Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-27 / 39. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1891. 39-ik számához. szik, azou czélt tűzte maga elé, hogy meg fogja csinálni a gazdaszövetkezetek országos egyesületét és megállapítja azon kívánalmakat, amelyekre a gazdaközönségnek törekednie kell. Mindez részben meg is történt, részben pedig a legjobb fejlődés stadiumában van. Ezen mozgalmak bizonyára érdeklik a magyar gazdákat is. Uralkodó házunk jelszavát: „Viribus unitis" magunkévá téve, akarnunk kell az egyesülést, mert ez csodákat művel. Sok baja van a magyar gazdának, melyet egymagában nem győzhet le, de igen, ha társaival egyesül. Ha akár a francziák, akár a németek, Akár az amerikaiak példát adnak nekünk arra, hogyan kell nagy kalamitásainkkal sikeresen megküzdenünk, azt tőlük szívesen vesszük s ha a jó példa beválik, követni is fogjuk azt. Nézzük tehát, hogy mit tettek a német gazdák a mult januárban megtartott congresszuson? Megjegyezzük, hogy a gazda congresszust oly egyének hivták össze, akik, mint a tudományos világ vezércsillagai, mint a német gazdasági élet vezetői, politikai és gazdasági életének elsőrangú tényezői nemcsak Németországban, hanem világszerte ismeretesek. Különösen ismeretesek ők, mint a német gazdaközönség vezérférfiai. Amit ők akarnak, annak sikerülnie kell; amint hogy sikerült a januári cougressus és prograinmjuk keresztülvitele. A németek tehát azt tették, hogy Berlinbeu egy főszövetkezetet és kerületenként kerületi szövetkezeteket alakítottak, ez utóbbiakat korlátolt szavatosággal. Már korában rájöttek ős meg alapították ők a következő elveket, a melyeknek szövetségük által érvényt kívánnak szerezni. Ugyanis: „A mostani közvetítő kereskedés a mezőgazdától a fogyasztóhoz nem tenyésztője, hanem megakasztója az üdvös fejlődésnek, mivel nyereményre tart igényt, meiy egyáltalán nincs arányban szolgálatával. Hogy a mostani rendszer szolid alapokra fektettéssék és a termelő és fogyasztó egyesek önkénéytől függetlenné tétessék, alakítandó egy főszövetkezet a fővárosban és kerületi szövetkezetek a kerületekben. Megállapitandók az egyes szövetkezetek viszonyai a főszövetkezethez. Óhajtandó, hogy a szövetkezetek gyorsan ós nagyszámmal lépjenek életbe s hogy ezek igy történjenek, mindezeket mindeu egyes gazdának egy szívvel lélekkel akarnia kell. Úgyis történt, amint a tervezők elveiket megszabták, s a teendőket a felhívásban körvoualozták. Rendkívül számosan vettek részt a gyűlésen és pedig nemcsak a nagy gazdák,hanem közép-és kisgazdák is,az utóbbiak érezvén, hogy a megkárosításnak és kizsákmányolásnak leginkább ők vannak kitéve és igy az egyesülésre főkéut nekik van szükségük. A megjeleutek az említet congresszuson bő anyagot és utasítást kaptak a további teendőkre, melynek czélja főként abban áll, hogy a gazdaszövetkezeteket vidéken minél nagyobb számmal és mennél könnyebben létesítsék. Most pedig már folyik Németországban a gazdasági szövetkezetek alakítása. A czél ilynemű szövetkezetek alakításában nem egyébb, miut a gazdaközönséget együttes tevékeuységre serkenteni oly nehézségek legyőzése végett, amelyek egyesek erejét meghaladják. Ezen gyakorlati feladat a magyar gazdák előtt is ép oly fontos, mint a német gazdák előtt. Semmivel sincs több okuk a németeknek ily országos mozgalmat indítani, mint lehetne a mieinknek. Reméljük, hogy nem sokára eljön az az idő, amikor nálunk is követni fogják az itt előadott mozgalom példáját. Mert vegyük csak a hústermelést és értékesítést. Nálunk, Nyiregyházáu a hus ára 52 kr. De minő hus! Húsnak alig lehet uevezui még a budapestihez képest is, pedig a budapesti hus is roppant alacsony fokon áll a bécsi és a uyugoti államok huspiaczain eladásra kerülő hus áru mellett. Nekünk meg kell elégednünk a kimustrált tehenek húsával és más öreg és sovány marhák húsával. Az első rendű áru felmegy Bécsbe, vagy kimegy külföldre. És mi jut a gazdának a hus árából? Bizony a felét sem kapja meg. A nagyobb haszou a marha kupeczek és mészárosok zsebébe foly. Téuy, hogy a hústermelés a gazdának sok esetben ki sem fizeti magát. Ideje lenne talán már annak is, hogy városunk tej-szükségletének ellátására szövetkezet alakuljon Megkellemesebb, ha sikerül két párt összehoznunk; két nőt és férjeiket. Olyankor legalább alkalmunk uyilik kereszttűzbe fogni őket s euuek még van némi vonzóereje . .. De jaj nekünk, ha valamely körben mi vagyunk az egyedüli nő s férjünkön kivül még néhány férfi vau jelen a salonban. Férjüuk minden társalgást lehetetlenné tesz. A legsikamlósabb thómákat hozza szőnyegre, a legborzasztóbb adomákkal kedveskedik, s ezekben rendesen akad egy-egy élez, vagy valami olyan csattahangon: odahajol szomszédjaj füléhez s valamit sug ueki; a vidámság eléri tetőpontját Az urak kaczagnak s az egész ugy hangzik, mintha egy egész sereg náthás kandúr tüsz szögne. — De, kedves Dórácska, minden uagyou szép és nagyon szellemes; szabad volna most már egy megjegyzést tennem ? — Csak rajta. — Ha ön igy folytatja, akkor én soha meg nem tudom, hogy mit akart velem közölni . . . Egészen letértünk az egyeues útról. — Ön fájdalmat okoz nekem Hát lehet még rövidebben elmondani valamit? De hát sietek. Most már ismeri ön a környezetet, a kik közé jutottam, midőu Baraldit először megláttam. Ezeket leirui mindenesetre szükséges volt. Elgondolhatta mennyire unatkozott ő is. Az iró beszorította őt is egy sarokba s ott felolvasta neki a költeményeit. Határozottan tudui akarta, hogy kedveli e Baraldi a költészetet. Végre sikerült a fiatal hadnagynak hozzám közelítenie, miután kínzóját nagynehezen lerázta a nyakáról. Élénk színekkel ecsetelte előttem a borzasztó helyzetet, amelyből alig hogy kimenekült. Apolló fia állát jobb keze hüvelyk- és mutató ujja közé szorította s a lelkesedés okozta-e, melylyel verseit szavalta vagy pedig nem akarta, hogy haugjában a többiek is gyönyörködjenek, annyira oda simult Baral dihoz, hogy a szegény hadnagy nemcsak a lehelletét érezte, de . . . más jóban is részesült. Azt állítja ugyanis, hogy ugy tetszett neki, mintha egy szökőkút mellett szüuue ezzel az a tarthatatlan helyzet, hogy a tej és különböző produktumai nyílt piaezon áruitatnak, a legjobb akarat mellett is igen kis értékű ellenőrzés mellett; másrészről pedig egy ilyen tejszövetkezet alakítása megvetné alapját aunak és lehetővé tenné, hogy a város és közeli vidék földbirtokosai tejgazdaságokat létesítsenek. De alig vau a gazdasági termelésnek egy ága, ahol a szövetkezés nagy anyagi haszonnal nem kecsegtetné a gazdákat. Mert a gazdasági termények lehető olcsó értékesítése igen fontos dolog a gazdaközönségre nézve. Ez pedig csak ugy érhető el, ha a gazda a legrövidebb uton juttatja terményeit a tulajdonképeni vásárlóhoz, aki e terményeket a szükséglet számára feldolgozza. Amit magukban, külön külön nem tehetnek meg az egyesek, megtehetik, ha egyesülnek. ÚJDONSÁGOK. Lapunk e száma utolsó lévén az évnegyedben, tisztelettel kérjük az előfizetések szives megújítását. Vidékiek ezt legczélszerübben postautalványon, helybeliek pedig lapunk kihordója utján va^y egyenesen a kiadó-hivatalban teljesíthetik. Hátralékban levő előfizetőinket s ezek között a községek t. elöljáróságait sürgősen kérjük a hátralékos előfizetési dijak szives beküldésére A „Nyírvidék" kiadóhivatala. — Nyíregyháza város jövő ovi költségvetéséből közöljü a következő adatokat: Bevételül előirányoztatik 325,568 frt 63 kr, rendes kiadásként 364,334 frt 91 kr, rendkívüli kiadásként 20,418 frt 53 kr, tehát kiadás 384,753 frt 44 kr. A hiány tehát 59,184 frt 81 kr. E hiány fedezetéül a községi pótadó a következő kulcs szeriut van előirányozva: a városi adózókra tisztán földadó utáu 46°/o, egyéb állami adókkal 48.5%,; a pusztai adózókra nézve tisztán a földadót illetőleg 25 5 %, egyéb állami adókkal 26°/° Megjegyzendő, hogy a közköltség kivetésének az esőiráuyzatában az 5'/j°/o i'a menő vármegyei pótadók is benfoglaltatnak, még pedig ugy, hogy azokhoz a városi és pusztai adózók egyenlő arányban járulnak. — Reformok a rendőrségnél. Lapunk legutóbbi számának vezérczikkében foglalkoztunk már azou reformtervekkel, melyeket, a rendőrség vezetője, Sztárek Ferencz rendőr- kapitány már a legközelebbi jövőben megvalósítani akar. A városi tanács, hová a kapitány ur e tervekre nézve már régebben tett irásos előterjesztést, foglalkozott is azokkal, s meg is tette a szükséges intézkedéseket, hogy ez igazán szükséges reformok megvalósulása minél előbb megtörténhessen. — A hólyagos himlőnek ujabb esete merült föl Nyíregyházán. Az illető a szörnyű nyavalyában meg is halt. A nagykállói vármegyei közkórházban is fölmerült egy hólyagos himlő eset. még pedig egy oda fölvett nyíregyházai emberen. Ez alkalomból figyelmeztetjük a szülőket, hogy gyermekeik beoltását, esetleg újra oltását sürgősen eszközöltessék s hogy a lakások tisztántartására kétszeres gondot fordítsanak. Mert a hatóság legerélyesebb intézkedései mellett is, csak is igy lehet megakadályozni, hogy e szórványosan fölmerült megbetegedések járványuyá ue fijuljanak. — A tankötelesek összeírása Nyiregyházáu a következő eredménynyel törtéut. msg: a belső területen összeiratott 6 évestől 13 évesig való tanköteles: r. k. 192 fiu, 193 leány, g, k. 59 fiu 52 leány, ág. ev. 451 fiu, 419 leány,^ev. ref. 97 fiu, 77 leáuy, izr. 173 fiu, 123 leány, összeseu 1846. 13 éves kortól 15 évig: r. k. 81 fiu, 23 leáuy, g. k- 36 fiu, 1 leány, ág. ev. 86 fiu, 45 leány, ev. ref. 61 fiu, 4 leány, izr. 26 fiu, 16. leány, összesen 379. A belső területen levő tankötelesek száma 2225. A tanyákon és pusztákon összeiratott 6—13 éves tanköteles: r. k. 126 fiu, 101 leány, g. k. 76 fiu, 82 leány, ág. ev. 404 fiu, 369 leány, ev.ref. 26 fiu, 15 leány, izr. 7 fiu, 8 leáuy, összesen 1217. 13 éves kortól 15 éves korig: r. k. 42 fiu, állana, mely vizét annyira szétporlasztja, hogy az a mellette állónak ruháin is keresztülhatol .. . Először hát a a poétán, aztán a társaság többi disz példányain nevettünk . . . Igy kitűnően mulattuuk s mindez nagyon is szép lett volua, csak férjem ne lett volua a salonban. Azokat a szemeket, ahogyan rám nézett, soh'se fogom feledni! Talán azt kívánta volna hogy inkább vele mulassak? Másnap elküldi Baraldi a látogatójegyét: „Baraldi Lajos utász-hadnagy." Egyik sarkában a grófi korona. Ez azouban hidegen hagyott. Kinek nincs már mai napság? Valószínűleg valamennyi látogatójegyre előre rányomtatják. A hót folytán Baraldi oly udvarias volt s meglátogatott. Ez kötelessége volt. Különben nem talált egyedül. Látogatóm volt, Rinuci asszony, hiszen ismeri Signor Anselmo, az az üvegszemü s kaucsukkal bővítetett termetű asszonyság. Hallottam, hogy ezt az utóbbit egyszer elvesztette. Lehet. Mi közöm hozzá? Egyszóval, láthatja ön, hogy nem voltuk négy szem közt. De a Riuuccinak gonosz nyelve vau, s amint tőlem távozott, szabadjára eresztette. Ha neki akaruuk hinni, akkor én légyottot adtam a hadnagynak. Ilyen rágalmakat csakis rát vénasszonyok tudnak kitalálni. Annyi igaz, hogy én mondtam Baraldinak, hogy valahányszor hoszszasabb ideig tartózkodtam Flórenczbeu, délutáu négy órakor rendesen kimegyek a ligetbe . . . Hiszen valamiről csak keli beszélni az embernek! . . . Tehetek én arról hogy négy öra körül ő is legalkalmasabbnak találta a sétálást? Eu kikocsiztam a ligetbe; ő gyalog volt s ön maga is tudja, hogy azon senki meg nera botránkozik, ha a parkban gyalog sétálók, közül valaki egy kocsi ajtajához lép, hogy ismerőseivel fecsegjen. Csak egyszer szálltam ki a kocsiból. Egy kis mozgást akartam tenui és sétálni indultam. . . . — A haduagygyal? — Igen, a haduagygyal. Képzelheti elszörnyüködésemet, amint Dal Pozzó raarchei,át megláttam, aki szerelemittasan, kar karba öltve, eg} előttem ismerős úrral egy mellékösvényén alá s fel sétálgatott. Udvarlója egy képviselő, aki sokkal okosabban cselekednék, ha Rómába 25 leány, g. k. 41 fiu, 27 leány, ág. ev. 229 fiu, 219 leány „

7 fi

u' összese

n 590 A tankötelesek összes száma 4032. Még pedip: 6—13 éves koruakig 1611 fiu 1452 leány, 13—15 éves koruakig 609 fiu, 360 leány ' — A vármegyei virilisták. (Folytatás.) Lipthav Jenő 513 forint 2 kr, Szunyoghy István 511 forint 60 kr, Sztarek Ferencz 504 forint 46 kr*, Mandel Ödön r/ ^.Kállay Aurél 495 frt 71 kr, Stein Sámuel 493 frt 5 kr, kaufmann Márton 487 frt 68 kr, Lichtmann Dezső 481 frt 73 kr, Weinberger Hermann 481 frt 44 kr Czuker Henrik 480 frt 99 kr, Groák Ödön 480 fit 70 kr' Czóbel István 472 frt 82 kr, Rochlitz Sámuel 469 frt 92 kr, Kállay Leopold 468 frt 51 kr, gróf Vay Tibor 465 frt 91 kr, Újhelyi Tamás 462 frt 92 kr, Szomjas Ignácz 462 frt 40 kr, Csajkos Gyula 461 frt 94 kr, Szenttmrey Gyula 461 frt 35 kr, Schwarcz Sámuel 452 frt 65 kr, Jármy Miklós 448 frt 80 kr, Meisels Arnold 447 frt 50 kr, Harstein Péter 447 frt 7 kr, Leveleki Dániel 445 frt 52 kr, Elek László 443 forint 5 kr, báró Eötvös Lóránt 440 frt 21 kr, Goldstein Mózes 439 frt 58 kr, Nozdro• viczky György 438 frt 97 kr, Somogyi Rudolf 436 frt 99 kr, Beszterczey Ferencz 431 frt 49 kr, Besenyei László 426 frt. Moskovits Márton 422 frt 53 kr, Balkányi Farkas 421 frt 29 kr, Szentmiklóssy Sándor 420 frt 74 kr, Reviczky József 417 frt 70 kr, id. Szunyoghy Bertalan 415 frt 28 kr, Jármy Ferencz 414 frt 12 kr, Jármy Imre 403 frt 62 kr, Fried Lajos 403 frt 47 kr, Ehrenfeld Lajos 398 frt 30 kr, Klein Mór 397 frt 90 kr, Weinberger Mór 397 frt 35 kr, Stern Jenő 397 frt 18 kr, Kupfersteiu Mózes 393 frt 26 kr, Török Sámuel 392 frt 89 kr, Okolicsányi Géza 392 frt 62 kr, Lázár Kálmán 391 frt 48 kr*, Bleuer Béla 391 frt 16 kr, Barueh Arnold 389 frt 77 kr, Rosenbaum Mózes 389 frt 45 kr, Klein József 388 frt 85 kr, Fráter Sándor 388 frt 45 kr, Borbély Sámuel 388 írt, Csillag Márton 386 frt 7 kr, Kertész István 384 frt 65 kr, Gencsy György 380 frt 7 kr, Szabó Károly 377 frt 82 kr*, Bata Ignácz 377 frt 25 kr, László Imre 375 frt 68 kr, Grósz Benjámin 374 frt 79 kr, Ferdlicska Rezső 374 frt 20 kr, László András 373 frt 94 kr, báró Perényi Péter 371 frt 85 kr, Burger Ignácz 365 frt 53 kr, Grósz Ignácz 362 frt 55 kr, dr. Szabó József 361 frt 98 kr, Póttagok: Miklós Béla 360 frt 75 kr, D. Kiss Sándor 359 frt 22 kr. Gomba Károly 359 frt 10 kr, Miklós László 356 frt 15 kr, Lichtstein Dezső 353 frt 70 kr, Zicherman Lajos 353 frt 17 kr, dr. Gara Leó 349 frt 20 kr*, id. Fleischer Ferencz 348 frt 80 kr, Gyurcsány Ferencz 348 frt 25 kr, Kohn Ármin 346 frt 95 kr, Krajcsik Endre 344 frt 70 kr, Guttmann Sámuel 344 Irt 53 kr, Mikecz Miklós 344 frt 15 kr, Lipsitz Jónás 340 frt 79 kr, Grósz Lázár 338 frt 72 kr, Horovitz Márton 338 frt 67 kr, Kohn József 336 frt 85 kr, Horváth József 335 frt 78 kr, Klár Andor 335 frt 70 kr, Polánszky József 335 frt 38 kr, Mikecz Mihály 332 frt 7 kr, Mikecz János id. 330 frt 82 kr*, Csoma József 330 frt 46 kr, Liptay Ede 327 frt 63 kr, Ónodv Géza 327 frt 33 kr. Klein Mihály 326 frt 20 kr, Róth Sámuel 325 frt 2 kr, Jármy Ödön 324 frt 9 kr, Izsák László 321 frt 73 kr, Bányász Sándor 320 frt 60 kr*, Bauer Zsigmond 318 frt 5 kr, gr. Károlyi Sándor 315 frt 69 kr, Erős István 315 frt 19 kr, Nozdroviczky Kázmér 313 frt 21 kr, Lichtmann Dávid 312 frt 88 kr, Szopkó Alfréd 311 frt 81 kr, Istenes András 311 frt 38 kr, Grósz Antal 307 frt 27 kr, Wecholer Adolf 303 frt 75 kr, Sallay Pál id. 303 frt 18 kr, dr. Somogyi Zsigmond 301 frt 31 kr, Butykay Menyhért 300 frt 26 kr, Grósz Vilmos 300 frt, Fránkel Izsák 299 frt 35 kr, Bauer Antal 299 frt 7 kr, Jánószky János 298 frt 74 kr, Führer Zsigmond 298 frt 44 kr, Erdőhegyi Lajos 296 frt, Csernyis Lőrincz 293 frt 4 kr, Auszterlitz Dávid 292 frt 59 kr, Beer Sámuel 291 frt 27 kr, Groszmann Sámuel 290 frt 5 kr, Megyery Géza 289 frt 20 kr, Áldássi Mihály 289 frt, Kövesdi János 283 frt 39 kr, Boocz Ferencz 282 frt 35 kr, Márkus József 282 frt 9 kr, Kerekréthy Miklós 281 frt 94 kr, Tóth István 278 frt 82 kr, Jéger József 278 frt 3 kr. (A csillaggal jelzett számok az adó kétszeresét jelentik.) — Kinevezés. Farkas Gerö kisvárdai kir. járásbirósági aljegyző, a nagykállói kir. járásbírósághoz albiróvá neveztetett ki. menne, ahol az országgyűlés sohase lehet határozatképes.... De én egyáltalában uem ártom magamat mások ügyeibe— Azt hiszem, legfölebb tiz perczig sétálgathattunk. . . . S a következményei? Borzasztók. Először is meg van tiltva, hogy négy órakor a ligetbe menjek, másodszor ki van adva a rendelet, hogy azonnal Bolognába utazzam, hogy ott „uehány hetet" családi körben töltsek. Post jön egy ujabb casus belli: nyolez nappal később Baraldi is Baloguában volt. Hát tehetek éu arról ? Kapitánya vagyok én neki? Nem utazhatik mindenki, amikor és ahova akar? Azért építették talán a vasutakat? ... Az éu kedves napam természetesen azonnal egy rőf hosszú levelet irt, telve bölcs figyelmeztetéssel és óvó intelmekkel; pedig épen neki volua legkevesebb joga a megrovásra, gondoljou csak vissza a saját fiatal korára. . . . Mert látja, Signor Anselmo, hihetetlen, de mégis igaz, hogy az én kedves napamasszouyom is volt valaha fiatal. . . . E pillanatban a kandallón álló óra ütni kezdett. — Három óra, tnende? — kérdé Dóra. — Nem; négy óra. — Négy óra? Borzasztó. Egy perczet se késhetem— Kocsim fél négyre van rendelve. . . . — De Dórácska, módja meg hát legalább. . . . — Majd máskor. Ma már nem lehet. . . . Hiszen gyónásomat már hallotta. — Igenis kedves gyermekem; de eddig csak a mások bűneit gyónta meg ... a saját magáéit. . . . — ó az én vétkeim oly csekélyek, hogy teljes bűnbocsánatot érdemlek. Bizton remélem, hogy ezt szüleim is be fogják látni. — Csak egy pillanatra. — Egy másodperezre sem. Köszönöm, Signor Anselmo. A viszontlátásra! Dórácska, mint a madár kiröppent a szobából, gyontatóatyját hosszú képpel, zavartan hagyva magára.