Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-09 / 6. szám

N Y f R V I D É K" adására szolgáló határidőnek, végre az eskületételi határnapunk elmulasztása esetebeu igazolásnak van helye : ha a mulasztó fél hitelt érdemlőleg kimutatja, hogy a mui lasztás vétlen rolt. Az igazolási kérelem a mulasztott határidőtói vagy határnaptól számított 15 uap alatt adandó be. Az határidő után beadott igazolási kérelem hivatalból visszautasítandó. A kellő időben beadott igazolási kérelem tárgyában a törvényszék a kérvényhez mellékelt bizonyítékok alapján az ellenérdekű felek meghallgatása nélkül határoz. A törvényszék vegzese ellen jogorvoslatnak helye uiucieu. A felebbezési vagv felfolyamodisi határidő elmulasztása miatt beadott igazolási kérelem a vétlen mulasztás igazolása esetében is csak akkor vehető figyelembe, ha az igazolással együtt a feiebbezés vagy az erdemleges végzés elleni felfolyamodás is beadatott. Ha tárgyalási határnap vétlen elmulasztása miatt adatik hely az igazolásnak: az e tárgyban hozutt végzésben, a netalán már meghozot itéletuek vagy érdemleges végzésnek hatályon kívül helyezése mellett, a tárgyalás kiegészítésére ujabb határnap tűzendő és arra az összes érdeklettek megidézendők. Az igazolást kóró a többi érdekelteknek az ujabb megjelenes által okozott költségben az ujabb tárgyalás alkaimával teeudő felszámítás alapján elmarasztalandó Ha a 10. §. eseteiben a megjelent igényjogosultak egyezséget kötöttek ós valamely meg nom jelent igényjogosult kérelmére az igazolásnak hely adatik, az igényjogosultság ós a részesedési arány kérdésében megkötött egyezség hatályát veszti, kivéve, ha az, a kinek kérelmére az igazolás elrendeltetett, olyan részesedóst igényel, a mely az összes jogosullak közötti arányt meg nem változtatja. 38. §. A jelen rendeletben szabályozott eljárás alá tartozó ügyekben perújításnak és semmiségi keresetűek helye nincsen. Azon fél, ki a jelen rendeletben megállapított eljárás során a tárgyalásra meg nem jelenik, vagy a hozott határozat ellenében a jelen rendelet szerint megengedett felebbvitellel nem él: azok ellen, a kik a kártalanítási tőkéből netalán az ő sérelmükkel részesültek, az utalványozás napjától számított hat hónap alatt birtokon kívül a törvény rendes utján léphet fel. £ joggal a meg nem jelenő fél akkor is élhet, ha a 10. §. eseteiben a megjelent felek a részesedesi arányt egyezsegileg állapították meg. Ha az^igéuyjogosultság képezi a vita tárgyát: a fentebbi határidő alatt a törvény rendes útját a fentebbi eseteken kivül is igénybe veheti birtokou kívül az, a kinek igénye a jelen rendeletben megállapított eljárás során hozott ítéletben vagy épen nem, vagy csak reszben állapíttatott meg. A közbirtokossági tagok között a részesedési arány megállapítása tárgyában hozott jogerős Ítélet végérvényesen kötelező, s annak ellenében a törvény rendes utja a feuebbi esetek egyikében sem vehető igénybe. 39. A 30, §. esetében a perre utasított felek tartoznak keresetűket a perre utasítást tartalmazó végzés kézbesítésétől számított 30 napi zárhatáridő alatt, az esetleges bírósági kikötésre való tekintet nélkül, az 1. § szerint illetékes törvényszéknél, es ha az összegre való tekintettel az ügy sommás vagy kisebb polgári peres eijásás alá tartozik: az 1. §. szerint illetékés törvéuyszek szekhelyeu levő járásbíróságnál vagy a kisebb polgári peres eljárásra illetékes ottani biróságuál szabályszerűen megindítani. A perre utasított hitelező, ha kifogásolt követelése még le nem járt, követelése fennállásának kimondása iránt tartozik keresetet indítani. 40. íj. A 39. § szerint a kir. törvényszékek előtt indított perek jegyzőkönyvileg tárgyalandók oly módon, hogy a meunyibeu a felek jegyzőkönyvbe iktatandó megállapodásaikkal hosszabb hataridókbe nem egyeznek meg, az elleuirat 2 uap alatt, a válasz és viszouválasz kdlöu-külöii 3 nap alatt, a vegirat és ellenvégirat pedig 2—2 nap alatt iktatandó jegyzőköuyvbe. Ha több alperes külön képviselő által jelenik meg: ezek miudeuike a periratok beiktatására szolgáló fentebbi határidőket külön veheti igénybe. A törvényszék az ellenfél beleegyezése nélkül csak a fél ludokolt kérelmére s mindenik periratra csak egyszer •ugedhet halasztást. A halasztás iránti kérelem a perirat megke,zdé.je előtt a jegyzőkönyvbe iktatandó, s e jegyzőkönyv az ellenfél uetaláui észrevételeivel együtt határozathozatal végett a pertárnok által azouual bírósági elintézés alá terjesztendő. Ha a bíróság megtagadja a halasztást; a tárgyalás folytatására határnapot tüz ki. A felek kölcsönös beleegyezéssel többszörös halasztást is eugedhetuek egymásnak. Az ily módou engedett halasztás a jegyzőkönyvbe iktatandó. Végirat és ellenvegirat beiktatására halasztásnak helye nincs. Egyebekben ezen perekre a törvénykezési rendtartás szabályai alkalmazandók. 41. §. A közigazgatási hatóságok által végleg megállapított és bírói letetbe helyezett kártalanítási összeg utalváuyozásáuak a jeleu reudelet 2. és 5. §-áuak eseteiben és a következő esetekbeu fan helye: 1- ha a támasztott igény a 45. §. szerint vissza* vonatott; 2. ha az igényekre uézve a 14. §. értelmében égvezség jött létre; 3. ha a jelen rendelet szerinti eljárás során ai igényekre uózve hozott érdemleges határozat jogerőre emelkedett ; 4. ha a 7. §. 1., 2. és 5. pontjainak eseteiben az igények külön utou egyezségileg vagy jogerejü határozattal eldöntettek avagy az elrendelt zárlat jogerejűleg feloldatott ; 5. ha a 7. §. 3. pontjának esetében az örökösödési jogutódlás átadási okirattal vagy örökösödési perbeu hozott jogerejű ítélettel megállapittatott; 6. ha a 7. §. 4. pontjának eseteiben a megiudított .perek egyezségileg vagy jogerejü birói határozatokkal eldöntettek, avagy ha a 30 §. eseteiben a perre utasított fél keresetét a 39. § bau megállapított zárhatáridő alatt meg nem indította, illetőleg ugyaneieu határidő alatt a kereset megindítását nem igazolta. Az utalváuyo/.ás, ha ennek feltéielei beálltak, vagy ezeknek beállta bejelentetett, hivatalból történik. 42. §. A 28 eseteiben a bejelentett igény visszavonásának esetéu felül a kártalanítási tőke es a le nem járt szelvények kiutalványozásáuak a következő esetekben van helye: 1. a visszaváltás iránti per jogerejü eldöntése után, ha a visszaváltási jogosultság jogerejűleg megállapittatott, a visszaváltásra jogosított részére, ha pedig a kereset jogerejűleg elut sittatott, a pernyertes másik fél részére; 2. ha a haszonélvezet határozott időtartamhoz van kötvo, az időtartam lejártával; 3. ba a haszonélvezet a haszonélvező élettartamához vau kötve: a haszonélvező halála után, a mennyiben a halál közokirattal igazoltatik; 4. a fentebbi eseteken felül a kártalanítási tőke és a le nem járt szelvények csak a törvény rendes utján indított perben hozott jogerejü ítélet vagy birói egyezség által igazolt jogosított részére utalványozható ki. 43. § A midőn az igények jogerejü eldöntése, illetve örökösödés esetében a jogutódlás jogerejü megállapítása nem a támasztott összes igényekre egyszerre következik bé, vagy a midőn a támasztott igényeknek csak egy része vonatik vissza: esetről-esetre való részletes utalványozásnak vau helye oly módon, hogy a még függőben levő összes igények (követelesek, engedményezett össze gek) járulékaikkal teljesen fedezve maradjanak. A zálogos hitelező nem vitás követelésének vagy a vita tárgyát nem képező engedményezett összegnek a kifogás alá nem vott vagy jogerejűleg megállapított kielégítési sorrendben való utalványozását nem akadályozza az a körülmény, hogy jogerejűleg még nem döntettek el azon vitás kérdések, melyek a kielégítési sorrend szerint későbbi sorrendben kielégítésre igényt tartó egy vagy több hitelezőnek vagy engedményesnek kielégítését tárgyazzák. 44. §. Ha a végrehajtási zálogjoggal bíró hitelező követelése a 31. §. érteimébon vétetett kifogás alá: a törvényszék, a meuuyibeu az összeg kifizetésének más akadálya fenn nem forog, az utalványozó végzés hozatala alkalmával az ezen követelésere fizetendő összegat az utalváuyozó végzésben felszámítja ueyau, de egyszersmind a felekét és az illetékes bíróságot vagy hatóságot értesiti, hogy az összeg a zálogos hitelezőknek csak a végrehajtást foganatosító bíróság vagy hatóság utalványozása folytán fog kifizettetni. Ha az az összeg, a inely a 31. §. szerint kifogásolt zálogos követelés fedezetéül szolgál, » kifizetési sorrend ben következő zálogos hitelezők vagy engedményesek követeléseinek kielégítésére nem igényeltetnék : a törvényszék a végzés jogerőre emelkedése után a felszámított összeget a végrehajtás foganatosítására illetékes bírósághoz vagy hatósághoz küldi át. A támasztott igény visszavontnak csak akkor tekinthető : ha az igénylő (hitelező engedményes) a tüzetesen megjelölt igénynek visszavonását, közjegyzői okiratba vagy bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesített, illetve gyámhatóságilag jóváhagyott magánokiratba foglalt, avagy a törvényszéknél a tárgyaló bíró vagy helyettese előtt felvett jegyzőkönyvbe iktatott feltótleu nyilatkozata által jelenti ki. A közjegyzői okirat eredeti kiadváuya, vagy a visszavonást tárgyazó eredeti magánokirat a törvényszékhez bemntajidó és az inatoknál megtartandó. Ha a visszavonás nem a fentebbi módon történt: a törvényszék az igénylőt bejelentett, megbízottjának kezeihez vagy saját kezeihez kézbesítendő végzés által a visszavonás tárgyában adandó nyilatkozat yégett az^al idézi meg, hogy meg nem jelenése esetében az igény visszavontnak fog tekintetni. Kiskorúak vagy gondnokság alattiak nevében törvényes képviselőjük által kijelentett visszavonás érvényességéhez a gyámhatóságnak, csődtömeg nevében a tömeggondnok által kijelentett visszavonás érvényességé" hez pedig a csődbíróságnak vagy gsódválas^tmápynák jóváhagyása szükséges. Meghatalmazott által kijelentett vlsszavouás csak akkor érvényes: ha azt az érdemleges tárgyalásra megbízott ügyvéd vagy oly meghatalmazott jelenti ki, a ki erre közjegyzői okiratba vagy hitelesített magánokiratba foglalt 8 eredsti kiadváuybau, illetőleg eredetben bemutatandó különös j'ieghatalma/.ásbau vau feljogosítva. 46. §. Az a kör.ülmeny, hogy a jogosított fél gondnokság, vagy csőd alatt áll, vagy az eljárás folyama alatt goudnoksig vagy csőd alá kerül, az eljárást és utalványozást I nem akadályozza Gondnokság vagy csőd esetebea a gondnok vagy ' c>ődtömeggonduok köteles ezen körülményt a gondnoki vagy tömeggondnoki rendelvény bemutatása mellett a törvényszéknek bejelenteni. Ily bejelentés esetében a tárgyalásra a gondnok illetve tömeggouduok idézendő és a határozatok ezeknek kézbesítendők ; az utalványozott összeg pedig, ha a gondnok a gyámhatóságnak, a tömeggondnok pedig a csődbíróságnak végzésével nem igazolja, hogy pénzfelvételre külön felhatalmazást nyert, az illetékes gyámhatóságnak vagy csődbíróságnak küldendő meg. E szabály alkalmazandó akkor is, ha a bejelentés nem történt ugyan meg, de a törvényszék a gondnokság vagy csőd elrendeléséről tudomással bír. 47. §. A törvényszék által hozott utalványozó végzés a/, összes érdeklett feleknek. Ide értve azokat is, a kik igényűket a 45. §. szeriut visszavonták, a 34. §. szerint kézbesítendő. Az utalványozó végzés ellen a másodbirósághoz felfolyamodásnak vau helye. A felfolyamodásnak az utalváuyozott összeg kiadására halasztó hatálya vau. A másodbiróság végzése ellen további felfolyamodásnak helye nincsen. Az utalványozó végzés jogerőre emelkedése után a törvényszék az utalványozott összeg kiűzetés*" végett a végzésnek a letéti pénztárhoz való elküldését hivatalból haiadéktalauul elrendeli. Ha az utalványozó végzés alapjául a 10. §. eseteiben létrejött egyesség, vagy a jeleu rendelet szerinti eljárás során hozott olyan ítélet vagy érdemleges végzés szolgál, mely a felebbvitel elmulasztása folytán emelkedett jogerőre: az utalványozó végzés, ha előbb válik is jogerejüvé, csak az igazolási határidő lejárta után és ha ezen határidő alatt igazolás kéretik: csak az igazolási kérelem elutasítása után küldetik meg a kifizetés eszközlése végett a letéti pénztárnak. Ha az igazolásnak hely adatik: az utalványozó végzés hatályon kivül helyezendő. 48. §. Ha a másodbiróság az elsőbirósági végzést helybeuhagyja: a íilfolyamodó azon összeg után, melynek ki/dása a folyamodás folytán felfüggesztetett, a felfolyamodás napjától az utalványozó végzésnek a letéti pénztár részére való elküldése uapjáig számítva évi 1'/»»/» kamatot köteles megtéríteni azokuak, a kiknek részére az összeg utalváuyoztatott. E kötelezettség a másodbirósági végsésbén moudaudó ki, s a mennyibeu a felfolyamodó ebbeli kötelességenek a végzés kézbesítésétől számított 15 uap alatt eleget nem tesz: ellene a jogosult fél kérelmere a kiszámítandó összeg erejeig kieiegitési végrehajtásnak vau helye. Ezenfelül, ha a felfolyatuodás nyilván aláptalauuak találtatik: a felfolyamodó 500 frtig terjedhető pénzbírságbau elmarasztalható. 49. §. A törvényszék azon végzése ellen, a mely által valamelyik erdekeit fel részéről beadott utalváuyozás iráuti kérelem elutasittatik, felfolyauiodásuak van helye a másodbírósághoz. A másodbirósági végzés elleu további felfolyamodás uak helyeu nincsen. 50. §. Az utalványozó végzés jogerőre emelkedése utáu a zálogos hitelezők követelésének kielégithetese végett a megfelelő összegű állami kötvények — hacsak az érdekelt felek között eltérő megállapodás nem jött létrp — az 1881: LX. törvényczikk 121. §-áuak rendelkezése szerint adaudók el. Az egyes igéujrjogosultak között ugy a letett készpénz, mint az állami kötvéuyek a megállapított részesedési arány szeriut osztaudók fel; a meunyibeu pedig az állami kötvények természetben fel nem oszthatók: azoknak értékesítésére a fentebbi szabály alkalmazzndó. 51. §. Ajelen reudelet szerinti eljárás során, ide értve a 39. és 40. §§. reudelkezese alá eső pereket is, az ügyek ugy az első, mint a felsőbb bíróságoknál soron kivül tárgyalandók és intózeudők el; és pedig a felsőbb bíróságoknál a törvénykezési szünidő alatt is. Ugyauezeu szabály áll azon rendes arányositási perekre is, a melyeknek egyedüli, vagy egyik tárgyát az italmérésre vonatkozó arány megállapítása képezi. 52. §. A kártalanítási összegre annak birói letétbe helyezése utáu szerzett zálogjogokra az általános szabályok alkalmazaudók. Azok, a kik ilyeu zálogjogokat szereztek, jogaikat a jeleu rendelet szerinti eljárás során uem éryér nyesithetik. Az általános szabályok alkalmazandók a jogosultak halála folytán az eljárás folyama alatt bekövetkezett jogutódlásra, valamint a jogosultak igényének az öljárás folyama alatt való eugedmenyezésére is. Ha a 45. § ban előirt alaki kellékekkel ellátott engedmény a törvényszéknek bemutattatik, vagy az engedményezés a 45. §-baa megjelölt módon felvett jegyzőköuyvbe foglaltatik ós az engedményezés vitássá nem válik: az engedményes az engedmény bejelentésétől kezdve az eljárás során az engedményező jogaiba lep, az utalványozó végzés azonban az engedményezőnek is kézbesítendő. _ 53. §. Ha az 1888. évi XXXVI. törvényczikk. 21. és 28. § ai értelmében uem állami kötvények, hanem ezek helyett egyelőre a járadékszelvéuyek helyeztetnek birói letétbe: ez a körülmény az eljárásnak a jelen rendelet értelmében val<J megindítását és folytatásat nem akadályozza. Az utalványozás kérdésében ezen esetre szükséges intézkedések, valamint általában a jeleu rendelet tárgyában a felmerülő szükséghez képest teeudő más intézkedések is külön rendeletnek tartatnak fenn. 54. §. Ezen rendelet 1890. évi január hó l-só napján Jép hatályba. Kelt Budapesten, 188^. évi deczember l^-éq. Szilágyi Dezső, s, k, Az ág ev. egyház, valamint a főgimnázium épületein péntek óta gyászlobogó hirdeti, liogy Czékus István, a tiszai kerület evangélikus püspöke meghalt. Váratlan és megdöbbentő a csapás, mely városunk tizennégyezer lakóját sújtja kegyetlenül, és kétségtelen, hogy minden hazafi szivében mély fájdalmat okoz Mert Czékus István nemcsak hitbuzgó főpásztora volt egyházának, de egyik nagy apostola is a nemzeti ügynek a magyarországi lutheránusok között. Szomorú, de országszerte ismeretes dolog, hogy hazánkban a pánszlávizmusnak az evangélikusok kőzött is tsruaékenj talaja van. Ismeretes különösen azért, mert a protestáns autonom egyház ügyeit nyilvánosan, alkotmányos utou intézi az ország színe előtt s a pánszláv fanatikusok elég vakmerők nyilvánosan sikra szállani hazatiatlan ügyök érdekében. E mellett azonban folytatják &z aknamunkát is S a küzdelem tart évtizedek óta, titokban es nyíltan, keresztény emberszeretettel s ha kell férfias erélylyei. Ennek a harcznak volt egyik főapostola 1871. óta Czékus István. Folytatása a melléUleteu