Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-10-02 / 40. szám
„N Y I K V I D É K.' nyaink szeriut, nálunk artézi kút neui létesíthető Debreczen 100,000 forintja, meg a mi félszázezer forintunk elégséges iutelmek, bogy — legalabb is rárjunk. Ez azonban nem annyit jelent, hogy addig ne tegyünk semmit Konstatálva van, bogy az a bárom kú\ melyet a nyáron Neukoui verseczi mérnök városunkban luratott, nemcsak kellemes, de szerves anyagoktól teljeseu ment, tehát az egészségre teljesen ártalmatlan vizet szolgáltat El kell hát — legalább egyelőre — ezt az expedienst fogadnunk a kérdés megoldására. S e tekintetben a feladat az, hogy a város ilyen kutakkal bőven el legyen látva. Az a kettő, amit a hatóság idáig a város belső területén fúratott, igen kevés. A czél az, hogy a város egész területén és mindeu részén, egészséges ivóvizet igyanak az emberek Ez pedig csak úgy érhető el, ha mentül több ilyeu egészséges vizet adó kutat furaiu ik a város egész területén, bogy az emberek könnyen és közel hozzáférhessenek. Az idáig létesített két kút csak a város lakossága egy-egy töredékének vízsükségletét fedezi, s m g igy is az a veszedelem fenyeget, hogy a túlságos igénybevétel folytán elromlauak, felmondjak a szolgálatot, s még ha kijavithatók lennének is, napokon, sőt heteken át nem lesz jo ivóvíz. Ami az egyes udvarokban levő magáu-kutakat illeti, igen helyes dolog lenne, hogy azok vize inegvizsgáltassék s a vegyelmezés eredménye alapján az érdekeltek figyelmeztessenek, hogy a szerves anyagokkal inficiált kutak vizét ivóvízül ne használják. Hatósági rendelkezésre lenne szükség a tekintetben is, hogy betiltassék, amit most sok udvarban lehet látni, hogy közvetlenül a kút mellett gödröt vájjanak, amelynek búzöj, rothadt vizébeu igen kellemes fürdőzés eshetik a hízó-disznóknak, de uagy ártalma származhat belőle azoknak, kik e kútnak a mellette levő gödör leszivárgó szennyes leve által inficiált vízét megiszszák. A város világításának ügye eljutott addig a pontig, ahol a praktikus megoldás módozatai és részletei felett kell a képviseletnek határoznia. Arról, hogy városunk közvilágításának kérdését az eddigi rendszer fejlesztése által oldjuk meg, nem lehet többé szó. Hogy „több világosságra' van szükségünk mindenki tudja, s bizonyára nincs senki, áki ezt az általáuosau érzett szükséget a petróleum lámpák szaporítása által akarja kielégíteni. Nem csak azért, mert végre is nem lámpásokat akarunk, de világosságot, hanem azért is, mert a petróleumos rendszer, ha fejleszteni akarjuk, igen-igen rossz gazdálkodás lenne. A villamos világítás behozatalának ügye egy szűkebb körű bizottság kezeibe vau leteve. E bizottság rendelkezik az adandó véleményes javaslat elhatározásához szükséges minden adattokkal. Nincs tehát semmi akadálya anuak, hogy összeüljön, tanácskozzék és hatarozzon. Annál is inkább, mert — mint azt már j'eleztük — a közvélemény sürgeti — mert közszükségletról ösmerte azt töl — a kérdés mielőbbi megoldását. Villamos viláuitás. 8sohor tanácson jelentése. II. Áttérve a villám világítás költsegeire bátor leszek előadni a Temesvár, Szitinir es Karáusebei városokra vonatkozó adatokat. Tudtommal még több város M igyarországon uitcs, amely a közvilágítást villamos utou látná el. Atneuyuyiben Szatinárt személyesen meglátogattam, arról közvetíti tapasztalatokkal birok, a másik két varosról azonban, csak a hivat dosan közóit adatok alapján nyilat kozbatoui. 1 ) Temesvár város közvilágítását egy angol társaság vádalta el a következő feltételek mellett, a város biztosit a társaságuak 300 egész és 200 fel éjjeli Izzó, továbbá lt> fél éjjeli Ív lámpát Ezeu lámpák egé-z éveu át 1,780. 710 óráu keresztül égnek Miután pedig a város ezért 24.500 frtot tizet, kerül 1 órai 10 os villám láng 1.27 krba. A szeeződés 25 évre szól, a magáu láng órája 1.8 kr. 2.)-Szatmár városa a telepet a Siemeus és Halske czéggel reudeztette be. az üzemben tartást azonbau házilag kezeli. A bereudezés egyelőre 1000 izó és 8 ívlámpára szól. Előbbiek 16-osak, utóbbiak ti ámperesok a tni összesen 1048. 16 ost tesz ki. Befektetett tóke 120.000 frt Évi regie amortizáczióval együtt 15000 frt, ! kerül tehát egy óra átlag 1.27 krba. Miutáu azonban a tn igáiivilágitást legalább is 3 kron lehet adut, miut azt Siemens is számítja mert még akkor sem drága, enuek tekiutetbe vételével, a közvilágítás uetu kerül többé óráukéut miut 0.48 krba. El nem hallgathatom azonban, hogy a -zatm.lri költségvetésben a telep fentartására semmi sincs fölveve. Ha erre 4% vagyis 4800 frtot veszünk fel évenként, az a lángokat 0 4 vei teszi drágábbá, tehát a közvilágítás órája 0.88 krba kerülue. 3.) Karánsebesen egy ottaui magán czég rendezte be a villamos telepet. Mellékelt hivatalos értesítés szerint a város 120 drb 10 es lámpáért tizet évenként a czógnek 1600 frtot. kerlll tehát a közvilágítás órája 0 66 krba. A magánvilágitálra vonatkozólag adataim nincsenek. Meg kell azouban jegyeznem ho^y az ottaui villamos telep vizerőre vau berendezve, azért olyan olcsó. Ha most már az eltuoudottik alapján párhuzamba állítjuk a petróleum, a gáz és a villamos világítás árait, azt látjuk, hogy a villamos világiiás alapjában véve nem drágább, mint akár a petróleum, akár a gázvilágítás, tennészetesou bizonyos számú lángnál. Hogy a fenti ár uem csak a felsorolt speciális esetekre etvényes, ha nem hogy mintegy normális árnak tckiuthető, j hivatkozom Itoss Frigyes kőlui igazgató „Mily módon építsük elektromos teepeiuket* czimü mult évben megjelent gyakorlati művére, mely szerint már 1500 villnmos láuguál egy láng összes előállítási költségei 2.20 fillérre vagyis 1.1 krajczárra rúgnak Térjünk most már át a beadott tervek és ajáula tok ismertetésére. Terveket adtak be: Siemens ós Halskc, Ganz es társa, Ohm és Simon. Ezen felül Ganz és társa az üzembe tartásra ajánlatot is tett. 1.) Siemens és társa két, alternatív tervet dolgozott ki. egyiknél 1500, tnásikuál 2000 egyidejűleg égö, a mi megfelel 2000, illetve 2500 installált lángnak, — 10 os lámpát véve alapul. Az elsőnél, vagyis a kisebbik berendezésnél 1 égési óra átlag 2.34 krba. a második nagyobb bereudezésnél 1 óra átlag 1 21 krba kerülne. Miutáu pedig i magán világítás tniudég drágább szokott lenni, mint a közvilágítás,ha tehát egy magán 10-os láng egy órai árát 3 krra tesszük, mint az pl. B'csbeu is vau, a mely ár nem drágább a gáz áránál, kerülue a magán világítás órája, a kisebbik berendezésnél 0 78, a nágyobbik berendezésűéi pedig 0.395 krba. 2.) Ganz és társa ajánlata 1850 drb egyidejűleg égő 10 es gyertya erejű lámpára szól, ami megfelel 2350 installált lámpáuak. Ezen bereudezés a befektetett 150 000 frt tőke amortisatiójával együtt évente 25.000 frtba kerülne. Mivel pedig ezeu berendezésnél az évi égési órák száma Siemeus szerint számítva 2.230,000, kerülne átlag Vannak megint laikusok, kik állítják, hogy a föld fogy, látváu és tapasztalván, hogy uapouta rémítő sok kőszén és fa égettetik el és vannak tudósok, kik mond ják, hogy fizikai és vegytaui törvények szeriut földünk összes anyaga sem uem gyarapodhat ik, sem nem fogy hat: uem tQuik el semmi, semmi sem jöu hozzá; uiiud I csak a testek tömecs állapotának fizikai változása vagy alkatrészeinek vegytani elcserélése. Lássuk kinek vau igaza? A legtöbb csillagász és természetvizsgáló szerint óránkéul legalább 4—5 hulló csilag esik á főidre, tehát uaponkint egy megfigyelő látkörében körülbelül 100. | 900 figyelőre a ét ve — mert annyi fér el a fold terű le- j téu — tehát napouként 20000 meteor és 300 mii. év alatt 2100 billió meteor esett a földre. Ha már most fölvesszük, hogy egy meteor egy kgt nyom, a mi nem sok, ha megmondjuk, hogy találtak meteor vasdarabokat, melyeket 10. 20. sót 100 » 400 mmra becsültek, akkor a fold sulyszaporodásit 2190.0000000,000000 kgtn)' tesreu. Ha pedig ezen 'ulys/aporodást tömegszaporodással akarjuk kifejezni, akkor a meteoritek általános súlyát ások fajsúlya által el kell osztani A vegyészek vizsná ó dásai szerint a meteoritek fajsúlya 2 * és 7.8 között ing idotik. II< ária; fó vesszük, hogy — I 5 (\ fól ( faj sulya-5.fi, aiai: annyiszor nehezebb,, miut a vi); akkor a föld 26&0O köbkilométerrel >taporodot< vagyis miutegy 100 olyan hegvseggel, mint a milyen a Magas Tát ra. Annak danára ez-'u tome.; szaporodás még iniuliii oly csekély, hogy a Newton féle törvény ezáltal semmi csorbát nem izenved Iv vájjon a sulysziporodá* nem volt e és niucsen-e nemi befolyással ul.lu a földi tenge'y irái.yAnak megváltozatására. a fölött ítélj nek a csilla' gásiok. Lássuk inár most, mennyivel fogy vagv fog*ott • föld V Tudósok szerint fó'dü'ikón uapmU 25 mit. mázai kőszenet égetnek el s leg«l.lbh ugyanannyira lehet a fa tömegét, miut tüzelő anyagot becsülni. Egyelleu egy évbeu tehát a fö d suiya mintegy 18000 mii. mázsával c-ökkenne, ha a tüzelő anyag teljeseu elégethető volna és ha a vizenyős lecsapódások a füst suiyos részeit uem adnák vissza a földnek. II t a korom és a hamu súlyát az egész tömeg '/,-ível egyenlővé testük is és ha föl is vesszük, hogy a lecsapódások is csökkentik a levegőbe felszállt füst súlyát, mégis roppant nagy sulyveszteséget hozhatuának ki, ha a föld korát és egy átlagos napi sulyveszteséget vennénk föl. Chandlor szerint London városa fölött akkora füst vau, hogy azt 6000 métermázsára lehet becsülni. DJ nemcsak a tüz teszi könnyebbé a földel, hanem a szél is. G. Tissandier szeriut egy 5 innyi magas levegőrétegben, melyet I'aris városa fölött lebegő tömegből ve"zünk, nem kevesebb, mint 1340 krg. por van, melyben apró vasrészecskék is vannak, melyeknek átmérője egy mm nek 50-ed része csak 125000 tenne egy köbrai.í111 tert. A tűzhányók is roppant nagy tömeget hajítanak a föld belsejéből a levegőbe, melyek ott hetekig, sőt hónapokig lebegnek. A föld vesztes-égét tebát eszerint sok billió kgra ehetjük; de tru Uemmehberg tudóssal tartunk, kiuek nézete szerint a földön nem tüuik el semmi és semmi sem jöu hoszá. A meteoritek a levegőben képződnek alkalmasint az éter nagv hidege közr-működésével, u n. fölleugüles (sublunatió) utján; az-rt j tg cze-ek a mete oritek Ezek tehát nem szánn >znak az üsiö'iösöktól, nem is önálló égi teatek, hanem heiyök és credetö< a lég körben van, amit llumbolt S. is állított. A me'eoritek visszaadják a földnek mindazt, a mit szelek es tűzhányók tóié elve-znek és az esó vissza uem adhat. A meteoritekét Chlaodi szerint földi üstökösöknek nevezhetuók minthogy a földhöz ugyanazon viszouyban vannak, mint az üstökösök a naphoz s előbb-utóbb ugyan izon sorsra is jutnak, mivel od» kell visszstérnök, ahonnan származtak. A föld tehát nem nó ős nem fogy. 1 óra 0.807 krba. Hogy azonbau ezen te.jet az előbbivel összehasonlíthassuk,a következő számításokat kell tennünk. n 1500 16 os láng egyidejűleg égő vagy 2000 ufu 1 iá 11 lá»s a S em'US féle terv szerint, a befektetett tőktTamorUsációj 1 nélkül kerülne évente 26900 frtba M 1850 egyidejűleg égő 10-es láng, vagyis 2350 1(1 es ~va"V 1470 10-os installált láng kerül a Ganz-féle ,erv szerint a befektetett tőke amortisaciój 1 nélkül 1 öOOO fiiba, vagyis Siemens szerint kerül ogy 10 os láng ora számra 1.234 kr. Giuz szerint pedig 0 708 krba. Ha pedig a Ganz-féle tervnél hozzáveszük az amortisác.ót s a na-In világítás óráját szintén mint S.einensuel 3 krra tesszük egy 16 os láng a közvilágításra 0 541 krba kerül Ezen összeli isonlitásból a/, tüuik ki, hogy a Giuzfé'e terv a Siem-ns-fele I. tervezettel szemben a közvilágítást illetőleg óránkéul 0.239 krral kedvezőbb. 3 1 Az Ohm es Simon féle terveze:et itvizsgá.va azt látjuk, hogv ezeu terv drágább mint a Gauz féle, mert 1 óra átl'ag 1741 krba keiül, ha pedig a magán láncok óráját 3 krra teszük, akkor a kö'.világitás ónja 106 krba kerülue, mert: a regie 39000 frt, elosztva ''40 000 órával auuvi miut 1.741 kr. 780000 ungáu óra szorozva 3 krajczárral, annyi mint 23400 frt ezt levonva a 39O00 frtból, lesz 15600 frt, elosztva 1.460000 rel annyi mint 106 kr. Megjegyzendő, hogy a 39000 frt bau 4% kamat vagyis 7200 frt is benue van, mit ha leütüuk, lesz átlagban 1 óra ára 1.42 kr, a közvilágítás órája pedig, ha a magáu világítást óránként krba számítjuk 0.575 kr. vagyis még mindig olcsobb, miut a Sieins-féle első terv, de drágább mint a Gauz féle terv. 4.) Áttérve végre a Ganz-féle ajáula'ra, auuak főbb poutjait a következőkben van szerencséin megösmertetni: Kiváu vállalkozó évi 800.000 égési órát biztosítani a maga részére a közvilágítást illetőleg, továbbá kiváu a :ele]i felállításához egy alkalmas telket ingyen, kiváu végre 50 evre concessiót. A mi a többi kívánalmakat illeti ho^y a régi lámpaoszlopok neki átada-sanak, továbbá hogy a város köteles az elektromos világítást a középületekbe is bevezetni, terinészeteseu a sajátjába, ezek egyrészt jelentéktelenek, másrészt magától ertendők. A mi az árakat illeti, számit a vállalat 1 órai 16 os lángért közvilágításnál 1.8 krt, tehát egy evre kerülne a közvilágítás 800 000 X 1-8 ~ 14.400 írtba. Erre uézve következőket bátorkodom megjegyzeni. Láttuk azt előbb, a hol a gázvilágitasrol szólottunk, hogy 16 os láug a felsorolt városok közül egy bon siucs, hanem csak 12 ős 10-es sót 8 as is. Ha pedig Debreczeubeu elég a 10 es láng, Aradon pedig a 8 as is, akkor véleményem szeriül nálunk is tökéletesen meg felel a 10-es. Eunek költségei tenuészeteseu sokkal kevesebbre rúgnak s azt hiszem 1 kínál órája löbbe uem fogua kerülni s igy a közvilágítás kerülne évente 8000 frlbti. A uiagáu világítás árát égési óránként a város számára 2 krra, magáuosok számára pedig 2.2 krra, illetve ha az összes köz és uiagáu világítási órák a két milliót elérik évente, iit is 2 krra leszi. Ezeu ár szerintem elfogadható lenne, azouban az alapdijak elhagyásával. Látható ezekből hogy az ajáulat, ha el uem fogadható is uiiudeubeu, de alkalm is arra, hogy a tárgyalás alap jául elfogadtassák. Ha figyelemmel kísértük az elmondottakat, akkor azou meggyőződésre kellett jönnünk, hogy legolcsóbban ugy volna elérhető az elektromos közvilágítás, ha a varos maga építené es tartaná üzemben a telepet- Mert idővel a magáu fogyasztás auuyira kifejlőduók, uem is említve azt, hogy ma már az elektromos erőt nemcsak világításra, hanem sok egyébbre is eredtuéuyesen lehet használni, l'éldául a kis iparosoknál gépek hajtására, háztartási czéiokra: tea főző, szivar gyújtó, vasaló me.egiiésére, szellőztető készülékek mozgatására galvanoplasztika és fotográfiái czéiokra stb.— hogy a közvilágítás igen kevésbe vagy talán iugyeube volua. Hogy ezt bebizonyítsam, arra uézve a következő számítást teszem : a Ganz-féle terv szerint a befektetés kerülne 150,000 frtba, az évi regie az amartisácioval együtt 25000 frt, ha már most az összeírás szerinti 1800 magán lángot a város a maga részére megtudja szerezni, lesz az évi bevétel 1800 szorozva 700, annyi mint egyinilliókétszázhatvauezer, szorozva 2 krral, auuyi miut 25 200 frt. Hogy ezen számilás helyes, azt bizonyítja a Ganz féle terv, mert azon árban, sőt valószínűleg még olc óbban is uevezelt czég az elektromos telepet berendezni kész. Ue eltekintve ettől, ha a házi kezelést uem méltóztatnának elfogadui, ámbár el nem mulaszthatom itt megjegyezni, hogy jelen esetbeu az indokolható nem volua. aunál is inkább, mert hiszen a város ital méré-i és fogyasztási adóbérleteket kezel házilag s tudjuk hogy nem kárral. Ezen bérleteknél mindig azt tzokták felhozni, hogy ez tisztáu a lakosság érdekében történik. A mi helyes is, de azt me 6iut el kell ismer uűi.k, hogy a jó és olcsó világítás vau olyiu érdeke a iskosságuak. mint a jó és olcsó spiritusz! Valószínűnek tartom azt is, hogy a város vállalati uton i» elfogj 1 örni azt, hogy megfelelő villamos világítást fog kapui oly árért, mely nagynak uem mondható Egész határozott meggyőződéssel merem állítani az által tm tett tanulmányozás alapján, hogy az esetben. In a város a jelenlegi vi.ágitási kíadá okat 5-6000 forinttal megtoldj 1 évenként, oly közvilágítást kaphat, igényeinek évek hosszú során át meg fog felelni: II ezeu U Itásom re.1l,. ' ' b 0 _ ,. . Számadatokon nyugszik, hiloina fent, számításra. Ezeu számításból kitetszik, 0m- „~ r ír" -i 4"" db 1 0" e9 lá u* o t kaphat a város. Ho« pedig a közvilágítás kérdését jobb most gyökere"'»» később, arra nézve csak azt hozom U ÜSS ttrzrr 1 lámpik azo n ^tékbea fognak szail .« I U B' éveu [e 15-tel, 10 év múlva ott m^z &^r rSá: ilásitás aanyiba ke ,' U,n Í' un buoÍLniír b Ít°' t8Ag! A z ^la-n előadattak alapterjeszteni? " ° mkezÓ ,uUr o' at i i*^ 1*' 0 1 lágitás \, b i™"ság, hogy az elektromos behozatalát Nyíregyháza városában elfogadja, Folyta tA« n a raellékleteai.
