Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-05 / 27. szám

..IN t I> ÍZ U.' követő napon által, tehál bezárólag julius hó 15-ig, a mely idő alatt azl naponként reggeli 8 órától déli 12 óráig mindenki megtekintheti, arra nézve felszólalhat, illetve a kiigazítás iránti kérvényét írásban beadhatja, hogy igy a helytelenül bejegyzettek a névjegyzékből kihagyassanak, a fel nein vett jogosullak pedig abba felvétessenek. Ezen felszóllalások vagy kérvények szintén a községházánál tétetnek ki közszemlére, s azokra észrevételeit folyó évi julius hó l(i-lól bezárólag julius 25-éig, tehát 10 egymást követő napon által mind az megteheti, aki a törvény értelmében felszóllalni jogosilva van. Ugy a felszóllalások, valamint azokra tett észrevételek is a központi választmányhoz intézendők ugyan, de szükséges okiratokkal felszerelve azon község elöljáróságánál, melynek névjegyzéke ellen a felszóllalás történi, kis községekben pedig az illető körjegyzőnél nyújtandók be. Az elöljáróság köteles a l'elszóllalijjsokat és észrevételeket sorrend szerint beigtatni és az itt kihirdetett záros határidő leteltével, tehát julius 26-án, felelősség terhe alatt a központi választmánynak az ideiglenes névjegyzékkel együtt beküldeni és esetleg azt, hogy felszóllalás be nem adatott, a névjegyzék beterjesztése alkalmával szintén bejelenteni. Felhivatnak tehát a választásra jogosultak, hogy e részbeni törvényes jogaik érvényesítése végett az ideiglenes névjegyzéket figyelmük tárgyává tegyék: a községi elöljárók pedig utasíttatnak, hogy e hirdetményt a legkiterjedettebb módon dobszó és falragasz által közhírré tegyék és a törvényben a névjegyzékek kitétele iránt előirt kötelességüket felelősség terje alatt pontosan teljesítsék. Miről Miklós László alispán, a vármegye h. első aljegyzője, a járási főszolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere a községek elöljárói a megfelelő névjegyzékekkel; végül a „Nyírvidék" szerkesztősége értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye központi választmányának 18111. junius hó 26-án tartott gyűléséből. Miklós László, Vidovich László. közp. választm. elnök. közp. választ ni. jegyző. ^^189

1 Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. Felhívom annak közhírré tételére, hogy a cs. és kir. hadapród iskolába az 1891/2-ik 'tanévre való felvétel tárgyában kiadott pályázati hirdetmény hivatalomban, a járási főszolgabírói hivatalokban, valamint Nyíregyháza város polgármesterénél megtekinthető. Nyíregyháza, 1891. junius 25. Miklós László, alispán. 718/1891. v. Hirdctméin. Dombrád községében az 1883. évi XX-ik t. <-/.. -i—ik. §-ának rendelkezése alá eső területeken gyakorlandó vadászati jog 1891. évi augusztus első napján kezdődő hat évi időtartamra f. évi julius hó 20-án d. e. 8 lírakor a községházában megtartandó árverésen haszonbérbe fog adatni. Miről a bérelni szándékozók értesittettnek. Kelt Dombrádon, 1891. junius 30. Moravek Gusztáv, jegyző. Vajda János. biró. 719/1891. v. Pályázati hirdetőiem. A dombrádi községi szülésznői állomás f. évi julius 20-án reggeli 9 órakor választás utján fog betöltetni. Miről a pályázni szándékozók azzal értesittettnek, hogy kellőleg felszereli pályázati beadványukat legkésőbb julius hó 18-ig az alólirott elöljáróságnál nyújtsák be. A községi szülésznő javadalmazása: évi 50 frt fizetés; s minden egyes születési eselnéli segódkezésért s ápolásért a felek által fizetendő 1 frt dij. Kelt Dombrádon, 1891. junius 30. Moravek (íusztáv, jegyző. Vajda János. biró. 6542. K. 1891. Szabolcs vármegye alispánjától. A járási főszolgabíróknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földmivelésügyi miniszternek 27490/1II-8. számú rendelete másolatban tudomásvétel és alkalmazkodás végeit tudomására hozatik, s a községek elöljárói, valamint Nyíregyháza város polgármestere egyszersmind utasíttatnak, hogy a hivatkozott számú miniszteri rendeletet, a teendőkre vonatkozó szabályokkal együtt a vágatási biztosnak is kellőkép tudomására hozván, az ez év folyamán felmerült vagy felmerülendő ragadós türlőlob esetekről f. évi deczember hó 25-ig, a községek elöljárói illetékes járási főszolgabíróik utján, Nyiregliáza város polgármestere pedig közvetlenül jelenteni ol ne mulasszák. Nyíregyházán, 1891. junius 27-én. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter. 27490/111-8. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Tapasztaltatott, hogy a vágóhídi biztosok (állatorvosok) az 1888. VII. t. cz. végrehaj lójára kiadott ugyanazon évi 40000. sz. itteni rendelet 46 és 17. g-aiban megállapított azon kötelezettségöknek, melyszerint a levágás alkalmával talált ragadós betegségek eseteit, vagy ilyen esetek gyanúját a községi elöljáróságnak (rendőrkapitánynak) haladéktalan! feljelenteni, illetve ily betegség nemét a vágatási lajstrom jegyzet rovatában megjelölni tartoznak, számos esetben nem felelnek meg. Figyelmeztetem a törvényhatóságot, hogy az idézett 46. íj- ellen elkövetett hasonló mulasztás az 188-s. VII. t. cz. 149, illetve 154. §-a alapján büntetendő kihágást (esetleg fegyelmi vétséget | képez s felhívom ennélfogva, hogy elsőfokú közegeinek szigorú kötelességükké tegye, hogy a vágóhídi biztosokat ebben az irányban pontosan ellenőrizzék, s arról gondoskodjanak, hogy a levágás alkalmával talált ragadós betegségek eredete mindenegyes esetben alaposan kipuhatoltassék s a vonatkozó felvételi jegyzőkönyvek hozzám szabályszerűen fellerjesztessenek. A vágóhídi biztosöknak (állatorvosoknak) az idézett végrehajtási rendelet 17. §-ában foglaltakon felül még kötelességévé teszem azt is, hogy a biztosok minden év végén, a vágalási lajstrom lezárása alkalmával, az illető vágóhídon évközben előfordult ragadós tüdőlob esetek számáról külön jelentést tegyenek, melyben egyszersmind az is féltüntetve legyen, hogy hány esetben vált szükségessé ilyen beteg állat testrészeinek egészben vagy részben való elkobzása. Felhívom a törvényhatóságot az iránti intézkedésre, hogy a területén működő vágóhídi biztosoknak a teendőikre vonatkozó szabályok ezen alkalomból részletesen elolvastassanak és megmagyarázhassanak s ugyanezen eljárás uj vágatási biztos alkalmazásakor minden egyes esetben újból foganatosíttassák. A vágóhídi biztosoknak az 18S8. VII. tezkben az ennek végrehajtására kiadott 40000/88. sz. rendeletben, valamint a jelen rendeletben megállapított kötelességeiknek elmulasztását amennyiben az valamely törvényben kihagásnak minősítve nem volna és ha fegyelmi uton való megtorlásnak esete nem forogna fenn — az 1W79. XL. t. cz. 1 §-a alapján kihágásnak minősíteni, mely kihágás 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Minthogy végül, kivált a ragadós tüdőlob elterjedése mérvének megitélhetése czéljából kiváló súlyt fektetek arra, hogy ezen belegségben szenvedő állatok levágásánál a betegség mindenegyes esetben megállapitassék. s hozzám feljelentessék, felhívom a közönséget: utasítsa a területén működő törvényhatósági állatorvosokat, hogy hivatalos utazásaik alkalmával a vágóhídi biztosokat teendőik pontos ellátására és különösen a ragadós tüdőlob felismerésére kioktassák. Részemről a kerületi állami állatorvosokat ugyanezen értelemben utasítóttarn. Budapesten, 1891. junius 16. Hetiden. 134/1891. Eb. A nagyméltóságú földmivelésügyi in. kir. miniszter ur 1891. évi márczius hó 25-én kelt 15,549/1—4. számú, az erdei termékeknek közutakon keresztül való szállítása és azokon való lerakása tárgyábani körrendeletét, a melyhez a nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák ezzel kapcsolatos 13,519/1891—I. számú körrendelete csatolva van, tudomásvétel és az erdőbirtokosokkal leendő közlés végett megküldi. Határozat. A közölt körrendeletek tudomásul irattárba tétetni, s az erdőbirtokosok részéről leendő tudomásvétel czéljából szokásos módon a vármegye hivatalos lapjában közzététetni s erről a debreczeni kir. erdő felügyelőség értesíttetni rendeltetik. Kelt Szabolesvárinegye közig, erdészeti bizottságának Nyíregyházán, 1891. évi junius hó 11-én tartolt üléséből. llruhow.Y, h. elnök. (Másolat 15,519/1691. számhoz.) Kereskedelemügyi ni. kir. miniszter. ÍJ,519/1. szám. Kurreiulelet. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak (kivéve a horvátszlavon törvényhatóságokat, Fiume várost és Zólyom vármegyét). Az erdőlennékeknek a közutak igénybe vételével való szállítása iránt - felmerült eoncrét eset alkalmából — a földmivelésügyi miniszter úrral egyetértőleg a következőket közlöm a törvényhatósággal, jövőbeni ahhoz alkalmazkodás végett: Az erdőbirtokosok, kik az 1879. évi XXXI. trv.-czikk rendelkezései alapján erdei termékeinek mások földjein való átszállításának engedélyezésére jogos igényt tarthatnak, az erdőtörvényben biztosított ezen jog alapján az 1890. évi I-ső trv.-czikk 125 1 ;l. g-aival szemben nem követelhetik azl. hogy az erdei termékeiket a már meglevő közlekedési utakon lerakhassák, vagy az utakat elzárhassák. Mindazonáltal figyelembe véve azon körülményeket, hogy az erdei termékek sok helyütt csak a lejtőkön vezető utakon keresztül szállíthatók le az utak alatt elvonuló völgyekbe s a völgyek alján berendezett rakhclyekre, s hogy az 1890. évii. t.-czikknek 125., 126., 130. 131. g-aiban foglalt rendelkezéseknek szigorú alkalmazása a közgazdaság érdekeire káros befolyást gyakorolna azért, mivel ez esetben a szűk völgyekben elterülő erdők termékeit kiszállítani s illetve értékesíteni nem lehetne; kívánatosnak és szükségesnek tarlom azt, hogy olt, hol az erdei termékek a terepviszonyok folytán az ulrendészeli szabályok megtartásával egyáltalában ki nem szállíthatók, az erdőbirtokosok, az előzetesen megállapítandó fellételek pontos megtartásának kötelessége mellett, felhatalmaztassanak arra, hogy az erdei termékeket az utakon keresztül szállítsák, szükség esetében az uttestet a közlekedés kellő biztosítása mellett az erdei termékeknek rövid időre való lerakására felhasználhassák. Ami a fentebbiek értelmében megállapítandó feltételeket illeti, erre nézve megjegyzem, hogy ezeket az erdőbirtokosok által esetről-esetre benyújtandó folyamodványok tárgyalásánál a helyi viszonyok alapján s az illetékes építészeti hivatal véleményének meghallgatásával fogom megállapítani s hogy a kéri engedélyt csak azon erdőbirtokosoknak fogom megadni, kik a kikötendő feltételek pontos betartását, s nevezetesen az okozható károk teljes kiegyenlítését kellően biztosítani képesek. Figyelmeztetem tehát czimet, hogy mindazon esetekben, midőn az illetékes kir. hidépitészeti kivatalok az erdői termékek szabályellenes szállítását megfogják tiltani, az erdőbirtokosokat értesítsék, hogy a tilalom megszüntetése s a szállítás feltételeinek megállapítása iránt hozzám folyamodjanak s az okozható károk kiegyenlítését biztosítsák. A kérvények a törvényhatóság első tisztviselőjénél nyújtandók be, ki azokat véleményes jelentése kíséretében elém terjeszteni tartozik. Budapest, 1801. márczius 17-én. Baross s. k. A hivatalos másolat hiteléül: Messessy s. k. igazgató. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 15,519/1 4. Körrendelet. Valamennyi közigazgatási bizottságnak és kir. erdőfelügyelőségnek. Az erdei termékeknek közutakon keresztül való szállítása és azokon való lerakása tárgyában. Előfordultak oly esetek, hogy az erdei termékeknek közutakon keresztül való átszállítása, s azokon való lerakása az 1890. évi I-ső t.-czikk 125 — 131. §-ai alapján betiltatott s hogy az illető erdőbirtokosok nem voltak azon helyzetben, hogy az erdők termékeit kiszállítsák. Az erdei termékek szállítását s az erdők törvényszerű kihasználását akadályozó ezen körülmények elhárítása végeit a kereskedelemügyi magy. kir. miniszter urat megkerestem az iránt, hogy mindenütt ott. hol ezt a terep viszonyok szükségessé teszik, a szállítási tilalmat esetről-esetre hatályon kivül helyezni s illetve a tilalom megszüntetése ügyében követendő eljárást szabályozni szíveskedjék. A kereskedelemügyi in. kir. miniszter ur az ez ügyben tett javaslataimhoz hozzájárulván, a vármegyei és városi törvényhatóságokhoz a másolatban idecsatolt körrendeletet intézte s megállapította azon feltételeket, melyek alapján az utrendészeti szempontból elrendelt szállítási tilalmak erdei termékek szállításánál hatályon kivül helyezhetők. Felhívom a közigazgatási bizottságot (az erdőfelügyelőséget), hogy az erdőbirtokosokat a kereskedelemügyi ni. kir. miniszter ur fentebb emiilett körrendeletéről oly megjegyzéssel értesítse, hogy az esetleges szállítási tilalmak megszüntetése ügyében az ezen körrendeletben foglalt határozatok értelmében járjanak el. Budapesten. 1891. évi márczius hó 25-én. A miniszter megbízásából: Bedö. 6152. K. 189 K Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Zemplénvármegye alispánjának 8914,891. számú megkeresését másolatban szabályszerű nyomozás végett oly felhívással közlöm, hogy eredmény esetén a polgármester közvetlenül, a községek pedig a járási főszolgabíró utján hivatalomhoz jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1891. junius 26. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. 8914. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Tekintetes törvényhatóság! A nagyméltóságú magyar királyi belügyminisztérium f. évi január hó 23-án 4357. szám alatti intézvényével a nagymihályi közkórházban 1889. év I-ső negyedében ápolás alatt volt (íavolya Jánosné származási és illetőségi viszonyaira nézve leendő kihallgatását rendelvén el, felkérem a tekintetes törvényhatóságot, hogy nevezettet törvényhatósága területén kinyomoztatni, születésére és illetőségi viszonyaira nézve tüzetesen kihallgatni, s engem az eredményről legkésőbb 30 nap alatl értesiteni szíveskedjék. S.-A.-Ujhely, 1891. junius hó 5-én. Alispán helyett: Horváth, h. főjegyző. 6615. K. , , . )sjl|

] Szabolcsvarmegye ahspanjatol. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Pozsony szab. kir. város rendőrkapitányságának 67bJ/1891. számú kőrőzvényét másolatban nyomozás és intézkedés végett oly felhívással közlöm, hogy annak eredményéről a polgármester közvetlenül, a községek elöljárói pedig az illetékes járási főszolgabíró utján hivatalomhoz jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1891. évi junius hó 30-án. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) 6783/1891. szám. Körözvény. Nagyszombati születésű 32 éves Mai-hala István, ügyvéd-irnok, ma 2000 frtnak ezresbankókbani elsikkasztása utón megszökött. Felkéretnek az összes tekintetes hazai hatóságok, hogy azt hatóságuk területén nyomozni, feltalálása esetén letartózlatni es a legközelebbi bíróságnak átadni szíveskedjék. Személyleírása a következő : termete magas, középerős: arcza kerek, himlőhelyes: szemei sötétek, szúró nyugtalan pillantással; orra tompa; szája rendes: haja sötétes, rövid sötét körszakáll visel: bajusza kicsiny szőke ; fogaj jók ; beszél magyarul, németül és tótul. Feltűnik különösen hetyke magaviselete által. Ruházata távozásakor ócska kék kabát és kemény fekete kalapból állott. Pozsony, 1891. junius hó 23-án. .1 rendőrkapitány. 654 1. K 189 lT Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m kir. honvédelmi miniszter urnák 2689/91. eln. szám alatt kelt körrendeletét másolatban oly utasítással közlöm, hogy azt a községi elöljárók által mozgósítás esetén követendő eljárás szabályozása iránt kiadott 5011/89. eln. számú „Utasítás"-nál előjegyezze. Nyíregyháza, 1891. junius 30. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) M. kir. honvédelmi miniszter. 2689/eln. sz. Szabolcsvármegye közönségének. A folyó évi 2821/V1II. számú rendeletem kapcsán és vonatkozással a védtörvény végrehajtására vonatkozó utasítás II. rész 122. lapján foglalt utasítások 24. pontja és a közös hadseregre vonatkozó 111. rész 30. ij-nak 6-ik pontjára, miheztartás végett figyelmeztetem a vármegye (város) közönségét, hogy mozgósítás esetén a bevonuló legénység „menetutalvánnyal" csak akkor látandó el, ha az illető a bevonulásra a gőzhajót használja. Ezen „Menetutalvány" gyanánt az 1889. évi 5011 eln. szánni „Utasítás a községi elöljárók kötelességeire nézve stb." czimü füzet 1-sö mellékletét képező mintaszerint kiadott,jelenleg készletben levő „Utalványok" használandók azon módosítással, hogy a szöveg első sorában a „vasuli" szó törlendő. A védtörvény utasítás III. részében (a hadsereg részére) foglalt 20. minta szerint szerkesztendő „menetutalványok* csak akkor lesznek használandók, ha már az előbb említett „utalványokkészlete elfogyott. Jelen rendeletem az „utasilás a községi elöljárók és az Utasítás a járási tisztviselők kötelességeire nézve stb." czimü füzetek 6. illetőleg 7. §-nál egyelőre előjegyzendő és azok helyesbítése iránt később fogok rendelkezni. Budapest, 1891. junius 14. Fejérváry s. k. honvédelmi miniszter. Folvtutiíoii ii iiii-llotcii.