Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-05-08 / 19. szám

XIII. évfolyam. 19. szflm. Nyiregyhaza

, 1892. május 8. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIfüTALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. Aleír.jelenils hetenkint egyszer, vawái-napon. Elötizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre forint. Fél évre 2 Negyed évre 1 A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a l J^g^Kl ^^ Sffl"" lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Éleit kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánó.szky ház) intézendők. Béruientetlén levelet csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére 1.üldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hisábozoff petit sor egyszer sözlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyílt-téri közlemények dija soronkint 30 kr. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. Y. által Budapesten, Haasenstein és Yogler "ódájában Mécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Doni & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 4'2. Kpv. , Iö92— özabolcsvarmegye központi választmányától. Hirdetmény. Olvastatott a m. kir. Belügyminiszternek 28,800/892. szám alatt kelt körrendelete, melyben a központi választmányt az országgyűlési képviselőválasztók 1893. évben érvénynyel birandó névjegyzékének összeállítása, illetve kiigazítása végett szükséges előmunkálatok foganatosítására utasítja. Határozat. Ezen felhívás folytán az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének kiigazítása végett a képviselő választó kerületek következő összeírási szakaszokra osztatnak fel: 1. A nagy-kállói választókerület, a) Első összeírási szakasz: Nagy-Kálló, Kis-Kálló, Biri, Szakoly, Balkány, Hugyaj, Geszteréd, Bököny, Uj-Fehértó. b) Második összeírási szakasz: Gelse, Mihálydi, Nyir-Adony, Nyir-Acsád, Mártonfalva, Szent-György-Ábrány, Buda-Ábrány. 2. A nyírbátori választókerület, a) Első összeírási szakasz: NyirbétT. Piricse, Pilis, Encsencs, Nyir-P^ltek, Nyir-Lugos, Vaja, Eőr, Banháza-Puszta. b) Második összeírási szakasz: Gyulaj, M.-Pócs, Bogát. Kis-Léta, P.-Petri. Levelek. Magy. c) Harmadik összeírási szakasz : Ny.-Mada, P.-Dobos, Ny.-Bakta, Lórántháza, Jákó, Boliod, Ó-Fehértó, Besenyőd, d) Negyedik összeírási szakasz: Ibrony, Kércs, Bamocsaháza. e) Ötödik összeírási szakasz: Petneháza, Laskod. fj Hatodik összeírási szakasz: Kálló-Semjén. 3. A kisvárdai választókerület, a) Első összeírási szakasz: Kisvárda, Ajak, Jéke, Papp, Karász, Gyulaháza, Anarcs, F.-Litke, Komoró. b) Második összeírási szakasz: Döghe, Veresmart, P.-Bozsály, Kékese. Kanyár, Dombrád, Berencs. c) Harmadik összeírási szakasz: Mándok,T.-Pálcza, Bezdéd, Thuzsér, Őrmező, Őrladány, Benk, L.-Petii, Lövő, Kis- és Nagy-Baka, Gyüre. Kis- és Nagy-Varsány, BácsAranyos, K.-Apáthí, Cs.-Kenéz, Gemzse. d) Negyedik összeírási szakasz: Zsurk, T.-Szent-Márton, Eperjeske, Mop yorós, Eszeny, Szalóka. Ágtelek. 4. A bogdányi választókerület, a) Első összeírási szakasz: Gáva, Berezel, Paszab, Buj. Kótaj, Ibrány. b) Második összeírási szakasz: Halász, Kemecse, Baád, V.-Megyer, Pazony, Oros. c) Harmadik összeírási szakasz : Napkor, Apagy, Tura, Sényő, Téth, Székely, d) Negyedik összeírási szakasz: Bogdány, Berkesz, Gégény, Deinecser, Keék, Beszterecz. e) Ötödik összeírási szakasz: Pátroha, Thass. 5. A tieza-löki választókerület, a) Első összeírási szakasz: T.-Lök, T.-Dob, T.-Dada, Szt.-Míhály, T.-Büd, T.-Eszlár. b) Második összeírási szakasz: Báj, Csobaj, Pthrügy, Takta-Kenéz, Tísza-Ladány, Tardos. c) Harmadik összeírási szakasz: Polgár (Margita-Puszta). d) Negyedik összeírási szakasz: Balsa, Szabolcs, Vencsellő, Tímár, Bakamaz, Nagyfalu, Vis, Zalkod, Kenézlő. Az elősorolt összeírási szakaszokban a választók névjegyzékének kiigazítására kiküldetnek : I. A nagy-kállói választókerület első szakaszába elnökül ifj. Szunyoghy Bertalan, tagokul Gencsy Sámuel, Morvay Ignácz ; második szakaszába elnökül Szentmiklósy Sándor, tagokul Major Sándor, Dankó Pál. II. A nyírbátori választókerület első szakaszába elnökül Bory Béla, tagokul Borcsik Gyula, Várady István; második szakaszába elnökül Gergelyt'y Ferencz, tagokul Gergelyfy Dezső, Mikolay György; harmadik szakaszába elnökül Péchy Béla, tagokul Kereáztesy Sándor, Ujlaky Gyula; negyedik szakaszába elnökül Tóth István, tagokul Nagyináthé Péter, Szitha Ferencz; ötödik szakaszába elnököl Okolicsányi Lajos, tagokul Jármy Elek, Okolicsányi Ferencz; hatodik szakaszába elnökül Kállay Elek, tagokul Bleuer Béla, Nagy Sándor (Kálló-Semjén). III. A kisvárdai választókerület első szakaszaba elnökül Liptay Béla, tagokul Erőss György, Petrovay János; második szakaszába elnökül Nozdrovíczky György, lagoku Nemes Béla, Moravek Gusztáv; harmadik szakaszaba e nokul Erdőhegyi Lajos, tagokul Tóth József, Madácsy Boldizsár; negyedik szakaszába elnökül Szabó József (Eszeny), tagokul Makay Miklós, Jármy Andor. IV. A bogdányi választókerület első szakaszába elnökül Darvas István, tagokul Gönczy László, Pethő Antal; •intik szakaszába elnökül Kállay Jenő, tagokul Géczy Ádám, Mikw / F-rencz; harmadik szakaszába elnökül szalum /.v Ferencz, tagokul Lányi Antal, Simák István ; negyedik szakaszába elnökül Székely Benedek, tagokul Farkas boldizsár, Jeney István; ötödik szakaszába elnökül Csaj kos Miklós, tagokul Vágó Lajos, Majos Ferencz. V. Atisza-lüki választókerület első szakaszába elnökül Szomjas László, tagokul Papp János, Borbély Sámuel: második szakaszába elnökül Bagdy Imre, lagokul Virág András, Krecsák Lajos; harmadik szakaszába elnökül Bányász Sándor, tagokul Exinger Ferencz, Virányi János ; negyedik szakaszába elnökül Szentmarjay Dienes, tagokul Dobozy István, Horváth Gyula. A képviselőválasztók névjegyzékének kiigazítására a /'. évi május hó 15-töl május hó végéig lesznek a határidők az összeíró küldöttségi elnökök által kitüzendők, mely határidőn belül a küldöttségek munkálataikat befejezni s a végső határnapig jelentéseiket a kiigazított, illetve összeállított névjegyzékkel és a küldöttség eskütételi jegyzőkönyvével együtt beterjeszteni kötelesek. Az összeíró küldöttségek utasíttatnak: 1. hogy a választók névjegyzékének kiigazításánál magukat, az 1874-ik évi XXXIII-ik törvényezikk 1 — 15. §§-aiban foglalt törvényes intézkedésekhez alkalmazzák; a küldöttségi elnök, a jelzett törvény 32-ik g-a értelmében meghatározza azou napot, melyen a küldöttség a munkálat megkezdése végett a nagy községben vagy a körjegyzőség székhelyén meg fog jelenni, a megjelenési határnfDot a községi elöljárókkal a munkálat megkezdése előtt tuuatja s azokat utasítja, hogy a kitűzött határidőt dobszó, hirdetmény ésaiü&szókbőli itjhjrdetés utján kellő módon közhírré tegyék; ""'-főleg s ezt-A... 2. hogy a törvény 37-ik g-a értelmében a válaszanévjegyzékét minden községben egy példányban betűsorrendben készítsék el, s hogy a törvény, 12-ik §-a alapján a választói jog gyakorlásától ideiglenesen kizárt egyénekről külön jegyzéket állítsanak össze; 3. hogy — tekintettel az 1874. évi XXXIIl-ikt.cz. 1 -ső §-ának a választók életkorára vonatkozó rendelkezésére — az életkort előtüntető rovatot a legnagyobb pontossággal töltsék ki s egy választót csak egy jogezimén vegyenek fel az összeírásba s azt az illető rovatba pontosan vezessék be; 4. hogy a törvény 21 -ik §-a értelmében, a működés megkezdése előtt az esküt tegyék le és arról jegyzőkönyvet felvéve, az összeírási egyéb iratokkal] a kitűzött határidőn belül Miklós László alispánhoz, mint a központi választmány elnökéhez beterjeszszék: 5. hogy a törvény 38-ik g-ában foglalt és a szavazók lakóhelyén leendő összeírására vonatkozó intézkedésekre kiváló gondot fordítsanak s csak a jogosultnak személyes jelentkezése folytán vegyék fel a nem helyben lakót a névjegyzékbe, ha nem lakó helyén kívánja magát összeiratni, amikor is az ez alapon eszközölt összeírás illető tételét külön az összeírás végén is megjelöljék; 6. hogy azon választók bejegyzésénél, kik „tisztviselők," ne ezen általános kifejezést használják, hanem mindig a hatóságoL vagy egyesületei, melynél alkalmazva vannak s a lisztviselői állás minőségét is tüzetesen megjelöljék. Figyelmeztetnek az összeíró küldöttség elnökei és tagjai az 1874. évi XXXIII-ik t. cz. 90. §-ában foglaltakra, melyek szerint a névjegyzék összeállításánál és kiigazításánál felelősök a törvényben megszabott és esküvel vállalt kötelességeik pontos és lelkiismeretes teljesítéséért s hogy a polgároknak választói jogai ellen elkövetett büntettek és vélségek az 1878. évi V-ik t. cz. 179—180. §§-ai szerint büntettetnek. A községi elöljárók felhívatnak, hogy a kiigazítás határidejének közhírré tétele, valamint a kiigazításkor szükséges iratok előmutatásánál hivatali kötelmeiket buzgalommal teljesítsék. A központi választmány elnöke felhatalmaztatik, hogy az időközben lemondott küldöttségi elnökök vagy tagok helyett másokat nevezhessen ki. Ezen határozat hirdetmény alakjában kinyomatni, a küldöttségi elnököknek az 1892. évi összeírás és a szükséges nyomtatványokkal, a küldöttségi tagoknak a vármegye alispánjának, a központi választmány jegyzőjének alkalmazkodás, a járási föszolgabiráknak, a községek elöljáróinak kifüggesztés és szószékről, valamint dobszó utján leendő kihirdetés végett megküldetni, valamint a .Nyírvidék" hivatalos lapban közöltetni rendeltetik. Szabolcsvánnegye központi választmányának 1892. évi május hó 3-án Nyíregyházán tartott üléséből. Miklós László alispán, Mikecz Dezső, mint a közp. választ, elnöke. a közp. választ, jegyzője. Cselédeink. I. Egy olyan téma, a melylyei nem szivesen foglalkozunk és mégis bármikor időszerűnek tartjuk a cselédügyet lapunk hasábjain szellőztetni, mert szükségét látjuk. Ez alkalommal az indított bennünket arra, hogy e sokszor megbeszélt kérdést újból felszínre hozzuk, hogy e napokban egy érdekes füzetke akadt kezeink közzé, mely a cseledügy és helyközvetitő intézmény rendezését tárgyalja. E füzetke annál érdekesebb, mert egy fővárosi államrendőrségi tisztviselő tollából került ki, a ki, ugylátszik jól ismeri a cseléd mizériák különbnél külöub változatát. Figyelemre méltó e füzet egyrészt azért, mert elég élénk színekkel ecseteli az uralkodó állapotokat; másrészt, mert igen praktikus megoldását javasolja .1 már-már tarthatatlanná vált állapotok megszüntetésének. A cseléd mizériákat ismeri mindenki, azokról itt szólni, példákat felsorolni fölöslegesnek tartjuk; azonban, hogy miként lehetne ezeket az állapotokat megszüntetni, arról kívánunk itt részletesebben írni. v 1 '^evezzük, hogy a jelzett füzetke után induuhiif'Mra-' Myeseljük a cselédügy megoldásának azon módját.'iíic.V

e'"

A"

I

nlnár L ijo>, az emiitett füzetke írója, proponál. Városunk cselédviszonya: miiiiature-ban ép olyanok, mint a fővárosé, mert nálunk is alrzoJfrílat^d^naka cseléddel szemben csak gyenge kísérlet marad azon törekvése, hogy kenyérevőjét meggyőzze arról, miszerint az adott viszonyok között rendelkezési joga van. Ám a cseléd ezt belátni semmi körülmények között íem akarja s inkább elhagyja helyét a törvényes felmondási idő letelte utáu, sokszor még előbb is, mintsem jelét adja annak, hogy a rendhez szokni akar, vagy, hogy alkalmazkodásra hajlammal bir. Ilyenformán tehát nálunk a cselédviszonyok azon az uton haladnak, mely az ő uralmukra vezet. Ezt megszüntetni, ezeken a ferde állapotokon segiteui kell, még pedig mielébb, ellenesetben oda jutunk, hogy rendes cselédet Diogenes lámpájával keresve sem fogunk találni, mert egyik elrontja a másikat. Nálunk nincs meghatározva, hogy a cseléd mennyi ideig lehet szolgálat nélkül; s ha hely nélkül van, napjait a helyközvetitő intézet helyiségében tölti, estéit pedig szerte-széjjel szórakozást keresve. A helyközvetitő intézetben azonban korántsem azért időzik, hogy a helyszerzőt mielőbbi elszegődtetésre sürgesse, hanem, mert ott többen vannak együtt s a lielyszerzői üzlet úgynevezett kifutóival szórakoztató mulatságokat rögtönöznek. Városunkban négy helyközvetitői intézet van, a hol a nap bármely órájában több cselédet lehet találni gondoktól menten, enyelegve egymással, a legtrágárabb beszélgetést folytatva úgy, hogy tisztességes ember elhaladva az intézet előtt, lehetetlen, hogy arczába ne szökjön a vér az ott folytatott discursusok hallatára. Igen sokat lehetne írni minderről; de miut már emiitettük, nem az a szándékunk, hogy cselédeink qualitását bemutassuk, hanem, hogy miként lehetne a tarkábbnál tarkább cseléd mizériákon segiteni. Molnár Lajos füzete a következő két módot ajánlja: ,,1. A most fennálló helyközvetitiii intézmény eltörlése mellett rendőrhatósági kezelés alatt álló cselédközvetités, és ezzel kapcsolatosan a cselédekre vonatkozólag általános nyilvántartás volna létesítendő ; vagy pedig: Mai számunkhoz egy iv melléklet van c«alolv». ) /