Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-05 / 27. szám

XII. évfolyam. 27. szrim. Nyíregyháza, 1891. julius 5. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KOZLÖNYF. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. ^Si Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzele, megrendelések s a A lap szellemi részét képe/.ő küldemények 7 . . 7 r , - a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. lap szétküldésé tarquaban leendő tetsző- „. . ,, , , . , 7 7. , t * i raj. i • j- . i i Bermeutetleu levelei csak ismert kezekto lamlasok Joba Elek >—­kiadó-tulajdonos f ogadt atnak el. Hirdetési dijak: Minden négyszer hisábozott petit sor eiivszer s:özlése 5 kr.; többszöri közié* esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hir­az det.és után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija aoronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik száin); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország Svciez fővárosaiban is Dont & Comp. által Hamburgban. könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők A kéziratok csak világos kívánatra illető költségére küldetnek vissza. 0793. K. Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak és Nyíregyháza város polgár­mesterének. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891-ik évi XIII. t. cz. 3. g-ában foglalt felhatalmazás alapján meghatározható kivételek tárgyában a nagyniélt. kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur által 37,892/1891 -VI. szám alatt kiadott körrendeletet legkiterjedtebb módon leendő közhírré tétel és annak pontos megtartása feletti felügyelet czéljából másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1891. julius 2. Mikecz, aljegyző. (Másolat.) Kereskedelemügyi magy. királyi miniszter. 37,892/VI. szám. Valamennyi magyarországi törvényható­ságnak. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t. cz. 3. g-ában foglalt felhatalmazás alapján általam rendeleti uton meghatározható kivételek tárgyában kiadott rendeletemet midőn •/. alatt tudomás és megfelelő további eljárás végeit leküldenétn, elvárom a törvényhatóságtól, hogy a vasárnapi munkaszünetnek ezen redeleteinmel engedélyezett kivételek korlátai közt való szigorú keresztülvitelét minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel ekíniozdítandja Lehet, hogy ezen törvénynek életbe léptetése a hazai ipari, kereskedelmi és forgalmi viszonyokat némileg módo­sitani, sőt átmenetileg talán itt-ott hátrányosan érinteni fogja; az is lehet továbbá, hogy különösen a kezdet nehézségei is némely körben ellenszenvet fognak ébreszteni. Megvagyok azonban győződve, hogy a hivatott közegeknek tapintatos és a viszonyokhoz inért eljárásának, valamint magának a nagy közönség érdeklődésének és a törvény­hozás által követett nagy czélra irányzott figyelmének sikerülni fog a törvény üdvös intentióinak a keletkezhető nehézségek elhárításával érvényt szerezni. Ezt annyival inkább reményiem, mert a törvényhozás által adott fel­hatalmazás alapján — az érdekelt szakkörök és testületek meghallgatásával alapos megfontolás után kibocsátott jelen rendeletemmel az iparos és kereskedői osztálynak, valamint a fogyasztó közönségnek a törvény szellemével összeegyez­tethető minden méltányos igényét a lehetőségig kielégíteni igyekeztem. A tapasztalás, melyet gonddal fogok megfigyelni fogja mutatni, hogy a jövőben mily további intézkedés lesz esetleg szükséges. Bndapest, 1891. julius hó 1-én. Baross. 37892. sz. VI. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Rendelet. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t. cz. 3. g-a következőleg szól: „A kereskedelemügyi miniszter felhatalmaztatik, bogy saját hatáskörében rendeleti uton határozza meg: a) azon iparnemeket, melyeknél azért, mert az üzem félbeszakítása lehetetlen vagy a folytonos üzembentartást a fogyasztó közönség vagy a közforgalom igényei vagy valamely hadászati vagy egyéb közérdek, jelesen ipari indo­kok feltétlenül megkövetelik, az ipari munka az első sza­kaszban megjelölt szünnapokon is végezhető lesz; h) azon módozatokat, melyek mellett azok a kis iparosok, kik maguk segédek és tanonezok igénybevétele nélkül lakásukon dolgoznak, a munkaszünet alól felmen­tendők. E rendeletek megállapításánál a kereskedelemügyi miniszter a belügyi és földmivelési miniszterrel, Horvát­Szlavonorszagokra nézve, a horvát-szlavon-dalmátországi bánnal egyetértőleg jár el. A kereskedelemügyi miniszter ezen rendeleteket, vala ­mint az ezeken később eszközölt módosításokat utólagosan az országgyűlésnek bemutatni köteles." Ezen törvényhozási felhatalmazás és egyetértés alap­ján tehát az alábbiakban meghatározom azon iparnemeket, melyeknél az ipari munka ugyancsak az alább előadott módozatok mellett vasárnapokon, valamint Szt.-István király napján is végezhető lesz és pedig: I, mert az üzem félbeszakítása lehetetlen: 1. az agyag, porczelán, majolika és kőedény-iparnál nem különben a mész-főz, czement és téglaégető iparnál, kizárólag az égetési munkák; fogva f'élbesza­2. a bőriparnál a kavarási • és bőrforgatási ipari munkák, de.csak legfeljebb délelőtt 0 óráig; 3. a czukoripamál a Cukorgyártással és finomítással járó munkák; 4. az eczetiparnál a feltöltési és az erjedési műve­letek körül végzendő ipari munka. 5. a fehéritési iparnál a chlorozási és lugozási munkák legfeljebb délelőtt 10 óráig; 0. a kenderáztatási iparnál; 7. a keményítő iparnál; 8. a kőolaj finomító iparnál azon ipari munkarész, mely a végzendő művelet természeténél kitást nem tür; 9. a légszesziparnál kizárólag a légszesz előállítására, a lámpák megyujlásáraés eloltására szükséges ipari munka ; 10. a malmoknál az őrlési művelet; 11. a kertészeti iparnál a termeléssel és növeléssel kapcsolatos f'élbészakilhatlan és a sürgős munka; 12. a papír, papirpép és celulos iparnál a félbesza­kítást nem tűrő munka; 13. a pótkávé és katangszáritó iparban azon ipari munka, mely őszszel a répa vagy gyökér feldolgozására és szárítására elkerülhetlenül szükséges; a sajtkészitési iparnál és a szalámigyártásnál a. félbeszakítást nem tűrő 14. 15. munka; Iti. a selyem iparnál: a) a selyemgubók beváltásának ideje alatt a selyein­gubók átvétele, továbbítása, fojtása és gondozása körüli munkák; b) a selymérpete készítés által igényelt munka; 17. a serfőző maláta és 18. a szesz-ipar, valamint a szeszlinontílás és élesztő­gyártás, nemkülönben az élesztőnek elfuvarozása; 19. a színnyomásnál és kékfestésnél végzendő azon munkák, melyek a folytonos üzeni félbe nem szakithatása miatt szükségesek; 20. a tésztagyártásnál, a szárítással egybekötött munka déli 12 óráig; 21. az üveggyártásnál a mennyiben az regeneratív fűtő készülékekkel űzetik, a fűtési, az üvegolvasztási és üvegfuvási félbeszakítást netn tűrő munkák; 22. a vas- és aczélgyárok üzemágainál mindazon munkák, a melyek félbeszakítást nem szenvedhetnek, jelesül a vas- és aczélolvasztó, kavaró, finomító és eső­forrasztó pestek, a hengerlő művek munkái az ezekkel kapcsolatban lévő és üzemük folytonosságához szükséges összes műhelyek a gáz- és gőzfejlesztő, szénégető, koks­égető, faaszaló, pörkölő és öntő üzentek, a helyi szállító pályák és egyéb mellékműveletek, valamint berendezések félbeszakítást nem tűrő munkái; 23. a vegyészeti iparnál az üzem azon egyes műve­letei, melyek félbe nem szakithatók, például az izó láng és olvasztókemenczéknél, ólomkamarák és retortáknál folyó munkák stb ; 24. a villamos erőt, illetve áramot előállító telepeknél előforduló ipari munka; 25. a zománezozott vasedény iparnál az olvasztási, égetési és ónégetési munkák. II. Mert a fogyasztó közönség igényei a folytonos üzemben tartást megkövetelik: 1. a borbély és fodrász iparnál nyitott üzleti helyi­ségben csak déli 12 óráig, azontúl csak magán lakásokba, színházakba vagy hasonló nyilvános előadások alkalmából házhoz hiva. 2. a fürdő üzleteknél: 3. a ezukrász, sütemény és mézes kalácsos iparnál: 4. a mészárosok, hentesek és a kolbászkészitők ipará­nál az előállítás és elárusitás legfeljebb délelőtti 11 óráig; 5. a vaskereskedők iparánál az elárusitás 11 óráig; 6. a kofák üzlete, a mennyiben az áruk üdülő és mulató helyeken, vagy a városon, illetve községen kivül sátrak alatt, vagy valamely szokásos módon asztalokon, vagy a földön kirakva árusittatnak: 7. a pék iparnál a készítés, illetve gyártás déli 12 óráig, az elárusitás azontúl is; 8. a szódavíz-gyártása és elárusitása: 9. szállodák, vendéglők, sör-, bor- és kávé-mérések és kávéházak; 10. tej. gyümölcs és kenyér elárusitás; 11. természetes virágok árusítása; 12. a nyomda iparnál a halasztást nem tűrő állami és hatósági nyomtatványok, színlapok, műsorok, gyász­jelentések kiállítására és ugy ezeknek, valamint a hírlapok­nak széthordására okvetlenül szükséges munka; 13. a gép-iparnál a sürgős és halaszthatlan javítási munkák legfeljebb délelőtti 10 óráig: 14. a kis iparosoknál sürgősen rendelt javítási mun­kák bevégzésére szükséges ipari munka délelőtt 10 óráig; lakásoknak sürgős átalakításánál szükséges munkák a hatóságilag szabályozott köllözködési időszakot megelőző és követő egy-egy hétben; 15. a fűszer, bor, tliea, csemege és liszt kereskedé­seknél, valamint a szatócsok üzleténél délelőtt 11 óráig; 16. minden egyéb kereskedelmi, illetve elárusító üzletnél, úgyszintén a szolgálat közvetítő üzleteknél leg­feljebb délelőtt 10 óráig: 17. kereskedelmi, ipari és gyári alkalmazottak irodai munkája délelőtt 10 óráig; 18. ha valamely üzlet állami egyedáruság tárgyát képező czikkek elárusitásával fel van jogosítva, e mellett más czikkek vételével, vagy elárusitásával is foglalkozik, vagy a mely ugyanazon üzlethelyiségben más ipart is gyakorol, az ezen utóbbi üzletkörre nézve ugy az 1891. évi XIII. t.-czikknek, mint a jelen rendelet hatálya alatt áll: 19. élelmi szerek előállítása és szállítása már a szünnapokra következő napon éjjeli ! órakor megkezdhető ; 20. a törvényes munkaszüneti napra eső országos vásárokon az elárusitás a jelen rendelettel korlátolva nincsen és ezen napon az országos vásár helyén létező kereskedői és ipari elárusitás is korlátlanul gyakorolható. A törvényes munkaszüneti napra eső heti vásáron az elárusitás délelőtti 10 óráig tarthat. Önként értetik, bogy ezzel az egyes országos vásárok tekintetében fenn­álló törvények és szabályrendeletek nem érintetnek és bogy jelesen az 1SGS. évi Lili. t. cz. 19. g-a szem előtt lesz tartandó. III. Mert a közforgalom valamely hadászati, vagy egyéb közérdek a folytonos üzemben tartást feltétlenül követeli: 1. a vasúti és a hajózási üzemek, valamint a posta-, távírda- és távbeszélő üzemeknél előforduló ipari munka : 2. hadászati szempontból sürgős építkezési, felszere­lési, vagy szállítási ipari munkák: 3. árvíz és más elemi csapás elleni védelmi munkák, valamint az illető elemi csapás következményeinek eltá­volítására, vagy orvoslására elkerülhetlenül szükséges munkák; , , 4. oly ipari munka, mely a nyilvános közlekedés es közbiztonság érdekéből halasztást nem szenvedhet: 5. ünnepélyeknél bármily díszítési munka; 0. a társas és bérkocsi ipar; 7. a hordár és targonczás ipar; 8. a temetkezési vállalatok; IV. Az idézett törvény 3. g. b) pontja szerint ipari munkát végezhetnek a mondott napokon azon önálló kjs iparosok, kik maguk és pedig segédeik és tanonczaik, vala­mint más segédmunkások igénybevétele nélkül lakásukon dolgoznak. V. A jelen rendeletben az egyes munkákra illetve müveletekre nézve engedélyezett kivétel csakis azon munká­sokra és segédszemélyzetre vonatkozik, mely illető mun­kánál illetve műveletnél tényleg alkalmazva van. VI. Azon iparnemeknél, melyeknél az ipari munka a fentiek szerint vasárnapokon is végezhető lesz, köteles az illető iparüző az ezen munkánál alkalmazott munkások olyatén felváltásáról gondoskodni, hogy a munkások leg­alább minden hóban egy teljes vagy minden két lietben egy fél vasárnapon munkaszünetet élvezzenek VII A jelen rendelet az 1891, évi egyidejűleg 1891. évi julius hó 15-én lép Budapest, 1891. julius hó 1-én. XIII. t. czikkel elétbe. 40. Kpv. 1891. Szabolcsvárrnegye központi Hirdetmény országgyűlési képviselő választól; 18!)2-ilc éri Baross. választmányától. kiigazított ideiglenes névjegyzéke elleni felszólalás tárgyában. Az országgyűlési képviselő választók névjegyzékének folyó évi kiigazítása a törvény rendelete szerint megtörtént. Ennélfogva ezennel köztudomásra hozatik, hogy a választó­kerületek összes választóinak a központi választmány által megvizsgált és összeállított betűsoros ideiglenes névjegy­zéke az 1870. évi XVlII-ik t. cz. értelmében a központi választmány székhelyén Nyíregyházán a vármegyeházánál levő I. aljegyzői helyiségben, az egyes községek választói­nak ideiglenes névjegyzéke pedig az illető nagy községben körjegyzőségben a községházánál folyó évi julius ho tétetik ki közszemlére, s kitéve marad 10 egymást es 5-én Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom