Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-29 / 13. szám

„IV Y t R V I D É Ii." elismert és — nálunk még hála istennek teljesen önzetlen faktora. S közéletünknek amaz intézményei, melyek létrejöttükket, fenmaradásukat és igazgatásukat épen e társadalmi érdeklődésnek, ennek a köztevékenységnek köszönhetik: a sajtónak ez el nem tagadható közremunkását nem nélkülözhetik. Az intéző embereknek, kik ez intézmények élén állanak, nemcsak joguk van arra, hogy a sajtó orgánumainak szolgálatait igénybe vegyék, de kötelességük is, hogy lehetővé tegyék azt, hogy a sajtó ebbeli kötelességeinek eleget tehessen. — Az ibrányi hármas gyilkosság ügyében, a befejezett vizsgálat után, az iratok a kir. ügyészséghez tótettek át indítványtétel végett. A vádiuditványt Hrabovszky Aurél kir. alügyész fogja elkészíteni s ha a hozandó vádhatározat ellen felebbezés nem adatik be, a végtárgyalás a jövő hó folyamán tartatik meg. — Az idei fosorozás Nyiregyházáu folyó évi április hó 9-től 11-ig, vagyis három nap a polgári kávéházhelyiségében fog megtartatni; ezen fősorozáshoz az 1870., 1869. és 1868-ik években született hadkötelesek vannak felhiva. A sorozásra felhívott hadkötelesek megvizsgálására a következő napirend állapittatik meg, úgymint: április hó 9-én az 1870 ik évben született I-ső korosztálybeliek 1 sorszámtól végig és az 1869-ik évbeu született 11-ik korosztálybeliek 1 sorszámtól 50 sorszámig. Április hó 10 ón az 1869 ik évben született II ik korosztálybeliek 50 sorszámtól végig és az 1868. évbeu született III ik korosztáybeliek 100 sorszámig. Április hó 11 éu az 1868. évben született Ill-ik korosztálybeliek 100 sorszámtól végig és az idegen illetőségű hadkötelesek megvizsgálása fog eszközöltetni. A sorozó bizottság működése naponként reggeli uyolcz órakor kezdődik, a hadkötelesek és azoknak keresetképesség tekintetéből megvizsgálandó férfi rokonaik is kötelesek a sorozó-bizottság elótt tiszta öltözékben pontosan megjelenni. A ki a sorozó-bizottság elótt a kitűzött időre kellő ok uélkül meg nem jelenik, a törvényes kényszer eszközök alkalmazásba vétele mellet fog elővezettetui és azonkívül, ha kesedelmet nem igazolja, 10 forinttól 300 forintig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg 3 naptól két hónapig terjedhető elzárás sal s a körülményekhez kepest egy vagy két évi utáuszolgálattal büntetendő. A sorozásra való megjelenésnek, valamint egyáltalában a védtörvéuyböl folyó kötelezettségeknek elmulasztása, ezen hirdetménynek vagy a törvénynek uem tudása által ki uem menthető. Nyiregy háza, 1891. évi márezius 25-éu. Bencs László, polgármester. — Hirdető oszlopok. Neubauer testvérek egy kérvényt nyújtottak be a városi tanácshoz, amelyben eugedélyt kérnek ahhoz, hogy a mostani dísztelen falragaszok általi hirdetés kiszorítása mellett hirdető táblákat és oszlopokat állithassanak fel, mik kovácsolt vasból kés/ittel nének s az oszlopok egyszersmint szivar áruló helyek gyanánt szolgálnáuak. Az epitészeti szakosztály f. hó 26-án tartott ülésében pártolólag nyilatkozott az ügj iránt 8 igy valószínű, hogy ezen életre való vállalkozás eredményt ér el. — Exhuinatio. Említés volt már téve lapuukban ama verekedésről, mely a mult hó elejéu az u. n. „tiuba" korcsmában folyt le Tóth Audrás, János és I'ál kü/.ött s amelynek kimenetele állítólag az volt, hogy a szenvedett ütések következtében Tóth János 2 heti betegeskedés után meghalt. A dolog eljutott rendőrségünk tudomására is, honnan azonnal a kir. ügyészséghez lett jelentés téve. A kir. ügyészség a valószínűnek látszó gyauu alapján elrendelte a hulla exhumáláaát, ami 22 ikéu ejtetett meg. A bonczolás azonban a külerőszak oly mérvet uem állapította meg, a melyből a halál bekövetkezlietése lenne állitható. — Rab-statisztika. A uyiregyházai kir. törvényszéki fogházbau a mult hó végén le volt tartóztatva 255 egyén, még pedig 203 fi, 22 nő, a nagykállói járásbírósági fogházban 2 fi, 2 nő, Kisvárdán 8 fi, Nyirbátozban 10. T. Lökön 1 fi, 1 nő. — Katonai lóvásár. A magy. kir. kassai 5-ik honvéd huszár ezred pótlovazó bizottsága által folyó évi április hó 28-án reggel 9-órakor Nyíregyházán a honvéd huszár laktanyában készjiénz fizetés mellett pótlovak fognak vásároltatni. A lovaknak tökéletesen egészségeseknek, jól tápláltaknak és teljesen hibátlanoknak kell lenniök ; magasságuk 155—166 centimeter, koruk: t—8 év között legyen, azon lovak melyek ezen körülménynek ineg nem felelnek nern fogadtatnak el. Az ár alku szerint, a ló minőségéhez képest 200 egész 360 forintban állapittatik meg, s a kialkudott ár illetőleg összeg a ló levél előmutatása után, a helyszínén fog kifizettetni. Felhivatnak a ló tenyésztők és ló tulajdonosok, hogy ha a fenti követelményeknek megfelelő eladásra szánt lovaik vannak, tömegesebi/előállítására saját érdekükben iparkodjanak. Kassán, 1891. évi márezius hóban. Forster Béla, s. k. ezredes, ezred parancsnok és a magy. kir. 5-ik honvéd huszár ezred pótlovazó bizottságának elnöke, — Hirtelen halál. luasovszky Mihály buji illetőségű, foglalkozás nélküli csavargó f hó 23-án este beállított ifj. Szekeres János sima pusztai gazdához, kitől engedélyt kért, hogy a meglehetős hideg éjszakán át az istállóba vonhassa meg magát. Másnap reggel a cselédek megdermedve találták a fáradságtól és éhségtől teljesen kimerült csavargót. Az orvosi vizsgálat a gyorsan bekövetkezett halál okául agyszélhüdést constatált. — Furfangos csaló csapta be egy vadonatúj guba, meg hét o. é. forint erejéig Kovács János pazonyi gazdaembert. Ugy történt a dolog, hogy e hó 2ő-dikén este egy uriasan öltözött férfi állított be Kovács János portájára, s kiadván magát a szerencsi ezukorgyár ügynökének, elmondta, hogy azért, van ilt, hogy a gazdákat a sokat jövedelmező czukor-répatermelésre biztassa. Beszélt inesés előlegekről s mutogatta is állítólagos 50-es és 100-as bankókkal tömött tárczáját. Az ismeretlen uri ember ott töltötte az éjszakát Kovács Jánosnál s reggel befogatván vele, elkérte a gubáját, mert nagy hideg volt. A háziasszonyt meg egy 50-es fölváltására szólította föl s minthogy ennyi pénz nem volt a háznál, hát 10 frtot kért tőle, mondván, hogy bennt Nyíregyházán pénzt vállt s átadja az urának. Az asszony 7 forintját oda adta az idegennek, aki felült a szekérre s bejött Nyíregyházára. Itt a zöldségpiaezon megállította a szekeret s leszállott egy ház előtt, hol mint mondá valami dolga van. Kovács János várt, egész késő délutánig. De az ismeretlen ember bizony nem tért vissza s vele együtt guba is, hét forint is odavan. — Szülői gondatlanság. Királytelken a Dessewtfy grófok tulajdonát képező Gyula tanyáu uagy szerencsétlenségnek lett oka a szülői gondatlanság. Kassai János ottani béres felesége ugyanis a házat meszelte s a inesszes edény mellett engedte Mária nevű kis leáuyát játszani, aki egy csomó oltott meszet evett meg, minek következtében 24 órai iszonyú kinok után meghalt. Az Ugy a kir. ügyészséghez tétetett át. — Vétkes bukás. Fiánkéi Eliásué kisvárdai vegyes kereskedőt a helybeli kir. törvényszék vétkes bukás miatt 14-uapi fogházra ítélte. A kir. tábla csalárd bukásnak minősítette az elkövetett cselekményt s a kiszabott büntetést két hóra emelte föl; a kir. kúria pedig még egy hónappal megtoldotta azt. A per megujittatváu, a törvényszék újra tárgyalta a héten az ügyet s Frankéi Eliásnét vétkes bukásért egy havi fogházra Ítélte. — Tűzbiztosítás. A szamosvölgyi vasút deési pálya udvarán pár héttel ezelőtt több raktár égett le. Az első hírek a vasut-társaságot ért nagyobb mérvű károsodásokról szólottak. A leégett épületek felett az érdekelt „Magyar-franczia" biztosító társaság ós a vasut-tár.sulat megbízottjai közös közreműködésével megejtett szakértői szemle azonban jóval kevesebb kárt, illetve vagyouvesztességet tüntetett ki, mint a mennyi megelőzőleg megállapittatott. — A kár felvétetett és kiegyenlítését szokott erélylyel és pontossággal a Magyar-frauezia biz tositó társaság eszközölte, ugyauazon társulat, mely elő nyös díjtételeivel csak a napokban nyerte meg öt pályázó tarsiutézet közül az erdélyi r. kath. status összes épületeinek tűzbiztosítását. — A gőzfürdő a húsvéti ünnepek alatt még pedig vasárnap és hétfőn d. u. zárva lesz, azonkívül hétfőn délelőtt férfiak részére lesz nyitva. — Az érsekújvári nagy lóvásárnak május hó 3-ik és 4 ikére lett elhalasztása, mindenütt köztetszéssel találkozott. A bel és külföldön egyaránt helyeslik, hogy ezen hazai lóvásárjaiuk egyik legkedveltebbikének határideje akkorra tétetett, midőn az időjárás e czélra sokk.il kedvezőbb s a szorgos tivaszi inuuka véget ért. A kül és belföldi folytonos tudakozódásokból következtetve, az idei lóvásár eddig még el nem ért aráuyokat fog ölteni, mit nagyrészt a májusi határidőuek lehet tulajdouitaui. könyvismertető*. *) Temetési bssiedek és imak. Irta LUÍ-.1.-J Úddn, nyíregyházai ev. ref. lelken. felaótaabolcii esperes. Elaó kötet. Uniti ára 3 frt 50 kr. Nyiregyháza nyomatott Jóba Elek könyvnyomdájában 1*90. Lukács Oilon nekem régi, jó ismerősöm. Már csak ugy iu effigie spirutus. L -gelóször érzelmes dalai ragadták meg lelkemet, a midőn mint poétákat kedvelő, ábráudos suhanc, olvasgattam igazi hivatottsággal, magasra törő hevülettel irt költeméiiyeit a sárospataki Irodalmi Önképzőkör emlék-könyveibeu, s azutáu a költői inspiratiónak erős nyomaival önálló fUzutbeu megjelent verskötetében. Ez uemes idealismussal lelt, feunen.szárn) aló lélek, — gondolám magambau. Azutáu kél kötethrn kiadott prédikációit böngész tem át nagy haszonnal, miut vallásos gondolkozású theologus a homiletika szemüvegén s a buzgóságos hithúség és a felvilágusult kálvinista prédikátori érzés azt mondá bennem: Ez tanult fő, hitbuzgó kedély, inélyeu er/.ő szív. Majd megjelent imakönyve. Mohón merültem el benne, s talán elfogult ragadtatás hozta ki belőlem ezen nyilatkozatot: ez az éu emberem! a ki a pieriai források mellől emelkedik ts'enhez, a kinél « szeretetben, eme világboldogító uagy eszmében olvad ö sze hit és remény, békül ki fény és ború, öröin és fájdalom, mosoly és köuy. Nem tudom • azért-e, mert én a költőket nagyon szeretem, do Lukác3 Ödön imáinak csillogó poézisában ugy érzem magamat, mintha elhagynám a hitvány porhazát és a költő szerint szárnyaim nóuéuek s átrepülném a levegőt, a végtelent. Iíévész imáin átsuhanhat a Szentlelek, mint egy nebeseu zugó szél zeudülétio, Borsodit áthathatja minden izeben a hit mélysége s Istennek hatalma s ezzel mind ketten behálózhatják a vallásos kedélyt és érző szivet, de ezek mellett a költőiség ragyogó zomáuczával beara uyozva Lukács imái is megfogják és rabul ejtik a lelket. Az imák után Kliónak áldozott a nagy tevékenységű férfiú. Megírta két vaskos kötetben Nyíregyházának történetét, melyről még ahozértő szakembernek is lehetetlen az elismerés és méltánylás hangján nem nyilatkozni. S még le sem rázta a tudós magáról az avult iratok százados porát, midőn az idegtépő, sötét koporsók felett gyűjtja meg a hitnek fényével a vigasztalásnak égő szövétnekét. Temetési beszédeinek ezen első kötete egy nagy és terjedelmes könyv, 323 lapon 72 beszéddel és imával. Vegyü'í még mindezekhez, hogy ő egy élte nyarán, inkább a tavaszhoz, mint. őszhöz közelebb álló ember és egy nagykiterjedésű, 87 egyházból álló, népes egyházmegyének esperese, s mint ilyen, az egyház kormányzati és politikai ügyekben is fontos állást foglal ós kiváló szerepet játszik; — hát akkor lehetetlen e férfiú páratlan tevékenysége s irodalmi buzgósága előtt egész tisztelettel meg nem hajolnunk. Ez a sokat dolgozó szellemi munkásnak szól, de vájjon művei, szorosabban a Temetési beszédek uem hordják-e magukon a lázasan forrongó lélek sietségének, elhamarkodottságának nyilvánvaló nyomait! A sok nem árt-e a jónak!? Gyakorolja-e a uonum preinatur in anuum elvét, melyet ugyan Horatius a költeményekre alkalmaz, de — azt hiszem bármily világ elé bocsátandó irodalmi műre nagyon is ráfér. Lukács Ödön szerető, féltő gonddal szüli, ápolj i és növeli nagyra éléuk és soha nem lan kadó szellemének eszméit, figyelmes szorgalma csaknem mindeniken meglátszik s csak ritkán, elvétve kerül ki egymást kergető szép gondolatainak olvasztó műhelyéből *) Olvasó közönségünk nagyobb részét, kik az egyházi szaklapokat. nem oltassák, bizonyosan érdekelni fogja a szaklapok azon bírálata, melyet megyénk és városunk egyik lakó-iának Lukács Ödönnek legközelebb megjelent temetési beszédeiről írtak. A „Sárospataki Lapok" igy nyilatkozik. egy unottan, a reányomakodó kötelesség terhétől kierőszakolt beszéd, milyen pl. az öregek felett mondottak közt 5 ös számmal jelzett gyors és felületes munka. Annál bővebb és kimerítőbb aztán a legtöbb, főként a textussal ellátott beszédekben, milyen pedig 41 van a kötetben, s igy az egésznek több, miut felét képezi. Lukács Ödön beszédeinek uagy és nem közönséges érdeméül kell felróni, hogy a conventioualis szokásoknak uem rendeli alá magát, nein szaggatja fel kegyetlen és kíméletlen kezekkel az égő sebeket; beszédei között mindössze egyet találtam olyat: (Ifjak felett 3.), melyben kelleténél nagyobb mértékbeu markol bele a kebel fájó húrj aiba, de azt is oly elragadó poesissel, annyi mélabús bájjal és megkapó szépséggel teszi, hogy én túlzásáért szívesen megbocsátok neki. Ellenkezőleg, Lukács mindenütt vigasztalásra törekszik, s szerintem is ez lehet, kell, hogy legyen a temetési beszédekuek és imáknak egyedüli czéljok. Miuden egyéb, a próféta szerint, igazán hiábavalóság és a léleknek gyötrelme. Lukács valódi mestere a vigasztalásnak, a zaklatott kebleket lágyan cseudesiti, szelideu elaltatja. Eszközeiben találékony, csaknem mintaszerű Szép gondolata, mely mintegy vezérfonal húzódik végig beszédein s az egész fölé úgyszólván mottó gyanánt irható : A keresztyén embernek öröme szelid, fájdalma komoly és méltóságos szokott lenni. Az emelkedett hivő lélek, ha kiborongta mély fájdalmait, a kegyelet tényeiben és mély érzelmeiben mélyed el s ezekben keres gyászának kifejezést (Ifjak felett 9.). Költői lelke még a szenvedést is tudja idealizálni, midőn igy vigasztalja a buba merült embereket: A bánat és szenvedés, az érzés feltisztulásáuak tényezői, bjkessé^nek előpostái az emberi szívben, mint a viharok a természet kebelén (Ifjak felett 10.). Általában könyve telve vau a szép és magasztoi gondolatoknak csillogó gyöngyeivel, kifejezései annyira választékosak, s ínég prózája is oly zeugzetes, hogy olvasásakor ugy érzi magát az ember, mintha valamely megható requiemen volua s mélabús akkordok suhannának át merengő lelkén. A természet-imádó felelt mondott reinek beszéd (30.1 lap), alkalomszerűen, müveit publikum eIőtt_foglalkozik a hit és természet-bölcselem kérdéseivel. Áz egész beszéd a hitnek szép apológiája, s az igaz Isten apotheosise a természet bölcselem felett. Lukács ebben önmagát multa fölül. Ilyen, feunen szárnyaló, poétái s hiterős beszéd még a Timár János szluművész felett tartott beszéd. EÍ méltó a művészhez, oly részletekkel, melyek valóban elragadók, mint pl. a felelet e kérdésre: mi az élet egy művészre nézve? (L. 318. 1.). Rövidebb beszédei annyira vonzókés kedvesek, hogy a vigasztalásnak csillapító hangjával szinte elringatják a zaklatott kebelt. Oiyan beszédek, miuók : gyermek felett 2, Öregek felelt 16 és Rendkívüli esetekre 5. 6, mindenkor megfelelnek mindennemű kívánalmaknak. Az ilyenekben találom fel én a halotti beszédekuek megfelelő hangját, tartalmát és alakját Csak efélékből sokat egy reinéüybeli 11-ik kö'etben! Az imák leiekből származottak s ezekben mester a mi derék szerzőnk. Hat közülök versben van megirva.de oly természetesjfolyissal, mindet! erőltetettség és mesterkéltség uélkül, annyi megragadó költóiséggel, annyi meleg közvetlenséggel, hogy olvasva is, hallva is egyiiánt hatnak a szépre és jóra fogékouy lelkekre. Lukács egészen poetai temperameutum, miuden munkáját ez a tehetség uralja, miudtuegaunyiu meleg költői kedélye ömlik el. Értelemzavaró sajtóhibák uinc?euek. A nyomás tiszta, a kiállítás csinos A legnagyobb örömmel ajánlom e könyvet, melyet még gyengeségeiben is hajnali biborfényuyel vou be egy feukölt léleknek uemes és szelid poesise. S. Szabó József. Csarnok. Tömeges szabadságolás. Feuyes dél volt. Éppen asztalnál ültein hogv ki uinpli • levest ebedeljek, füstölt kolbászszal, de biz' abból a kolbásznak hiányzaui méltóztatott. Rögtönözött iuterpellácziót nyujték be a feleségemhez. Jóllehet, az iuterpelláczió csak egy pontból állott, hanem, állítni meretn, hogy a kolbászra helyezett colossalis hiugsuly bizonyosan fölért más két pouttal Azt hiszem, ily merész é< nagyhangú támadással sorokba sikerül az aszszouyt szorítanom; a/.onbin csalódtam, inert az azon helyzetben volt, hogy tüstént felelhessen A válasz kurta volt és laconicus, de a jeges borogatás léhűtő erejével hatott. íme ez: „Több nap, miut kolbász, hejh !" No hiszen, az éu államnak sem ltelle több: leesett az ugy, hogy ha épeu nem ülök, hanem táu valahova mennem kell vala: még ma sem hiszem, hogy rá nem léptem volna. Szegény elképpedt szemöldököm meg ellenkező irányba menekül. Oly hirtelen felszaladt a homlok közepére, hogy azt hiszem, meg sem áll a hátam közepéig. Azután, hogy mindketten elfoglalák reudes helyüket, szinte kedvein lett volna a rettentően igaz példabeszédre eme nótával replikázni: • Sárga kurumplileves, Éu ram rózs&m ne nevrsse . . . De ugyan kicsoda volua dalolhatnék akkor, amidőn ily keserű igazságot lóditnak a fejéhez?! Hiszeu a dalhoz illúzió kell, meg legalábbis bor, de krumplileves: soha! Hatietu azért, bár egy kis iudignatió tanyát ütött is kebelemben, nem álltam fel az asztaltól, mint egy uj házas durczás képpel tette volna; de sőt vártam, tűrtem és a türelem —ha rózsát nem is — terpertős turóscsuszát termett, ami pedig diáknak, szegény embernek mindenkor evangélium volt és lesz. Megelégüit képpel hagyván ott az asztalt, pipára gyujtottim s a kanapéra hívprve nézegetőm a kékes füstkarikákat. A mint igy „dolce far uieutez-om :'(édes semmit sem teszek) kopogtatnak az ajtón s egy elég humánusan ejtett .szabadira belép a saját téli kabátom. Mi kell? kérdéin uri fölénuyel, de azért nyilván kitetsző jóakarattal. Hát biz' én — mondá akadozva a téli kabát — hogy a jövő télen is fuugálhasiak. szabadságidőt kérnék jó uramtól, Audrás-uapig tartót, inert miként látni méltóztatik, uagyou meg vagyok viselve, egy kicsit