Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-11 / 2. szám

XII. évfolyam. 2. szám. Nyiregyháza, 1891. január 11. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCS¥ÁEMEÖ¥E HIFATALOS LAPJA A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. gISF" Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél érre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. A lap szellemi részét képező kUldeiuéuyek, szerkesztő czime alatt kéretnek bekiildotni. Az előfizetési pénzel:, megrendelései: s a lat) szétküldése táraimban leendő felszí)- „. , t i - 7 T'i ./, , , • . , , Bériiieiitetleu levele'c csak ismert kezektől lamlasolc Jobti Lleti kiadó-tulajdonos fogadtatnak el. ""1

1™ könyvnyomdájához iskola (u.-debreczeui)utcza 3. szám intézendők. A kéziratok csak világos kiiánatra I illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Miuden négyszer iusábozatt petit soré,.szer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 1 'kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egriss hiidetés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalbaij irodájában Bécsben, Prágában és Bud ín ^ reczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldbergcr A. V. által Budapesten, Haasenstein es Vogler vftfayHjit, Németország és Sveicz fővárosaiban is Borii & Comp. által Hamburgban. 37. Kb. 1890. Hivatalos közlemények, Szabolcsvármeerye főorvosától. Egészségügy i jelen tés 1HIXJ. deczember hóról. Az emberi egészségügy állását leghívebben visszatükröző halottvizsgálati jegyzőkönyvek, melyekből jelentéseimnek leglényegesebb részét meríteni szoktam, igen hiányosan érkeztek be, részint azért, mert ezen hónapban a közigazgatási bizottságnak ülése a hónap 8-ára esik, de főképen azért, mert a községek a közigazgatási bizottságnak azon rendeletét, mely szerint a halottvizsgálati jegyzőkönyvek, melyeknek kézbesítése nélkül a lelkészeknek az elhunytakat eltemetni nem szabad, tehát, a melyek már a hónap utolsó napján kell, hogy az elöljárók kezénél is meg legyenek és épen ugy tétethetnek postára a hónap első napján, mint azt a rendelet meg is szabja, - mint bármely más napon — nem respectálják. A járásorvosok tehát addig várnak ezen jelentések beérkezésére, míg végre is elkésnek. A dadai alsó egész járásból a jelentés kimaradt. A dadai l'első járásból: Paszab és Szabolcsból 1555 lakosról, a nyírbátoriból: Béltek,P.-Dobos, Ny.-Mada, Pilis községekből 4978 lakosról, a nagykállói járásból Bököny községből 2019 lakosról, igy tehát a 29537 egyén által lakott dadai alsó járással együtt összesen 34940 egyén által lakott területről az adatok be nem érkezvén, jelentésem csonka. A közegészségügy állása, daczára annak, hogy fertőző betegségek járványosán sem uralkodtak, valamivel kedvezőtlenebbnek mutatkozott, mint az előző hónapban, mert mig november hóban 1000 lakos közül 3v, halt el. addig deczemberben 37

T eseti a halálnak áldozatul, ami 45", évi pro mille halálozásnak felel meg. A halálozási arány kivétel nélkül minden járásban növekedett, még pedig 1000 lakos közül elhalt a bogdányi járásban 53, a dadai felsőben 4-,, a kisvárdaiban 3'„, a nagykállóiban 3"

5, a nyírbátoriban 3\, a tiszai járásban és Nyíregyházán 3-,. 175052 lakos közül elhalt összesen 662 egyén, ezek közül 332 fmeniü, 330 nőnemű, ezek közül 7 éven alól elhalt 453, az összes elhaltaknak 687 0/„-ka, a 7 éven felőliek közül 209, az összes elhaltaknak 31 3 %-ka. A 7 éven alóliak közül nem gyógykezeltetett 40

,

;

ü/

o. A 7 éven felőliek közül 33'

0 °/o- Átlagosan nem gyógykezeltetett 383 »/„. Járyánynyáfajulható ragályos betegségben november hóban elhalt 29 községben 57 egyén, az összes elhaltaknak 8"

7°/„-ka. Ueczember hónapban pedig elhalt 24 községben 39 egyén. Az összes elhaltak 58 %rka, és pedig: Vérhasban : senki. Hagymázban: Nyíregyházán 2, Gyulaj, Gemzse, Mándok, Oros, B.-Ábrány, Szt.-Gy.-Ábrány, Apagy 1 — 1. összesen 8 községben 9. Himlőben : Acsádon 1, Apagyon 2, összesen 2 községben 3. Vörhenyben : Demecser. Halász községekben 2- 2, < (fehértó, Bogdány, Kemecse, Pazony községekben 1—1. összesen 7 községben 10. Kanyaróban: Nyíregyházán 2, Pelneháza, Őrmezőn 1 -1, összesen 3 községben 4. Roncsoló tóroMobban: Besztereczen 2, Bogdány, Demecser, Kemecse, Balkány, Geszteréd községben 1—1. összesen 6 községben 7. Iföl-hurutban: Nyíregyházán 2, Gáva, I lakatna/.. Acsád, Hugyaj községben 1 — 1, összesen 5 községben 6. Hólyagos himlő évek óta vármegyénkben látogatást nem tett, feltűnt tehát a nagykállói járás-orvosának jelentésében az, hogy ezen betegségnek, mely 1887. évben 851 egyént ragadott ki az élők sorából, Acsádon 1, Apagyon pedig 2 esett volna áldozatul. Miután más alkalommal is történtek chez hasonló későbben tévesnek bizonyult jelentések, a járás-orvost ujabbi sürgős jelentés tételre hívtam fel s utasítottam, hogy a helyszínén haladéktalanul megjelenve, vizsgálatot tartson és ha ilyen halálesetek csakugyan előfordultak volna, a legszigorúbb óvintézkedéseket foganatosítsa és különösen az eredeti tehénhimlővel való oltást és ujraoltást eszközölje. Nem ragályos betegségekben a halálozás azok gyakoriságának sorrendjében következőleg mutatkozott: Veleszületett gyengeség 81, tüdőmellhártyalob 69, tüdőgürnőkór 50, görcsök 33, aggkór 33, briglitkór és, másféle vizibetegség 24, torokgyik 21, gyomorbélhurt 16, gyermekaszály 14, hörghurut 13, agykérlob 12, gutaütés 8 malária 5, gyermekágyi láz 4, pokolvar 3, görvélykór 3, szervi szívbaj 2, véletlen esemény 2. evvér 2, gyomorrák 2, marasmus 2, szövetkőzi májlob, tüdőlégdag, májrák, méhrák, elmebaj, erőszakos halál, nehéz szülés, sárgaság, eskór, vérszegénység, ajakrák, toroklob 1 — 1, ösmeretlen betegségben elhalt 197, az össze> elhaltaknak 29"í "/„-ka, végre halvaszületett 15, igy hát az összes emberi életvesztesség 662 volt. idejét látom annak, hogy a gyakran megdöbbentő stalisztikai adatokat nemcsak tudomásul vegyük, de azoknak alapján a közegészségi viszonyokon javítani is igyekezzünk. Az ide mellékelt részletes kimutatás szerint 33 községben 81 egyén halt el akkor, midőn egyél) ok miatt ugyanazon községekben csak 247 egyén lett a halál áldozata. Ezen községekben tehát az összes 328 elhalt közül 24'

7 veleszületett gyengeségben pusztult el. Hogy mi lehet ezen feltűnő halál-ok gyakoriságának oka, még nem tudom, de igyekezni fogok az okot kipuhatolni. Több okot gondolok lehetőnek. A halottkémek kényelmességét, kik az elhalt gyermeket meg nem tekintve, sőt a feleket a halált megelőző tünetekről ki sem kérdezve, a halottvizsgálati jegyzőkönyveket könnyelműen csak ugy gondoloinra állítják ki. A szülők tudatlanságát, vagy némely esetben talán azon körülményt is, hogy több élő gyermekkel gondjaik szaporodván, örülnek azon, ha gyermekeik az első életperczekben vagy hetekben elpusztulnak, vagy a tudatlan .é.s kivétel nélkül mindég javas bábák 'szereplését. Kuruzslóknak azért nem nevezem őkel, mert a törvény értelmében kuruzslóknak csak azok tekintendők, kik jogosulatlanul — díjazásért — osztogatnak orvosi tanácsot. Természetes, hogy az anya gyenge csecsemőjének egészségét, csakis a bába tanácsa szerint gondozza. Ezt pedig csak ráadásul teszi, s a gyermeknek élete külön díjazás nélkül csak ugy ráadásul megy rá. A bábaügy rendellensége szoros összefüggésben áll a nagy gyermek halandósággal. A körbábaság intézménye gyakorlatban helyesnek nem bizonyult, mert a hatóságtól lugg ugyan, a községeket csoportosítva, azokat egy közös bába tartására kötelezni, de nem kötelezheti az asszonyokat arra, hogy egyik községben csak akkor vajúdjanak, mikor a másik községben a bába segítségét senki sem igényli, miután pedig ilyen intézkedéssel, vagy az egyik, vagy a másik községbeli asszonynak és újszülöttjének élete veszélyezve van, szükséges, hogy ne körbábák, hanem községi bába-állomások létesitessenek. Ez nemcsak megyei, de állami igen fontos kérdés, melynek helyes megoldásától ezrek élete függ. Életből merített tapasztalatom szerint állítom, hogy a szülészeti tanfolyamra sokan jelentkeznének anélkül, hogy kör vagy községi bába-állomásra aspirálnának, ha a szülésznő oklevél elnyerése, erőiket meg nem haladó anyagi áldozatba nem kerülne. Ha az utazás a bábaképző intézetekbe és onnan haza, az oktatás és a tanfolyam alatt a teljes ellátás ingyenes lenne, igen sokan jelentkeznének, kik közzül a törvényhatóság kiképzésre csakis a legérdemesebbeket ajánlaná. Ez nem csupán a saját, de a közegészségügy terén működő orvostársaimnak is nézete. A Kemecsén 1890. junius 13-án megállapított trachoma járványról örömmel jelenthetem, hogy ujabb betegülési esetek fel nem merültek, és a gyógykezelés alatt álló 11 betegek mindenike javulásban van. A 7 éven alól elhalt és nem gyógykezelt gyermekekről vezetett nyilvántartási könyveknek kivonata november hónapról csak a tiszai járásból nem érkezett be. Ezek szerint a mulasztást elkövetett szülők vagy gyámok ellen 104 esetben foganatosíttatott vizsgálat, bírságolás pedig 14 esetben történt. Idegen ápolásba adott gyermekekről a jelentések ugy a járásokból, valamint Nyíregyházáról beérkeztek, ezek szerint volt kisvárdán 21, Gáván 4, Polgár, Balsa, Buj, Kemecse községekben 3-3, Halász, Kótaj. Nyíl-Bátor községekben 2—2, Pátroha, Döghe, Mándok, Eszeny, T.-Dob, T.-Büti, Szabolcs, Oros, < (fehértó, Apagy, T.-Dada, Ny.-Adony, Ujfehértó községekben 1 -1. Dadán 1 beteg, a többi egészséges. Nyíregyházán van 39, de az, hogy orvosi felügyelet alatt állottak-e vagy sem, a jelentésből ki nem tűnik. E szerint tehát 23 községben 95 gyermek volt idegen ápolásba elhelyezve, kik közül 9 törvényes, 86 törvénytelen. A körorvosok tevékenységűket mindannyian beigazolták. Törvényszéki bonczolat két esetben történt. Döghé ben egy agyonvert egyén hulláján és M.-Pócson egy megégett gyermek hulláján. Rendőri hullaszemle nem történt. Tápszerek és italok több esetben kedvező eredménnyel vizsgáltattak. A szabolcsvármegyei közkorházban november haváról maradt 70 beteg, deczemberben ujonan felvétetett 74. ápoltatott tehát összesen 14 1. Ezek közzül elbocsálatoü gyógyulva 55, javulva 9, gyógyulatlanul 2, meghall 6, öszszcs fogyaték 72. A hó végével ápolás alatt maradt 72. Az ezen idő alatt felmerült ápolási napok száma 237-1. Az állategészségügy általában véve elég kedvező. Nyíregyháza, 1891. január hó 7-én. l)r. Jósa András, vármegyei főorvos. Szabolcs vármegye alispánját ól. 27. K. 1891. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek t. ez. elöljáróinak. A jókéi vadászterület bérbeadására vonatkozó árverési hirdetményt szabályszerű eljárás végett kiadom. Nyíregyházán, 1891. január 7-én. Miklós László, alispán. 755/90. Árverési hirdetmény. Jéke község vadászterülete az 1883. évi XX. t. cz. 3. szerint 1891. január 23-án a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek bérbe .og adatni. A bérlet kezdődik 1891. évi augusztus hó 1-ső napján és tart 6 egymásután tartó évig, vagyis 1*97. évi július hó 31-ig. Kikiáltási ár 3 frt. ^ Felhívatnak tehát mindazok, kik ezen jogot kibérelni óhajtják, hogy a kitűzött határidőben Jéke község házánál megjelenni szíveskedjenek. Kelt Jéke, 1890. év deczember hó 20-án. Uosvay Ágoston, kjegyző. Liptay Béla, főbíró. 55. K. 1891. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek t. ez. elöljáróinak. A t.-pálezai vadászterület bérbeadására vonatkozó árverési hirdetményt szabályszerű eljárás végett kiadom. Nyíregyházán, 1891. január 7-én. Miklós László, alispán. 1256/90. sz. Árverési hirdetmény. Afantirt községi elöljáróság által ezennel közhírré tétetik, miszerint Tornyos-Pálcza község vadászterülete a községi képviselő testület 11/90. számú határozata folytán az 189 1-ik év január hó 20-ik napjának d. e. 9 órájakor a községházánál nyilvános árverésen hat egymás után következő évekre haszonbérbe fog adatni. Árverési feltételek a kitűzött határnapig a község jegyzői irodájában megtekinthetők. T.-Pálcza, 1890. évi deczember hó 29-én. Jászay Bertalan, jegyző. Szuimitlini János, bíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 11270. K. "TS'JÖ A községi elöljáróknak. A m. kir. honvédelmi miniszternek a védtörvény végrehajtása tárgyában hozott utasítás 23-ik g-a 10-ik pontjának 3-ik bekezdését módosító 52201/1890. számú körrendeletét tudomásulvétel végett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1890. deczember 31. Miklós László, alispán. (Másolat a 11270/1890. K. számhoz.) Magy. királyi honvédelmi miniszter. 52201/VI1I. sz. Szabolcsvármegye közönségének. A véderőről szóló 1889. évi Vl-ik I. cz. :!5-ik g-ában előirt jelentkezést elmulasztott állítás kötelesek irányában követendő eljárás tekintetében netalán felmerülhető tévedések elkerülése czéljából, a védtörvény végrehajtása tárgyában kiadóit utasítás 1-ső része 23-ik S-a 10-ik pontjának 3-ik bekezdése a cs. és kir. közös hadügyminiszterrel egyetértőleg a kővetkező ujabb szövegezést nyert: ,.Az eljárás és határozathozatal az első bekezdésben említett esetekben az illetőségi község közigazgatási hatóságát, a más (lile bekezdésben említett esetekben pedig a tartózkodási heh/ közigazgatási hatóságát illeti." Ennélfogva a védtörvény 68-ík §-ának 7-ik bekezdésében foglalt azon általános szabály alól, hogy a büntető hatósági Mai szániunkltoz fél ív melléklet vau csatolva.