Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-02-28 / 9. szám
XIIí. évfolyam. 9. S/íiiii. Nyíregyháza, 1892. február 28. VEGYE,S TAKTALML HETI LAP. SZABOLCSVÁRIII ® Yjö 111VATÜILhOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE Me^jelenili lietenlcint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre I „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak kél forint. Az előfizetési pénzek, meqrendelések s a v } al ) "jseUewl részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- ' a raerke8ít4 CI,mo alatt kér6tno k beküldetn| lamlások Jóba Eléli kiadó -tulajdouos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jáuó<zky ház) iutézendők. Bérmentotlen leveled csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére iildetnek viaNz;'.. Hirdetési dijak : f • Minden négyszer hisáhozott petjtsispr eiiyszer Közlése 5 kr.; töübszüri közlés esetében 4 kr. Kincstári hélyegdij fejében, mindení'.egyes hirdetés után 30 kr. 8zette.tik. . i A nyilt-téri közlemények djja soropkint 30 kr. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Uoldberger A. V. által Budapesten, Haaseusteín ; és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország ós Nveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 1779. K. 1892. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyiregyházai kir. törvényszék 11185. szánni hirderniényét másolatban közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1892. február 18. Miklós László, alispán. (Másolat.) A nyiregyházai kir. trvszéktöl. 11185/91. P. Hirdetmény. A nyiregyházai kir. törvényszék részéről közhírré tétetik, miszerint székelyi illetőségű Salamon Józsefné a 11185/91. P. számú ítélet által az 1887. évi XX.. t. cz. 28. Jj-ának a) pontja értelmében gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, a kir. törvényszék polgári osztályának 1891. deczember 11-én tartott üléséből: Megyery Géza, elnök. Somosy Mihály, t. jegyző. ^ 'l892 ^ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Gyulaj községben folyó évi január hó 19-én foganatosított ló-vizsgálat alkalmával Csere György gyulaji lakos 2 drb lova rühhór miatt zár alá helyeztetett. Nyiregyháza. 1892. február 15. Miklós László, alispán. ^fst ) Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákiiak. Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 4702/II1-8. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodas és közhírré tétel végett kiadom. Nyiregyháza, 1892. február 16. Miklós László, alispán. (Másolat^az 1633/92. K. számhoz. Földmivelésügyi m. kir. miniszter. 4702/92/III-8. Valamennyi törvényhatóságnak. (Csík, Fogaras és Zalavármegyék kivételével.) A Zalavármegye területén a m. kir. államvasutak igazgatása alatt álló dunántuli vasutak tűrje—zalaszent—gróti vonalán fekvő Tapolcza állomás marharakodó vasúti állo másokul engedélyeztetvén, felhívom a törvényhatóságot, utasítsa a területén levő marharakodó állomásokhoz kirendelt szakértőket, hogy az 1891. évre engedélyezett marharakodó állomásokról szóló s a szakértőknek a mult évi márczius hó 23-án 14955. szám alatt kelt itteni rendelettel megküldött jegyzék 12 lapján Zalavármegye rovat alatt a zalaszentgróti és tapolczai marharakodó állomásokat pótlólag jegyezzék be. Budapesten, 1892. évi január 28-án. A miniszter megbízásából: Kovácsy. 1659. K. 1892. Szabolcsvárrnegye alispánjától. A járási föszolgabi ráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Biharvármegye alispánjának 1776/92. szám alatt kelt rnegkeresét szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban oly felhívással közlöm, hogy annak eredményéről Nyiregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási főszolgabiráik utján hozzám jelentést tegyenek. Nyiregyháza, 1892. február 15. Mikiós László, alispán. 1776/92. sz. Biharvármegye alispánjától. Az ország összes törvényhatóságának. Benke Erzsébet székelyhídi illetőségű egyén, Buday Gyula székelyhídi lakos, ügyvéd cselédje, ennek székelyhídi lakásáról folyó év és hó 24-én este 7 órakor eltűnt, s azóta a rnegejtelt nyomozás és szorgos körözés daczára sem került elő. Szernélyleirása következő: Kora 12 éves, ref. vallású, korához képest alacsony, haja gesztenyeszin, s^einei kékek, orra és szája rendes, arcza kerek, irrii olvasni tud, beszél magyarul. Eltűnése alkalmával kávé szürke ruhát és derekat, kék fehér cseppes kötőt, fekete kendőt, fekete bársony kopottas, prémes felsői és bőr ezugos czipőt viselt. Hivatalos tisztelettel kérem a tek. törvényhatóságot, miszerint fentebb nevezettel törvényhatósága területén köröztetni és az eredményről engem mielőbb értesileni szíveskedjék. Nagy-Váradon, 1892. január 31-én. Beöthy, alispán. 1667. K. c , , . ls! )., Szabolcsvarmegye ahspanjatol. A járási főszolgabíróknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Csanád vármegye alispánjának 817. számú megkeresését tudomás vétel végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1892. február 15. Miklós László, alispán. (Másolat.) Csanád vármegye alispáni hivatala. 817/92. al. Valamennyi megyei és városi törvényhatóságnak. Van szerencsém a tek. törvényhatósággal közhírré tétel végeit közölni, miszerint Csanádvármegyében kebelezett s a kovácsháza járáshoz tartozó Tóth-Kovácsháza község eddigi elnevezése a nagyméltóságú belügyminisztérium folyó évi 3125. sz. alatt kelt engedélyével „Végegyházá'-ra változtattatolt. Makó, 1892. év február 5. Meskó Sándor, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 1744. K. I 892. ~ A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Szepesvármegye alispánjának 1387. sz. alatt kelt megkeresését szabályszerürü nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban oly felhívással közlöm, hogy annak eredményéről Nyiregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási főszolgabiráik utján hozzám jelentést tegyenek. Nyiregyháza, 1892. február 16. .Miklós László, alispán. (Másolat.) Szepesvármegye alispánjától 1387. szám. Valamennyi vármegyei és városi tekintetes törvényhatóságnak. 1856. évi születésű és podolini illetőségű Rák Henrik József magát a védkötelezettség teljesítése alól kivonván, később azonban kézrekerittetvén, mint állítás köteles szökevény besoroztíitott és két évi utánszolgálattul a hadsereg póttartalékába helyeztetett. Nevezett egyén besoroztatása után az illetékes kir. járásbírósághoz leendő átkisértetéséíg a városi fogházba záratott, onnét azonban megszökött s mai napig riem volt kézrekerilhető. Van szerencsém ennélfogva a czimet hivatalos tisztelettel megkeresni, szíveskedjék nevezettet hatósága területén köröztetni, eredmény esetén pedig őt a poprádvölgyi járás szolgabiróságához átkísértetni. Lőcsén, 1892. évi február hó 8-án. Névaláírás nem olvasható, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 2012. K. 1892. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a tiszai és bogdányi járásokban f. hó 8-tól 19-ig bezárólag, a földmivelésügyi magyar kir. miniszter 531/111 -8. szániu rendelete folytán foganatosított általános ló-vizsgálat alkalmával Gégény és Gyüre községekben I--I drb ló takonykór gyanúja, Keék községben pedig 1 drb ló takonykór miatt, utóbbi Szabó Dániel keéki lakos kárára kiirtatott. Nyiregyháza, 1892. február 20. Miklós László, alispán. ad. 29/892. Kat. Körözvény. Kovács János (szül. 1868-ban, Zemplén m. LeleszPolyánban) jelenleg hugyaji lakos helyettesített gör. kath. kántortanító részére, az ungvári m. kir. tanitó képezdében, az 1890—91-iki tanév bevégezte után Urohobeczky Gyula igazgató és Kaminszky (iéza osztálytanár által aláirt — kiadott képezdei bizonyítványa — mult évi november hó 2-ikán, a királyheltneczi főszolgabiróság által 2154. kat. 91. sz. a. hivatalomhoz kézbesítés végett áttéve — feladva — a tn. kir. postán, szállítás közben elveszett. Nagy-Kálióban, 1892. február hó 24-én. Zoltán, főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 1884. K. 18927 Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A Paszab községben üresedésben levő községi szülésznői állás betöltésére vonatkozó pályázati-hirdetményt közhírré tétel végett kiadom. Nyiregyháza, 1892. február 19-én. Miklós László, alispán 145/892. sz. Pályázati hirdetmény. A Paszab községben üresedésben 1 lévő községi szülésznői állomás 189-'. évi márczius hó 7-ig napjén délelőtt 9 órakor tartandó községi képviseleti gyűlésen választás utján fog betöltetni, felhivatnak a pályáéi óhajtók, hogy képesítésüket, illetőségi és erkölcsi viszonyaikat, valamint az eddigi gyakorlatot igazoló okmányokkal felszerelt kérvényeiket f. évi márczius hó 5-ik napjáig a dadái felső járás főszolgabírójához Gávára annál is inkább adják be, mert az ezen határidőn tul beérkező pályázati kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Javadalmazás: a község tulajdonát képező lakházban szabad lakás, minden szülési eset után a szüléktől fizetendő egy véka gabona és 50 krajezár készpénz. Vagyontalan szegényeknél fizetés' nélkfil tartozik segédkezni. , i Kelt Paszab, 1892. február 9: Berencsy Gyula, jző. Oláh Sándor, főbiró. 712/1892. K. Körözvény. Ordas Jánosné birii lakos a Nagy- Itálló és Biri közötti országúton egy drb fujt arany karpereczet üveg kővel talált értéke 2 frt 50 kr, nevezett nő a talált tárgyat megőrzés végett Balkány község elöljáróságának adta át, azzal köröztetik, ha tulajdonosa által ki' nem sajátittatik, f. évi április hó 1-én Balkány község házánál eladatni fog. Nagy-Kálló, 1892. február 24. 1 . Zoltán, főszolgabíró. ___ Városunk szabályozási ügye. I. , Ha csak egy futó pillantást vetünk is a városunkat előtüntető térképre, azonnal feltűnik annak szabálytalan alakja, mely egy idomtalan 8-ashoz liasoulit. Ezen idomtalan alak felső és alsó vége ugyancsak szét vau terpeszkedve, mig a közepe vetekedik vékonyságban bármily divatosan öltözött karcsú hölgy derekával. Azok, a kik a város történetével ismerősök, tudni fogják, hogy városunk központjának kiterjedése azért oly összeszorított és keskeny, mert ez irányban terjedését két mocsár akadalyozta. Keletről: a Bujtos, nyugatról: az Éralja. Ezen két mocsár az 50-es években le lett ugyan vezetve Blahunka József és Sexty József mérnökök által, de azért a város a keleti irányban egyáltalán nem terjedt, a nyugati iránybau pedig csak egyes gyári és ipari telepek keletkeztek. Az Éraljának várossá leendő kiépítése sokaknak kedvencz eszméje ma is, de mi tudva azt, hogy ezen terület mintegy 6—7 méterrel fekszik alacsonyabban, mint a tulajdonképeni város, ez iráut kétséget táplálunk s azt hisszük nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a belterület ezen része közegészségi okokból lakó helyeknek nem alkalmas Ami természetesen ki nem zárja azt, hog\ zen terenumon, miután a vasúti állomással kö "len összeköttetésben van, nagy számú ipari és 'ári telepek ne keletkezzenek. Tovább menve a város térképének szemléletében, lehetetlen, hogy fel ne tűnjék, hogy összes tereink — a buza-tér kivételével — inkább túrós zsacskókhoz, mint valami szabályos mértani alakhoz hasonlítanak. Hasonló az eset az utczaknál is. Ezek is hijjával vannak minden szabályosságnak, kivéve egy néhány utczát a Szent-Mihályi-utczától északra, Mai számunkhoz fel iv melléklet és Török Péter inagárjegyzé e va i c«atolvr.