Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-02 / 9. szám

„IS V t K V I I> hossza körűlbelől 20 cm. A szár Átmérője öl iniliméternél kisebb uem lehet. A skála legfelsőbb vonása es a »zár vége közötti távolság, valamint a skála legalsóbb vonasa és a szár ak a lűrüségmérő testhez való forrasztási helye ' közötti távolság 10 mm.-uél kisebb nem lehet A beforrasztott h lméró skálája R. szerinti 10* tói -4- 30" u terjed I

1 és a hőmérő szára a 38—42 foknak megfelelő hoszszal bir. A sze-z fokozásánál legalább 50 cm. hosszú es 70 mm. tágas Uvegheuger használandó Ha a folyadék fe sziue két skála vonás közzé esnék, akkor a megfelelő két vonás közötti hézagnak fele az alsóbbik vonásnak ine^ felelő számhoz hozzáad indó. Egv ilyen felhézag a magas fokú szeszmérőnél 0 1%,, az alacsony fokúnál 0 25% A hitelesítői levélben világosan kiteendő, hogv a szeszmérő as 1888. XXIV. t. c/.. végrehajtása iránt kiadott pénz Qgymiuiszterí utasítás 16. § ábau foglalt határozatoknak megfelel. Minden hitelesített szeszméróhöz a hitelesítési levéleu kivül míg egy átszámítási könyvecske is ailaudö, melynek ára 60 kr. Ezen könyvecskének L, II és III. sz. táblázatai a sseszbeu foglalt alkohol mennyiség kiszámítására szükségesek. A régibb kiadású szesz átszámítási táblázat, mint a jel"u körülmények közt elégtelen, többé nem használható. A IV., V., VI. számú táblázatok nem annyira hivatalos, mint inkább gyakorlati czelra vannak hozzá kapcsolva a szesz, illetőleg az alkohol súlya és annak köbtartalma közötti vis/ony felvilágosítására, mely kérdés a ssesz üzletben a felek közt igen gyakran fel merül. A szeszm;rők hitelesítésére vouatkozó egyébb határozatok továbbra is érvényben maradnak. Budapesten, 1890. január hö 22 Baross, s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 1,193. K. 1890. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesteré nek és a községi elöljáróknak. Toluavármegye alispánjának 1,556/1890. számú nyomozó levele másolatban körözés, esetleg megfelelő intézkedés végett tudomására hozatik. Nyíregyházán, 1890. február 24-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Toluavármegye alispánjától. 1,556/1890. alisp. Valamennyi törvényhatóságnak. Neinetz János závodi illetőségű kováes, a péterváradi rendőr biztosság által 1889. évi julius hó 10-én igazolvány hiánya miatt kényszer uton illetőségi községébe utasíttatott, azonban haza mindez ideig nem tért s igazolvány nélkül csavarog. Vau szerencsém ennélfogva hivatalos tisitelettel megkeresni, a tek. társhatóságot, hogy nevezettet hatósága területéu nyomoztatni, s feltalálása esetóu illetőségi községébe tolonczoztatui szíveskedjék. Személyleirása: kora 42 év, termete magas, arcza gömbölyű, haja barna, szemei kékek, szája rendes, orra reudes, különös ismertető jele bal hüvelyk ujja hiányzik. Szegszárdon, 1890. február 1-én. Simoncsi.cs, alispán. 1,003. K. * , , . , -— Szabolcsvármegye alispánjától. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Kis-Küküllővármegye alispánjának 851/1890. számú körözvéuyét szabályszerű közhírré tétel, esetleg megfe elő intézkedés végett tudomására hozom. Nyíregyházán, 1890. február 24-éu. Miklós László, alispán. (Másolat.) Kis-Küküllővármegye alispánjától. Szám 851/1890. Az összes hazai törvényhatóságoknak. E vármegye hoss/.uaszői járás főszolgabirájáuak f. évi január hó 20-áu 2,972/1889. szátnu jelentése szeriut Zsidvei Wachsmau Katarina, ki 53 éves, termete közép, arcza hosszúkás, szeme kék, orra szabályos, fogai épek, haja fekete, öltözete egy báráuybórból festett mellény, egy kalmük szoknya és nyári kék ós fehér stráfos szoknya, uj fehér nép csizma (volt öltözve) Mult évi deczember hó 28 Au h.izulról elment és többé uem jött vissza. Euuek folytán fölkérem a tek. törvényhatóságot, hogy nevezettet hitósága területéu köröztetui és feltalálása esetében jegyzőkönyvileg kihallgatni s az eredményről eugem mielőbb értesíteni méltóztassék. Dicső-Szeutmárton. 1890 január hó 23 áu. H Gál Domokos, alispán. Szabolcs vár megye nlispánjátil. 1289

. K. 1890. A járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza varos polgármesterének és a községek elöljáróinak. Árvavármegye alispáujáuak 304/1890. szániu köriratát másolatban köröiés esetleg megfelelő intézkedés végett mellékelem. Nyíregyházán, 1890 évi február hó 25 én Miklós Lii«zló, alispán. (Másolat.) Árvavármegye alispáuja. 304. kg. szám. Szabolcsvárinegye tekintetes alispáni hivatalának. A mis kolczi közkórházban mult évi III. negyedében ápolt Oskvara Mihály magát a betegfelvételi jegyzőkönyvben Tármegyenkbeli Chir-ne községi ille'óségünek vallotta. Mintbogv azonban a megejtett nyomozásból kitűnt, hogy ezen állítása vulötUn, vau szorencsém hivatalos tisztelettel inegkere-ni. miszerint a nevezettet hatósága területen kinyomoit&tni, illetőségére uezve tüzetesen kihallgaltatui, ós az eredményről eugem miudeu esetben 30 utp alatt értesíteni >ziv, skedj-k. Alsó Kubin, 1890. jtuuár hó 25. Czihaghy, s k. alispán Szabolcs vár megye alisp injától. 473. K 189o. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszternek 1,601/1890 szám alatt kelt rendelete másolat bm a vármegye hivatalos közlöuye utján alkalmazkodás végett tudomására hozatik. Nyíregyházán, 1890. február hó 23-áu. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat a 472/1890. K. számhoz.) M. kir. belügyminiszter. 1,601/VII. szám. S'.nbolcsvármegye közöusége uek Nyíregyházán. Miután a .Hivatalos Rendőri Közlöny" előfizetési dijait az egyes je.yzőségek közvetlenül ide terjesztik föl, felhívom a vármegye közönségét, miszerint haladéktalanul és szigoruau intézkedjék, hogy az előfizetési dijak — az e tárgyban kiadott körrendeleteknek megfelelőleg — az alispáni hivatalnál gyűjtessenek össze s az előfizetők pontos névjegyzéke kíséretében az alispán által terjesztessenek fel. Budapesten, 1890 évi január hó 10-én. A miniszter meghagyásából: JekkelfaUisy, s. k. miniszteri tanácsos. 1342. K. Iö90 362. K. 1890. Szabolcsa irmegye alisp njától. Zemplén vármegye közönségének 712/89. Bgy. számú határozata szabályszerű közhírré tétel végett a járá-i föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak tudomására ho/.aiik. Nyíregyháza, 1890. evi február 25. Miklós Láezlo, alispán. (Másolat.) T. Zemplén vármegye bizottságának S.-A.Ujhelvben, 1889. dec/.ember hó 4-"én tartott közgyűléséből. 712/19,693. A marhahajtó utak kijelölésével megbízott küldöttség a kijelölendő marhahajtó utak tervezetét bemutatja. A bemutatott tervezet változatlanul elfogadtatván az abban kijelölt utak marhahajtó utakul megállapittattak s a kimutatás egy példánya a fóldmivelésügyi m. k minisztériumhoz fe.terjesztet ni, közhírré tétel végett a járási föszolgabiráknak kiadatni, a Zemplén hivatalos közlönyben közzététetui, Abauj, Torna, Sáros, Ung, Szabolcs és Borsod társtörvényhatöságoknak, az 1888. évi VII t. cz. 18. §-a alapján a IV ker. m. kir. csendőr parancsnokságnak ós a kerületi m. kir. állami állatorvosnak megküldetni határoztatott. Kelt mint fent. Jegyzette Somossy Sáudor tb. aljegyző, kiadta Viczmándy *. k. főjegyző. Marhahajtó utak kijelölése. Kijelölte egy bizottság, a mely állott a fójegysőből, Diószeghv Jáuos, F..rkas Lajos, Housch Dezsőből. Abaujvármegye felé: I. B. Keresztúr, Mád—Tállya—Szántó. II. OlaszLiszka—Erdőbénye Aranyos Encs felé (Ill-ad rendű vármegyei ut.) III. Vámosujfalu—Tolcsva—E. Horváti— Mogyoróska—Fony—Korlát (részben vicziuális részben Ill-ad r. vm ut.) IV. S.-Aljaujhely—Szerencs, Gesztely— Giga felé (állami ut.) V Bekecs, Megvasző—Szent-István Baksa—Szikszó (III. r. vm. ut.) VI S A.-Ujheíy Mikóháza—Pálháza Kassa felé (I. r. vm. ut.) VII. Széphalom—Regmecz, Káiinór, Kozma, Szilvásujfalu, Szaláncz felé (III. r. vm ut.) VIII. Mihályi Kázin-rí ut (III. r. vm. ut.) IX Gálszécs Ozar—Keresztúr—Szaláucz (IV. vm. ut.) X Gerenda, Gá'széci, Keleneuy, Kassa felé (áll. ut.) XI V. Csetnernye—Bánszka—R<uk Kassa felé (r. vm. ut.) Sárosvármegye felé: I. S. A.-Ujhelv—Gerenda (áll. ut.) Gerenda—Sz Polyánka—Varanuó, Ctemernye, Hauusfalva, Eperjes fele (r. vm. ut.) II Varaunó Csemeruye—Varannö—Ntgy Dobra—Stropkó Hvrauik (I. r. vm. ut.) Gácsország felé: I. Mező-Laborcz, Csertői, Jas» licska (I. r. vm. ut.) II. Mízó-Liborcz. Vidráuy, Pilóta, Oslavicza—Liszkó felé (I, r. vm. ut.) III Sztakisin NagyPolena, Orosz-ruszkó—Rosztoki—Baligrod felé (r. vm. ut.) Ungvármegye felé: I. Sztakcsiu—Ublya Bereztia fele (I r. vm. ut.) II Sztára, Izbugy.t, S/.trajnyáu Vinna felé (Községi ut.) III. Gerenda—Vásárhely—Nagy-Mihály—Ssobráucz Ungvár (áll. ut.) IV. Füzessér Losxtoméri ut, beleágazr?. a nagyszeretvai útba (viciuális ut.) II. Nagy-Mihály—Mocsár—Füzessér Putka Balyin—NagySzeretva Palicz Uugvár felé Butkáig vármegyei, onnan vicinális ut. VI. Vásárhely—Bánőcz—Dobróka—Deregnyó—Vaján Ungvár felé III r. vm. ut. VII. S A. Ujhely— K. Helmecz—Csap Ungvár felá( I r. vm. ut.) VIII. K. Helmecz—Lelesz—Nagy- Kapós Uugvár felé (III. v. ut.) Szabolcsváruiegye felé: I. Vásárhely—Mtlcz a—Abava— Szabulctvármegye alispánjától. A járási fó.-zolgabirákiiak, Nyíregyháza város poUár mesterének és a községek elöljáróinak. A geszterédí szülés/.iiói állomásra vonatkozó pályá zati hirdetményt közhírré tétel végett tudomására hozom Nyíregyháza. 1890. évi február hó 25. Miklós László, alispáu. 87/1890. Geszteréd község elöljáróitól. Pályázati hirdetmény. Geszteréd községben lemondás folytáu üresedésbe jött szülésznői állomásra alulirt elöljáróság pályázatot hndet. Választás határideje 1890. márczius hó 5-ik napja. Pályázni óhajtók oklevellei ellátott kérvényeiket a uagykállói járás főszolgabírói hivatalához adják be. Fizetés a község pénztárából évi 50 frt, továbbá minden egyes szülési eset utáu 1 frt ős egy keuyér vagy e helyett 50 krajczár. A szegényeket díj nélkül kezelni köteles. Ges/.téréd, 1890 "január 29. Holló Károly, Rácz Ferencz, körjegyző. föbiró. Ad. 626 Kórh. „ , . . • 1890 zabolcsvármegy* altspanjáttil. A járási föizolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Tekintettel arra, miszerint az egyes, külöuösen pedig kórházi ápoltak részére történő illetőségi ós vagyoni bizonyítvány kiállításánál több községi előljáró szabálytalan eljárása a felsőbb hatóságnak felesleges és szabályszerű eljárás mellett teljesen elkerülhető munkát okoz. ennek megkímélése tekintetéből elrendelem, miszerint az egyes, különösen pedig a kórházi ápoltak részére történő illetőségi és vagyoni bizouyitváuy kiállításánál uem csak az ápolt illetősége és vagyoni viszonyai, de az 1875. évi III. t. cz. 1-ső § áuak a) b) c) poutjaibau felsorolt érette fizetni köteles rokonak, esetleg a d) pout értelmében közvetlen a kórházba jutás előtti gazdának, vagy munkaadónak vagyoui állapota az ingó és ingatlan megjelölésével a valóságunk megfelelőleg kitünteteudő. Az illetőségi és vagyoui bizonyítványt a fenti utasítástól eltérő eg kiállító elöljárói tagok az 1886. évi XXII. t. cz. 105 §-ábau adott jogomnál fogva, annyiszor amenuyiszer 2—5 forintig terjedhető reudbttntetéssel fognak büutettetni. Nyíregyháza, 1890. évi február 24. Miklós László, alispán. K.-Helmecz—Perbenyik Leányvár Kis-Várda felé (II. r. vm. ut.) II. Szomotor Nagy-Kövesd Páczin—Czigánd—Dombrád—Kisvárda felé (III. r. vm. ut.) III. Sárospatak Vjncielló Nyíregyháza felé (III. r. vm. ut.) IV. Ugyauezen útból a sárospataki főiskola tulajdonát képező .Györgytarló' tanyától kiágazólag a berezeli réven át Nagy-Halásznak Nyíregyháza felé (viczinalis ut.) V. Ugyanebből kiágazólag a Viss—Kenézlő felé vezető ut (vicinális ut.) VI Litzka—Viss—Kenézlő felé (községi ut.) VII. B -Keresztúr—Tokaj—Rakamaz Nyíregyháza felé (I. r. vm. ut.) VIII. Mád—Tarczal, Tokaj, Rakamai Nyíregyháza felé (III. r. vm. ut.) IX. Szerencs, Zombor, Tarczal, Tokaj, Rakatnaz, Nyíregyháza felé, részben állami, részben III. r vm. ut. X. Tarczal, Füsessér, Báj, Csobaj (vicinális ut) XI. Bekecs—Harkány—Tissalucz Tiszadobi ut. (II. r. vm. ut.) Borsodvármegve felé : I Gesztely—Hernáduémeti—Bőcs—Köröm— Kulcs—Bőcs—Miskolci felé (I és II r. vm. ut.) II. Bekecs—T.-Lucs—H.-Németi— Bőcs Miskolcz felé (vm. ut.) III. Bekecs—T.-Luc«—Köröm—Heő Keresztúr felé (II. r. vm.) IV. S.-A.-Ujhely—Gesztely—Miskolcz (állami ut.) Belső utak.) Szereucs—Oad—Rátka, Tálya (vm ut.) II. Bekecs—L-Bénye—Újvilág—Csanálos (vm. ut.) III. Legvesbéuye—Monok (vm. ut.) IV. Geszteg, Kisdobsza, Megyaszó (vm. ut.) V. Bekecs—Szada állami, vármegyei és községi. VI. Gesztely, H -Köröm, Kesznvéten (vm. ut.) VII Szerdahely—Kis-Kövesd — Páczin—Rozvágyou ét, Agárduak a leáuyvári vármegyei utig (részben megyei, részben köiségi ut.) VIII. Karád—Czigánd (vm. ut.) IX. Szerdahely—Karos Luka (vm. ut.) X. Sr.ög-Szerdahely (községi ut.) XI. Luka—Vajdáuka, Sáros Patak (községi ut.) XII. Luka—Vajdánka, A. Bereczki S.-A.-Ujhely (községi.) XIII. Bacska—Bély, N.-Párkáuy (III. r. vm. ut.) XIV. Szeutmarios—Pálfölde—Szomotor (köiségi.) XV. Jesztreb—Zemplén—Kis-Ujlak (községi ut.) XVI. Magyar-Izsép—Upor—Keleueny—Baraucs—B.-Újlak (vármegyei) XVII Legeuye—M.-Izsip—Pelej'e—Gálszócs (vm. ut.) XVIII. Miglész— Nagy Ruszka—Kis-Ruizka—Pelejte —Cnelej—Kozma (községi.) XIX. Vecse—Horr—Tussaujfalu—Tussá—Paruonáta vm. utig (községi.) XX SátorA.-Ujhely—Borsi—Czéke—Jesztreb —Dereguyó Abora— Nagyvárka—Szalok—Rutka (vm. ut.) XXI. Vásárhely— Körtvélyes—Alsö-Hrabőcz (vármegyei ut.) XXII. Varanuó—Alsó-Hrabócz Őrmező (vm. ut.) XXIII. Varannó— Krucsó—T. Izsip—Grodzin (községi ut.) XXIV. Varanuó—Csucivaalja—Tavarna—Hegédüsfalva Homouna (vm. ut.) XXV. Javarna, Zalabiua, Jeszenócz, Olyka (vm. ut.) XXVI. Mátyáson—K.-Domosa—N.- Domosa—Nagy-Dobra (községi.) XXVII. Sztropkó—Avaly—Olyka—Isbugya Radváuy (vm. ut.) XXVIII. Nagy-Mihály—Őrmező—Homouna— Radvány—Mező-Laborcz (vm. ut.) XXIX Homonim—Udva—Zubna—Papova — T.-Zablonka—Telepóct (vm. ut) XXX. Kraszuibrod—Csabalócz—Virava—Virág, Iblotiktt. Pazthurócz, Sztarina (részben vm., részben községi) XXXI. Szuina—Pisil ina—Csukalócz —Hosztovicsa (községi.) XXXII. Homonna—Závadka az ornágutból kiágazva a Mistyina Tol Volova—Görögiuye—Vitézvágás Lukasócz (vm. ut.) Szabolcsvár megye alispánjától. 699. K. 1890. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint Nyíregyházán a .Vörös Csárdán* Kellner Lajosnál száj-körömfájás betegülések merültek fel. Nyifegyházán, 1890. február hó 24-éu. Miklós László, alispán. 1,414. K 1890 Szabolcsvármegye alispánjaitól. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A budapesti kir. törvényszék 3,688/1890. számú körözvényét másolatbau további megfelelő intézkedés végett tudomására hozom. Nyíregyházán, 1890. február hó 26 áu. Miklós László, alispán. (Másolat.) A budapesti kir. törvényszék büntető osztályától 3,688/1890. Bftó szám. Sznbolcsmegye tek. alispáni hivatalának Nyíregyháza. Sulvos testi sértésfel vádolt Berger Fereucz bűnügyében tisz'tele tel megkerestetik, hogy Farkas József hadadi szül., jelenleg 36 éves református 1883. évben Budapesten volt. pénzügyőri vigyázónak, esetleg hozzátartozó rokonai igénybe vételével jelenlegi holtartózkodását kinyomoztatiii s azt e kir. törvényszékkel sürgősen közölni szíveskedjék. Budapesten, 1890 évi február hó 6-án. Papp s. k. aleluök, Bacnó Ferencz a. k. jegyző. 1,09 .xK. 1890 Szabó!csoármegye alispánjától. A járási fószolgabirákiittk, Nyíregyháza várói polgármesterének és a községi elöljáróknak. Gömör és Kis-Hontvármegye alispánjának 16,282/89. szám alatt kelt. köriratát körözés es az eredmény bejelentése végett tudomására hozom. Nyíregyháza, 1890. évi február hó 25. Miklós László, alispán. (Másolat) Gömör-Kis Hont t. e. vármegye alispáni hivatalától. 16,282. szám. Körirat valamennyi törvényhatósághoz. Schmied Károlyné mosónő, jelenleg szófiai I lakos külföldi útlevélért folyamodván, folyamodási iratai a m. kir. belügyminisztériumnak mult évi 1597. sz. alatt kelt rendeletével véleményezés végett, ide küldettek, minélfogva nevezett illetőségi községe vált megállapitandóvá. Folyamodó több éven át törvényes férjevei Sch mied Károlv órássil Rozsnyón tartózkodott s férje ott adót is fizetett, Rozsnyóról azouban már 8 év óta eltávozott, s ismeretlen helyen tartózkodik. Minélfogva hivatalos tisztelettel az iránt van szerencsém felkérni a tek társhatóságot, hogy Schmied Károly órást hatósága területéu köröztetni, feltalálás esetén illetőségi viszonyaira nézve körülményesen kihailgattatni, és az eredményről legkésőbh 30 nap alatt inínden esetbeu értesíteni szíveskedjék. Rimaszombat, 1890. január hó 24-én. Bornemisza, s k alispán. Folytatása aa. taiellé ti i»to a