Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-11 / 2. szám
„N Y t lí V I 1> ft Ií." illetékességet a 35-ik g. eseteiben rendszerint az állandó tartózkodási hely határozza meg, csak azon eset képez kivételt midőn valamely a magyar korona orszagaiban illetőséggel biró állítás köteles a jelentkezés kihágását a magyar korona országain kivül követte el és mielőtt ezerl megbüntettetett volna, hazájába visszatér és nem azon községben tartózkodik, a melyben illetőséggel bír. Ezen esetben tehát nem a tartózkodási hely hatósága, hanem azon hatóság van hivatva az eljárásra és a határozathozatalra, a melynek területén az állítás kötelesnek illetékes községe fekszik, Erről a vármegye közönségét ezen rendeletemnek azonnal leendő közhirrélétele és az illetekes tisztviselőknek kellő utasítása végett értesítem. Budapesten, 1890. évi október hó 29-én. Fejérníry, honvédelmi miniszter. 1 2438. R. . Szabolcs vármegye alispánjától. 1890. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszternek folyó évi 88007. számú leirata értelmében a „Hivatalos rendőri közlönynek" 1891. évre szóló előfizetési ára a jövő 1891. év januar lio utolsó napjáig feltétlenül befizetendő. Ugyanazért az évenként kiadott rendeletekre való hivatkozással felhívom a tek. urat, miszerint a nevezeti lapnak 3 forintnyi előfizetési diját a községektől szedje be s az előfizető községek ponlos névjegyzékével együtt hivatalomhoz január hó 25-éig egy összegben pontosan beterjeszsze. Ezen intézkedés alkalmazkodás végeit a községek elöljáróival a „Nyírvidék' utján közöltetik. Nyíregyházán, 1891. január hó 2-án. Miklós László, alispán. 11917. K . Szabolcsvármegye alispánjától. 1890. A járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a nyirbaktai csendőr-őrs állományába tartozó egy drb szolgálati ló takonykórban elhullott - a nevezett lóval egy istálóban állott, kiselejtezés után Bitrger Mihály orosi lakos által megvett ló, a nevezett orosi (anyuján a tulajdonos rendeletére kiirtatott. Nyíregyháza. 1S90. deczember 30. Miklós László, alispán. 12257/1890. k'. Tudomásulvétel és aközhirrététel eszközlese czéljából értesítem, hogy a száj- és körömfájás betegség Bököm községben fellépett. Nyíregyháza, 1891. január 5. Miklós László, alispán. Tervezett riisuti vonalak. Nem lehet eléggé helyeselni azon mozgalmit, a mely niegyeszerte megindult azon czélból, hogy a megyének eddigelé elhanyagolt vidékei vasutakkal láttassanak el, illetve hozassanak kapcsolatba a már létező vasuíi vonalakkal; ezen elvi helyeslésen kivül kétségtelen actualis jelleggel is bir a vasút építési kérdés felvetése most, midőn a megyei útadóval kapcsolatos kérdések épen rendezés és két évre szóló megállapítás stidiumibin vannak s közutaink tervszerű kiépítését a létesítendő vas uti vonalakhoz lehetne kombi lálni. Azon motívumok közül, melyek ily mozgalmak vezér- és alapeszméi gyanánt tekinthetők első sorban felemlitendők; 1 őr a vidéki érdek, 2-or » megye s állami érdek szempontjai s végre 3 or a pénzügyi tekintetek. A „NYÍRVIDÉK TÁRCZÁJA." Nyíregyháza — farsang. Edes Uram! Egy „szerkesztői üzenet'-tel kellett volua válaszol nom az ön interpellációjára! Sok esztendeje már, hogy szerkesztő vagyok. Hím ós nőnemű emberek sok ügyes-bajos dolgai val" törődtem már: mikor született IK'ák Ferencz? A mult században volt-e a franczia forradalom? Mi az ára a zsír kilójának Nyíregyházán? Menyasszonynak illik-e karonfogva menni vőlegényével az utczán? — ős még az Isten tudj i hány ilyen fajta kérdésre válaszoltam már — ex offo — t. i. mint szerkesztő, hivatalból. On azonban Uram nagyon kemény fába vágta a fejszét! Próbálnám, tenném, de egy rettenetesen szívós görcs a hasáb közepén! Idáig hasadt a fa, s a fejsze itt beleszorult. Én húzzam ki ?! Ezt kívánja Ön ! Bizony nem tehetem! Látja Isten lelkemet, hogy esmerem tentának, tollnak — mikor erről van szó — hiábavalóságát, Igen szeretetreméltó Uram! A Benczy Gyula muzsikája — egynéhányszor lát tain (éreztem is) — sokszor ugratott már tánezba gyanútlanul időző egyéniségeket, de azt higyje el nekem, hogy a mit On kíván tőlem, egy hírlapi czikk, mely az Ou szavai szerint kérjen, harangozzon s ha mindez uein használ - ágyúzzon, hogy legyen farsang Nyíregyházán is, — hát mondom Ouuek Uram, hogy ettől a czikk.61 még mélyebb álomba merülne ez a mi boldo' nyu-'almu közönségünk. Valaki a minap — hallgasson meg engem Uram — emlité szó között Adlernél, hogy lesz kaszinó bál. Fiatal házasok s tiatal leányok szerencsés apái ültek a hosszú Ha tehát a megyében vasút terveztetik, nézetünk szerint e szempontok nem elkülönítve egymástól, de együttesen veendők figyelembe azon esetben, ha a létesítendő vasúti vonal felépítése érde kében a közvetlen érdekeltek, a vállalat fiuanceirozása érdekeben a megye s az állam támogatására akarnak igényt tartani. Három vasúti vonal az, melynek kiépítése terveztetik, u. ni.: 1-ör Kis-Várda, Karász, Gyulaháza Valaly, Csauálos, N-Károly; '2-or Debreczen, Simson, Balkány, K -Semlyén, Ó Fejértó, Nyir- Bakta, Nyir-Mada, V.-Namény, 3-or egy ártéri vasút Doinbrád, Thuzsér vagy Kisvárda kiinduló ponttal via Donibrád, Halász, Ibrány, Paszab, Berezel, fiává, Vencsellő, Bilia, Rakamaz végponttal. Nem lehet tagadni, hogy az érintett vidékekre nézve a tervezett vonalak létesítése némi közlekedési, sőt esetleg gazdasági előnynyel is járna, de azonnal szembeötlő hiánya mindháromnak az, hogy Szabolcsmegyének déli termékenyebb és népesebb felét egyik sem érinti; kettő közülök a megye szélén vonul cl s mindegyik Szabolcsmegyére nézve centri fugal működésre volna hivatva, mondjuk: kárhoztatva. Hát ha arról van szó, hogy valamely consortium vagy érdekeltség egy vagy más vonalat ki akar építeni saját költségén, ugy alioz szavunk alig lehet, inert hiszen a közvetlen érdekelt vidékre káros vasutat képzelni is alig lehet; de ha nem ilyenekről és nem országos fő és privilégizált vasutakról, hanem helyi s megyei érdekű vonalakról van szó, oly vonalakról t. i, melyek kiépítése az állam, a vármegye s a közvetlen érdekeltek együttes hozzájárulásával válik csak lehetővé: szükséges, hogy azon vonal a közérdekűség félreismerhetlen jeleivel és természetével birjon; szükségei, hogy azon vonal az eddig leginkább elhagyott vidéki érdekek felkarolása mellett Szabolcsvérmegye területi integritásának, továbbá a megyei központ s igy közös érdekeink megóvásának biztosítékaival is birjon. E szempontokból indulva ki, a jelzett három vonal egyiket sem tartjuk olyannak, hogy lutósági támogatásra igényt tarthatna. De ha eltekintünk a megyei szempontból figyelembe nem vehető pirticuláris érdekektől, esttleg vállalati viszketegektől és Szabolcsvármegye térképére egy tárgyilagos pillantást \ etünk, lehetetlen, hogy lel ne tűnjek azon vonal, mely a közvetlen érdekelt nagy vidék, valamint a megye a az állam érdekeit is niagab.i foglalja; s e vonal n következő: Polgir, Szent-Mihály, Nyíregyháza, 0.03, Napkor, Apagy, Levelek, Bakta H >h d, Mada, egyelőre V -Namény végponttal. K vonal az, mely felöleli Ber*ginegyének déli, a termékeny Szamosköz és Szatinái megye nyugati csúcsát, a Nyir-lUtor és Kis-Várda között elterülő rozstermő vidéket és a dadai alsó járás búzatermő m.rhctlen síkságait, s mely vonul inig egy részről a személyi forgalmat i-t a megye központjához tereli s eként kiváló megyei érdekel képvisel, addig a megyét via Tisza-Füred, FözesAbony a legrövidebb vonalon köti össze az ország fővárosával s ép azért valószinQ, hogy állami s stratégiai értekkel is bírna. asztalnál, a hol stabil veudégek uyugodalmas kézzel szokták kihúzogatni bugyellárisaikat, megszokott kéz mozdulattal. Higyje meg Uram, hogy valóságos forradalom támadt erre a hangra az ötjsök, tízesek és százasok között. Egy jó barátom, aki nagy bankónak, kis bankónak (s apró pénznek) külön tart kabát-zsebhen, nadrág-zsebben bugyelláris!, a harmonikaszerü százrétll nagy tárczát húzta elő, hogy fél virslijét, két pohár sörét kifizesse. Egy másik skuptsinabeli tag meg bizonyítgatni kezdte, hogy az asztaltánczoltatás még is csak nem lehet bolondság, inert ó ügy érzi o pillanatban, h >gy ötös, tízes, százas bankói mintha nyüzsögnének, megmozdulnának, ki kívánkoznának egy más gazdához az ő zsebében. 0 nagyságaik s az érdekelt kisasszonyok hogy megérezték-e a pillanatnak ezt a forrongását, én nem tudora. De annyit hallottam, és sok panaszokból annyit megértettem, hogy a sörházból hazatért férjek és apák, mikor a leveses kanalat a kezükbe vették, bizonyos fait acomplittel találták magukat szemben, „kedves férjem", „édes apuskám" megszólítások kíséretében. Egyetlenegy kaszinó báléit — higyje el Ön nekem — nem zökkennénk igy ki a kerékvágásból, ha lenne farsang Nyíregyházán. De, a hogy állunk e tekintetben, ez az egy bál eseményszámba megy. Két évvel ezelőtt leégett a „nagyvendéglő", azóta hiába jegyeznek nekünk farsangot a kaleudárium-csiuálók. A nőegylet thea-estélyei pompás mulatságok. Aranyos kezek jegyezték be ezt a czéget a mulatságok krónikás könyvébe s ennek a firmának nagy a renoméja. I)j a nőegylet maga is bizonyára büszkéi rá, hogy ezeknek az estélyeknek, erkölcsi és anyagi sikereiknek nincs s/.llkségük a farsang hivatalos titulusára. A nőegylet estélyein nyáron is szíves készséggel meginnánk a theát Farsang, nem farsang! semmi közünk hozzál De Ön Uram farsangi mulatságot kíván! Fölhozza, hogy megretiráltak a tanárok — s alusznak a kaszinóban! Ha ezen vasútvonalhoz derék szögben kiépíttetnék egy a Kisvárda, Anarcs, Gyulaháza, Btktai, továbbá egy Balkány, Biri, Nagykállói és T.-Lök-, Szent-Mihályi műút: ugy hosszú, igen hosszú időre elég lenne téve Szabolcsmegye és lakosai jogosult közlekedési igényeinek. És mi bízunk Szabolcsvármegye közönségének bölcs belátásában arra nézve, hogy a szóban levők közül a helyes irányt fogja magáévá tenni; bizunk áldozatkészségében, hogy az általa közérdekűnek felismert vasúti vonalat hathatósan támogatni fogja; s bizuuk előrelátásában és óvatosságában, mert nem szabad megengednie, hogy saját fiiinak fillérjei oly vállalatokba fektettesenek be, melyek a megye egységének és együttmaradásának ezredéves és mindnyájunknak kedves kötelékeit lazítanák — megbontanák. Videant consules! A városi szervezet kérd sséhez. Az egyes hivatalnoki rendszer mellett a jó közigazgatás garantiája a személyes felelősség, a testületi szervezetnél; a szervezeti szabályok helyes megalkotása. Az egyes hivatalnoki rendszer mellett, az egyéni kezdeményezés és működésnek, a szellemi képességek és erély érvényesítésének tág tere van, a testületileg működő hivatali karnak működését korlátozza a szervezeti szabályzat. S ebből kifolyólag bátran állithaló fel az önkormányzati testek jó közigazgatásának attribútumaként: a helyes és korrekt szervezeti szabályzat. Városunkban állandó szokás a választások előtt a szervezeti szabályok, jobban mondva a hivatali pragmatica revisiója, s ez nagyon helyesen van, mert ép a fentebbi okból szükséges a szabályzat módosítása, esetleg javítása a helyes és jó közigazgatás érdekében. Ez évben ismét bekövetkezik a városi tisztikar választása s tudtunkkal a szervezkedési szabályzat revisióju is elrendelve lett. Nem akarjuk nézeteinket senkire oktrojálni, de nem zárkózhatunk el uz elől, hogy az elrendelt munkálatok, illetőleg a módosítandó szervezetre vonatkozólag nézeteinknek kifejezést ne adjunk, de sót kötelességünknek vélünk eleget tenni, midőn a megoldandó kérdésnek minél tágabb körökben való tárgyalására e sorokkal alkalmat adhatunk. Ila ezt elérjük, elértük czélunkat. Egyebet nem óhajtunk. A köz-égnek feladata, két főtevékenységben összponlosul; egyik a tulajdonképeni autonómia, vagyis a község -.íját belügyeinek intézése és vezetése, a másik az állami átruházott hatáskörben való ténykedés. A keltő lényegesen különbözik, meri mig a felettes hatéiság a tulajdonképi önkormányzati ügyekben hozott határozatokat megsemmisítheti s uj határozathozatalra utasíthat, az átruházott hatáskörben hozott végzéseknek megváltoztatására is jogosult. Az 1*39. deczember 20-án larlotl képviseleti gyűlésben elfogadott szervezet bevezető pontja ezen kettős feladatot kifejezetten megkülönbözteti, de magában a szervezeti szabályrendeletben e megkülönböztetést hiába keressük. Pedig ez fontos a jó közigazgatási szolgálat érdekében, legvilágosabban bizonyítja ezt a községi törvény • • J-a, mely a rendőr-kapitányt a városok pénzügyi gazdasági ügyeiben való részvételből kizárja, mert a rendőrkapitány kizárólag az állami átruházott hatáskörben működik s nem tartotta összeegyeztethetőnek a törvényhozás, hogy ily hatáskör mellett az autonoinikus kérdésekre us befolyást gyakorolhasson. Az autonoinikus kérdések, a községek belügyei majdnem kizárólag gazdasági természetűek, az állami átFolj'tntárni n mcl 1 é W Ií «> n. Igaza vau! A gimnáziumi hálok két eszteudós múltja kezdetnek is kevés, de azért elég dicsőséges s nem lehet ok a csüggedésre. A tanár urak, a mi fejlett társadalmi viszouyaiuk között is, jelentős téuyezők társas életünkben. Egyenkint is. Testületileg pedig lépen uyoinou érezhető jótékony befolyásuk. Miért mondanak hát le arról, hogy az erőt, melyet társas életünk alkotó elemeinek összehozásában képviseluek — demonstrálják. Ez az Ön kérdése Uram! Igazat adunk Önnek s éppen ezért ne tólűuk, hanem onnan tőlük várja e kérdésre a választ „A kaszinóban alusznak és" — hozzá teszi még Öu — „kártyáznak". Hogy kártyá/.uak-e vagy sem, higyje el Ön, áldatlan dolog bolygatni ezt a kérdést. Annál is inkább, mert a kártya feltalálójanak még taláu hálával is tartozuuk, hiszen emberek összehozására ő adja meg az impulzust. És tessék Öunek megkérdezni az urakat ott a Szarvas-ulczán, megmondják, hogy ók bizony nem alusznak. Erősítik inkább, hogy lesz megint kaszinó-bál. Én legalább igy fogtam föl ennek a hiruek a skuptsinában való portálását, mint egy kérvéuyt, mely meghatja a houatyákuak (férjeknek és apáknak) hazafiúi szívét. Mondhatom önnek uram, hogy a nyomozás jól sikerült. Ötösök, tízesek ós százasok pillanatnyi fölrezzeuésük után, egy utolsó hajuali álomra meghúzó Itak, késien azonban az indulásra, hogy fölébredvén, rógi gazdáiktól bücsut, vegyouek. Kivándorlási Ügynökeik: ő nagyságaik és kisasszonyaink örömest adják és készen tartják már nekik az útlevelet. Mórt ne lehetne bál a farsangon — Nyíregyházán is.
