Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-04 / 1. szám

,.ÍN V I lí V I> t-i K. A/, irodán kívüli munkákért minden megkezdett nap utan 10 ftt személyi illeték jár. Részletesebb írásbeli értesítésekért félívenként 5 frt díj fizetendő. Az intézet igazgatósága által megbízott szakközeg munkálatának, vizsgálatának, illetve kísérletének végered­ményét tartalmazó rövid írásbeli értesítést, illetve szak­véleményt ad, melyet a múzeum főigazgatója láttamoz. Ily vélemény alapján azonban sem az intézet, sem az intézetnek szakközegei anyagi felelősséggel nem tartoznak. A munkálatok, vizsgálatok, illetve kísérletek tárgya és eredménye általában közzé is tehető. Ha a telexeknek titokban tartását kívánja, ezt előre ki kell jelenteni, a midőn kívánságának teljesíthetősége fölött az igazgatóság határoz. A ki az intézettel kísérleteket vagy vizsgálatokat kíván végeztetni, illetve annak közvetítésével szakvéleményt akar, ebbeli szándékát az igazgatóságnak írásban vagy szóval bejelenii. annak részletes közlésével, hogy a kísérlet, vizsgálat, illetve szakvélemény mire vonatkozzék és titok­ban tartassék-e. A megbízásnak elfogadása esetén a közelebbi részleteket a fél a megbízandó szakértővel egyetértőleg állapítja meg. I la az intézet a megbízatást bármely okból nem fogadja el, erről az illető lelet, esetleg az indokok megemlítésével értesiti. Az intézet a következő műszaki kérdésekben ad szakvéleményt és szaktanácsokat és végez vizsgálatokat: 1. .1 chémiai iparok köréből. Az intézel szakvéleményt ad és szaktanácscsal szolgál, illetve kísérleteket és kutatásokat végez: nyersanyagoknak bizonyos gyártmányok készítésére való használhatóságára-, gyártási eljárások módosítására-, a gyártási eljárásokban mutatkozó fogyatkozások okának kipuhatolására és ezek mellőzésére-, készülékek, gépek és berendezési tárgyakra és ezek beszerzésére nézve. Elvállal technikai víz-, szén- és gázelemzésekel, valamint egyéb technikai elemzéseket, a mennyiben a következő ipari készítményekre és anyagokra vonatkoznak : a) üveg, agyag, mész, gipsz, ezément, mesterséges kövek, mázak, zománezok, kerámiai tárgyak, ásványi festé­kek és egyéb anorganikus készítmények; h) a fonal és kelnie festéséhez, színnyomásához és kikészítéséhez használt páczok. rögzítő szerek, apreláln anyagok, anorganikus festékek és organikus festő anyagok; bőrkikészítő anyagok; szén, fa, petróleum, ozokeril slb. lepárlásának termékei; zsír, olaj. gyertya, szappan, kenő­csök stb.; szesz, sör, keinényilő és keménvitőezukor. szörp és dextrin. II. A- elektrotrrhnika és fizika köréből. Az intézet szakvéleményt ad és szaktanácsba! szolgál, illetve kísérleteket végez az elektrotechnikai rzélokra való anyagok, készülékek, műszerek és elektrotechnikai beren­dezésekre nézve; elvállalja dinamo-elektromos gépek munkafogyasztásának és munkabírásúnak megállapítását; . világításra, munkaátvitelre és elektrometallogiai czélokra való telepek és berendezések megvizsgálását é- ilyenek terveinek megbirálását: ív- é.« izzólámpák világító erejének, 'áramerősségének és feszültségének meghatározását, nuró­és ellenőrző készülékek, szabályozók, akkumulátorok. : galván-elemek, vezető- és szigetelő-anyagok, valamint villámhárító berendezések megvizsgálását: továbbá bdhiii­rők, -íatuuimnéterek,' niaitooneterck. áhMoid-barornétérek, ' higrométerek, fotométerek megvizsgálását: i testek sűrü­ségére vonatkozó kísérletek végzését. lencsék góczlávolának mérését és mindennemű fényforrás (gáz, petróleum s||>.) fényerősségének meghatározását. III. A fai/tar köréből. Az intézet szakvéleményt és szaktanácsot ad, illetve kísérleteket és vizsgálatokat végez a faanyagok használ­hatóságára, egészségi állapotára és földolgozására, a fa­iparban használt kötőanyagok és kikészítő anyagok (páczok stb.) minőségére és használására, faiparban használt szer­számok és szerszámgépek beszerzésére, megválasztására, használhatóságára és munkafogy asztá-sára nézve: elvállalja szárító-, kilúgozó-, gőzölő-, impregnáló- és mindennemű .faipari telepek, gyárak és műhelyek terveinek, berendezé­sének és fölszerelésének megvizsgálását és megbirálását.') 3) Ezen gyárak és műhelyek a kövi-tkezók : lllrészmalmok, épület- és butoraBztalos-teltpek, bordó-, kocsi-, parkét-, lőrék-, hajlított fabútor-, furnir-, lyukasztott és furnir-íllés-, talpkéreg­tisztitó- és erjesztő forgács-, különböző forgács- vagy szilánk-, gyufaszálka-, esztergályozott árú- (f.pipik, szipkák, pipaszírak séta- és esernyő-botok, gyerrni k-játékok), faczipó-, kaptafa-, puska­tus , kttlló-, zsindely-, faszög-, kef fa-, lad*-, tapamut-, parafa-ip rí-, cie.lulóze- stb. gyárak; fahulladékot feldolgozó gyárak, kosirfon.i­telepek stb. A „NY1RV1DÉK TÁRCZÁJA * Leszállt az este félhomálya Leszállt az este félhomálya, Elérkezett a pillanat — — — 0 mennyit élt m at c néhány Hideg, fogyasztó p rcz alatti Ugy elszorult a szivem akkor, Azt hittem összeroak.idok, — Midón egy pillanatbau >-vzat Kinzó g)önyört és bánatot. Nem is tudom miról beszéltem, T^Un te m"K mm érth ;téd, S sajnáltad a fiút magadban, Ki elvesztette ép észét . . . Anuyit te mondtam búcsuzóul : isten veled I ikteu veled I Csak ujy siettem messze, messzn... Ne lassa senki könnyemet. Macsolai Barna. Az utolsó Szilveszter-éj. (Novelette.) Irta: Porcaalmy Gyula Szomorú történet, amit most elbeszélni fogok, olyan szomorú, mint az esztendő utolsó napja, melyen történt Azért nevezem szomorúnak ezt a napot, mert egye­síti magában egy egész év szenvedéseit. Nincs, kit egy egész éven át csupán öröm éljen. Ha elhagy bennünket kedvesünk, legyen bár méltó, vagy méltatlan reá, mégis tájóau gondolunk vissza rá. Épen igy vagyunk a felő lünk letűnő évvel: gyászoljuk azt utolsó napján örömei­ért és fájdalmaiért egyaránt. Valami megható vau az év letűnő utolsó napjában, melyet az ember múltjának szentel. Mintegy átvonul lel kén a lefolyt év minden eseménye: siratja annak elmúlt végre útmutatással szolgál a faipar, nevezetesen a bútor-, épületasztalosság és kocsigyártás körébe tartozó szerkezeti rajzok készítésére. IV. A fémipar köréből. Az intézet szakvéleményt és szaktanácsot ad, illetve kísérleteket és vizsgálatokat végez vas- és fémipari anyagok műszaki, chémiai és fizikai tulajdonságaira, fémek és öntvények csiszolására, fényezésére, forrasztására, lemeze­lésére, galván úton való bevonására, oxidálására, festésére, zománezozására slb. nézve; lovábbá vízvezetékek, fürdők, closettek, pissoirok, gázvezetékek, fűtő- és szellőző be­rendezések, kályhák, központi fűtő- és szellőző berende­zések, kisebb vasszerkezetek, épület-és műlakatos munkák, bádogos munkák szerkezetére és készítésére nézve; továbbá elvállalja ilyenek töveinek megbirálását és a felsorolt berendezések megvizsgálását; végre szaktanácsot ad fém­munkáló gépek használhatóságára, beszerzésére és meg­választására nézve és útmutatással szolgál a fémipar körébe tartozó szerkeszti rajzok és tervek készítésére. V. A gépészet köréből. Az intézet szakvéleményt és szaktanácsot ad, illetve kísérleteket és vizsgálatokat végez gőzkazánok, gőzgépek, mindenféle motorok, munkagépek és eszközök, valamint mindenféle gép- és gyárüzemi kellékek beszerzésére, használhatóságára és minőségére nézve; továbbá elvállalja gyár- és ipartelepek terveinek, berendezéseinek és felszere­léseinek megvizsgálását és megbirálását; végül útmutatás­sal szolgál szerkezeti rajzok és tervek készítésére. VI. A ~ rjit légiét kmrbiil. Az intézet szakvéleményt és szaktanácsot ad kő­míves-, kőfaragó- és ácsmunkák, alapozások, egyszerűbb vasszerkezetek és mindenféle épület fölszerelésekre nézve s útmutatással szolgál gyári épületek elrendezésére és be­oszlására. Nyíregyháza 1891-ben. Nevezetes lesz és kiváló az 1891-ik esztendő Nyíregyháza város történetében. Föl fog jegyeztetni a város történetének évkönyveiben, hogy ebben az esztendőben két nagy fontosságú alkotása e városnak nyert megvalósulást: a tőrvényszéki palota a fogház épíllettel és a nagy lovas-laktanya. Ebben az esztendőben kezdik meg a vármegyei székház építését s ezzel együtt átköl­tözik a város városházául épült pilótájába. KI is fér kényelmesen egyik szárnyában az épületnek ; a másik fele jó lesz majd a pénzügyigazgatóságnak, kir. adóhivatalnak s ha még elférne benne, p>stának. távírdán&k. Nagy kényelmére lenne ez a centrali­záció a közönségnek. Fölszabadul a mostani börtön épület is. Pompás és értékes hely; tah 1' gber-esebb a város egész területen Hivptal atalos közvélemény megállapodott mar alib t hogy ezen a helycu egy nagyobb szabású \áro 3i hotelnek, kávéházzal, ét­termekkel és — színházi helyiséggel kell létesülni. Es végre ebben az esztendőben általános tiszt­újítás is lesz a városnál Bizonyára igazunk vau abban, hogy nagyon nevezetes lesz ez az 18U1 iki esztendő Nyíregyháza városára nézve A nagy kaszárnya egymillió forintos vállal Lozás; több mint kétszázezer forintba kerül a törvénykezési palota s a börtön; a vármegyei szék­ház építésére is nevezetes áldozatot ad a város; a restauráció, hogy mit hoz ránk. hogy mibe kerül vagy micsoda nyereség lesz rajta — még nem tudjuk. Elegendő feladatok ezek okvetlenül egy eszten­dőre, különösen, ha meggondoljuk, hogy vannak tartozékaik is. A törvénykezési palota és a fogház immár caknem egészen készen állnak. A nagy lovas­örömeit vagy pedig az átélt keserűségek sajtolják ki sze­meiből a szenvedések könnyeit. Nincs, ki e napon magába ne térne s ne szentelne egy pillanatot, vagy egy gondolatot emlékének, mert az elmúló év jellemében látja ki-ki a saját — jövőjét. Az évek egymásután tűnnek el, hogy soha többé vissza ne térjenek, hanem utat nyissanak a jövőnek. Igy múlnak, igy halnak el emlékeink is az idők folyamán, hogy másoknak adjanak helyett. Ebben vau kifejezve a mult necrologja. * * * Az 188* óv utolsó napján, Szilveszter éjeién nagy társaság volt együtt K . . . . falva egyik vendégszerető uri házánál: Galambossy Jenőéknél; mondhatni, hogy együtt volt az egész vidék intelligentiája. Derék öreg urak, táblabírói alakok a régi jó idők­ből, derék magyar nők, szép leányok és deli fiatal embe­rekben nem volt hiány. A gazdag lakoma után a mindig teritett asztalok­nál vig játékok között töltötték az időt. Az öregek kár­tyáztak, sakkoztak, az asszonyok beszélgettek, a fiatalok dióra kártyáztak, vagy ólmot öntöttek s jókat nevettek az előállott furcsa ólomalakokon. Galambossy és családja a megtestesült szeretetre­méltóság volt, de különösen kedves és elragadó volt ezen estén a család legszebb éke, az aranyszőke liaju, nefelets­kék szemű Jolánka, Galambossy egyetlen leánykája, a leánykor legszebb virágában. A társaság egyik tagja, egy közép termetű szép barna fiatal ember Ilalomfi Jenő forgolódott leginkább a kedves házikisasszony körül s hogy nem eredménytelenül, leginkább arra vallott az, hogy a leányka, bár minden-' kihez egyforma szives volt, őt tünteté ki leginkább. lakianyának is készen kell lenni az őszre s az építési költség fedezve van a pesti kereskedelmi banknál, mely ez építkezésekre kölcsönt adott. A mi feladatunk az, hogy c befektetéseinket, melyeket hitelművelettel kellett effektuilnu ik, a magunk javára mentül jobban értékesítsük. A törvényszékié és börtönre nézve a kérdés­nek ez az oldala azon fordul meg, hogy mikepen tudja majd a város a fölszabadult helyiségeket értékesíteni. Ei e tekintetben a mostani börtön­épület fölhasználására esik a súlypont. Annyi bizonyos, hogy mostani állapotában az az épület ott meg nem maradhat. Mert azt a terü­letet a városnak a lehetőség szerint ki kell hasz­nálnia. öt esztendőre kamat nélkül adott kétszáz­ezer forintnak a tisztességes jövedelmét jó részben e telekből kell a városnak megkeresnie! Mint már emiitettük, egy nagy városi hotel helyéül van kiszemelve ez a terület. Nincsen mit várakozni ennek létesítésével Pár hét múlva ki­költöztetik onnan a rabokat, felszabadul az épület. Es akkor legelőbb is nem foltozgató kőmiveseknek, de csákányos napszámosoknak kell elfoglalni ezt az épületet, hogy romjain egy díszes vendéglő s benne színház emelkedhessék. Egész biztosan számithat rá a város, hogy a befektetendő ősszeg meghozza tisztességes kam.ttját s ez az egyetlen mód arra, hogy a börtönépület fölszabadítása kárpótlást képez­zen ránk nézve az államnak öt esztendőre kamat nélkül adott kétszázezer forintért. A börtönépületet egy pár ezer forintba kerülő átalakítás nélkül úgy se tudnáuk értékesíteni. De ezért az egynéhány ezer forintért is kár lenne, mikor úgyis nein lehet messzire elodázni egy tisztességes városi hotel és színház építésének a kérdését. Ez építkezés sürgőssége mellett szól az a körülmény is, hogy a nagy lovas laktanyának október hó végéig el kell készülnie s még talán ez évben bele költözik abba egy ezred huszárság, melynek tisztikara nagyban hozzá fog járulni városunk tár­sadalmi és nyilvános életének élénkítéséhez. A vármegyei székház építésének a kérdése szintén ez évben fog megvalósíttatni. Nincs legalább semmi ok rá, hogy kételkedjünk benne, miszerint az építést a tavaszszal megkezdik. Eg} etlen egy i ehézséget látunk azonban, s minthogy nincs tudo­másunk róla, hogy ennek elhárítása tekintetében valumelyes intézkedés tétetett volna, szükségesnek tartjuk azt e helyen fölemlíteni. Nevezetesen: hol fognak elhelyeztetni a városi hivatalok az idő alatt, mig a városháza mostani helyén a vármegyei székház megépül, vagy legalább i* addig, mig a törvényszék uj palotájába átköltöz­lietik, állván köztudomás szerint a dolgok úgy, hogy a vármegyei székház építését megkezdik a tavaszou, a törvényszéki palota pedig csak junius—juüusban lesz elfoglalható Lehet, lio^y az illetékes tényezők lisztaban vannak már ezzel a kérdéssel, minthogy azonban a nyilvánosságra e tekintetben semmi sem került és nagyon sokan vannak, akiket e/. a kérdés érdekel, inert miatta a vármegyei székház építését elodázva látni nem szeretnék: jogosultnak látjuk az aggodalom fölmerülését. Van még egy nagy feladata városunkra nézve az ÍH'J 1-iki esztendőnek. Nem is említettük idáig, inert egy egészen uj feladat megvalósításáról van szó, melynek terve most pattant csak ki, a legutóbbi Kolytiitáput a im-llólí let»u. Pedig volt, ki a leáuyka minden szavát, minden moz­dulatát figyelemmel kisérte; az látva a leányka vonzó­dást barátja Halonifi iránt, szótlanul, bánatos arczczal ült fotelében, szemeivel mindig a leánykát kisérve. A fiatal ember Daruváry Kálmán volt, a szomszéd N . . . . házáról, családját a Galambossy családdal régi ösmtretség fűzte össze. Ilalomfi és Daruváry a legbensőbb baráti viszony­ban éltek, mondhatni testvérként szerették egymást. Még Ízlésükben is megegyeztek, amennyiben mindketten imá­dással csüngtek a szép Galambossy Jolánkáu. Mindketten megkérték a leányt, ez azért m m oko­zott köztük háborúságot. A mai nap volt hivatva dön­teni sorsuk felett : egvikőjüket szerencsével hagyja el az ó-óv, mig a másikat. . . . Mint a leány viselkulétélől lehetett következtetni a Ilalomfi javára dőlt el a választás. Ezt sejtette Daru­váry, ezért lett oly szomorú. Szomorúsága okát gyaní­totta Ilalomfi és Jolánka is, a mulatsághoz serkeuteui kezdték, de hasztalau. Az idő gyorsan telt, alig egy órai idő volt hátra még az óévből; a társaság együtt akarta raegérui az újévet­A családfő félre szólította llalomfit s szobájába való távozásra kérte. Daruváry halott-halvány lett s erőtlenül tilt fote­lében. Távozó barátja az ó kétségbeesett tekiutetével találkozott, mikor Galambossyval távozott. Kevés idő múlva visszatért Galambossy Halomfival. Daruváry előtt elhomályosult a világ, mikor be­lépni látta őket; várta az Ítéletet az öreu <iíilmubossy ajkairól: miként mutatja be az llalomfit és Jolánkát, mint jegyeseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom