Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-16 / 7. szám

..IN Y I R V I E> É It." Szabolcsvármegye alispánjátál. 763. K. 189Ő. A járási fószolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszeriut Gjulajbau 1 ilrb ló és 1 drb szarvasmarha lépfenében elhullott. Nyíregyháza, 1890. évi február hó 7 én. Miklós László, alispán. títabolcs vármegye alitpdnjdtóL 637. K. 1890. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének ás a községek elöljáróinak. A m. kir. kereskedelmi miniszternek 672/890. íz. a. kelt rendelete másolatban a vármegye hivatalos közlöny* utján tudomás vétel, alkalmazkodás és izabályszerti közhírré tétel végett tudomására hozatik. Nyírig/házán, 1890. február hó 13 án. Miklós László, alispán. (Másolat as 537. K. szümhoz.) Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 672 aiám. Valamennyi törvényhatósághoz és kereskedelmi és iparkamarához. 0 császári és apostoli királyi felsége mult évi deczeraber 23 án kelt legfelsőbb elhatározásával lovag Tugini 3» vatore buda pesti olasz főkomulnsk kinevezési okmányát a mOködhetési jog legfelsőbb záradékával legkegyelmesebben ellátni méltóztatván, erről cziioet tudomásul aroo felhívással értesítem, hogy a uerezfctt főkonxult e minőségében adandó alkalommal kellő támogatásban részesítse és esetleg meg. kereséseinek készséggel feleljen meg. Budapest, 1390. január hó 10. Báron s. k. 908. K. 1890 Szabolcsvármegye alispánjától. A Dyiregyházai kir. törrényssék 10,461, 9133, 6475. számú hirdetményei a »Njírúdékc hivatalos lap szerkesztőségének közlés végett megküldetnek. Nyíregyháza, 1890. február hó lí-én. Miklós László, alispán. ">"'/i8S9- P. sz. Hirdetmény. A nyiregyhásai kir. tszék részéről közhírré tétetik, miszerint balsai illetőségű Mogyorósi Istvánná 10 461/39. P. szám ítélet által az 1887. XX. f. cz. 28. § nak e. pontja értelmében gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, 1889. deczamber hó 31 4o. Megyery Géza, Jármy, elnök. t. jegyzó. ""/iseg- P. sz. Hirdetmény. A nyíregyházai kir. törvényszék részéről közhírré tétetik, miszerint ptbrOgyiilletőségü Farkas Gábor 9133/89. P. szám ítélet által az 1887. XX. t. cz. 28 § nak b. pontja értelmébe gondnokiig alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, 1889. deczember hó 31 én. Megyery Géza, Jármy, elnök. t. jegjzó. ""/.se.- P. Hirdetmény. A uyiregyházai kir. törvényszék részéről közzé tétetik, hogy Piósz József, jelenleg ibrányi lakos az 1887. XX. t. cz. 28. §. b. pontja alapján, 6175/89. P. száma ítélettel gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, a kir. törvényszék polg. osztályának 1889. október 18 án tartott üléséből. Russu, Jármy, h. elnök. t. jegyző. 1,210. K. 1890. Nyíregyháza város polgármesterének é» a községek elöljáróinak. A m. kir. pénzügyminiszter 278/1890. P. M. szám alatt kelt rendeletét, az ahhoz mellékelt hirdetményt és bejelentési nyomtatvány mintát másolatban a lehető legkiterjedettebb módon leendő közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1890. évi február 14-én. Miklós László, alispáu. Saabolcsvármegyt alispánjától. M. kir. pénzügyminisztériumtól. 278. szám. P. M Körrendelet valamennyi megyei és városi törvényhatóságnak. Az 1888. évi XXXVI. t. cz. 24. §-ával felhatalmazást nyertem oly intézkedések tételére, melyek lehetővé teszik azt, hogv az italmérési jog kártalanítása fejében kiszolgáltataudó, de csak későbben igényelhető kötvénvek, bizonyos előre meghatározott árfolyamou, a jogosult felek kívánatára már korábban értékesíthetők legyenek. Ezen törvényes felhatalmazás alapján azt határoztam, hogy az állam kincstárt, miut magáu regále tulajdonost illető kötveuyekkel együttesen es egyenlő feltételek alatt értékesíttessenek mind azou magáu kártalanítási ígénv jigosultak kötvényei is, a kik kötvéuveik elárusitásáuál a in. k. pénzügyminisztérium közvetítését igénybe akarják venni. Ehez képest- és megjegyezve, hogy a szóban lévő kötvéuyek kedvező árfolyamának biztosítása czéljából, az államkincstár tulajdonát kepezó és az ezekkel egvüt teseu értékesítendő s a magáu jogosultakat megillető kötvényeken kivül más közforgalmú kártalanítási kötvéuyek az 1891 év előtt kiadható; uem leszuek,- a rBudapesti Közlöny* f. évi február hó 2 áu megjelent 27 számában közzé tett hirdetménnyel felhívtam mind azon jogosultakat, kik a részökre megállapított kártalaui tási összeg felett szabadou rendelkeznek s kárt ilauitási kötvénveikuek, ez említett hirdetményben jelzett feltételek mellett leendő értékesítésére a m. k. pénzügyminisztérium közvetítését igénybe kívánják venni, hogy e részbeni elhatározásukat, ugyaucsak a szóban levő hirdetményben meghatározott módon s legkésőbb f. évi február hó végéig a m. k. pénzügymiuisteriumhoz jelentsék be. Hogy e/.eu intézkedésemről az érdekeli felek ez uton is tudomást szerezhessenek s így az az által nyújtott abbeli kedvezményt, hogy korábban jutnak kártalanítási tőkéik birtokába, tényleg igénybe vehessék, az említett hirdetmény egy példáuyát olv"felhívással küldöm meg a t. törvényhatóságnak, hogy anuak tartalmát az ott szokásos módon s lehetőleg széles körben mielőbb közhírré tenni szíveskedjek, liudapest, 1890. február hó 4-óu. Vekerle. Hirdetmény. Az 1888. évi XXXVI. t. cz. 21. §-a által felhatalmazást nyertein oly iutézkedések megtételére, a melyek lehetővé teszik azt, hogy az italmérési jog kártalanítása fejében kiszolgáltatandó, de csak későbben igényelhető kötvéuyek bizouvos előre meghatározott árfolyamon már korábban értékesíthetők legyenek Ezen törvényes felhatalmazás alapján és oly czélból, hogv a péuzpiaczra hozandó kártalanítási kötvéuyekuek lehetőleg kedvező árfolyam biztosittassék, abban állapodtam meg, hogy az államkincstárt mint magántulajdonost illető kötvényekkel együttesen és egyenlő feltételek mellett értékesíttessenek miudazon magán-kártalanitási igényjogosultak kötvényei is. akik kötvényeiknek elárusitásáuál a m. kir. pénzügyminiszter közvetítését kívánják igénybe venni. Ehhez képest az 1888. évi XXXVI. t. cz. 19- és 20-ik §§-ai alapján kibocsá;audó s 4'/j °/,-os adómentes sz lvényekkel ellátott kártalauitási kötvenyek közül a törvény 23- és 24-ik §§-aibau nyert felhatalmazás alapján nemcsak az államot mint magántulajdonost illető kötvényeket, hanem azon magánjogosultakat illető kötvényeket is azonnal forgalomba kívánom bocsátani, a kik az őket illető kötvények, vagy azok egy részének értékesítésére nézve az alábbiak szerint az állam közvetítését kívánják igénybe veuui. A czimletek értékesítésénél ezen közvetítést igénybe vehetik miudazou magán kártalauitási igényjogosultak, kik a jeleu hirdetményben megjelölt bejelentési véghatáruapon a részökre megállapított kártalauitási összeg fölött szabadon rendelkeznek. Ezek az őket illető czimleteket értékesítés végett bejelenthetik, tekintet nélkül arra, vájjon kártalanításuk összege egyezményilcg vagy határozatilag végérvényesen meg van-e már állapítva vagy nem. Ellenben a kijáró kötvények értékesítésének közvetítése a jeleu hirdetmény alapján uem vehető igénybe azon esetekben, melyekben a kártalanítási összeg az 1888. évi XXXVI. t. cz. 10. §-a értelmében lett megállapítva és olyanokban, melyekben az említett törvény 21. §-a, illetve az 1889. évi 45896. számú m. kir. igazságügyminiszteri rendelet alapján a kártalanítási összeg kiszolgáltatása a bíróságnak van fentartva és a bíróság erre vonatkozólag még uem határozott, illetőleg a kiszolgáltatásra megállapítandó határidő lejártáig nem határoz Hasonlókép uem vehető igénybe a kötvények értékesítésének közvetítése azon esetekben, melyekben az 1888. évi XXXVI. t. cz 19. §-a értelmében a megállapított kártalanítási összeg fejében kötvényezett kötvények lesznek kiállitandók. A legcsekélyebb árfolyam, a melyen alul a kötvények eladatni nem fognak, a kártalauitási kötvéuyek minden 100 frtnyi névértéke után kilenczveukét (92) osztr. ért. írtban s a tőke utáu 1890. évi január 1-től a kifizetésig járó 4'/j °/»-nyi kamatban vau megállapítva. Az értékesített kötvényeknek eladási ára ós kamatai az illető jogosultaknak egy később közzéteendő határnapon, legkésőbb f. évi májusig rendelkezésére fognak boegáttatni. A kijáró összeg a bejelentésben erre az illető jogosult által megjelölt állami pénztárnál lesz felvehető. A pénz felvételére megállapítandó s később közzéteendő határnapon az értékesített kötvéuyek a jogosult részére kamatozni megszűnnek és az eladási ár utáu sem lesz időközi kamat követelhető. Az értékesítés közvetítéséért a m. kir. pénzügyminisztérium közvetítői hasznot nem számit és a kincstárt mint tulajdonost megillető kártalanítási kötvények sem fognak kedvezőbb feltételek alatt értékesíttetni, mint a kötvények értékesítésére uézve a in. kir. pénzügyminisztérium közvetítését igénybe vett magánosoké. As értékesítésnél a 92%-nyi árfolyamon felől netalán elérendő nyeresség — az értékesítésnél felmerülhető költségek levonása után — teljesen egyenlő arányban fog az államkiucstár mint. kötvénytulajdonos és a magáu kötvénytulajdonosok között megosztatui és a vállalkozó pénzcsoporttal megejtendő leszámolás után a jogosultaknak kiszolgáltatni. Ezekhez képest felhivatnak mindazon jogosultak, kik a részökre megállapított kártalanítási összeg felett a fentebb meghatározott módon szabadon rendelkeznek, hogy amennyibea kártalanítási kötvényeiknek a fent jelzett feltételek mellett leendő értékesítésére a m. kir. pénzügyminisztérium közvetítését kívánják igénybe venni, ebbeli elhatározásukat a jeleu hirdetmény mellékletét képező mintának megfelelő alakra és két tanú által előttemezett, aláírással ellátott bélyegmentes kö elező nyilatkozatban legkésőbb f. é. február hó végéig a m. kir. pénzügyminisztérium tudomására hozzák. Ily bejelentés felesleges azok részéről, a kik kártalanítási tőkéikre a kiucs-ár közvetítésével már előleget nyertek. Végül tudomására hozatik az érdekelteknek, hogy a kártalanítási kötvények kedvező árfolyamának biztosítása ízempontjából az államkiucstár tulajdonát képező, valamint a jelen hirdetmény alapján értékesítésre bejelentendő kö'véuyek-u kívül, más közforgalmú kártalauitási kötvények 1891. őtt kiadathatni nem fognak. A bejelentéshez. szükséges űrlapok az összes m. kir. állami pénztáraknál és adóhivataloknál díjmentesen kaphatók. Budapesten, 1890 évi február hó 1-én. Dr. Wekerle Sándor, s. k. m. kir. pénzügyminiszter. Bejelentési nyomtatvány minta. Az 1888 XXXVI. t. cz. 27. § a alapján hé yegmentes. Meghatalmazás. Melyuek erejénél fosva az italmérési jog kártalanításáról ' szóló 1888. XXXVI t cz. 24. § a alapján a m kir. pénzügyminiszter által 1890. február hó 1-én 235/P. M szám alatt kibocsátott hirdetményben foglalt feltételek alatt megbízom és feljogasitom a in. kir. pénzügyminisztériumot, hogy a vármegye községében jogosult által gyakorolt ital mérési jogért járó (vagy kártalauitási összegnek) (vagy kártalauitási összegből megillető résznek) megfelelő kártalauitási kötvenyeket az államot, mint magán regále tulajdonost illető kötvényekkel együtt értékesítse s a kötvények helyett az azok értékesítése által elért készpénzt a kir. adóhivatal utján szolgáltassa ki. 1890 Előttünk : tanú. A beszélő számok. A ki dr. Jósa András megyei főorvos előterjesztéseit a közigazgatási bizottságban, illetve e megyei hírlapban figyelemmel kiséri; t ki a szabolcsmegyei közkórház kimutatásait alaposan, behatóan átvizsgálja; a ki uem huuy szemet a járási és körorvosok működése előtt s tapasztalja, hogy egész odáig jutottunk — és ez nem kicsiny lendő csak a 10—20 év előtti állapotokhoz képest sem — hogy mostanság alig hal meg ember a nélkül, hogy orvosi kezelésben ne részesült volna; és a ki figyelemmel átolvasta a Kisvárdán járt megyei küldöttség jelentését az ottani kórháznak megyei kórházzá leendő átalakítása iránt: lehetetlen, hogy el ne ismerje, mikép napjainkban többet gondolnak az emberek általában, de különösen a vármegye többet foglalkozik a közegészség ügyével egy év alatt, mint ez előtt több évtizedek alatt tette. Ennek a mindenesetre örvendetes körülménynek ugyan igen sokféle oka lehet; pl. kereshetnénk az okot megyénk nagyhírű és nagytudományu főorvosában, dr. Jósa Andrásban, ki mint biztosan állithatjuk, a legnemesebb ambitióval s a legszebb tervekkel és ideális czélok elérése után való törekvésekkel foglalta el megyei főorvosi állását; kereshetnénk ama jelszó átérzésében is, mely szerint ,,a kultura vagyon, erő, egészség, erkölcsiség, értelmiség együtt véve

1'] tehát az emberiség fejlődéséhez, tökéletesedéséhez a jó egészség is mulhatlauul megkívántató feltétel, és ezt minden valódi művelt ember átérzi; kereshetnénk az okot azon körülményben is, hogy az egészségügy fejlesztése czéljából az „országos egészségügyi egyesület" és annak mozgató lelke dr. Fodor József, minden követ megmozgat, hogy e lényeges kérdés iránt érdeklődést keltsen; sőt kereshetnénk az országos törvények ide vonatkozó intézkedéseiben is; de ez alkalommal ez egyáltalában nem czélunk ; valamint nem czélunk az sem, hogy a közegészségügy rendkívül való fontossága felett dissertatiókat tartsunk, mivel e kérdés anynyira a gyakorlati megoldás útjára vau terelve, hogy elméleti irányú, buzdító czikkekre egyáltalában alig van szükség. Maradjunk azért csak a kérdés gyakorlati oldalánál. Beszéltessük a kezünk ügyében eső számadatokat, különös figyelmet fordítva a szabolcsmegyei közkórház immár kezeink közt levő két évi kimutatására. Hadd beszéljenek tehát a számok. Az 1888-dik évben ápoltatott a szabolcsmegyei közkórházban 714 férfi és 615 nő, együtt 1329 egyén. Gyógyult 763, javult 309, gyógyulatlanul távozott 92, meghalt 82; 1889-re maradt 83 beteg. Legnagyobb volt a felvett betegek száma áprilisban (125), legkisebb julius hónapban (4). Gyógykezeltetett a kórház fennállása óta (1874) 15,353 beteg. Az 1888-ban elhalt 82 egyén közül szabolcsmegyei volt 58, más megyei pedig 24. Na már én nem képzelek olyan érzéketlen embert, a ki ezen számok előtt: ápoltatott egy év alatt 132 9, gyógyult 763, ápoltatott a kórház fennállása óta 15,353 beteg, valami kellemes megnyugtató gondolattal ne állana meg. És 1874. előtt ki gondoskodott az ily szeren csétlen, legtöbbnyire szegénysorsu betegekről?! . . . Majdnem azt mondhatjuk — senki! . . . Vegyük csak a fentebbi számokhoz a kisvárdai és a nyíregyházai városi kórházakban ápolt betegek szamát, melyet én részleteseu, kimutatás hiányában nem ismerek, az egy év alatt ápoltak száma körülbelül 2000-re tehető és ez a szám, a 15 év előtti állapotokhoz, teljesen megnyugtató lehet. . . . Kiemelve az 1888. évi kimutatásból azt, hogy az 1329 ápolt közzül 1020 beteg szabolcsmegyei és csak 309 külmepyei, illetőleg külországi, azt hiszszük, hogy a kórházi, vagy betegápolási alapba .tizetett pénzét egyetlen érzelmes és a közjó iránt fogékonysággal bíró ember sem fogja sajnálni. Érdekes volna még feltüntetni a kimutatásból, hogy az ápoltak foglalkozás, hitvallás, állapot szerint miként voltak képviselve, miként voltak megoszolva; azután összevetni pl. a róm., gör. kath., reform., izraelita betegek számát a megyében lakó róm és gör. kath., reform, és izraelita lakosok Folytatása, a. mellékleten