Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-10-02 / 40. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1892. 40-ik sxámáhox. elfogadja pedig azért, mert ezen világitisi mód közegészségügyi. közbiztonsági és még gazdasági tekintetben is a gáivilágitást magasau felülmuíja, elfogadja továbbá aiért is, mert a magán világítás kérdése csakis a villamos világítás behozatala által oldható ineg, a nélkül pedig a gázvilágítás behozatala egyáltalán uem volna lehetséges, inert uem reutirozuá magát. 2) Mondja ki a bizottság, hogy házilag kívánja a világítást bereudeztetni a Ganz és társa czóggel mint legolcsóbbal azért, mert a városra nézve ez a legelőnyösebb, de ha ezen indítványt a többség magáévá nem tenné, akkor vállalat utján is berendezendőuek tartja. 3.) Küldjön ki a bizottság saját kebeleből egy albizottságot azon megbízással, hogy ez a Ganz és társa czéggel miut legolcsóbb tervezővel ós egyedüli ajáulat tevővel bocsátkozzék tárgyalásba, s a tárgyalások eredményét mutassa be Azért ajánlom pedig a tárgyalásokat a Ganz és társa czéggel megkezdeni, mert 1 szőr ez a legolcsóbb tervező és egyedüli ajánlat levő, 2 szor elsőrendű hazai világhírű czég, mely a világ miudeu részében reudezelt be elektromos telepeket, 3 szor, mert a czég által gya korlatba hozott transformátor reudszert tartom a legczélravezetóbbuek Nyíregyháza város nagy kiterjedésű területének a megvilágítására, mire nézve hivatkozom Wittmau Fereucz budapesti műegyetemi tauárnak a techuologiai lapokban közzétett műszaki véleményére. Az ipariskola jelentősége az iparra. Pazár István beszéde az iparisicola megnyitásán. Az ipar nemzeti vagyonosodásunk és jólétünk egyik fő forrása. Oly országban, hol az ipar virágzik, a társa dalom általáuos jólétnek örvend ; mert az ipar vagyouhoz és befolyáshoz segíti az embert, már pedig a vagyou a jólétnek alapját képezi. Mig az ember a mindennapi kenyérért küzdeni kénytelen, addig a valódi boldogság előtte ábrándkép marad. A vagyou, a műveltséggel és egészséggel együtt teremt jólétet, tekintélyt s ezt megszerezni hazafiúi kötelesség. Az iparnak, a tudomáuyos pálya felett, az az előnye vau, hogy köunvebbeu megszerezhető s mindenki számára hozzáférhető s megbecsülhetlen sajltsága pedig az, hogy a test edzését előmozdítja, az ész találékonyságának tág tért nyüjt, a szép iránti érzéket fejleszti, • egyszóval a hasznost a kellemessel egybefüzi. A társadalomnak szüksége van kifejlett iparra, de az iparuak is a társadalomra. Ezen ténylegesség önállóságot szorez az iparosnak és biztossá teszi munkásságának eredményét A mult, a jelen, a gazdasági válság és az iparosok szaporodása az ipar okszerű fejlesztését szükségképen követelik, a külföldi gyártmányok terjedése, a nyugoti müveit államok mű iparának versenyképessége igénylik, hogy hazánkban művelt és jól képzett iparos osztály létezzék. A műveltséget pedig az iskola é< önképzés, a szakképességet az ügyes mester és gyakorlati élet eszközölheti. Nagy és fontos feladat, hogy ugy egyesek, testületek, városok, államok az ipar fejlődésés felkarolják, az ipariskola szellemi haladását előmozdítsák s a gátul szolgáló akadályokat elhárítsák. A tanügyi magas kormány a nemzeti szellem terjesztőit s a; hazai ipar művelőit jóakarólag támogatja s nagy mérvű anyagi áldozattal segíti s örömmel mondhatom, hogy hazánkban ujabb időben az iparos tauuió ifjúság az alapismeretek, müizlés és műveltség terén évről évre halad, s a külföd mintájára szakképző intézeteink szaporodnak. Legyen csak meg az iparos mestereknél több jó iudulat és ügyszeretet az ipariskola iránt, bizouyos, hogy a valódi siker e terén seui marad e s az eredmény fokozódni fog. Az iparos tauulók oktatása és nevelése a nemzet jövője érdekében kívánatos. Az általános müveltseg kötelező ereje az egyenlőség elvéből következik, ezt pedig az ipariskola és az önképzés adja meg. Azou iparos tehát, ki az ipariskola iránt közönyös,sőt arról elitélőleg nyilatkozik, kétes bizonyságot mutat műveltségéről és hazafiságáról ; mert a müveit, jó hazafi szereti hazája szellemi haladását, szereti kulturális iutézményeit s annak javát előmozdítani kedves kötelességének ismeri. Nemzeti verseuyképes ipart teremteni tehát csak akkor lehetséges, ha a jövő iparos nemzedékét hazafias szellemben, értelmes, művelt, muukaszerető és takarékos honpolgárokká neveljük, ha az iparos osztály — meg értve a kor intő szavát. — az ipartörvényt tiszteli, kötelességét híven teljesititi, ha az alapoi képző ipariskolát támogatja s ha e nemes czél elérésénél a mester műhelye karöltve működik az ipariskolával. Törvényt tisztelő, kötelesség tudó művelt iparos, hasonló nemes erényekre tudja oktatni tanouczát. Hiszen mindeu pálya dicső, ha azt ügybuzgalommal, munkássággal és becsülettel betölijük, az iparos pálya az, ahol a kitartó szorgalom és igyekezet c>odaiuüveket alkot. Nemzeti iparunk felvirágozisa is attól függ, mennyire fogja fel hivatását a jövő iparos uemzedik? tud e lelkesülni ős cselekedni nemes és magasztos müvekért? képes-e az iskolában ugy mint a tauinühelybeu műízlést és szakkép'sséget elérni?! Az ipariskola és a tanműhely szakszerűen vezetve, uagy és fontos hivatást teljesít. Hazánkban, hol a poli tikai jogok gyakorlása a uemzet minden orsztályára kiterjesztetett, senki sem vonhatja kétségbe az államnak azon jogát, hogy mindeu polgár gyermekei nevelísőt biztosítja; de ha ezeu polgári egyenlőségét kimoudta, azou kőtele ségét is válalta magára, hogy azt, a mit a törvény mindeu kinek meg ád, mindenki teljesítse Ha tehát a társadalomban közreműködni, jogokat gyakorolni kívánunk, teljesítsük mindazon köteles légeket is,íjmelyeket az állam törvényei követelnek. Ismerje el minden honpilgár, mivel tartozik hazája a hizai iptr és nevelésügy iránt és ha ismeri, kedves kótelesiégének tartsa a nemzeti műveltséget terjesztő, a nemes város által áldozatkészséggel fenntartó ezen ipar l»kola felvirágzását is előmozdítani. A jövő iparos uemzedékre szép feladat vár: becsületes intiuka, kitartó szorgalom és műveltség által hazája és saját jőletét emelni, ip irát szeretve boldog családi életet teremteni Tegye azt szeretettel; mert a munkás családi élet a legszentebb nemzeti kötelesség! Ti is, kedves tanuló ifjak, tegyetek e tanév elejőu szent fogadást, hogy a muuka^zeretet, becsület, szorgalom és jó erkölcs erényeit követitek, a törvényt tisztelve igyekezni fogtok a hasznos ismereteket elsajátítani, müveit, ügybuzgó, houszerető polgárokká lenni! Isten áldó kegyelme vezesse sikerre a jövő tanéven át muukátokat és szent fogadástokat! Lapunk e száma első lévén az uj évnegyedben, tisztelettel és bizalommal fordulunk a közönséghez, kérve lapunk részére a további támogatást. Előfizetések vidékről legczélszerűbben postautalványon, helyben pedig a lap kiadó-hivataláuál vagy a „Nyíl-vidék" rendes kihordója utján eszközölhetők. Hátralékos előfizetőinket az elmaradt előfizetési dijak mielőbb való beküldésére tisztelettel felkérjük. Lapunk előfizetési ára: Negyed évre .... 1 forint. Félévre 2 Egész évre .... 4 o o A tanító urak fél díjért rendelhetik meg lapunkat. A „Nyirvidék" szerkesztősége ós kiadó-hivatala. ÚJDONSÁGOK. Ref. tanitók gyűlése A felső-szabolcsi ev. ref. tanitók egyesülete folyó évi szeptember hónap 28-án tartotta meg évi rendes köz^. gyűlését Nyíregyházán a Varga Antal ur iskolájában. A«_ eg)házias öltözetben szép számmal egybegyűlt egyleti, tagok elő;t tartott megnyitó beszédébeu Horváth István egyesületi elnök érzékeny hangon adott kifejezést azon nagymérvű csalódásnak, mely a inagy. reformált egyház tanítóit az országos ta .itói nyudgijt,örvény revisiója alkalmából a magas kormány, a ref. tanitók társadalmi állá sáuak tekintélye és anyagi helyzetük javítása tárgyában az egyházi felsőbb hatóságok részéről érte. A ref tanítóságot érzékeuyen sújtó eme bajok orvoslásaira uézve egyedüli orvosszernek uyilatkoztatta a testületi szellem ápolását, a ref. tauitókuak testületekké alakulását egyházmegyénkéül, egyháztestületeuként sőt országosan; hogy a mit a magyar ref tanítóságnak egy kis töredéke buzgó igyekezetlel el nem érhetett, azt egy szervezett országos ref. tauitói testület társadalmi tekintélyének, emelése, hely/etének elodázhatatlan javítása érdekében mielőbb kivívhassa s meguyerhesse. A gyűlésen jelenlevők hangos éljenzéssel fogadták a megnyitó beszéd elmondását. Erdős Endre doinbrádi tauitó véletlenül előállott körülmények miatt a gyűlésen meg nem jelenhetvén, a beszéd és érzelem gyakorlat köréből tartani szándékolt mintatanitás a jövő gyűlésre halasztatott el. Ezután következett Sikolya Aulai gávai tanítónak: rA mai társadalmi nevelés ferdesőgei" czimü felolvasása, mely a reá következett stiláris módosításokat ajánló bírálatok nyilvánítása után a uyilvánosság elé vivésre méltónak Ítéltetett. A gyűlés tárgyainak sorrendje szerint elnök előadta azon mozzanatokat, a melyek a legutóbbi gyűlés óta az egyesület életében félmerültek és azon kiadásokat, miket az egyesület érdekében tett. Az egyesület könyvtárát ismét három értékes könyv adomáuyozásával szaporította; mely köszönettel fogadtatott. Erre következett a Magyar nyelvtan tanítása felett 3 különböző álláspontra helyezkedett egyén: Horváth István, Dé.'czeg Sáudor és Csutka Antal tanítók által tarlott értekezésből kifolyó vitatkozás, mely csaknem 2 teljes órát vett igénybe. Horváth István kedélyes hangulattal szerkesztett értekezésőbeu a népiskola feladatából kiiudulva azon elv mellett harczolt, hogy a népiskolában a növendékeket mindazon nyelvtaui ismeret bírására el kell juttatni, melyek a magyar nyelv helyes beszélésére és helyes Írására megkiváutaluak, melyek a közép iskolai tudományok oktatására nézve is alapul szolgálhatnak. Megmutatta a helyes módszert arra uézve miként lehet szemléletileg ős fokozatos tanmenetben tanítani a magyar nyelvtant. Délczeg Sándor akadozott felolvasásában a tudományos ismeretet mellőzve, egyedül a nyelvérzék ápolásában vélte feltalálhatni a a magyar nyelv tanításának sikerét. Csurka István harmadik előadó a megelőző két felolvasás alkalmával tett magáu jegyzetei alapjáu bámulandó szóbőség és beszélőképességgel jelölte meg a közép utat, a két értekezésből kivont essentiaként a uyelvérzék ápolása mellett csak a legszükségesebb uyelvtaui ismeretek tanítását ajánlotta. A hoszu ideig tartó vitatkozás eredménye az lett, miszerint Délczeg Sándornak különösen haugzó elve bővebb tanulmányozás czéljából sokszorosítandó és az egyesületi tagok között szétosztandó lészen. Ezek utáu Csurka István tett jelentést az augusztus bóiiiipbiu tartott szegedi országos tauitó gyűlés lefo lyásáról. Végre néhány fontos indítvány feletti tanácskozás után a gyűlés berekesztetett } A lefolyt tauitói gyűlésen a tanítókon kivül résztvettek: ugs. Velkey Pál" királyi tanfelügyelő, uagytiszteletü Lukács Ödön esperes, nt. Nagyváthi Imre kéki és Rácz Gyla halászi lelkész urak, kik közül némelyek nemcsak uagy érdeklődésüket mutatták ki a gyűlés tárgyai irá it, hanem egyik vagy másik dologra nézve véleméuyöket is nyilvánították. A gyűlés utáu társas ebéd következett, a Széchenyi szálloda éttermében, melyet a 40 — 50 számmal jelen volt tanitók egyesülete czigány zeneszó és meglehetősen savanyu bor élvezete mellett, talpra esett dictiok felhangzása közben, vidáman költött el. Egy jelen volt. — Vármegyei közgyűlés. Szabolcsvármegye' közönsége e hó 11-dikén délelőtt 10 órakor tartja meg rendes őszi közgyűlését, az uj székház nagytermében. — Királyi adomány. Ő felsége a király a nyírbátori r. kath. egyházközségnek, iskola berendezési czélokra magánpénztárából 130 forintott adományozott. E segélyösszeget a főispán már rendeltetése helyőre juttatta — Kinevezés. A kereskedelmi miniszter Hoffmann Sándor oklevel. mérnököt, a Székelyudvarhelyi állam építészeti hivatalhoz mérnökké kinevezte. — Kinevezés. Dr. Mezösy Béla vármegyei t. aljegyző, a debreczeni kir. tábla területére — a helybeli kii. törvényszékhez való beosztással — segélydijas joggyakornokká neveztetett ki. — Október 6-dikát, az aradi vértanuk kivégeztetésének gyászos évfordulója uapját a szabolcsvármegyei 1848/9-diki houvédegyesület az idén is kegyeletesen megünnepeli. A gyászisteni tisztelet ok'óber 6 dikán, d. e. 10 órakor az ág. ev. templomban lesz s közreműködik abban a helybeli dalárda is. Utolsó szabadságharezuuk martyr-halált halt hőseinek emlékezetét bizonyára nem c^ak az az érezszobor tartja fenn, melyet a hálás uemzet a szabadságharcz Golgotháján nékiek emelt. Órzi azt ős megőrzi a kegyelet mindeu magyar ember szivében. Lehet, hogy évről évre sűrűbb az a fátyol, melylyel 1849. október 6 dikáuak iszouyatosságait eltakartuk, de a gyászos emlék megujul azért e napon szivünkben, hogy éljen és munkáljon közöttüuk, tanítván a következő generációkat szeretni a hazát, úgy, ahogy a tizenhárom szerette: egész a bitófáig. — A vármegyei levéltár és múzeum felszerelésére együttesen 1000 frt lett megszavazva; miután azonban ezen összegből valószínűleg uem fog a müzeum felszerelésére elég jutni, dr. Jósa András kire a múzeum berendezése bízatott, s a berendezésre massiv ős stylszerü bútorokat óhajt beszerezni, hogy a tudományra nézve igen becses gyűjtemények mőltólag legyenek elhelyezve, vármegyénk főurait, eddig névszerinti az egri Örseket, káptalant, gróf Dessewtfy Miklós, Aurél, Dienes, Aladár, Béla, gróf Forgách László, gróf Károlyi Tibor urakat megkereste, miszeriut legyenek kegyesek ezen kulturális intézet felszerelésére adományukkal hozzá járulni. A kirá'ytelki gróf Dessewffy ürak voltak elsők kik Miklós László alispán úr utján dr. Jósa András rendelkezésére 150 frtot juttattak. Nincs kétség benne, — hogy nemes példájokat a többiek s mások is követni fogják. — A vármegyeház-tér parkozását még ez őszön megkezdi a város. A — bár szabálytalan tér — e parkozás által rendkívül sokat fog nyerni szépségében, de egészségügyi szempontból is nagy szükség van rá, hogy a város belső területén ilyen nagyobb fás terűlet' létesitessék. ' ' -s — Tiszti-vizsga. A helyben állomásozó I4.í&'és, kir. huszárezred önkéntesei a mult hó 28—30-dik nap

1-''' jain tették le a tartalékos tiszti vizsgát Debreczenbén, még pedig valmennyien jó sikerrel. — Desiuficiálás. A városi rendőrség mint a közegészségügyi intézkedések hivatásszerű végrehajtója, ama nagy közönyösséggel szembeu, melylyel a város lakossága a különböző egészségügyi intézkedések értéke iránt viseltetik, a kényszer desinficiálást az elmúlt hét folyamán a legnagyobb szigorral végrehajtotta. Nevezetesen rendőri fedezet alatt 1500 házban, a lakók számához mért mértékben az emésztő gödrök fertőztelenitettek s a felhalmozott állati trágya az egyes udvarokból kihordatott. Az emésztő gödrök desinficiálása a héten ismételtetni fog. A rendőrség — mint értesülünk — végre fogja hajtani a városi képviseletnek a tekintben hozott, de ez ideig papiroson maradt határozatát is, hogy a város belső területőn egy udvaron négy darab sertésnél többet tartani uem szabad. — Hyinen. Seres József nyiracsádi körjegyző mult hó 24 én vezette oltárhoz Király Ilonka k. a, Király Sáudor helybeli epitész kedves leányát. — A vármegye központ, hivatalai teljesen beköltöztek már az uj székházba. A közönség tájékoztatása czéljából szükségesnek tartjuk a hivatalos helyiségek beosztását a következőkben közölni: I. Földszint. Utczai rész: 1. Alispáni szárny: bejárattól balra van az állam épitészeti hivatal, jobbra a számvevői hivatal. 2. Főispáni szárny: bejárattól balra a leendő központi szolgabiróság hivatalos helyisége (most üresen áll), jobbra a tiszt, ügyészi hivatal. 3. Főbejárat: közvetlenül jobbra az első helyiség a kapus szobája, balra van a pénztári hivatal, jobbra az árvaszéki elnök, ülnökök, az árvaszéki tanácsterein. 4. A főbejárattól balra van a megyei levéltár helyiség és pedig ugy a földszinten, mint a föld alatt. 5. Az árvaszéki iroda, egy ülnöki szoba és a várnagy lakása. II. Emelet. Udvari rész: 6. A főbejárattól balra van az alispán fogadó és dolgozó szobája s folytatólag a magán lakás és mellék helyiségei. 7. Az alispán dolgozó szobájából "nyíló zárt folyasó két oldalán vannak a jegyzői szobák, iktató, kiadó és a közigazgatási iroda helyiségei. 8. A főbejárattól jobbra van a főispáni titkári szoba, folytatólag a főispán fogadó és dolgozó szobája s] ezt követőleg a főispán magán lakása és mellék helyiségei. 9. Ugyancsak a főispáni szárny emeleti részén van a szabolcsmegyei múzeum terme, a vármegyei főorvos hivatalos szobája és a rendelkezés alatt álló helyiségek. 10. Az épület emeleti részének közepét a nagy és kisterem foglalja el. A baloldali kapun az államépitészeti és számvevői hivatallal, esetleg a levéltárral, a főbejáraton át a pénztári hivatal, árvaszék és esetleg a levéltárral és az emeleten lévő összes hivatalos helyiségekkel, a jobb oldali kapun át pedig a tiszti ügyészi hivatallal és majdan a központi szolgabirósággal közlekedhet legkényelmesebben a közönség. — A „Uimes" kertben e^y darab szőlő (1000 •'}!) eladó. Tudakozódni lehet Török Péter urnái.