Kisvárdán, Berczelen, Bezdéden és T.-Dobon tehát vármegyénk 17 községében kolerában történt megbetegedések és halalozások fordultak elő. Dr. Jósa András vármegyei főorvos és dr. Trajtler Soma vármegyei t. főorvos a fölmerült eseteket ázsiai kolerának konstatálták. E valósággal szemben és ama tény mellett, hogy a járvány a tisza-menti községekben terjedőben vau: vármegyénk lakosságának magatartásától függ, hogy egy uagy kolera-járvány veszedelme, minden borzalmaival és gyászával rólunk elhárittassék. A közigazgatás feladatai kőzött a legnehezebb a közegészség érdekeinek megvédése. Belügyminiszter, járváuybizottság, alispán, hatósági orvosok, szolgabirák, községi jegyzők és birók legüdvösebb rendeletei s legerélyesebb eljárásuk ez intézkedések végrehajtásánál: mind úgyszólván értéküket vesztik, megtörnek, ha maga a nagyközönség, a társadalmi osztályok legalsó rétegéig nem érzi meg a saját veszedelmét s kiki a maga tűzhelyénél nem rendezkedik be a rettenetes ellenség inváziója ellen. Mert adóc lehet egzekucióval behajtani, katonaköteleseket a sorozóbizottság elé állitani, sőt még a tankötelesek iskolába járatását is keresztül lehet vinni a hatóságoknak, de a közegészségügyi intézkedéseket karhatalommal végrehajtaui — lehetetlenség. Hisz a hatóságok közegészségügyi intézkedéseinek legnagyobb és legjelentősebb része a családi tűzhelynél, a házi rendben, az életmód okos szabályozásában kellene, hogy megvalósuljon. H it hol van a hatóság a világon, melynek szeme és keze van hozzá, hogy oda belásson s ha kell, hogy oda belenyúljon. És a mi népünk! Csudálatos dolog, de tény, a magyar parasztság, a mely pedig egy fejjel kimagaslik vele született intelligenciájával a nyu»ati nagy, úgynevezett kultur-nemzetek parasztsága fölött: úgyszólván absolute semmi érzékkel sem bir az emberi közugéázégögy érdekei iránt. De nyakúikon a veszedelem, nem lamentálni és sincerizálni kell ilyenkor, hanem cselekedni. Az alantas közigazgatási hatóságok vegyenek példát az alispántól, aki elment a községekbe, hol a járvány kiütött, házról-házra járt; megkereste a betegeket, s adott élőszóval — ami többet ér száz árkus tele irt papirosnál — jó tanácsot s osztott és végrehajtatott a szeme előtt parancsokat. A jegyző urak, meg a községi birák, meg az elöljáróság többi tagjai is cselekedjenek hasonló képen. Ne bizzák a kisbiróra, meg a falu dobjára alispánnak, szolgabírónak rendelkezéseit s ne dirigáljanak a törvényház asztala mellett ülve, hanem álljanak talpra, menjenek házról-házra, nézzenek és lássanak is meg mindent és azonnal intézkedjenek ahol szükséges, de ugy, hogy az az intézkedés, rendelkezés szemök láttára végrehajtassák. Itt van mindjárt az ivóviz kérdése. A legnevezetesebb tényezője ez a j írváuy terjedésének, amit bizonyit a mostani járványnak a Ttszi-folyó alkatrésze, atomja, való tényekből, szemlélhető jelensé gekből és természetszerű okozatból construáltassék. Mióta Zola itt-ott egészséges uaturalismusa hires mottójának azon egyszerű igazságot választotta, rnelyszerint az erény és bűn épen olyan produktumok, mint a czipő vagy a kávé, a társadalom bölcseleti iskolák vizsgálódásai elé egészen uj feladat járul, kifolyásaként eme mottónak az előbb emiitett olasz antropológiai iskola által történt tudományos igazolásának. És a nagy probléma, hogy a bűntettes tipusa megrajzoltassék nem is olyan távol álló czól már, auuálisiukább, mivel Lombrosónak a tények meggyőző erejevei sikerült kimutatnia, hogy a gonosztevők épen olyanak a társadalomban, mint penész a gombán, vagy rozsda a vason. Abbau teremnek meg, abban gyökereznek vágyaik ós szenve délyeik, s bármennyire igyekezzek is eltávolítani azokat a felületről egy gondos kéz, a phisikai ok benmirad, s a szünet nélkül ujjá szüli a ragály miazmáit. Első tekintetre is látszik, hogy ezeu felfogás sze rint a bűntettes, vaiamint okozata, a bűncselekmény természeti produktum, alkatrésze a természetűek, s egyik ueme az azt alkotó elemeknek. A miazma pedig, mely a bűnös lelkén ól ós kifelé nyilatkozik, minden embernél egyaránt megvan, s a külömbség csak attól függ mennyire képes ellenállani a lélek nemes keménysége a miazmatikus betegségek önkényteleu kifelé való vergálásának. Még az adott viszonyok között legteljesebben kiművelt férfi lelkének boucztana is megállapítja pl. az öuzés, erőszak, hatalmi vágy, irigység, pénzsovárság csak tettetve elleplezhető diagnosisait, s nem alkalmasak e ezen tulajdonságok a bűncselekmények valamely fajinak fogantatásához? Elég csak a tapasztalati tényekre utalnom. Hanem a nemi élet törvényei az erkölcsi jó ós rosz feltételeire nézve sem lehetnek közönyösek. Az a mentén való következetes terjeszkedése. Nem kell hozzá semmi különös kémiai apparátus, sem valami vegyészeti tudomány, hogy a községi közigazgatási hatóságok az egészségre ártalmas vizű kutakat községeikben kijelölhessék s azok vizének használatát eltiltsák. Csak ne restelkedjenek széjjel nézni községeikben, betekinteni az udvarokba, s mindjárt meg fogják látni ezeket a veszedelmes kutakat, az ő kacsa, liba, no meg disznó-fürdőre való berendezkedesükkel és trágya-dombbal a szomszédságukban. Vagy várjanak meg egy esőt, s az után nézzék végig a kutakat. Amelyiknek a vize az eső után zavaros lesz, azt be kell tiltani, mert abba a kútba belefolyik az udvar talajának az eső által lemosott mindeu piszokja. Bele szólhat és kell is ez,t tennie az elöljáróságnak abba is, hogy tisztán tartják-e a szobákat. De ezt is előbb látniok kell, s kinek-kinek, ahol piszkos lakásokat találnak, külön-külön megrendelni, hogy meszelje ki a szobája falát stb., nem pedig a kisbiróra, meg a dobjára bízni, s azutáu nyugodtan aludui a teljesített kötelesség boldog öntudatában. Engedelmet kérünk, hogy a kisbirót, meg a falu dobját ilyen sokszor, emlegetjük. Da nevezetes szerepet játszanak ezek Magyarorszag közigazgatásában, s olyan nagy veszedelemmel szemben, mely bennünket most fenyeget, nem tudjuk eléggé hangsúlyozni és elégszer isiné.elni, hogy azok a községi elöljárók, akik még most is megelégesznek azzal, hogy felsőbb hatóságaik rendeleteit a kisbiróval kidobokatják, egyáltalában uem tesznek eleget kötelességöknek. A közhírré tételnek ez, módja egyáltalában nem igen jelent többet, mint amit ugy szoktak kifejezni, hogy: „ad acta;" mikor pedig közegészségügyi rendelkezéseknek ilyen uton való publikálásáról van szó, akkor az csakugyan egyáltalában semmit sem jelent. A mi apró községeinkben semmi nehézsége és akadálya nincs annak, hogy a kisbíró, meg a többi „esküdt emberek," felosztván maguk között a falut, házról házra járva, elmondják és megmagyarázzák ott a rendeleteket. Ily eljárás mellett leuue azoknak bizonyára foganatjuk A papokra, tanítókra, a földbirtokosokra s általában a községek intelligens elemeire is legalább erkölcsi kötelességeket ró a mostani idők nehéz veszedelme. Az ügy iránt való érdeklődésnek erkölcsi kötelességét tudniillik. Mert ebből következik, hogy a pap. meg a tanító, meg a földbirtokos, és mindazok, kik műveltségűknél fogva az emberi közegészségügy érdekei iránt érzékkel bírnak, a néppel vajó minden érintkezésükben használják föl az alkalmat — keresve is az érintkezést — hogy ezt a népet a tenni valók iránt fölvilágosítsák. Mert meggondolandó dolog ám, hogy ez nem csupán emberségi, nem egyedül ideális humanisztikus érdek; zsebbe vágó kérdés is. A vármegye 120 községe még teljesen mentes a járványtól. S az is maradhat, ha minden tényezők hivatalos és erkölcsi kötelezettségeiket teljesitik. Ahol mulasztások történnek, ahol eunek folytán kiüt a kolera, ott nemcsak — ami legdrágább — pusztul az ember, de a járvány fölléptével elkerülhetetlen igen tetemes pmzbeli kiadások által nagy megterlieltéssel fognak sújtatni az adófizető polgárok is miasmatikus anyag — haj'ana — mely a férfi típusban csak nagyjában elősorolt modulatiók szerint fordul elő — hasonlólag érezteti jelenlétét, a nőben is, a nemi konstruktió eltérésének megfelelőleg más jeleggel. A szemlólhetősóg kedvóért ima a példa. Ugyanazon tészta gyurma, — minden hozzáadás uólkül kétféle alakban feldolgozva, más lesz izére néxve, s bármily figyelmes szemlélet előtt is könnyen kétféle anyagból készíttetnek fog feltűnhetni. Igy alakul át a bűntett egész lényegisége, elhatározása, egyéni viszahatása, végre hajtása és társadalmi jelentózége a férfi és a nő pszhihologiája külömböző elemei szerint, bár az anyag — mely kétféle formában vált idomát — egy és ugyanaz. A lélek szövetének ezeu ali^ megfejthető vibrátióji, illetőleg reflex rezgése élvezetes megfigyelés tárgyát képezheti a nőnél. Az asszony gyengesége, lelkének h ijlókonysága, természetének mélysége ós kedélyének hullámzó expensivitása telve vau a bűntett csiráival, ha a férfi termé szet markausabb elemeitől távol áll is. Legfeljebb a bűntett hozzáidomul a finomabb anyaghoz, bár kiemeleudó, hogy a bűnös cselekmény külső uyilvánulásában alig tüntet fel különbséget, s mindössze az elkövetés belső indító oka, motívuma tér el az erósebb nem vad szenvedély, vagy raffinilt elhatározás szülte bűntetteitől. A bosszullló paraszt halált okozó ütése, a legelőkelőbb sálon betyár ravasz fondorlata, s az asszonyi büntettek ezer faja voltaképen mi különbséget tesz társadalmi hatására nézve? Csupin a vezérindok változik, mely a bűnöst az elkövetésre sarkalja. De hogy a kitűzőt

1; czél elérhető legyen, t. i. az asszonyi büntsttek abstraktiója, s ezzel a bűnös asszonyi típus megrajzolása, szükséges, hogy a bűntett az asszony lelki ós erkölcsi világában kerestessék fel, annak anomáliáit kell kutatnunk, tapasztalás ós a tények fonaA vármegye alispánja, amint a legelső kolera esetek nálunk előfordultak, igen helyesen azonnal nyilvánosan publikáltatta azt. A vármegye közönsége tehát rögtön figyelmeztetve lett a veszedelemre. Ahol még nincs baj, ne várjuk be, hogy lángot fogjon a tető ! A város zárszámadása. Egyszeri áttekintésre alig lehet tiszta képet alkotni a város 1892. evi gazdálkodásáról, melyet a zárszámadaaokat tartalmazó terjedelmes füzet állit elénk. A feltüntetett számbeli eredmenyek magukbau véve alig biruaü érdekkel, ha bdlólük a kelló következtetések le uem vonatnak. A helyes gazdálkodás, óvatós előrelátás, anyagi eróiuakel való czeiszerü számítás körüloeioi azok a kritériumok, miket a város vezetőitől minden polgár joggal elvárhat. Erről add számot, ennek akar szolgaim a teljes uyiisággal nyilvánosságra hozott 1892 evi pénztári eredméuy. Sok ebbeu a felesleges, eieg a nem épau örvendetes jelenség. Rjg meg vau mar ailapuva, hogy valamely testület peuzügyi admiuistratiójánaK legfőbb törvénye kiadasaiuaK lehetó apisztasa, beveteieinek pedig fjkozása mindaddig, mig az jelentekeuy erdík csorbítás nélkül lehetseges. Hát Nyíregyháza városáuak 1892. óvi pénzügyi igazgatásaiul szamot adó füzjt mindeu oldalán többekevésbbé igazolja ezeu törvényhez való következetes ragaszkodást, Oár keuyieleuek vagyunk kijelenteni, hogy a czél a legtöbb es legjelentősebb esetekben még csak megközelítve sincs. Neui akiruuk reknminálni, de kétség teleuuek látszik elóuüuk, hogy azok, kik az 1892. óvi kóltsógelóiráuyzat elkészuésehez saját ressortjukon belól az anyagot szolgáltatták, egyszerűen alig meuthetó felületesseget tauusitottak beveteleik és kiadásaik összeállitásáuál. Másként nem volna megfejthető, hogy miként lehet a jóváhagyott költségelőirányzat és zárszámadás egyező tételeinél oly kirívó ellentét — s végeredmény gyanánt 381.97G fit 24 kr praelimiuált kiadással szemben 544.334 frt 15 kr tényleges kiadás, 381975 frt 24 kr bevétellel szemben pjdig tényleges 547.454 frt 28 kr bevétel. Tudtunkkal a város gazdálkodási rendszere péuzügyi manipulátíó, bevétel és kiadási forrásai 1891. évről az 1892. evre nem szenvedtek oly nagy változást, hogy éber figyelemmel, gondos előrelátással, a szakhivatalok lószóről ne lehetett volna eltüntetui legalább nagyobb vonásokban a költségelőirányzat reálitásában, szikszerüsógében, s megbízhatóságában vetett hit tönkretevésére alkalmas ezen óriási eltérést. Nem hisszük ugyanis, hogy a kiadási többletek indító okai csupin az 1892. óv folyamán születtek volna meg. Mindazok a tételek, melyek a rendszeres finantiális kezelés mellett eló nem fordulható 122000 forintnyi rövid lejáratú váltó kölcsön összegét teljesen felemésztették, részletezésűk szerint is felvilágosítanak arról, hogy a 91. óvi uagy kölcsön müveletek hatásukat éreztetni fogják a következő évek során is. S bár megengedhető, sőt természetes, hogy emberi véges ésszel a jövő eseményei matematikai pontossággal uem számithatók ki előre, ennélfogva a jövő eseményeire vouatkozó számítások biztos realitása egy sohasem valósulható ábránd csupáu, de a valósxinüsóg kiszámítása elvégre is uem^oly ember feletti követelmény, hogy annak, különösen egy nyilvános számadásra kötelezett város péuzügyi gazdálkodásából hiáuyozni lehetne. A városi 1892. óvi költség előirányzatnak, a zárszámadások tanúsítása szerint nem volt bázisa, nem volt életképes szervezete. A számvizsgáló bizottság indokát igyekszik adni a kifogásolt túllépésnek. Igaza van. Egy befejezett tónynyel állunk szemben, melyen változtatni nem lehet, s legfeljebb a jövőre nézve szolgálhat üdvös leczke gyanánt. Nem változtat a dolgon, hogy a nagy kiadási többlet a meglevő vagyoni állapot legkisebb érintése nélkül találta fedezetét, tehát nem járt semmiféle hátránnyal közvetlei ül. DJ elvégre is az elv sem hagyható figyelmen kivül, különösen midőu az törvényben gyökeredzik. Még egy másik nem kevésbbé hibázható eredményt vagyunk kényteleuek konstatálni. Ián, vizsgálnunk kell ösztön élete rejtelmeit s nemi élete visszaságait, s igy konstruálnunk azt az eszményi nő büntettet, mely a férfi gonosztevő abstrak típusától a legtöbb eltérést mutatja. Persze az asszonyi lény megbizhatlansága, feltűnő következetlensége, kedélyének csapongó szilajsága alig kecsegtet, positiv eredménynyel annál is inkább, mert természetének lényegéhez hozzáférni ösztönszerű ellenállása miatt csaknem lehetetlen. Különben ei az ellenállás is egy veleszületett lelki visszaság, a megmagyarázhatlau anomália. Az antropologiai iskola a férfi és nő bűnös közötti előbb emiitett eltérésnek kiinduló pontját mir a normális nó szervezetében is felfedezi, abban a sziuló3ben, gondolat elleplezósben, ámításban ós őszinteség hiányában, szóval az örökös hazudósban, mely kivétel nélkül minden nónél, többé-kevésbbő erősen kifejlődve feltótlenül meg v&n. Grenville szeriut az asszony akkor is hazudik, mikor érdekből őszinte akar lenni. S éppen nem ok nélkül divatos az az antithesis, hogy a nó őszinteségének fele hazugság, hazngságának fele való. Biz es nem valami űlvarias kijelentés, de az ösztön, az őstermészet rabbilincseitől megszabadulni képtelen nő áldozatként jelentkezik, s elvégre is individualitás teljesen háttérbe szorulván, a tudominy érdekében menthető. A bűn ezen nem egyedüli, de mindenesetre életképes embriója csakhamar ugy kifejlődik, hogy az asszony lelkében összefoly a való a valótlannal, a jó a a rosszal s épen uem tudja megkülönböztetni emlékezetében a négy ellentétet, s lassanként a valóság látszatát öltik magukra ezek a szakadatlanul ismételt hazugságok. Több miut szokás, egyenesen természete lesz az. (Vé^e kiW.)