Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-27 / 39. szám

N Y f li V 1 D É K." — Felhívás. A nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák f. évi 47077. számú leirata értelmében hazáukban lószőr-tépő ős gyapjufésülő gépek uem készíttetnek. Miután a szóbau levő gépek különösen a kárpitosoknál és illetve posztósoknál nagy kelendőségnek örvendhetnének, s esetleg arra is kilátás lehet, hogy azok külföldön is piaczot találhatuáuak: anuálfogva fel hivjuk a kamaránk kerületében levő munkagépekés eszközök készítésével foglalkozó gyárosokat és iparosokat, hogy a szóban levő gépek készítését és forgalomba hozatalát ugy saját, mint a közérdek szempontjából is kíséreljék meg Debreczen, .1891. szeptember hó. A kereskedelmi és iparkamara. — Széchenyi ünnepély Nagy-Kálióban. Nagykállóból írják lapunkuak: Gróf Széchenyi István születé sének 100 ik évfordulója alkalmából a helybeli főreáliskolában iskolai üunepély volt, melyen nagyszámú és distingvált közönség jelent meg. Az ünnepélyt Scliurina István igazgató-tanár szellemes és hazafias beszéddel nyitotta meg, méltatva e nap fontosságát, jellemezte a legnagyobb magyart s a nemzet nagyjai emlékének kegyeletben s tiszteletben való tartására buzdította a tenuló ifjúságot. Ezt Barabás Domokos tanár — Széchenyi életrajzából — való felolvasása követte, mely ugy alak, miut tartalom tekintetéhen oly magas niveaun állott, hogy — bár müveit emberek előtt ismert dolgokat tárgyalt, de maga a reproduktió — kellemes benyomást gyakorolt a hallgatóságra. Ezutáu főreáliskolai növendékek alkalmi költeményeket szavaltak s az igazgató bezárta itt az ünnepélyt, hogy a kaszinó ez időre összehívott rendkívüli ülésén elnököljön. Gyűlés után bankett volt, melyen időszerű felköszöutőkben nem volt hiáuy. — A tiszántúli ref. egyházkerület e hó 24-dikén Debreczenben tartott közgyüléséu a gyöugélkedő Révész Ráliut püspököt az eluöki széken Kiss Áron esperes helyettesitette; a világi elnök Válly János volt. A gyűlés Kiss Áron imája után a baldácsi-alap felügyelő-bizottságába rendes tagokul Révészt, Vállyt; póttagokul Kiss Árout is György Endrét választotta meg. A zsinati törvényjavaslat elvi részeinek tárgyalásánál hosszú élénk vita volt, melyben Tisza Kálmán gyakrau felszólalt. A közigazgatási biróság mellett öt egyházmegye, ellene 8 nyilatkozott. A kerületi közgyűlés azt 39 szóval 30 ellen elvetette. György Eudre indítványozta, hogy a közigazgatási bíróság elé utalt esetek a konzisztóriumhoz utasittassauak; Tisza, Dégenfeld és Várady az iuditváuyt pártolták: a közgyűlés az iuditváuyt szótöbbséggel elfogadta, hasonlókép azt is, hogy a gyülekezetek szavazata a létszám aránya szeriut állapitassék meg; a kouventi képviselőket pedig a kerületek válaszszák. Elfogadta továbbá a gyűlés hogy a domesztikai adónál az osztályozások öt évré legyenek érvényesek; a törvénykezésnél a kettős elnökség fentar tandó, de ugy, hogy az eluöki teendőket konkrét eseteknél a legidősebb eluök vigye. — A téli virágokról. Az ősz, uralmát megkezd vén, idószerüuek tartom, valamíut a viragkedveló kö/.ou ségnek szolgálatot tenni vélek, ha a kedves íllaiu jácint és uarcisrói, a büszke és tarka levelű tulipánról, miut téli virágokról egyet mást elmondok. Valóban szép látványt uyujcauak a nyíregyházi utczak ablak sorai, tnidóu azokbau télen ós a tavasz kezdetén külöufele szép virágok nyílnak. És mily kevés goudozással, mily csekély pénzért lehet azt elérni! Fókellék az, hogy a virághagymák megvásárlásánál (inert hagymauövények ezek legtöbbnyíre) arra kell ügyelni, hogy csak első kézből legye nek azok, mert gyakrau törtéuik, hogy oly hagymát adnak jó pénzért, — mely inár egyszer elviritott. E lehetőség kikerülése végett sziveden nyújtok segédkezést, állván egyenes összeköttetésben hollandi virágtermelőkkel, a ki pedig egyenesen ouuét szándékozik a virághagymákat hozatui, ide iktatom^egy elsőrangú czég n^vét, mely a legkisebb megrendelést is teljesitendi. E czég czime: J. D. Zocher et Voorhelm Schueevogt, Sassenbeim-Haasleui Hollaud. Minden küldeményhez uta sitás is mellékeltetik. Különben már többször leírtain e lapok utján a kezelési módszert, mindazonáltal bárkinek szívesen szolgálok utasítással, csak arra akarom még figyelmeztetni a becses megrendelőket, hogy a szobában elviritott jácint és egyébb hagymákat nem kell eldobni, hanem az udvarban lévő kiskertben, ilyenkor, tehát őszszel elültetni, kora tavaszon ismét szépen virágzani fognak. Braun Fülöp orvos. — A központi óvodában a behatások folyó hó 28-án azaz hétfőn kezdődnek meg az óvoda helyiségében, egyháztér 4 szám; s a rendes tanév október 1-éu Csütörtökön kezdetét veszi. Halasi Etelka, központi óvónő. — A nyíregyházai iparos-ifjúsági önképzőegylet, mint azt lapunk legutóbbi számában már jeleztük: saját egyleti helyiségében és saját pénztára javára, 27 dikén családias jellegű, műkedvelő szini előadással egybekötött jótékouyczélu zártkörű tánczmulatságot rendez. Sziure kerül a Veres hajú népszínmű, 3 felvonásban, irta Lukácsi Sándor. Résztvesznek az előadásban: Feczer Jáuosué, Pásztor Sándor, Makiári Bertalan, Pafcsuga Anna, Moldváuy Irma, Szokol Gyula, Szabó Mihály, Tutzinger Károly, Jelenovics Juliska, Pásztor János, Zomborszky Erzsike, Lényey Irma, Murányi Géza, Makláry Jolánka, Huray Erzsike, Gömöry Mihály, Odroviuyák Terike, Zomborszky Dáuiel, Krecsáh Linuska, Nagy Mariska, Kohn lgnácz, Borok János. Az előadást Kéry József ur szavalata előzi meg. Helyárak: Ülőhely 60 kr — Állóhely 50 kr. Felültizetések köszönettel fogadtatuak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete pontban 7'/a órakor. — A m. kir. államvasutak igazgatósága tekiu tettel a mostaui erős forgalom- ős az ebből következő kocsihiányra, a kocsiknak a felek által eszközlendő és a .Díjszabás I. Rész* B. fejezetének e) pontjában 12 nappali órára megszabott be- és kirakását, f. ev szeptember hó 25 tói visszavonásig 6 nappali órára szállította le. Debreczeu, 1891. szeptember hó 24. Az üzletvezetöség. — Hirdetmény Értesítem az adófizető közönséget miszerint az 1891 évi adóelőírás teljesen befejezést nyert, s felhívom, hogy a f. évi adot és hadmentessógi dijat adókönyvecskéjébe a ki még ki nem Íratta volna, legfeljebb 8 nap alatt a jeleu hirdetmény keltétől számítva írassa ki a városi adóhivatal helyiségében, (I. Tokaj u. 4. Gredig féle ház 1. emelet) mert a mulasztókra az i883. évi 44 t. cz 36 §-áuak d.) pontjában megszabott 1-től 5 frt-ig terjedhető bírságot okvetlen alkalmazni fogom. Bencs Lássló, polgármester. — Elfogott rablók. A nyírbátori és nagykállói járásban garázdálkodó csavargókat a csendőrség a héten összefogdosta. Elfogtak pedig négyet, névszerínt Botos Fereucz kislétai lakost a kislétai határban. Varga József leveleki lakost Levelek község alatt. Varga Miklós bezdédi lakost a nyiradonyi határban és Sipos Kecskeméti Dáuiel sámsoni lakost Sámson községben. Az elfogott rablókat előbb Nyírbátorba vitték s onnan a héten pénte teken a helybeli kir. ügyészséghez kisérték. A további vizsgálatot ez ügyben a központi vizsgálóbíró fogja teljesíteni. Minthogy azonban több jel arra mutat, hogy az elfogottakou kivül még több veszélyes csavargó tartózkodik a vidéken, az összpontosított csendőrség tovább folytatja a nyomozást. — Korán a bűn ösvényére jutott gyerkőczök felett ítélt a napokbau a helybeli kir. törvényszék. Bíró Mihály és Lovich Audrás 18 évesek és Balázs Endre 16 évet betöltött cseléd voltak ugyanis azok, kik a munkával megélhet és helyett a sokkal kevesebb fáradsággal véghez vitt lopásokból óhajtottak kedvtöltéseikre pénzt szerezni. Bíró Mihály ugyanis Csapkay Jenő helybeli vaskereskedőnél levén szolgálatban, a folyó évi augusztus hóuap elején Lovich Audrás és Balázs Endre, rendőrileg már büntetőitekkel a sóstói ut mellett levő kutuál összetalálkozva, abban állapodtak meg, hogy Bíró Mihály gazdájától az üzlethez tartozó czikkekböl fog lopui s ezeu két czimborája majd tul ad, mit mind a kettő készségesen el is fogadott s a Bíró által nekik átadott vasáru czikkeket eladogatva, auuak árán megosztoztak. Lovich András személyében azonban Bíró Mihály jobban bízott s igy e bizalom következménye lett az, hogy Bilázs Eudre ki hagyásával a folyó évi augusztus 6 áu csupán Lovich Audrást invitálta meg a gazdája raktárába, melyet figyelemből barátjára ugy zárt be, hogy a belső kapcsokat uem csatolta be s igy a bezárt ajtó a legkisebb kinyi tási kísérletre kiuyillott, néhány köteg vasvilla és kapa elemelésőre. A szíves meghívást nem is utasította vissza Lovich Audrás, és a jelzett nap éjjeli 11 órakor a lopást végre is hajtotta s a 32 darab vasvillát és kapát könnyű szerrel ellopta. Ez okozta azonban mindnyájuknak s velük együtt Tori János helybeli kőmivesnek, ki egy lopott kapát az azt elárusító L'ivichtól 10 erős kr3jc/.árokért megszerzett a vesztét, mert Lovich Andrátról a helybeli reudőrség igen jól tudta, hogy sem nem utazik, sem nem kereskedik ,vasbau" s a uagyobb mérvű keszlet és annak potom árou elvesztegetése szemet szúrt. Elfogták s kisült az egész tolvaj szövetkezet valamennyi csinyje. A kir. törvényszék a hűtlen szolgát Bíró Mihályt lopás büutettéért 7 hónapi, Lovich An lrást lopás és orgazdasá,' vétségéért 4 hónapi, Balázs|Endrét tulajdon elleni kihágásért 1 uapi elzárás és 5 frt pénzbüntetés, Turi Jánost tulajdon elleni kihágásért 2 uapi elzárás és 5 frt pénzbüutetesre ítélte. A vádlottak, kik közül Bíró és Lovich fogva vaunak, Balázs Eudre kivételével az ítéletben megnyugodtak, mig valamennyinek terhére Hrabovs/.ky Aurél kir. alügyész felebbezés. jelentett be. Halálos lórugás. Krajecz János helybeli, Silamou | bokorbeli tanyai lakos het lóval uyomtatatott e hó 18-áu. P>gyik lova, valamitől megijedve fölugrott, s a rúgás oly szerencsétlenül érte a gizdát, hogy másnapra meghalt. — A szerető bosszúja. A folyó évi augusztus 29 tói 30 ra átmenő éjjelen a Nyíregyháza város határához tartozó Kordováuy bokor tiuyáu Ritka Renkó András szolgalegény, Barta András nevű ugyanazon tanyai lakos társát, miután öt előzőleg az ó szeretőjével beszélgetve találta, megleste s egy háromágú vasvillával akként vágta fejen, hogy az eszméletét elvesztve azonnal összerogyott, s a vasvilla nyele is a nagy erőkifejtéssel ejtett ütés következtébon eltört, majd ezután a földön fetrengő B irtának a fejére még hat ütést mért. A helybeli kir. tszék Ritka Renkó Andrást e miatt száudékos emberölés bűntettének kísérletéért helyezte vád alá s ügyébeu e hó 24-én tartotta meg a végtárgyalást, mely alkalommal őt a szándékos emberölés büiitettéuek kísérlete alól felmentve súlyos testi sértés büutettéért egy évi börtönre ítélte. A beismerésbeu volt elitélt valamint ennek terhére ugy a büntetés mérve, miut a minusitós tekintetében Hrabovszky Aurél lfir. alügyész felebe/.éU jelentett be. Az állaudó tartózkodási hely nélküli vádlottatt a kir. t

uzék továbbra is fogva tartani rendelte. — Egy kötet elbeszélést ad ki S pos Lajos, melynek tiszta jövedelmét a Bessenuyei-szobor alapja javára szánta A kölet — 5—6 ivuyi terjedelemben — a jövő hó folyamán jelen meg. — Szomorú vásár. Egy helybeli gazda ember hétfőn éjjel szekerével jött haza felé a tokaji vásárból, Nagyon rájött az álmosság, elaládt. Mikor felébredt, csodálkozva látta, hogy a lovak állanak. De még nagyobbat nézett, mikor észrevette, hogy a lovait kivetkőztették a szerszámból, mig ő boldogan aludt a szekerem A rend őrség azonban már másnap k^zrekeritette a tolvajt egy Herskovits uevü fuvaros személyében. Megkerült az ellopott lószerszám is — A szabadságharez emlékeinek kiállításában már kivannak téve a Kossuth Lajos által Ilentaller Lajos képviselőhöz beküldött tárgyak; a III. oszt. honvéd erdeni kereszt, az emlékkeresztnek Ihász Dáuiel által viselt jelvénye, az olasz egységért harczoló niagyár légió honvédéi közt kiosztott honvédérem s eunek bélyegzője. A honvédérem felirata az egyik oldalon a koronás ország czimer alatt; „Hü houvédeink a magyar nemzet", a másikon fegyver és zászlócsoport fölölt,: „Függetlenségi hatcz MDCCCXLVIIl—XLIX". A kiállításon most már valamennyi houvédérem látható. A legiounus honvédérmen kivül a Görgeyuek szánt első osztályú uagy érdemkereszt. A Bem hasonló érdem keresztjének fénykép nyomata, — Kosztolányi Mór II. oszt, vitézségi érdem keresztje, a III. oszt. vitézségi érdemkereszt jelvéuyeül szolgáló ezüst koszorúcskák, s két példáuybau maga a III. oszt. érdemkereszt. Tudvalevőleg ezt az érdemkeresz tet a szabadságharez alatt nem készítették el hivatalosan, többen azouban a terv szeriut megcsináltatták maguknak, s Kossuth is Dábrecíeuben megállapított terv emlékezete szeriut elkészítette azt Turinban. Ez érdemjelen e kör irat van: „Szabadságharc/. 1849." A kiállításban láható másik példány körirata azoubau ettől eltérőleg következőleg hangzik : „Hü vitézségéért a magyar nemzet, Lövey Klára pedig beküidte azt a verset, a mit 1853-ban kufsteini fogságában egv letépet ágylepedő darabra tussal irt. Tollat uem adtak a foglyokuak de Teleki Blanka grófnőnek, Lövey Klára fogolytársának megengedték a festést s igy jutott Lövey Klára a tushoz. A szabadságharczi emlékek kiállítását szombaton FerenczJózsef intézet növendékei láttogatták meg Erődy Béla int. kormányzó s a tanári kar vezetése alatt. A vidékről mind számosabban mennek el a kiállításra. — Gyújtogató asszony. E hó 17 dikén Rakamazon nagy tűz volt, melynek három épület s gazdasági fölszerelések estek áldozatáu:. A megtartott vizsgálat adatai szerint a tüzet gyújtogatás okozta s a gyújtogatás gjanuja miatt Rudolti Autalné szül. Durst Katalint letartóztatták. — Meglopott szabó. Hlatki helybeli szabómestertől a mult heti tokaji vásáron mintegy 180 frtot érő ruhauemüt elloptak. A ruhákat a cseudőrség egy helybeli tanya árkában elrejtve már megtalálta. A tolvajt keresik. — Elfogott zsebtolvaj. Dobráuszky Mihály kótaji lakos zsebéből, a helybeli Újvilág uevü korcsmában a a héten szerdára viradó éjjel 18 frtot kilop ak. A rendőrség kinyomozta és elfogta a tolvajt Sipeki József kovácslegény személyében. — Tolvaj pinczér. Klein lgnácz pinczér volt a Rothmau Jakab helybeli korcsmáros üzletében, de az enyém ós tied fogalma közötti kölömbséget csak annyib u respektálta, hogy ami az övé az nem másé, de a mi a másé, miért ne lenne az övé. Szolgálat adójától 5 és 10 frtos részletekben, soha vissza nem fizetem részlet letagadására 30 frtot előlegezett magának eunek pénzéből, s egy uáluk megfordult megyebeli izraelitától uein átallotta az „imádságát" ellopni. Miután a végtárgyalás alkalmával szolgálatadója panaszát visszavonta s megbüntetni nem kiváuta, a lopás büntette miatt folyamatba tett eljárást elleue a kir. tszék megszüntette, niíg az imádság eltulajdonítása által elkövetettjlopoás vétségéért 1 hónapi fogházra ítélte, mely azoubau f. évi julius 18-tól tartó vizsgálati fogság által kitöltöttnek vétetett. Az ítélet a vádlott s a vádhatóság megnyugvása folytán jogerőre emelkedett. — Az őszi vásár Debreczenben a következő rendbeu fog me^turtatui: szeptember 28. 29 30. bőr, gyapjú, toll iparczikkek és mindenféle termény; október 1. 2. juhvásár- 3 és 4-én sertésvásár; 4. és 5-én lóvásár; 5. és 6-án marhavásár. Csarnok. Az utolsó forradalmi proklamáczió. Az 1848—49-iki szabadságharez emlékeinek kiállítása nemcsak ama nagy idók nagy esetné .yeiről szóló képekben, nemcsak a vértauuktól maradt, drága ereklyékben gazdag, hanem a függetlenségi hirczra vonatkozó okmányokban is. A proklamácziók gyűjteményében állandó elénk érdeklődés tárgya az utoisó forradalmi kiáltvány, a mely a kiegyezés előtt négy évvel, 1863. november 24-én kelt s a következőleg hangzik: Kossmh Lajos Kormányzó Rendeletéből Az Országos Függetlenségi Bizottmány A Nemzethez. Tántorithatlanul él Nemzetünk keblében a hű ragaszkodás az 1849-iki zászlóhoz. Minden alkut kizáró határozottsággal el vau a Nemzet nagy többsége tökélve lerázni Hazánkról a gyűlölt uémet uradalom jármát. De mert nemzeti életünk küljelenségei ujabb időben ez eltökéléssel uem voltak összhangban, Hazánk természetes szövetségesseiuél külföldön Nemzetüuk határozottsága iránt kétség támadott. E kétség volt a legnagyobb akadály Kormányzónk útjában. Hazánk felszabadítására intézett törekvéseiuél. Ez akadálynak elhárítását sürgős parancsoló szükségé teszi a világesemények legújabb fordulata, mely az idegen járomban szenvedő népeknek a felszabadulásra kedvező kilátást igér. Életjelt kell adnunk, miszerint természetes szövetségesseínk meggyőződjeuek, hogy a közös ellenség ellea a Magyar karjára biztosan számíthatnak. Gonddal kell leiiuünk! hogy az események fordulata felett megfélemlett Osztrák ámításai Nemzetünket hálóba ue kerítsék. Készülnünk kell! hogy a kedvező alkalmat erélyesen felhaszuálui képesek legyünk. E/.ekuek eszközlése végett Kossuth Kormányzó úr minden ezelőtti megbízatásokat megszüntetve, egy uj Országos Bizottraauy alakítását tartván szükségesnek, elrendelni : ezennel tudtul adatik a Nemzetnek, hogy e rendelet következtében az Országos Függetlenségi Bizottmány megalakult s hogy az czélul tűzte ki magáuak az 1849-iki Függetlenségi Nyilatkozat valósítását, az ügyeknek Hazáuk választott Kormányzójától vett s veeudő utasítások szeriut vezetését raindeu áldozatra kész határozottsággal kezeibe vette. A Bizottmány megvárja a Nemzet hazafias érzelmeitől, hogy körülmény szerint kiadandó rendeletei kész engedelmességgel, irányadásai követéssel, intézkedései közremunkálással s foganatosítással találkozaudauak. Az 1849-iki zászlónak mind nyilt, miud különös figyelemmel kísérendő álarezos elleneit komolyan inti, hogy miudeu fondorkodásoktól, a honárulásra mért büntetés terhe alatt, óvakodjanak. Mindenesetre pedig kinyilatkoztatja az Országos Függetlenségi Bizottmány, hogy rendeleteinek sikert, iutézkedeseiuek fogauatositást szerezni tudand is, el is vau határozva. Legyen a nemzet jó remónyuyel. Készüljön miuden becsületes hazafi a cselekvéshez! Jelszavuuk: 1849. és győzelem! Kelt Buda Pesteu, November 21-kén, 1863. >Az Országos Függetlenségi Bizottmány* peciéthelye. A pecsét köralakkal bir s oly nagyságú, mint az ezüst egyforintos. Közepén zászlóktól környezve Magyarorszáu czimere látható. Az egyik zászlón „Kossuth" ; a má síkon „1849." olvasható. A pecsét kórirata: „Orszagoj Függetlenségi Bizottmány."