Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-16 / 11. szám

N Y f R T I D É Ii" Nekünk pedig magától érthető okoknál fogva ezt 1 bevárni annak veszedelme nélkül nem lehet, hogy majd i az idő meg a kedvező viszonyok elmultával semmit sem fogunk tehetni ez Ugvbeu, melynek sikerültét kell, hogv minden izabolcsi, sót bátran állíthatom, mindenki, aki a magyar irodalmat csak egy kevéssé is szereti f (és van-e. aki nem buzdul lelkesedésre fejlett irodalmunk említésénél? s hogy fejlett iiodalinuuk van, ezt egy jó részeben a mi halhatatlan B'ssenyeynknek köszönhetjük) I szivének igaz érsetéből ne óhajtaná? Mindez igy lévéu, körünk állá* foglalását sem gáncs, sem kedvezőtleu fogadtatás joggal nem illetheti. Külön­ben mi jobb szeretnők, ha e mozgalomban nem lennénk a* elsők, mert akkor a kitűzött czél sokkal inkább és i hamarább biztosítottunk volna vihető. Erős a reményünk, hogy e váyyuuk kielégítést nyer! | Áttérve f. hó 5 én tartott estélyünkre, mindenek , előtt tartozom annak kijelentésével, hogy ezt egészben a Bessenyey emlék javára rendezendő tánczmulatság módozatainak megállapitasa, az az Bessenyey Györgynek emléke töltötte be. A februári közgyűlésen kiküldött előkészítő bizott­ság hivatásának teljesen megfelelt, mert egy minden pontjában kidolgozott tervet nyújtott be a közgyűlésnek, melynek megvalósítása a czél feuyes elerését fogja jelen­teni. A bizottságnak a közgyűlés által elfogadott javas­latát, illetőleg tervezetének főbb pontjait a következők­ben nyújthatom: A tánczmulatság Nyíregyházán a Sóstón fog megtartatni julius hó első felében, majális-szerű, zártkörű jelleggel. A megyebeli ifjúság annak idejében fel fog szólittatni a rendező bizottságba való belépésre. E tekintetben, figyelembe véve a czél fontosságát, semmi nehézségre nem fogunk találni. Kívánatos ez annál iukább, mert a tánczosok számával tudvalevőleg egyenes arányban áll a mulatság sikere. Ez megdönthetlen sarkigazság. A mulatság rendezésében az Ízléses egyszerűségre különös gond fog forditattatui, anélkül azonban, hogy ez a jogos kívánalomnak kielégítésnek háttérbe szorí­tását akarná jelenteni. Több folyó ügynek elintézése után, mint pl. az előkészítő bizottságnak kiegészítése Szesztay László és Sznirecsáuyi Lászlóval, az estély vette kezdetét; mely­ben közreműködtek: Vietórisz József ,A kép másik fele* cz. művét olvasva fel. Weiszhausz Frigyes, ki Ábrányi Emilnek .A monolog ellen* cz. mouologját szavalta el osztatlan tetszés között, végül Prok Gyula a „Pech"­ről tartott felolvasást. íme egy igazán sikerült estélynek képe, melyben a jó kedvnek mindég oly domináló szerep szokott jutni. P. Gy. ÚJDONSÁGOK. — Márczius 15-dikét a kegyelet és hála örömün­nepévé avatta a nemzet. A szabadság napjának az ünnepe ez, azé a napé, melyen a nép és a föld szabaddá lett. Városunkban is ünnepi tzine van e napnak minden év­ben. — Most a főgimnázium udvaráu folyt le az impo­záns ünuepély. A közöuség a szabószinben gyülekezett össze s onnan vonult űunepi meuetbeu a mondott helyre. A megállapított programúi szerint folyt le az ünnepély. A dalárda elénekelte a szózatot s azutáu dr. Meskó Láttló szép beszédben megnyitotta az ünnepélyt. Nt. Lukács Ödön ev. ref. esperes, mint ünnepi szónok nagy­szabású beszédében méltatta ezutáu márczius 15. jeleu­tőségét, buzdítva e nap hagyományainak megőrzésére. As ünnepélyt a dalárda fejezte be a .Hymuus" s a „Talpra magyar' eléueklésevel. Este a Hárs szállodá­ban bankett volt, melyen a városi közönség szine-java vett részt. Kossuth Lajoshoz, kinek ez a uap legnagyoab dicsősége, üdveziő táviratot menesztettek és sok toaszt­bau ünnepelték a legnagyobb magyart, az agg szám­üzöttet. — A vármegye központi választmánya e hó 10-éu Miklós Lástló alispán elnöklete alatt tartott ülésében a elválasztva képzelni azokat — vagy épeu érvényeiiten akarni — a Lipótmezőre való kilátás veszedelme nőikül nem lehet. Ilyen sajátsába pl. még mi is, de estik classik a philologusok által oly előszeretettel bámult és dicsőített görög antik világnak t>z, bogy az alig fvlcserepedett görög eihedur is, gixert mondó, tépett lantjáu örökösen héskölteménjt kínozott. Mar a sokkal prakticusabb és valljuk be okosabb rómm kumasz megelégedett ódával, vagy a legjobb esetben egr senkiink sem ártó latyrával. Avagy a ie|utol«ó görög varga nem bölci-lkedett- e ? pedig annjit értett hozzá, mint a h íjdu a harang öntés­hei. A rómainak ebbeu a tekintetben is sokkal dicséren­dőbb esze volt, mert a helyeit, hogy »zon törte volna fejét, bogy mi a halál? u it (ogunk majd csiuálni, ha meghalunk? — ivott ét nem vetette meg a csavtrgé Lydiát, meg az édes szerelmet! Nemde erős bizoayitáia ez ama tételemuek, mely uiinden időknek sajátságos iráuyt és uralkodó tizméket, illetőleg hóbortokat tulajdonit ? De legyen elég ennyi tárgyasnak történeti leveze' téséböl. Denique a reményteljes görög fiatal ember borzasztó hősök mt-g borzasztóbb hős tetteiről regélt (nugy iszonyú, széles, vastag, tömör, hoiszu, magas dárdáju hősök!) a római pedig szerelmei verset bőgött szerelme tárgyához. És m», óh ma mindtu rendű, ntuiü és rangú tagjai az embereknek pechről p inaizkoduak, pechben izenvidntk kora reggeltől késő <\jj«lig I Pech ! igazán stj^ságos egy sió! Légy barátaid bizalmas körében, eredj sétával ütni agyon a tétlenségtől unalmas napot, vessen a sors ló­gőzösre, láttogaid meg a kávéházak s más mindenféle szórakozást igérő mulató helyek füsttel bűzös helyiségeit, hallgasd meg a szerelmes pár bizalmas suttogásait, vetődj vén kisasszonyok s tiatal vagy idősb delnők pletykázó köreik*'- ne regtelj benézni a honatyák társalgási termeibe, miodenátt ciak e szó fogja megütni füleidet: pechem van! Mindenkinek p?obje van, kinek nagy, kinek pláne i nagy-kállói választókerületben szükségessé vált ország­gyűlési képviselőválasztás határidejéül márczius 18 ik napjának délelőtt 8 óráját tűzte ki. A választó kerület köiségei a kitűzött határidőben N'agy-Kállóbau a kijelölt választási helyiségben, a következő sorrend szeriut fog­nak leszavazui: Nagy-Kálló, Buda Abráuy, Szeut-György­Ábráuy, Nyir-Acsád, Nyir-Adonv, Balkány, Biri, Bököny, Gelse. Geszteréd, Hugyaj, Kis-Kálló, Mártonfalva, Mihálydi, Szakoly, Ujfehértó. Á választás vezetésére elnökül B»re­töy János bízatott meg, aki egyúttal a szavazatszedó küldöttség elnöki teendőjét is teljesíti. Helyettes elnökül Ktczogh Fertncz, jegyzőül Lévay Sándor, helyettes jegy­zőül id. Nagy Kálmán választattak meg. — Gyász Istentisztelet. A helybeli ágostai bitvalláiu evangyeliumi »gyház elhunyt püspöke — méltóságos és főtisztelendő Czékus István emlék ere — folyó bó 23 ikán d. p. 11 érakor gyász Lteni ti-ztele -et rendez, melyre az egyház hivek és az elhuDyt tisztelői -zennel meghívatnak Az egyházi elnökség. — Ft. Ferentzy Bertalan prépostot, nagy-kállói esperes-plébánost e hó 11-én beuedictlta préposttá méltó­ságos Szele Qábor felszeutelt püspök Egerben. — Hol van Büdszenlmihaly ? Lipuuk legutóbbi számában e czim alatt közöltük a debreczeni lapok­ban fölmerült azt a vádat, hogy VelkeyPál kir. tan­felügyelő urat hót esztendő óta nem látták Büd­Szent-Mihályou. E váddal szemben a kir. tanfelügyelő ur okmányos bizonyítékkal igazolta előttüuk, hogy ó ez évi jauuár hó 29 dikéu ott volt Büdszeutmihályou. Ezt, a valóságnak megfelelően kötelességüukuek tartjuk köz­tudomásra hozni. Ez as ügy különben szóba jött a vár­megye közigazgatási bizottságának e hó 13-dikán tartott Illésében is. Miklós László alispán interpellálta a tan­felügyelő urat, hogy a „Nyírvidékiben megjelent közle­mény tekintetében nyilatkozzék. A tanfelügyelő ur konsta­tálta a fentebb emiitett tényt; minthogy ázonbau ugy az alispán ur, mint Koruis Fereucz bizottsági tag azt a kérdést is fölvetették, hogy a tanfelügyelő ur ez évi január hó 29-diki látogatását megelőzőleg mikor volt legutöljára Büdszeutmihályou, s minthogy a főispán Írásos rendelettel hívta föl a tanfelügyelőt, hogy ez ügyben nyilatkozzék, a közigazgatási bizottság a kérdés elinté­zését legközelebbi üléséig elhalasztotta. — A marhahús árának szabdyozása ügyében a városi haióiág a szomszédos községek elöljáróságaitól beszerezte már a tájékoztató adatokat, nevezetesen arra vonatkozólag, hogy Kótajban, Keneecsén, Pazonyban, Oroson stb. mi a marhahús kilójáuak ára (20—30 kr között váltakozik ez). Most már csak a próbavágás ran hátra, s azután ennek <redménye, a többi adatokkal együtt beterjesztetik a vármegye alispánjához, kinek hatáskörébe a további intézkedések megtétele tartozik. — Kinevezés. Krasznay Sándor joggyakoruok a heiybeli kir. járásbíróságnál a galgóczi kir. járásbírósághoz aljegyzővé neveztetett ki. — Nyilvános köszönet. A nyíregyházi .Takarékpéuz tár egyesület" mélyen tisztelt igazgatósága 100 forintot volt szives a helybeli főgymnasium tanárainak nyugdíj alapja javára folyóvá tenni. Fogadja a tek. igazgatóság adományáért a tanártestület nevébeu uagyrabeesülésüuk s hálás köszöuetüuk őszinte kifejezését. Nyíregyháza, 1890. márczius 12. Martinyí József, igazgató tanár, Mészáros Ferencz tanár, nyugdijintézeti péuztárnok. — Gyászrovat. Leveleki Molnir Gyula cs neje szül. Kauzsay Amália saját, valamint gyermekeik : Ilona férjezett Gsncsy Sámuelné s ezek gyermeke, továbbá: Anna, Á»ostoo, Izabella, Mariska és Matild ; ugyszinte Leveleki Molnár Ágoston mint testvér s ennek neje uevében is szomorodott szívvel jelentik a felejthetetlen jó apa, nagyapa, szépipa és testvér Lsveleki Molnár Györgynek folyó évi márczius hó 11 én délután 8 órakor életének 83-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ajtatos felvétele után történt gyászos elbuuy­tát. A megboldogultnak földi maradványai folyó évi márczius hó 13-án délelőtt 11 órakor fognak Leveleken borzaiztó. Olyan általános ez ma, miut volt hetekkel ezelőtt az influenza. . . .! Da hát, — kérdezhetik önök tőlem — ezelőtt nem volt pech? Oh igen volt, csakhogy még pár év előtt is »malti«ur« volt a neve, különben egy ördög! a »malheur« is csak olyau általános nyavalya volt a maga idejében, mig át üem keresztelték pechnek, miut ma a pech melytől lényegileg ciak abban különbözik, ho^y az egyik franc ía, a másik meg német szó. Sajátszerű, hogy régibb a fran­cia elnevezés, pedig ha már »pecbje« van valakinek, épeu olyan joggal mondhatná azt rnalh uruek ma is, legalább nem vHene az ezüit pitykés atilla formájú és szűz doháuy szagú. »uix dajc«-féle félkegyelmű elv eilen ! A »sembre separée* nemzete ugy sem veszedelmes mi rán«, .egfoljebb ubban, hogy néha — csak nagyritkán — ciinos gouvernante­okat juttat, a főzésben a szakeskönyv kificzamedott elveit követni tanított uőver mellé, mig az észak germán czvi.erei gouvernan:* aunyit sem ér. T.hit még nekünk bzolgal, s nem szivja vérünket — állítólag — miként azt a theoriás különben bárány szelidségü németről állítja igeu tok tiszteletreméltó hazafi. A pech tehát német tzó, ezt már kisütöttem, i rá fogok még térni arra it, hagy a mi zengzetes, — de most az egyszer átkozott németje szerint barbarische — nyel­vünkön mit jelent! C>ak még egy kis kitérést legyenek szívesek uogedélyezui 1 A pechnek, tudtommil — pedig én jól tudok — az igaz, hogy csak magyarul, ninci magy»r neve, legalább ii olyan, mely teljes hűséggel adná vissza e szó alatt értett állapotot és gondolatot, nincs és ne is legyen ! no már most mi következik ebből? Tudvalevő dolog, hogy minden nemzet alkot magának fogalmainak jelölésére szavakat, hi*z épen ez által és ilyen módon képződik, i fejlődik a nyelv, a magyar p°dtg a p'chre nem tartotta érdemesnek uj szót csinálni, nagyon természetes tetiát, hogy a magyarnak nincs éi nem is leh^t nemzeti sajátságu, de semmiféle pcehje, amelyben némi magyarul jelleg fölfedezhető volna. a róm kath. egyhiz szertartása szerint, a cialádt sír­boltba örök nyugalomra tétetni. Az eugesztelő szent mise-áldozat pedig f. évi márcíiuf hó 14-én fog az egek Urának bemutattatui. L'velrk, 1890. márczius hó 12. Á dái és béke lengjen porai f-lett! — Megyebizottsagi tagok választása. Folyó hó 1-én a pécs-petrii választó kerületben megyebizottsági tagokká megválantattak: Holló Mihály, Csiha Endre, dr. Ló~ rencz Gyula es Gergtlyfy Dezső. — A nyíregyházi ág. ev. iskolába járó szegény gyermekek felruházására a takarékpénztár 50 frt, a Szabolcsi Hitelbank 10 frtot ajándékozott, fogadják az intézetek intézői a szegények uevében hálás köszöne­temet. Pataky Lajos, egyház gondnok. — Hirdetmény. Ax 1890. évre szóló földadó, házbér,­hárosztály- és I—II. oszt. kereseti adólajitromok elké­külvén, az 1883. évi 41. t. cz. 16. §-a értelmében folyó ér márczius 18 ától számítandó 8 napra a váron adóhi­vatalban közizemlé re lesznek kitéve, hol ezt a kitűzött láres batáridő alatt az érdekelt adófizető* megtekinthetik t a kivetéiek elleni felszólamlásaikat ugyanott beadhatják. Kelt Nyiresyhá/án, 1890. mérozius 15. Polgármester helyett: Májerszky Béla, föjegjxó. — Elitélt ügyvéd. Kőmives Bél* volt nyíregyházai, legutóbb hajduhadházi ügyvédet, kit a debrecteni Ogy­védi kamara a közelebb mult uapokban az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztett, a helybeli kir. törvényszék a héten 20 frt pénzbüntetésre ítélte el azért, mert a Kocika Janómé helykeli lakos javára behajtott 39 fi'.nyi ösizeget saját oiéljaira fordította. — A gyulaházi jegyzőválasztást az e hó 11-diki rendkívüli közgyűlés megsemmisítette azért, mert a vinliiek névjegyzéke a válautás alkalmára kiigazítva nem lett, s utaiitotta a járási főnolgabirót as uj válasitái megtar­tásához szükséget intézkedések megtételére. — Öngyilkosság Kordován János helybeli lakot e héten o ütörtókön lakátán fölakasztotta magát. Hét gyer­meket hagyott maga után. — A kereskedő ifjak egylete f. hó 27-én ette 8 órakor saját helyiségeiben renpee évi kötgyülést tart, me!)re az egyleti tagokat meghívja at elnökség. — Felhívás a sertés tenyésztőkhöz az orbáncz sllenx védőoltásra jelentkezés ügyében! k »FelBŐ tiszavidéki gazdaiági egyesület* a mult 1889 ívben megyénk ierü­leién esiközölt Pusteur-fele orbáncz elleni védő oltátokat a jelen évben is foganatosítani fogja s e ezélból a nagy­méltóságú földmivelési minisztérium kegyts segélyét már mégis nyerte. Minthogy megyéuk területén a sertéi te­nyésztőknél külöuböző időpontokra szokott a koczák fud­zása esni, ennélfogva miut a mult évben, ugy a jelonben is két csoport oltás fog létesíttetni, hogy annáitöbb te­nyésztő vehessen abban részt. Az első oltái kezdete leg­később ez évi április 10 — 15 ig be fog következni; leg­alább az általános óhajnál fogva az egyeiület a nagy­méltóságú minisztériumnál ily irányban teszen léptet. A második oltás május hóban száudékoltatik rendeztetni i a tenyéiztők körülményeitől fog függeui az, hogy miként osszák be maguknak az oltást. Azouban bármely oltásra, akár az elsőre, akár a másodikra ls jelentsék be oltandó malaczaikat a tenyésztők, tartsák első helyen szorosan figyelmükbe azt az utasítást, a melyet a mult évben megyénkben az oltást végző Plóez Béla állatorvosi tan intézeti s. tanár velünk közzététel s mindenkinek felvi­lágosítására közlött s mely igy hangzik: >Az oltása malaczok elválasztásától négy hónapos korukig (bezárólag) sszközölhetö legsikeresebben*. Megjegyzendő, hogy a mult évben 5 hónapos malaczok is jó eredméoynyaí lettek oltva. Az első oltásra jelentkezés ideje folyó márcziui 31 eitig t tize tik ki 8 az addig tett bejelentések azonnal a nagy­méltóságú földmivelési minisztériumhoz lesznak bejelentve s közöltetni az állatorvossal s intézkedés tétetni annak leküldése iránt s számíttatik arra az időre it, mely a minisztériumban az ügyek elintézésénél eltelik egész április 10—15 ig. Az oltó-anyagokat az állatorves rendeli meg minden bejeleutett oltató részére a tudatott darabttám A pech tehát német beteglég. még pedig amolyan émelygősen ceatimentalii, mint minden nótája, mely ha sonlat körülbelől talál is, ha tekintetbe veisiük, hogy nótáiban is örökösen panaszkodik, pedig annyi haja sin­csen, mint egy születendő mókusnak. Él hogy c«akugyan német eredetű tulajdontág, mutatji tzirWetti ragadót volta. A >malbeur< még sem volt olyan mgudós. Pedig szerintem kár tolt elkeresztelni burkui nyelvre, mert mé^is c^ak tisztei«égeiebb egy »malheur«, hitz ez tény­leg a legtöbb esetben némi balesetet jelent, melynek azonban mindig tzslid kimenetele volt, miat a pseb, mely tekintet rnlkül tartalmara t kivétel nélkül . . . nagy képüiködés I Az illető pechei ur tehát feltétlenül nagy képüsködő, ha gyakran hangoztatja pecheslégét. Ezek után tessék aár mott pechről panaszkodni. Joggil felvethetik önök etl n kérdés, — már t. i. ha nem tudnák — hogy tulajdouképeu mit is jelent e szó: »pech« ? hát . . . szurkot — ha jól tudom. De hogy ciak olyan közösségen, czixmadia által hasinál fonal tzurkot-e? vagy diák által lamáz nehezitnire vett igénybe komisz szurkot-e? vagy finomabb kiadáiul-et bizony én neui tudom. Hihetőleg és ezt előttem egy cseppet sem szympathikus jellegéből következtetem, komitz szurkot, mert biz én — tessék elhinni — a pech tár­gyára, illetőleg a ptcbről panaszkodó prchjének meg­születésére még közönséges rosz izurket is lajnálnék pazarolni. Következtetésem tehát, legalább az én szempon­tomból, helyes. Aki azonban előszeretettel viieltetik a p'ch-'k ezerféle mustrái és azok tárgyai iránt, aki tehát szeret pechesnek feltűnni és szeret az ő állítólagos ptek­jeivei dicsekedni, annak elővzör is kívánok minden 24 árára e^y tucat, de igazi pechet s ennek fejéken aztán megengedem, hogy finom szurkot értsen alatta. Tessék választani. Remélem, önök mindnyájan el fogják fogadni az én álláspontomnak, már csak udvarias bókom miatt is? melylyel a peches uri embereknek kedveskedéos. (Vége köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom