Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-04-30 / 18. szám

„IN Y I H V I X) l: K..< ség tüzkárosultjai javára 12 frt 87 kr, a Magyar szt. koronáuak Orsova közelében történt feltalálása helyén épült kápolna fenntartási költségeire 13 frt 33 kr, a vakok országos segélyző egylete jivára 40 frt 19 kr. Martos község vizkárosultjainak felsegélésére 12 frt 87 kr, a váczi siketuémik intézete j ivára 14 frt 30 kr, a rakamazi tüzkárosultak felsegélésére 205 frt 36 kr. Ha tehát tekintetbe vesszük, hogy a B;ssenyei alap állása 1891. év végén 810 frt 78 krt tett ki, a vár megye területén a mult év folyamán köz és jótékony czélra gyűjtött adományok összege 1603 frt 02 krt tesz ki, mely összegek rendeltetési helyükre eljuttatva lettek. — A Császár-szállás bérbeadásának ügyében, a keiden, e hó 25 dikéu tartott képviseleti gyűlés hatá­rozott. Mint hpunk legutóbbi számábau jelentettük, Klár Gus/.táv és Klár Andor helybeli lakosok, az ápri­lis hó 20-án megtartott á verés után utó ajáut.itot tet­tek, m;g padig oly értelembeu, hogy ők hajlandók a Császár-szálas puszta területéből 800—900 holdnyi részt (1200 Dalával) a kállöi határ mentán 10 frt G5 krjá­val, a nyu^aú oldalon az ujfehértói országút mantéu 9 frt 50 krjával, é-i az északi oldilou a Nyiri Ferencz féle birtok maután 10 frt 65 krjával holdaukiut kibé­relni. A pénzügyi és gazdisági szakosztály, kijelentvéu, hogy az április 20 iki árverés eredményét kielégítőnek nem tekinti, elfogadásra ajánlotta a képviseletnek, hogy a hármas halom keleti oldalától számítva mint egy 1200 holduyi terület, az ajánlott 10 frt. 65 krnyi holdan kénti évi bér összegért, 12 évre az ajáulattevőkuek bérbeadassék, azzal a kikötéssel azoubao, hogy a bérlők a birtok után járó inindeu nemű adókat is fizetui köte­lesek. A képviselet e javaslaton 48 szavazattal 12 elle­nében elfogadta. Amint azonban értesülünk, Klár Gusztáv ós Klár Andor az adók fizetésének kötelezettségét elfo­gadni nem hajlandók s már bánat pénzüket is vissza­vették. — Adófizetők figyelmébe. Tudomására hozom az adófizető közönségnek, hogy az 1893. évi földadó lajst­rom tnájus hó 1 - tői a városi adóhivatalban (I. Szent mihályi utcza 1.) 8 napra közszemlére leend kitéve. Egyszersmint megjegyzem, hogy a netaláni téve3 kiveté­sek ellen azok, kik földadóval már a mult évben is meg­voltak róva, a fenti 8 nap lejártától 15 nap alatt, azok pedig kik a f. évben először voltak földadóval megróva, ezen adónemnek könyvecskéjükbe történt bejegyzésétől számított 15 nap alatt adhatják be felszólamlásaikat a helybeli tn. kir. páuíü^yigazgatósághoz, esetleg a városi adóhivatalhoz. Kelt Nyíregyházát), 1893. április 28 áa. Benci László, polgármester. — Esküvő. Szilcz Ferencz gyógyszerész e hó 29-én d. u. 4 órakor vezette oltárhoz a helybeli ev. ref temp­loiubau Fehér Etelka kisasszonyt, Fehér Imre vármegyei alügyész kedves leányát. — Az 18%-diki jubileumi kiállítás debreczeni kerületi bizottságába a kereskedelemügyi miniszter vár megyénk .területérő! Pscherer József földbirtokost, And ráscsik József és Diák Józset iparosokat nevezte ki. A 100 tagból álló bizottságban tehát Szabolcsvármegye mindössze három taggal van képviselve. — A helybeli szinliáz-részvénytársaság igaz­gatósági elnöke: Somogyi Gyula ur kérvényt adott be a vármegyei törvéuyható lághoz, az építendő sziuház ok­tóber hó folyamán leendő megnyitásának engedélyezése iránt. — A szülők ügyeimébe. Nyíregyháza város atyái átlátván, hogy mily nagy veszélynek vannak kitéve a himlőoltás karról-karra való eszközlésénél a gyermekek, hem csekély anyagi áldozattal elreudelték, hogy ezentúl csupán tiszta állati anyag használtassák a védhimlőol­tásra. Netn tartom feleslegesnek ezt az érdekelt szülők tudomására hozni azórt, mert számos szülő idegenkedett gyermekét oltásra a városi oltó helyiségbe küldeni, hol pödig törzs könyv vezettetvén, ugy az oltottak miut az újra oltottakról bármely pillanatban könnyen kivehető az oltási bizonyítvány évek múlva is, a uii pedig bár inély pályára lépő fiatalságnak mai nap már okvetlen szükséges. Tudomására hozom egyúttal az érdekaltekuek. hogy a kik magán orvosok^által eszközöltették a véd himlőolást gyermekeiken, ezen magán orvosoktól hozott s az elért eredményt kitüntető bélyegteleu bizonyítványt, elkönyvelés végett, a városi orvosi hivatalhoz saját ér dekökben benyújtani ne terheltessenek. A himlőoltás ez évben vasárnaponként d. e. 10 órakor az ág. evang. központi népiskola tornaterméban eszközöltetik. Dr. Konthy Gyula. — Halálozás. Gencsy György földbirtokos e hó 24-dikén meghalt Temetése szerdlu, nagy rószvé* mel­let ment végbe Balkányban. — Műkedvelői előadás. A Kunike féle leánynevelő intézet növendékei által rendezendő műkedvelői előadást ma, vasárnap este tartják meg a zöldságtéri arénában. Az előadás iránt — az érdekelt mamák és papák kö­rén kivül is — általános a várakozás. X — Letartóztatott kivándorlók. Kát 16 éves suhanczot tartóztatott föl a napikban a rendőrség a vasúti állomásnál. Zampléu vármegye Dubróka községé­ből kerültek ide, még padig — miut a reudőrságnél elbeszélték — olyau formán, hogy egy Kopcsány község­beli zsidó, kinek nevét nem tudtak megmondani, rácsá­bitotta őket, hogy fejeukiut 35 forintot lefi'-etvéu, ki szállítja őket Amerikába. Hiába keresték azonban a csaló ügynököt a nyíregyházai vasúti állomásnál, hol az ügynök találkozót adott ''nekik. A rendőrség a két tót legéuyt kötött útlevéllel a nagymihályi szolgabíró sághoz expediálta. \ — Tíiz a kaszárnyában. A nagy lovas laktauya t lepen tüz volt csütörtökön délu'áu. Az I. szízid istál­h "Hnak padlásán támadt a tüz s elhamvasztotta ott a fö.^ilmozott 6 szekérnyi szalmát. Az oltásban a városi önl tűzoltóság is részt vett. — Öngyilkos huszár. A uagy lovas-laktanyában egy 14-ea- közhuszár fölakasztotta magát. A szerencsét­len ember i^agyon erős elhatározással vitte keresztül végzetes tetUát; bizonyítja ezt az a körülmény, hogy — alacsonyra köt,vén a padlás egy gerendájához a kötelett össze kellett Muznia lába :t, hogy a nyakába akasztott hurok megfojthassa. — Gyászrovat. Király Géza t.-abádszalóki kir. járásbiró és neje Sípos Erzsébet mint szülők, kiskorú gyermekeik Király Ilonka és Miklós uevében is, Sípos Endre uagy kállói járási szolgabíró és neje Balogh Piroska miut nagyszülők, Sípos Terézia özv. Jassik Menyhértué, Jassik Jolán, Isépi Istvánná és Sípos Ilona mint nagynénék, fájdalomtól megtört szívvel jelentik fiuk, unokájuk, illetve uuokaöcscsük Király Andornak Nagy-Kállöbau, élte tizenegyedik évében, fajdalmas szeu­vedés után folyö hó 24 én reggeli 3 órakor törtéut gyászos kunul tát. Halt. teteme a mai nap délután 5 órakor tétetik, az ev. ref. egyház szertartása szeriut, a nagy-kállói sír­kertbe örök nyugalomra. Nagy Kálló, 1893° április hó 24 Áldás az annyi reményre jogosított elhunyt poraira — Ösztöndíj pályázat. A Pesti magyar kereske­delmi bauk mult evOeu tett alapítványának jövedelmére, melyet a nevezett bauk a folyó évre 900 forintra ki egészített: kereskedő, iparos és gazdasági tanintézetet végzett ifjak évenkint felváltva pályázhtuak. A folyó évre esedékes ezen 900 forintos utazási ösztöndíj elnye­rése iránt folyamodhatnak oly ifjak, kik valamely hazai kereskedelmi akadémiát, (tehát nem középkereskedelmi iskolát) kiváló sikerrel végeztek, mely körülmény iskolai végbizonyítvány által igazolandó. A nagyméltóságú ke­reskedelemügyi m. kir. miniszter ur a tanulmányozás tárgyául azon kérdést tűzte ki, hogy mily módon, esz­közök — és mely alapon szervezett kereskedelmi össze köttetések révén lehetue a magyar házi-ipar termékei­nek az európai contineus nyugati országaibau és Augliá­ban, valamint Amerikábau — hol kivált hizi-műipari czikkek, (csipkék, varrottasok, hímzések, arany-, ezüst szőttesek és szőnyegek, valamint faragványok stb.) az ottaui consulatusok jelentései szeriut igen előnyösen lennének értékesíthetők, — áliandó piaczot teremteni és biztosítani. E czélból az ösztöndíjasnak különösen Németország, Fraucziaország, Németalföld és Anglia e tekiutetbeu mérvadó kereskedelmi központjait meglátó gatni s a pályakérdést azon helyeken behatóan tanul­mányozni kelleud. O.y pályázó, ki alapos iskolai elő­képzettség mellett a tanulmáuyul kitűzött kérdés tekin­tetében már elméleti, vagy gyakorlati irányú tanulmá­nyokra hivatkozbatik, illetve olyanokat kimutathat, nem különben a kellő nyelvismerettel is bír, az ösztöndíj odaitéléséuél előnyben fog részesittetni. A tanulinányut tartamát a nagyméltóságú miniszter ur 6 hóban állapí­totta meg, mely idő befejezte után ösztöndíjas a kitű­zött kérdésre vonatkozó tanulináuyozásáuak eredményé­ről a nevezett miniszter úrhoz jelentést tenni tartozik. Felhívatnak ennélfogva a kamara kerületében, tehát Hajdú, Szabolcs, Szatmár, Mirmaros, Bareg, Ugocsa ós Jász Nagy-Kun-Szolnok vármegyék, valamint Dsbreczen ós Szatmár törvényhatósági joggal felruházott városok területén lakó, vagy ott illetékes mindazon, kereskedelmi akadémiát kiváló sikerrel végzett kereskedő ifjak, kik a fenti pályázati feltételeknek megfelelően, az említett 900 forintnyi ösztöndijat eluyerni óhajtják, hogy ez iránti, a nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. mi­niszter úrhoz czimzett, kellően felszerelt, végzett tanul­mányaikról s kellő képesítésükről tauuskodó bizouyitvá nyokkal ellátott folyamodványukat, — melyben a pályázó ueve, lakhelye, családi viszonyai, erkölc-i magaviselete, eddigi figlalkozása és nyelvismeretei is rószletezeudők — az alulirt kereskedelmi és iparkamarához legkésőbb f. é. május hő 31-ig terjeszszék ba. Dabrecíen, 1893. április 26. A kereskedelmi és iptrkamira nevében : Sesztina Lajos, eluök. Dr. Király Ferencz, titkár. — Táucz-próba. Alföldy Károly táuc.tanitó má­jus hó 6-dikán, szombaton este tartja mag uöveud5kei­vel a táncspróbát, az ág. ev. közpiati népiskola disz termében. — A Pallas Nagy Lexikona czimü ismeretes vállalatból megjelent a 22. és 23. füzet, melyek az Augusztus—Azbeszt—Bidog-ig terjedő több száz czimszó feldolgozását tartalmazzák. A 22 hez két sziunyomatos melléklet vau adva (Ásványok és Athéné Pallas) s 3 szövegábra, a 23 hoz Ausztrália térképe ós nevezetesebb hazai és külföldi férfiak autográfjai vaunak mellékelve továbbá 10 ábra a szövegben. A nagyobb czikkek közül kiválnak Ausztrália, Ázsia, Btdeu nagyhercegség, Bics­Bodiogvármegve, Babona, Babszem Jaukó és Bicsányi czikkek. Ezen a magyar közmivelődést hatalmasau elő mozdító vállalat egyes füzetei egy-egy heti időközben jelennek meg, áruk 30 krajczár s megrendelhetők a Pallas Irodalmi és Nyomdai részvénytársaság könyv kiadóhivatalában, Kecskem5ti-u;cza 6 sz. a., valamint minden könyvkereskedésben. — A fogadalom czim alaU igazin bájos franczia regény jelent meg "a Singer és Wolfner fele Egyetemes Regónytár legújabb köteteként. Szerzője Jeauue Schultz, mely német haugzásu, elsassi név a att a mai Franczia ország egyik legszellemesebb asszouya rejtőzik. A regény eredetileg névtelenül jeleut ineg a Ravue des Deux Mou­deíban, ebben az auuyira kényes és válogatós folyóirat­ban, ós mindenki azt hitte, hogy az öreg Feuillet aján­dékozza meg a világot az ő uőiesen gyöngéd szellemé nek egy ujabb termékével, mely a Szegéuy ifjú törté­nete és Egy nő uap'.ójiuak össze3 féuyes tulajdonságait egyesíti magában. De nem, a Fogadalom mégis valami más, valami meghatározhatatlanul, de érezhetően eltérő és uj nyilatkozott meg, valami, a mi a maga üdeségé vei, pajzánságával, csintalanságával maj lnem csalhatat lanul mulatott rá a — uőre. És mikor a Fogadalom könyvalakban, de még folyvást névtelenül jalent mag, senki előtt sem volt mir titok, ho^y az uj iró, asszony a legeredetibb, legszellemesebb fajtából. A nagy falta uést keltett regény második kiadása már diszes alak­ban, pomp-ís illusztrációkkal és — a szerző nevével jelent meg, e nőmet nevü asszonyával, ki méltó utódja, megifjodott mássá lett az épp elhuuyt Feuilletuek és továbbművelője anuak a szellem iránynak, melyet a túl­zásba tévedt modern realizmusnak nem sikerül kiszorí­tania mindaddig, mig az igazi szépaek és nemesnek az irodalomban és a művészetekben hívei és megértői lesz­uek. Magáról a regáuyről moudjuuk csupán annyit hogy azt — olvasni kell. Egyike lesz a goudosan összeválo­gatott Egyetemes Ragénytár legremekebb köteteinek. I Ára csinos piros vászonkötésben 50 kr. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Május 1-én. Kruppa Dániel lopás büntette. Május 2-án. Gabányi Ferencz hatóság elleni erő­szak büntette. Gál l'alné súlyos testisértés büntette. Fuchs Ferencz tűzvész okozás vétsége. Május 3-án. Balogh József szándékos emberölés bűntettének kísérlete. Deutsch Ábrahán súlyos testisértés büntette. Csarnok. A kibicz. „Szabad ?" „Oh, kérem." Es uyakadou a kölöncz, melléd telepedik az az individuum, mely a sarkoktól az egyenlítőig, a kaszinó tói a lebujig mindenütt található, mindenütt otthonos, mindenütt egyforma: melletted ül a kibicz. A kibicz olyan mint a boa koustriktor, ott ül a kaszinó egy szögletében, a ezukrászda, vagy a kávéház márványasztalánál, vizsga szemekkel lesvén áldozatát. Mig nem kártyázol, azt hiszed, hogy közönséges ha­landó; de alig hogy a kártyát keverni kezded, már észreveszed, hogy kibicz. És jaj neked. Hiába izegsz­mozogsz, hiába nézel rá jobbról, meg balról, hasztalan példálózol, hogy milyen rosszul jár a kártyád, az sem használ, ha pár pillanatra fölkelsz, ha a széket odább húzod, ha a léghuzatnra panaszkodva a játék színhelyét más asztalra helyezed át: a kibicz rendületlen nyuga­lommal ül a helyén, vagy követ a szomszéd asztal­hoz is. A kibicz a játék tartamára Ö38ze vau uőve a já tékossal. És nem kell gondolui, hogy az a reudithetleu nyugalom nem takar el néha mély szenvedélyeket. Va­lamint egy kiszolgált katona, ha végig nézi a hadgya­korlatot együtt érzi a volt bajtársakkal anuak minden izgalmait, ugy az igazi kibicz is; mert ő is kiszolgált katona: megégett játékos. Játszani már nem mer, vagy nincs mivel s a szenvedély ösztönzi rá, hát elméletileg játszik. Vannak kibiczek, kik mesés összegeket rakuak 0gy egy tételre és végig élvezik, vagy szenvedik a játé­kosnak összes örömeit és szenvedéseit. Csodálható-e, hogy az ilyent uem lehet el-nózui, elköhögni, el-beszőlni ós el hagyni ? . . . * * * Menjünk ba a kávéházba. Szombat délután ó 3 óra van, tehát a helyiséget tömve találjuk. A jelenkort mozgató föaszme a demokracia itt teljesen érvényesül ; van itt születési és péuzaritokraia, a honoraciorok min­den osztálya, iparos, kereskedő. És mind egyforma fog­lalkozást űz, vagy kártyázik, vagy kibiczel. Csak az utóbbiaknál mutatkozik a társadalmat általában jellemző egyenlőtlenség, mert 2 osztályt különböztethetünk meg náluk; vau lézengő és állaudó kibicz. Amaz az előkelő, emez a polgári kibicz. Üa csak is ebben különböznek egymástól, mert főtulajdonságukia nézve teljesen egyen­lők: miudikettő egyformán alkalmatlan. * * * A középső asztal mellett 2 ur kaszinózik. Az egyik mellett 15, a másik mellett 18 — összesen 33 kibicz dolgozik. A játékosok csöndes rezignacióval tűrik sor­sukat, még kísérletet sem tesznek a szabadulásra, régi praktikusok: jól tudják, hogy könnyebben megy át a hajókötél a tűfokán, sem mint e kibiczek közül csak egy is az ajtón keresztül. Itt a játék egész patriarchalisau folyik, minden osztás utáu van tárgyalás, melyben mind a 33 kibicz részt vesz, és ezt a játékosok oly természe­tesnek találják, hogy addig, mig a kibiczek el nein döntötték, mit kellett volna kiadni és megtartani, az ászlit (tájszó szerint a mojzest) e, vagy a tizest, meg sem kísérlik az osztást; régi praktikusok nem töltik el hiába való kísérletekkel a drága időt. Egyik szöglet asztalnál 4 ur kalaberezik, mindé­gyikuek vau egy-egy kibicze. Polgári, tehát megtelepe­dett kibiczek. Oly csöudeseu ülnek ott, miutha odaszö­gezték volna. Pedig a játékosok egyike kétségbeesett kísérleteket tesz a szabadulásra. Figyeljük meg kez­dettől fogva. A négy játékos derült kedvvel, a legjobb hangu­latban, tréfAlkozva ül lo a játékhoz. Az első körosztás alatt vigan elmondják a világ teremtése óta soha divat­ból ki nem menő elmésségeket: tökre-tönkre; hatvan­uyolcz, ez is annyi, hát újra megy: hetven? az csekély­ség, hetvenegy stb. A második körosztás alatt az egyik ur már nem tréfál, sőt némi idegesség vesz rajta erőt. (Kell e mondanom, hogy ez a vesztő.) A 3. körosztás alatt már jobbra, balra feszeng a szákén, majd mintha egyszerre eszibe jutna valami, hirtelen hátrafordul és — ott áll a háta megett mozdulatlanul, mint egy szobor, a kibicz. „Ah, te vagy az, szervusz!" .Szervusz!" A játék tovább folyik. Emberünknek terez király bálája jön s minthogy ezuhos kassza vau, már előre éjvezi a regressus örömeit. De az öröme korai, szom­szédja quartot mond és a játéknak fucscsl Megint hátrafordul; „Kérlek nem ülnél le, nem szeretem, ha valaki a hátam megett áll ! A kibicz a legnagyobb lelki nyugalommal széket vesz és leül baloldalára. A játékos lenyeli bosszúságát s tovább játszik. Most egyszerre fordul a koczka, nyer, nyer, megint nyer. S az arcza is fokonkíut kiderül, egy-egy özöuvizi viccz is kirepül a száján. Most már nem csak a pénze van meg, de egy-kát frt nyeresége is van. Akkor kiveszi a szivartirczáját s a lehető leg­nyájasabb mosolylyal nyujtá át kibiczének. „Ugy-e mondtam, hogy ülj le, látod, már visszajött a pénzem." — A kibicz egy szót sem szól, de a szi­vart elveszi. Hanem Fortuna kegymosolya uagyon változékony. A koczka megint fordul egyet, s alig egy két osztás után megint ott van, a hol a midi izráelita. Hisztalanul megy ba a legjobb kártyára is. mindig bukik. Bankó bankó után úszik el, csak a kibicz megmarad rendít­hetetlenül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom