Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-05-08 / 19. szám

„IN Y 1 I* U É K.« 2. A cselédközvetitöi rendszer fenntartása s szigorú felügyelet alá vétele mellett volna létesítendő oly nyilvántartás és ellenőrzés, mely a mostani romlott viszonyok megjavítását és annak állandóan való biztosítását tűzi ki czélnl " Ez azon két mód a melyeket Molnár ajánl s ha bármelyik e kettő közül nálunk reudszeresittetnék. oly szervezetű intézmény létesíttetnék, ine'y úgy a cselédtartó közönség, mint a cstléd érdekeit egyformán hozná a kívánt összhangba s csak így, csak ezek bármelyikének rendszeresítése mellett érhetnénk el, hogy jó cselédeink legyenek. Szükségesnek tartjuk az itt javaslatba hozott két módozat megvalósítását részletezni olykép mint azt a javaslattevő ajánlja: /. A rendőrhatósági cselédközvetités „A város kapitányi hivatalánál „Cselédnyilván tartási hivatal" elnevezés alatt külön osztály volna felállítandó, melynek hatáskörébe tartoznék a cselédek közvetítése, azok nyilvántartása s végül a gazda és cselédek között felmerülendő vitás kérdések feletti bíráskodás. £ hivatal feladata volna a cselédet kereső gazdákat azokkal ellátni, helyet kereső cselédet az előírt uyilvántartásbavétel után elszerződtetni; czélja volna továbbá a helyeikből kilépett cselédeket nyilvántartani s a liternyiben azok helynélküli állapota a meghatározott időn túl t erjedne, a szükséghez képest intézkedni, illetve az ez irányban foganatosítandó megtorló eljárást folyamatba tenni." E szerint aztán az olyan gazda, a kinek cselédre van szükségejelentkezik a „Cselédnyílváiitartási hivatalnál" személyesen, megbízottja által, vagy írásban s igy, miután a cselédek mind itt összpontosulnak, mindenki a leginkább megfelelő cselédet kiválaszt hatja, vagy pedig a kijelölt cseléd a gazdánál való jelentkezésre utasittatik. Hogy ha a/,tán a cseléd helybeáll, illetve az 1876. évi XIII t cz. értelmében a szerződés létrejön : ez a nyilvántartási hivatal által jegyzékbe vétetik 8 a cselédkönyvbe a hivatalos bélyegező által a szolgálatba lépés kitüutettetik. Ha a cseléd helyét elhagyja, ugyanazon , Cseled nyilvántartási hivatalnál" tartozik jelentkezni, mel\ körülmény szinte jegyzékbe vétetik és az e czélra szánt hivatalos bélyegezővel jeleztetik. „A hatóság közbejöttével ekként eszközöli közvetítésért a mindkét fel által elfogadott szolgálati bér 6°/

0-a volna megállapítandó dij gyanánt, mely a szolgálatadó által fizetendő. A közvetítési dij a szerződés lélrejött^ue|vbejelentésekor volna lefizetendő s f^--íííviftal által nyugtázandó." ^r A közvetítési dij fáimén befolyt összegek egy .csel

éd va

gy kórház javára voluáTft'K fm-íítándók. Megjegyezzük itt uég, hogy a közvetítési dij azért volna a cselédtartó által fizetendő, mert a cseléd már csekély jövedelmére való tekintettel sincs azon helyzetben, hogy a közvetítési dijat könnyen elviselhesse; de különben is a cseléd magaviseletére vonatkozó tervezet, melyet itt röviden szinte ismertetünk oly szigorú feltételeket szab, melyek a közvetítési dijat fizető gazdát e miatt teljesen kielégítik. .Hogy a cselédek hoszabb időn keresztül való henyélése és az ennek folyamán elkövetni szokott „A ÍNYIKV1DEK TÁRCZAJ A; A különös fiatal ember. I. Ki egész város izgatott volt. Mikor érkezik ? Hol fog lakúi? Igaz e, hogy barna, magas? Ugy-e uem ; taláu sioke, alacsony? Vidám, eleven fiu, vagy mogorva in.iginak való? Hol fog először látogatást tenni? Ig iz, hogy ait luoudta: ki uem állhatja a uóket? Találg.itták, kérdez gették az előkelőbb csalidokban és mindenütt készültek a fogadásira. A sialonokat szellőztették, bútorokat porollak, tükrüket, képkeretet tisztogattak. Némely lányos háznál viratlauul egy hirdetés jelent meg az ablakban: rItt '</y batoroiott uoba kiadó" s a táblácskák mögött egesz uap olt lehetett lit ui akűlönbözö korú kisas^zonvok.it; sót a pa ik A-i provisorja titokban a/t is elárulta, Hogy u héleu hat doboz ritaporjuk fogyott el, pedig máskor fel eszteudó alatt sem aduak el arnyit De ki jön hit? Öuök nem tudnák? Az uj professor Egy valúsigoi hital euiber. Egy nőtelen fiatal ember! Neiu ismeri seuki, csak egy szótlan, öreg ur. A/, is csak auuyu uiondott róla egyszer: „Különöi fiatal ember.* Egyebet semmit; birraecnyiie kérdezgették. E miatt gyauuba fogták, hogy sohasem beszelt vele, vagy lalin uem is litta I.'g öbbeu azt hiszik, hogy az öreg csak erdeket akart lenni. Akadt két ur, aki fogadott ri, hogy a „Vörös ökör* be szillé, vagy a .Buta szerecseu* hez ? Az pedig nem szilit sehova sem; hauem ainiu' fáradtan megérkezett, kivette a legelső bútorozott >*obit, amelyik szemébe ötlött és lefeküdt a divaura. V.»lt ifllil a házuil három leány és egy zougort és a három leiuy az egy Kongorát) addig addig klimpirozott, mi^ a professor visszaélések megakadályoztassanak,szabályként volna felállítandó, hogy minden cseléd a szolgálati helyből történt kilépésétől számított 15 nap alatt ujabb szolgálatot keresni s vállalni köteles; az így kitűzött határidő csak indokolt s kellőleg bizonyított esetekben hoszabbith itó meg a nyilvántartási hivatal által, melynek megtörténtéről a cseléd kezeihez adott bárcza tanúskodnék. Ha pedig a cseléd a város területéről eltávozik, a községet, hol tartózkodni fog, megjelölni tartozik s netaláni visszatérése esetén azt. hogy tényleg ott tartózkodott, cselédkönyvében a község elöljárósága által igazoltatni köteles. Ha a cseléd a szolgálatból kilépett s továbbra is a város területén tartózkodik s 15 nap alatt ujabb szolgálatot — minden alapos ok nélkül nem vállalt: 1. megintendő; 2 20 forintig terjedhető pénzbüntetéssel, avagy 1 napot 2 frttal számítva, megfelelő elzárással büntetendő ; 3. a város területéről eltolonczolandó lenne.* Ezek azon módozatok és rendszabályok, melyek alkotandók lennének, s a melyek biztosítanák azt, hogy cselédügyünk szomorú és siralmas helyzetéből kiemelendő lehetne A második mód, a mostani cselédközvetitési rendszer fentartása mellett felállítandó nyilvántartás, melyről lapunk jövő számában fogunk szólni. A vármegyei állandó választmány ülése. A vármegye állaudó választmánya e hóG-dikáu pén teken délelőtt és délután ülést tartott a 10-diki közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából. Az ülésen Kállay András fnspáu elnökölt, ki meguyitváu a tanácskozást, jelenté, hogy a közgyűléseu teeudó eluöki előterjesztései között indítványt fog tenni arra nézve, hogy a vármegye közönsége a koronázás 25 éves jubileumán küldöttség által képviseltesse megát. A választmány ajánlani fogja a közgyűlésnek, hogy a küldöttségben való részvételre a következő urakat kérje föl: főispiu, mint elnök, alispán, Bory Béla, Czóbel István, ifj. gróf Dessewtfy Miklós, gróf Forgách Liszló, Geucsy Billa, Haas Mór, Kállay Jeuö, Kovács Istváu, Liptay Béla, gíóf Pongrácz Jenő, Pscherer József, Szomj is József, Szobojjz lay József, gróf Vay Tibor, Zoltáu János s az egyházak egy egy küldöttje. Ezutáu áttért az állaudó választmány a közgyűlési tárgysorozatba fölvett ügyek tárgyalására. Az alispáni jelentés tudomásul vétetvén, ennek ka^' csáu a választmány ajánlja a közgyűlésnek,-. hogy Fadlala őrnagynak és gré/ Dessewtfy Aki jósnak, kik a vármegye területén a ii^^fcáte^iirapou át megvizsgálták, jegyzőkönpí köszönetet szavazzon, ^.^-''^"vármegyei bizottsági tagok számának a népszám lálás eredménye alapján történt megállapítását s a valasztó kerületek uj beosztását jóváhagyó belügyminiszteri leirat tudomásul vétetui ajáultatik. Rohod község képviselőtestületének feloszlatására vonatkozólag a legutóbb tartott rendkívüli közgyűlés előterjesztést tett a belügyminiszternek, mert e község kép viselő testülete, mint azt annak idején uiár megírtuk, egy, a községet terhelő s bíróilag jogerőssen megítélt tartozás megfizetése tárgyában makacs ellenálást lauusitott s ezáltal a községuek már is tetemes anyagi kárt okozott. A belügyminiszter, minthogy az alispán intézkedése által az Ugy rendezését biztosítva látja, a kép viselőtestület feloszlatását nem rendelte el; ezt tudató leirutábiiu azonhau elitélve a község eljárását, a legéberebb felügyeletet ajánlja a törvényhatóság figyelmébe. A miniszteri leirat tudomásul vételre ajáultatilr. Felolvastatott ezutáu a kereskedelemügyi miniszter leirata, melyben tudatja, hogy jóváhagyta a vármegye közöuségéuek azt a határozatát, melyszerint a kisvárda— uem egészen egy óra múlva kijött és idegesen felmondta a szobát. Azután, mintha semmi sem történt volna, elment a „Török lábu nyúl* ba és jóizüen megvacsorált. Különös fiatal ember. Minden esetre különös fiatal ember. Ez volt róla másnap az általános véleméuy. Ez a vélemény később még jobban megerősödött. Mert a professor nem tett látogatást sehol sem, az utcz&n uem köszönt senkinek, a kaszinóba uem iratkozott be; elleubeu mindig otthon ült és olvasgatta a magával hozott könyveket, vagy festegetett („parancsolt, festéket nyalt" mondogatták róla raegvetóleg néném asszonyék) s uehányszor át rándult előadás utáu a szomszéd községekbe — urain bocsi! — veloczipéden. Kávé tracscsokoi azt is tudták róla, hogy Szeóke Pálnak hivják, holott, mint ő maga mondta a direktoréknál, az egész famíliája barna volt — a haszontalannak. Annyi bizouyos, hogy kü önös fiatal ember. Tényleg különös fiatal ember. . . . Pedig épen ueiu volt különös fi ital ember. Közön-ége-, józan, értelmes fiu, ki sok küzdelemmel végezte be egyetemi tanulmányait, melyek mellett nagyra becsülte a testedző szórakozásokat s volt némi művészi hajlama Talin csak az a boszantó kíváncsiság okozta, mely mindeu lépten nyomon kísérte, hogy zárkozottabb lett, miut maga is ohajtotta volua Mikor tauárnak meghívták, azt hitte: barit-ájos, nyugodalmas otthont talil a kis virosb .tn s e helyett tapasztalnia kellett, hogy bizonyos kiálllia'atlan kíváncsiság üldözi, mintha ó nem is volna Szeóke Pil dr, hanem e^y sijoűx iudiánus. vagy valann víziló a Nílus mellékéről. Nem; ő e tolakodás jogossigát nem fogj i elismerni soha! Inkibb hajlandó lemondani a tár aságról és nem óhajt megismerkedni senkivel. De mégis uzy tetszik, mintha e résr.bau nem beszél uék igazat. \ olt valaki, akire mégis kivételt tett s akinek ismeretségére valószínűleg büszke lett volna. Ez a valaki niiirhátori tervezett rasut által érdekelt községek azon Kérelmükkel, hogy e vasútépítés czéljaira 15 évi ú'.adojuk áteir'edtessék, elutasittattak. Ezzel kapcsolatban előterjesztet el t Szálkái Emil mérnök kérvénye, hogy a várme»ye közönsége a létesítendő nyirbátor—nagykárolyi vasút törzsrészvényeiből 50,000 foriut értékig vásároljon. \ kereskedelmi miniszter leiratát tudomásul vétetui ajánlja a választmány, valamiut nem tartja teljesíthetőnek — bármennyire üdvös dolog az egyébként — a Szálkái Emil kérvényét sem, mert a mult év óta, mikor ez ügygyei a közgyűlés már foglalkozott, a helyzet nem változott meg, s az okok, melyek a hozzájárulást lehetetleuné teszik, ina sem szűntek meg Ezutáu több vármegye és th. város különböző ügyekbeu tett átiratait tárgyalta a választmány, ajánlva részben ezekie vonatkozólag pártoló fölterjesztéseket, ré-zben pedig az átiratoknak egyszerű tudomásulvételét. A szárazmalmok körülkerítése és a cséplőgépeknek korláttal való ellátása tárgyában a közigazgatási bizottság előterjesztést intézvén a közgyűléshez, a választmány javasolja, hogy az alispán a megfelelő szabályrendeleti javaslat elkészítésére küldöttség összehívására utHsitassék. . A vármegyei tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet lakbér-illetményének felemelése kérdésében eljárt küldöttség jeleutését vei te ezután tárgyalás alá a választmány. A küldöttség javasolja, hogy lakbér-illetmény fölemelésben ne csak a központi, de a főszolgabírói hivatalok személyzete is részesittessék. A javaslat szerint — a főbb tételekre szorítkozva — a főjegyző lakbér illetménye 200 frt lói 400-ra, az I-ső aljegyzőjé 200-ról 300 ra, a II od aljegyzőjé 100-ról 200 ra, a Ill-ad aljegyzőjé 100-ról 150 re, a főügyészé és árvaszéki elnöké 200 ról 400 ra, alügyészé, fószámvevőé és az árvaszéki ülnököké 200 ról 300 ra, a fószolgabiráké 100 ról 200-ra, szolgabiráké 100-ról 150-re emeltetuék. Az e czimen előálló több kiadás évente 4340 frtot tenne ki Ez összeg fedezetéül a küldöttség az 1893 dik évre az árvaszéki tartalék-al.>pot ajánlja; ez időn tül pedig oly gondoskodást indítványoz, hogy a törvényhatósági egészségügyi személyzet fizetése az ebtartási adó-bevételből fedeztessék, a lakbér-kiadási többlet pedig a házipénztárnál így előálló megtakar itásból nyerjen kielégítést. Az állandó választmány, Kállay András főispán indítványára, azzal a véleménynyel terjeszti ez ügyet a közgyűlés elé, hogy e kérdésben ne hozzon addig határozatot, mlg az ebtartásról szóló szabályrendelet nem módosittatik akként, hogy e javaslat keresztülvitele lehetséges legyen. Ugyanis e szabályrendelet a kutya-adó bévételei felől akként rendelkezik, hogy azok állategészségügyi czélokra fordítandók. E Fzabályrendele'et tehát akként kellene módo sitaui, hogy ez adó-bevételek általában egészségügyi czélokra fordítandók. Igv lehetővé lesz téve nemcsak az, hogy az egészségügyi személyzet ez alapból kapja fizetését, s ezzel egyszersmint a tisztviselői lakbér illetmények felemelésének elodázhatlan Ugye megoldásra jut, hanem az is, hogy az a tekiutélyes pénzösszeg — évenként 15,000 frt^—íldvőseu és áldásosán fölhasználható lesz egészségügyi intézmények létesítésére és fejlesztésére. A kisvároai közbirtokossági kórház átvétele ügyében' minthogy a belügyminiszter, mint azt annak idején már jeleztük, e kórháznak a közkórházi jelleget nem adta meg, a legutóbb tartott rendkívüli közgyűlés küldöttséget menesztett, hogy az uj helyzettel szemben adjon véleményt. A küldöttség véleménye az, hogy a kórház vétessék át s mint törvényhatósági magán kórház kezeltessék. Ezzel szemben az állandó választmány azt javasolja, hogy a közgyűlés a kórház átvételét ne határozza el. A t.-ladányi körjegyző választás ellen felebbezés adatván be, a választmány a választás jóváhagyását véleményezi. A nyirbátor—nagykárolyi létesitendő vasút czé^aira Nyírbátor város képviselete 10000 forintot szavazván ineg, e határozatot a választmány jóváhagyásra ajánlja. Nyíregyháza város polgármestere kérvényt adott be a törvényhatósághoz, hogy a vasúti pályaudvarhoz vezető üt Nyíregyháza város tulajdonába átengedtessék. Az állaudó választmány javasolja az átengedést, azzal a föltétellél, hogy a város az utat kiszélesíteni s koc/kakövekkel kiköveztetni köteles. pedig nem volt a polgármester, sem a helybeli esperes, még kevésbbé a dohánygyár igazgatója s legkevésbbé a tűzoltó főparancsnok (bár ezek egyenként is mind igen ti-zteletre méltók;) hauem — egy fiatal leány. II. Hóna a!ait könyvével iskolába tartott egy szép reggelen a profes-mr. Az utc/.a ablakai mind nyitva voltak bizonyságául annak, hogy takarítás ideje van. Némely ablakbui pillanatra megjelenik egy egy csinos fejecske, de aztán menint eltűnt. Szeóke Pál teljesen gyanutlauul halad a há/ak alatt, mint egy olyan ember, akinek leghalványabb fogalma sincs arról, hogy takarítás idején egész életünkre elhatározó események történhetnek, inidóu egy ablaknál, közvetlen ajkai előtt, egy formás kac.ót és egy f-hér ruhát pillant meg s abban a peiczben i szegény professornak szeme-szája telelett porral, hogy prüszkölve, akadozó lélekzeitel alig bírja elmondani: Ah, ah, valóban nem volt kellemes. . . . Az ablak ettől kezdve különös figyelme tárgya lett Nem jöhetett ugy el mellette, hogy fel ne pillantson x ilyenkor gvakrau látott egy piruló, szépséges szép leányt, különösen takaritás idején voltak c pillautá.-ok oly ipedőek, hogy az emberben azt benyomást keltették, niurh i a professor óhajtani látsziuék, hogy a törlő ruhát, ismét « sz me kü/zé rázzák. Szó sincs róla: a kis Klára Ciakunyiin elr igadó jelenség volt rózsasziuü, fehér babos, re-geli tuhájibaii, fején Bluháné módjára kötött piros, piczi, -elvein kendőjével. Volt valami abban a modorban, melylyel a függöny-szárnyak mögé rejtőzködve mosolygott a járókelőkre nagy, ragyogó szemeivel, a mi a fiatal embert elfogta, bo>zautotta, ingerelte és — végtelenül gyöuyöi ködtette. A professor ezutáu még szorgalmasabban ült a lakásán, még nagyobb elragadtatá-sal olvasta Beniczkyt es Heyuét, ínég szenvedélyesebben festegetett ábrándos Folytatása u mellélilotou.