Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-19 / 16. szám

N y í R V I D É K". Talán ez az utolsó szervezeti szabályrendelet, melyet önállóan, mindé i felülről .jött beleavatkozás nélkül alkot magának Nyíregyháza. Az egész ország hangzik a közigazgatás államosítása iránt megindított mozgalom okozta vihartól, s legilletékesebb tényezők nyilatkozatai szerint a községek kormányzatában is nagy változtatások várhatók már a legközelebbi jövőben. Nagyon kétséges tehát, hogy ezen mindent államosítani akaró áramlat hagy-e fenn a községek birtokában annyi jogot, hogy közvetlen belügyeiket továbbra is teljesen függetlenül, önmaguk alkotta szabályrendeletekkel intézhetik? Ehhez majdan alig lesz jogunk birálatos észrevételeinket fűzni. Külöuben is még ha fennhagyatnék is a községek e joga, több mint bizonyos, hogy lényegesen megnyirbálva s jelenlegi széles körét szűkebbre szorítva adatik az meg. Tehát nem birand azzal a nagy fontossággal, mit még ez idő szerint a község egész háztartását és belügyeit minden lényegesebb korlátok nélkül való független intézhetése ad meg. Nem ok nélkül tekintjük ennélfogva a most alkotandó városi szervezeti szabályrendeletet a mult idők szabadsága — ugy lehet — utolsó nyilatkozásának. Es ezzel, a mult idők iránt érzett kegyelet folytán csak nyer fontosságában. Immár kezünkben van a szervezkedési bizottság javaslata, mely elbírálás végett f. hó 22 én lesz a képviseleti közgyűlés elé terjesztve. A idő rövidsége, valamint más nyilvánvaló okoknál fogva azonban ez idő szerint még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy e javaslatra vonatkozólag már ezúttal megtehetnénk a részletes megjegyzéseinket. Tartózkodnunk kell ettől másrészről azért is, mivel a képviseletnek ez ügyre vonatkozólag egyáltalán nem akarunk prejudikálni. I)e örömmel konstatáljuk, miszerint az uj szervezeti szabályrendelet tervezpt minden ujabb intézkedése és módosítása jobban siinu! a közérdek kielégítéséhez, semhogy azok bármely részről is kifogásolhatók lennének. Az egész tervezetben három vezér-fonal vonul keresztül, mely összhangban a közigazgatás általános főfeladataival és kellékeivel, megnyugtató haladást jelez az eddig érvényben volt szervezeti szabályrendelet határozatlanságaival szemben A legelső és legfontosabb vezéreszme, mely első tekintetre önkéntelenül szembe tűnik, a főbb hivatalok, valamint a kezelő és segéd-személyzet munkakörének precisebb szabályozása, a hivatalok természetszerű feladatainak csoportosítása. Az önkormányzati szervezetnek leglényegesebb fogyatkozása gyanánt az ellenkező i ramlat hívei által épen az volt odaállítva, hogy gyakran kicsinyes vagy személyi érdekekből a munkakörök akként szabatnak ki, hogy az egyöntetű működés csaknem lelietetlcnittetik, s a feladatuk összeütközése áll elő, s ez a jó közigazgatás kellékeinek egyáltalában nem felelhet meg. A midőn tehát az uj szervezeti szabályzat ezen intentióját jelezzük, az ezt alkotó bizottság lelkiismeretes és szakavatott működéséről aduuk számot. t'ő kellék gyanánt van továbbá az egyes hivatalok betöltésénél kitűzve, hogy minden egyes állás A „NYÍRVIDÉK TÁRCZÁJA^ Gróf Széchenyi István emlékezete. A nyíregyházai kereskedő ifjak euylete által ápril lió 8-An megtartott emlé^-Unnepélyeu felolvaatt: Taro«ali De»s5. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim! A nyíregyházai kereskedő ifjak egylete a szokásos kegyelettel gyújtja meg minden év ápril 8 áu az emlékezet fáklya világát. E nap a legnagyobb magyar, Széchenyi István gróf halálának évfordulója. Hogy ki volt Széchenyi 8 miért gyászolja őt a magyar társadalom, külöuösen pedig a magyar kereskedelem, azt az évek hosszú során át eddig megtartott emlék ünuepélyeken nálamnál hivatottabb egyének elmoudták már. Eugein ért a szerencse, hogy a mai emlék ünnepélyen Széchenyiről a legnagyobb magyarról megemlékezzem; eugedjék meg tehát, nekem tisztelt hallgatóim, hogy ez alkalommal ne a uagy reformer Széchenyiről szófiou a megemlékezés, de a döblingi kedélybeteg Széchenyiről; ismerjék meg őt a nagy martyrt beteg kedély állapotában is. — Ott kezdem tehát, ahol Széchenyinek a nagy államférfiuuak működése megszűnik; bár kevés ami ezen idő ós a döblingi őrültek háza között lefolyt, mégis tökéletesen elég, hogy a legerősebb kedélyt is megrázkódtassa. — Két derék hazánkfia jegyezte föl emlékezetes pillanatait ezen átmenetnek : Kemény Zsig mond báró és dr. Bilogh Pál, a gróf régi házi orvosa és barátja. Tudjuk, hogy a minisztériumot 1848. szeptember uapjaiban a forradalmi politika és annak merész hívei uralták, mely minisztériumnak — bár akarata ellenére — Széchenyi is tagja volt. Abban az időben találkozott báró Kemény Zsigmond egyik barátjánál Széchenyivel és a következőket írja róla : — „Széchenyi izgatottan beszélte el, hogyan jár el majd Kossuth, hogy Budavárának egy várat lan megrohanás által birtokába jusson ; vagy miut ő magát kifejezte, hogy a várat a nemzet részére megmentse, ezért keresi is a vele való összekoczczauást. Háromezer darab brüsseli fegyvert tart elrejtve, — mondá mindig hozzáértő és teljesen qualificált egyén által foglaltassék el. Ha valahol, ugy erre nálunk különösen nagy szükség van, hogy a városi hivatalok ne tekintessenek menedéknek, hová végszükség esetén lehet folyamodni, tekintet nélkül arra, hogy előtanulmányai, vagy foglalkozása annak sikeres viteléhez megadhatná a kellő garantiát. A jó közigazgatáshoz némi elméleti ismeretek okvetlenül szükségesek. A gyakorlat annak gépies vezetésére képesít csupán, s ez csak eszköze lehet helyesen az előbbinek. E czélból tetemesebb fizetés javítások vannak proponálva, kiterjesztve azt ugy a főbb hivatalok, valamint a kezelő és segéd-személyzetre is. A képviselet még az 1891 -ik évi költségelőirányzat tárgyalása alkalmával szavazott megeczélra 4806 frt 50 krt, mely az összes tiszti és szegődvényesek fizetése 10%-áuak felel meg. Az eddig érvényben volt szervezet szerint ugyanis ezen fizetések összege 4860 frt 50 krt tett ki. A szervezkedési bizottság azonban propositiójában a képviselet által fölajánlott összeget tel jes mértékben nem osztja meg, hanem fizetés javításokra CiUpán 3781 frtot vesz föl, s igy e czimen 1024 frt 50 kr megtakarítás mutatkozik, bár ez, daczára városunk anyagi erejét nagy mértékben igénybe vett jelentékeny befektetéseknek, indokolva egyáltalában nincs. Végül az ügykörök megfelelőbb elosztása és kijelölése szempontjából, további a teendők szabatosabb és egyöntetűbb ellátása czéljából egyes hivatalok megszüntetése és ujak szervezése javasoltatik a bizottság által. Megszüntetendőnek nyilváníttatott pl. az adóügyi számvevő és birtok nyilvántartási állás, mely a városi adóhivatalnak évről-évre bővülő munka köréből kifolyólag két számtiszttel helyotesittetnék, kik egyúttal az adóhivatal többi teendőinek ellátására is hivatva volnának. Egyébiránt a szervezeti szabályrendelet kilátásba helyezett módosításairól és javításáról következőkben adhatunk számot: A képviseletre vonatkozó rész egészen kiliagyandónak, a tanács és árvaszék ügykörét tárgyazó j rész pedig, amennyiben az erre vonatkozó törvényeknek mindenben megfelel és megváltoztatásukra I ok nincs, egészben megliagyandónak javasoltatik A polgármester jogai pedig annyiban bővülnek, hogy i az eddig engedélyezett 20 frt rendkívüli kiadások j tételéből való kiutalliatása 50 frtra emeltetik fel, j személyes felelősségének kikötésével Szerencsésen oldja meg továbbá az uj tervezet a polgármester helyettesítésének kérdését. Eddig ugyanis a képviseleti és tanácsüléseken való eluökléseti kivül minden jogaiban rendszerinti helyettese a főjegyző volt, mig e/után a tanácsban is a f-ijegyző fog elnökölni, mely módosítás méltányolható czélszerüségi indokok alapjáu helyesnek mondható Lényeges változáson megy keresztül a kapitányi hivatali Eddig a katonai és népfelkelési nyilvántartás a főkapitány ressortjába osztatott, inig a többi katonai ügyeket az első közigazgatási tanácsos lattá el. Az uj javaslat szerint pedig az összes katonai ügyek, tehát a népfelkelési nyilvántartás is az első közigazgatási tanácsos teendői nagyobb izgatottsággal — melyeket bár az államköltségen hozatott, nem juttatta mégsem azoknak kezeihez, akik részére hozatva lettek. A fóherczeg nádor ugyan az egész tervbe bele van avatva, de fél az elhatározó lépést megtenni." Mialatt Széchenyi a történteket elbeszélte, izgatottsága nőttöu nőtt. Kezein az erek egész csomóvá dagadtak. Könnyekbe kitörve iizy kiáltott f 1: ..A csillagokban olvasok s vért, mindenütt csak vért látok! Testvér testvért, egyik törzs a másikat fogja liékithctctlen őrülettel lemészárolni. Kereszttel jelölik a felgyújtandó házakat. Pestet van veszve. Előrohanó tábor fogja mindazt elpusztítani, amit mi felépítettünk. Ah az én életem füstbe ment. Az égboltozaton véres betűkkel húzódik végig a Kossuth név — Isten ostora ez.'" — „Igyekeztem őt megnyugtatni, — beszéli báró Kemény — hogy a veszély nem oly rémítő, a milyennek ő látja; mindamellett kértük, hogy haladéktalanul menjen a nádorhoz őt felszólítandó a szükséges intézkedések megtételére. Este 9 órakor csakugyan befogatott és megígérte, hogy visszajövet beszól s az eredményről ertesiteni fog." Továhb mint 11 óráig várták őt barátai, de nem jött. Később — mint báró Kemény folytatólag beszéli — megtudta, hogy y

2l2-kor ért haza és az éjjet a legnagyobb izgatottságban ébren töltötte. A nádor nem értett egyet az ő nézeteivel. Báró Kemény másnap sem találkozott vele, s ezután Bécsbe utazott, hol 48 óra után megtudta, hogy Széchenyi is Bécsbeu van, de — őrülten. Körülbelől azon napokban. a melyekről báró Kemény itt föntebb megemlékezett Széchenyi magához hivatta dr. Balogh Pált. I/.gatott, gyors léptekkel mérte végig a gróf párszor a szobát, fejét és ökölre szorított kezeit gyakran a falhoz ütve, ugy látszott ki akar az ablakon ugrani. Dr. Baloghuak nagy nehezen sikerült, őt rábeszélni, hogy Pestet elhagyva Bécsbe menjen, sőt azon kérésébe is beleegyezett, hogy őt Bécsbe kisérhesse. Kényelmetlen ut volt közzé soroztatik s ezzel a katonai nyilvántartás, mint külön hivatal meg fog szüu íi. Ehelyett a fikapitányi hivatal részére fenntartatik az állategészségügy teljesen, továbbá a dohány jövedék és kövezet vám feletti télügyelet joga. Hasonló szabályozásban részesül a közigazgatási tanácsosi és tanügyi tanácsosi ügykör, melyek eddig csodálatos módon voltak összezavarva. Az első vezette ugyanis a belgazdaságot a katonai sorozási ügyek mellett, a tanügyi tanácsos pedig a külgazdaságot és ismét az előbbihez volt osztva a szegényügy Az uj szabályrendelet értelmében ez éppen megfordítva lesz. Üdvös újítás tapasztalható az árvagyám működési körének kijelölésénél is, kitől az árvapénztár — mely tulajdonképeni hivatásának kellő mértékben való gyakorlásában gátolá — elvétetik s ez is a házi pénztároshoz lesz utasítva, aki azonban a pénztári könyvek vezetésére természetszerűleg nem lesz kötelezve, hanem e czélból egy második számtiszti állás rendszeresictetik, s ez egyszersmind a gyátnpénztári ellenőri állás megszüntetését fogja eredményezni, teendője a házi pénztári ellenőrével egybe olvadván. Kgvebekben pedig a házi pénztár szervezete marad. A megszaporodott számvevői ügykör azonban az eddigi létszám mellett nem részesülne kellő ellatásban, ha a módosított szervezeti szabályreu delet nem állítana fel alszámvevői állást, s ijy e hivatal ily szervezet mellett kétségtelenül teljesen megolliatja nehéz feladatát. A közegészségügy érdekében továbbá még egy alorvosi állás rendszeresítése van tervbe véve. A h írom orvos működése pedig akként szab ílyoztatnék. hogy a várost három részre felosztva, egy kisebb rész adatnék a főorvos kezelése alá, aki azonfelül az egészen felügyeleti jogot gyakorol na, a két nagyobb részben aztán az alorvosoknak önálló működős adatik. Végül még egy igen czélszerü intézkedése emelendő ki az uj szervezetnek, s ez az, hogy a tanyákra a bábii teeeudők végzésére három bibát javasol választani. Körülbelől ezekben foglalhatók össze röviden a városi uj szervezeti szabályrendelet fontosabb módosításai. A t.-szabolcsi e. megye tavaszi közgyűlése. E folyó hó 14. uapjára kitűzött, közigazgatási és törvényszéki gyűlését a f.-szabolcsi ev. ref. e. megye a megjelenteknek meleg érdeklődésevei es részvétével tar tolla meg ez üttal is. Espere- űr szép és szivet lelket meginditó imájának elmondása utáu pontban 9 órakor nyílt meg a gyűlés az ó és a világi gonduok Gencsy Albert Ur elnöklete alatt. A/, cgyhízmegyei tisz:viselők kettő kivételével miud jelen voltak, lelkészek, tanítók szép számmal, közöuség is meglehetősen Ott láttuk a kir. tanfelügyelő urat is. A tárgyalás az e-peresi jelentéssel kezdődött, mely a mult gyűlés óta elnökileg végzett ügyek mikénti elintézését tartalmazza. Ez a szokásos módon ludoiuásul vetetett s minden pontjaiban helybeuhagvatott. Ezután az e. megyei szabályrendeletek értelmében az egye* küldöttségek által végzett munkálatok leltek tárgyalás alá véve, melyek kö/.ül kiemelendő <i geszterédi ügy. Itt ugyauis az e. inegye még a 70-es évek elején az addigi lelkészi cs tanítói hivatal helyeit elökönyörgői állást rendszeresített, mivel a két állás a jövedelem elapidása folytán tovább nem volt feutartható. Most már, Fol.vtHti'iHii ii melléit leteli. ez, ugy a ha/.afias és a grófou szeretettel csüggő orvosnak, mint magának a grófnak is; sót utóbbinak még borzasztóbb. Vörösvárra érve, Széchenyi kiszált a kocsiból s egyszerre futásnak eredt a mezőkön keresztül, még pedig oly gyorsasággal, hogy kísérete alig volt őt képes utólérui. Sok rábeszéléssel végre megnyugtatták s ugy folytathatták az utat. Később észrevett Balogh egy tőrt a grófuál, melyet elrejtve tartott. Baloghnak minden könyörgése hasztalan volt, hogy a tőrt adja át neki; de megígérte, hogy nem használja öumaga ellen. Utazás közben igen nyugtalan volt Széchenyi és sokat beszélt, el életéből. Esztergomban ebéd közbeu látszólag egész nyugodtan hagyta el az asztalt, azon megjegyzéssel, hogy mindjárt visszajön. De uem jött és Balogh sietett őt felkeresni. Meg is találta a fasorban, hol kocsijai állottak. A komornyik itt elmondta az orvosnak, hogy a gróf egy revolvert vett ki a kocsiból, a tnelylyel megakarta magát lőni, de — nehezen bár — sikerült őt e tettől visszatartani. Hogy Balogh dr. szórakoztassa a grófot, elment vele sétálni. Egyszerre Széchenyi elrohan, a Duna felé veszi útját, eléri a hajóhidat és a habok köz/.é veti magát. . . . Szerencse, ép Bécs felől hajó jött lefele, egy csolnakot rögtöu vízre bocsátottak és igy kihalászták a grófot. Mi sem jellemzi Széchenyi zavart állapotát találóbban mint az a megjegyzés, melyet e szomorú eset utáni átöltözésuél tett. — .Micsoda őrültséget követtem el ismét, — moudá — mintha ezeu emberek nem tudnák, hogy milyen ügyes üszó vagyok." Az esztergoramegyei alispán és a magas papság felszólították Széchenyit, hogy maradjon ott és a/, éjszakát töltse a primási palotábau; látszólag bele is egyezett, de amint, od i ért, nyugtalankodni kezdett s a tovább utazást kívánta. Győrött találkozott nejével, ki elakarta ót Bécsbe kisérni, de a gróf nem egyezett bele. Mo-tonyig ínég tűrhetően folyt az üt, a gróf uyugtalan volt ugyan eddig is; de ujabb rohamok uem mutatkoztak rajta. Amint