Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-09 / 6. szám

MwllékUt « „Itfyirvidék" 18

9Q. 6-lk számához. Midiin a tiszai kerület bizalma megválasztotta pQ>pflkenfk, akkor az ujabb alkotmányos világ xsenge komban nagyot lelekzettek a haza ellenségei, a szabad sajtó cs szab:td szó űrügye alatt ebben a kerületben is megindítottak munkájukat. Templomban, iskolában, tanácsteremben és a család személyében, mindenütt csinálták a propagandát. N&gy-Róc.e főfészke volt a kolomposoknak, az ottani főiskola ápoló dajkája a hazatiatlan tanoknak. Czékus István fópapságauak második esztendejében azzal köszöntött, hogy kivágta a rákfenét a kerület testéből, beiaratta a nagy-röczei főgimnáziumot. E cselekedete ismeretessé tette őt; tisztelettel hajoltak meg elő,te a hazafiak, félelemmel hódoltak neki a haza ellenségei. Es azóta tizenkilencz esztendőn keresztül a zászlót tartotta kezében a hazai lutheránusok között. Életének puritán egyszerüsege, jellemének kristály tisztasága, főpapi hivatásának minden tekintetben kifogástalan betöltése, azok közzé sorozzák őt hazánk jelesei közt, akiktől a más táborban harczolók sem vonhatják meg a/, elismerés adóját. A keresztény emberszeretet hirdette és azt — a mi ritkább dolog — meg is tartotta; minden hívének egyforma lelkiatyja volt, részt vett örömükben, bajukban, biztatta csüggedesflkben, szegény protestáns psp létére anyagi jólétüket is előmozdította. Buzgalmával s/.;ize/.reket teremtett a magyar egyház és iskola felvirágoztatására. Türelmes volt minden felekezet iránt. c>ak azt nem szerette, a ki a hazának ellensege volt. E férfiú halt meg váratlanul, rövid betegség után. Midőn a múlt nyáron főgimnáziumunk érettségi vizsgálatán eluökölt, kitartó erélylyel. az aggkor gyengeségeinek minden látszata nélkül, senki sem hitte volna, hogy az erőteljes férfit sohasem látjuk többé körünkben. A nyíregyházi ág. ev. egyház tizennégyezer híve őszintén siratja, és mi magyarok kérjük a Mindenhatót, vajha méltó utód töltené be helyét a felejthetetlen kiváló főpapnak. p. P. * * * Az elhunyt főpásztor életrajzi adatait a következőkben adjuk: MéltósAgos és főtisztelendő Czékus István 1818. deczember 22-dikéu született a gömörmegvei Pauyiton nemes, szegéuysortu szülőktől. Atyja Márton, anyja Bacsó Erzsébet. A vallásosság szülői öröksége volt; atyja (ki 80 éves korában halt ineg) az egész Tranosciust (tót énekes könyv neve) köuyv uélkül tudta s élete válságom óráiban abban keresett s talált erőt, reményt, vigaszt és megnyugvást. Szüleinek forró óhaját — fiokat tudományos pályán láthatni — táplálta ai ő saját vas szorgalma s lauka latlau törekvése, melyet egy pillanatra sain bénított mag az a mindeneseire gátló körülmény, hogy ruha neműn kívül mit le kaphatott hazulról. Kis diák korában miut karénekes, később pedig magánoktatás utján tartotta fen magát. Iskoláit szülőhelyén, Rozsnyón, a philosophiai cursust Lócséu, a theologiát .Pozsonyban végezte. 3zorgalma, határozott s imponáló jelleme, tehatgége tanárai s tauulótársai kedvenczévé tették, mely ugy az élvazett stipediumokban, miut bizalmi állásokbau. melyekre az ifjúság emelte, nyilvánult. A papjelölti vizsgát letévén (1843.) két évet Budapesten Forster Vilmos házánál nevelősködéssel töltött; az itt megtakarított pénzzel ment ismeretei öregbítése végett a tübingai egyetemre. Egy év múlva, (1847.) a nagynevű Székács József mellett káplánkodott, főnöke szeretete azonban csakhamar a vácii 6pen akkor keletkezett gyülakezet lelkészévé tette. 2'/i évi itt működés után 1850. márezim 20. lnvoi álilái kiváuata között Kecskemétre távozott, Buzgó működése a hir szárnyain csakhamar szülőföldje bérczai

4kö/zó ért 1855-1) n a sajó gömöri, 1858-ban a dobsinai, 1859-ben a rozsnyói egvliázak lelkipásztora lett, ez utóbbi helyen gondozta az Ur nyáját e hó 6 dikán bekövetkezett haláláig Miut lelkesz működésében nem szorítkozott csupán a szószékre és iskolára (Vaczott, 3 évig volt tauiíó, Kecskemétou 5 éven át volt a gimnázium rendnivüli tanára) csakhamar alkalma nyílt tehetséget, és szorgalmát szorolan vett egyháza falain kivül is érvényesíteni; már Pest,megyében mint fiatal lelkészt megválasztották egyházmegyei aljegyzőnek. Gömörbe költö/.véu l85G-bau esp. iskolai felügyelővé, majd 1860-ban gömöri alespereasó s ugyauakkor a tiszai egyházkerület főjegyzőjévé válasz- i tátott. 1861-ben 40 egyházból álló megye főesperese lett, 1863-ban az ev. országos gyámintézet (melynek ő az egyik alapitója) kerületi elnöke, 18G6-bau az általa. 3 évvel előbb létesitelt kerületi özvegy-árva nyugdíjintézet pénztárosa, 1871 márczius 26 dikán pedig elérte a legnagyobb polczot, melyre egy lelkészt a gyülekezetek általános bizalma emelni képes, Máday K. elhalálozása folytán 143 szavazat közül 92-vel a tiszai ker. szuperintendense lett. 1874 ben pedig Karsay Sándor szup. önkéntes visszalépése folytán egyhangúlag az a. e. e. gyámintézet elnökévé választatott meg. Családot 1850. május 1. alapított, uoűl vevőn BÍUhofer György budai volt ev. lelkész nemes szivü s fenkölt lelkű leányát Vilmát. Boldogító házasságukat, melyben miudketteu a most bekövetkezett catastropháig éltek, az Ég számos derék gyermekkel áldotta meg. Iíilencz gyermeke,' a társadalom különféle osztályainak kiváló tagja, a gyászolja szerető atyát és családfőt. Alkotásai — mondhatni — megsz linlálhatatlauok. Csak a nevezetesebbeket jegyzem ide, a molyok meg vaunak örökítve azon emléktárgyon, melyet 1888. évi decz. 21 ikén 70. életévének betöltése alkalmával a tiszai egyház kerület impozáns módon rendezett ünnepélyen átadott. 1856-ban létesített* Sajó-Gömörön a templom alapot, melyből építtetett (a hívek kézimunkáját nem számítva) 16,000 frtnyi költségen a góth stylű szép templom, melyet 1883-ban már mint püspök maga szentelt fel. 1859-ben Rozsnyón egyháii tőkét gyűjtött, melynek segélyével épült ki a gymnásiüin stb. stb. 1861-ben alapította Rozsnyón az egyházi női gyámintézetet, a legelsők egyikét a hazábau. 1861-ben kijavítatta a rozsnyói templomot; létesítette a torony tőkét. 1863-bau vetette meg alapját a gömöri esp papi magtárnak. 1866-ban egyházkerületi özv. és árva nyugintézetett létesített, melynek vagyoua 1888. deczemb. 31-én 170,808 frt 55 krt, tett. Ugyan ezen évben alapította meg a felekezet külümbsét! nélküli két temetkezési intézetet. 1873 bau szervezte a Nyíregyházáról Eperjesre átvitt tanító képző intézetet, melynek vagyoni állása 1888 decz. 31 -ikén 108,554 frt 72 kV. 1881-beu megszilárdította az eperjesi hittan intézetet, az ó buzgalma folytán létrejött mai (1888. decz. 31.) 37,469 frt 46 kr. vagyon tette lehetővé, hogy a csekély fizetésű 2 tanár helyett 3, 1200 frt fizetéssel ellátott tanárt nyert, sőt most, miután 4 éves theol. intézetté emeltetett, egy negyedik tanárral is elláttatott. 1881-ben Rózsnyón ker. árvaházat létesített s Luther születésének 400-ik évfordulójáu 10 árvával meg is nyitotta azt. Ez intézet tőkéje, melyet igazán paráuyi ténvezőlc, mint a helybeli iskolás gyermekek üunepi gyűjtései támogatnak (1888. decz. 31.) 23,146 frt 90 kr. 1882-ben alakult ineg a rozsuyói fillér egylet. 1885-ben alapította Rozsnyóu az egyházkerületi felsőbb leány-iikolát. 1886-ban a kerületbe kebelezte a brassói magyar esperességet, anyai keblére szorította az idegeuben sok mostohaságot szenvedett derék gyermeket. Bátran tehetem 400,000 frtra azou összeget, melyet ó a szó szoros értelmében apránkint kérve, hol szívre szólón, hol a meggyőződő* hangjával, hol Melye-cu sűrgetvn összegyűjtött, S hány iskolának vetette meg alapját, menuyi árvának s özvegynek törölte le könuveit, hány coü"gedőt kétségbeesetef, bátorított es vigasztalt, hány emberre hatott, jótékonyan s áldásthozóan az ő nemes példája? azt csak az tudja, a ki a s/ívekbe Iát s a ki egyetlen az, a ki az igazi, önzetlen tettet jutalmazni tudja itt lent s oda fent. S most sírjatok egyház, iskola, államiság s nyelv, sírjatok ti árvák s özvegyek, mert hiszen leesett a ti fejeteknek koronája, kidőlt nemes, mocsoktalan bajnokotok, bezáiult az adakozásra iniudig kész ezerszer áldott s örömkönyütől áztatott kéz, s ha könyeitek árja elapadt, szálljon buzgó imátok annak lelke üdvéért, aki viseletében primus inter pares. tetteiben a nagyok-nagyja vala! Werner Gyula. * * * Czékus István elhunyta alkalmából az egyházkerület a következő gyászjelentést adta ki: A tiszai ág. h. ev. egyházkerület a pótolhatatlan vesztesog leverő tudatával s abból folyó mély fájdalommal jelenti, apostoli buzgalmu lánglelkü főpásztorának méltóságos és főtisztelendő Ctékus ístudn püspök ürnak, tettdús élete 72-ik, áldásteljes püspöki hivataloskodása 19-ik évében, Rozsnyón folyó 1890-ik évi február hava 6-án bekövetkezett elhunytát. A megdicsőültnek porinaradványai folyó 1890-ik évi február 10-én, hétfőn, délelőtt 10 órakor fognak Rozsnyón, a templombau megtartandó gyász-szertartás utáu az anyaföldnek átadatni. Csendes béke lengjen áldott hamvai felett, hivő lelke találja fel jutalmát Uránál Istenénél; emléke, p'Idája világítson tűzoszlop gyanánt a lángoló egyház-, lia/.a- és ember-szeretet, ösvényén a késő maradéknak ! Az e hó 10 ikén Rozsnyón végbemenendő temetésen a helybeli ág. ev. egyház küldöttségileg vesz részt. A gyász beszédet nt. Farbaky József lelkész úr fogja tartani. A küldöttség köszörűt tesz le az elhunyt főpásztor ravatalára. Közegészségügyi mulasztások. Általánosan vallott igaziág az, hogy az egészség az élet legbecseiebb kincse, Istennek legdrágább ajándéka, | mely a lélek és saiv kellő műveltségével párosulva, a | földi jóllétnek és boldogságnak legoélkülözhetetlenebb alapját képezi. Míg a világon élűnk, munkálkodnunk és fáradoznunk kell. >Madár repülésre, emb«r munkára született.* A munkát a termésiet szükséggi, a polgári társaság köt-lesiéggé, a megszokás ptdig gyönyörré teszi. »Munka az erény forrása, a vér balzsami« mondja Herder. — Már pedig a munkásságnak, a munkaképességnek egyik lényege* alapfeltétele : a jó egészaég. Egészség nélkül kép elenek fagyunk emberi hivatásunkat betölteui, testi erőnket kifejteni, érvényre juttatni. Ismeretesek Linné, a utgy termászeltudós szarui, melyeket fiához intézett, moudván: »Fiam! ue tarád magad boldogtalannak, ha s/egény vagy is ; többet ér a szegén} séf a jó egéiziégggel, mint a királyi tanáciomg egéiziég nélkül !< Tagadhatlan, hogy az egészség nagy szerepst játszik az emberiség anyagi jóléte és k-iUdísi történetében — annál ii inkább, mivel a beteg ember nem cia'c nt-m izereiüet, hmem még folytonosan költ; mert ha betegség tör ránk, — mint a nagy Pázmán Péter kedel)*sen megjegyzi: >a doctor erszényét aranynyal kell tömni, a borbély kezét ezilsttel kell kenui, a patikárus mühilyét tallérokkal kell ostromolni.< A mi pedig áll az egyedről, ugyanazt lehet lehet elmondani az emberi társadalmakról és népekrő

!. Azon államban, hol a polgárok nagyrés/e bármily körülmények folytán erőtlenségben, betegségekben sínylődik, le kell moudani úgy a szellőin] h dadáiról, mint az anyagi eonelkedéiről és igy a jólét virágzásáról is. Viszont mondhatni, hogy a népek kedvező viszonyainak arányábau azoknak tettkép«M'''se és munkássága is fokozódik és következőleg anyagi jóléte is gyarapodik. A „NYIRVIDÉK" TÁRCZÁJA. Forgácsok. í. Eaer felé stáll Csapongva lelkem, Ezu remény, vá^y Üldöz szünetlen — 8 szívem közöttük ROpködve jár Miut szárnyszegetten A kis madár. S ha ágrul ágra Hiáb< szál va Nem tud nyugalmat Találni nála : Ho«y tud- a zengni Vidám danát? Csík ronctot ád, és Repül tovább. . . . Nem a szépségedért Szeretlek én téged : Hosszú év«-k uíj is Elviszik szépséged. S n*m a jóságodért Szeretlek én léged : Mások is szereznek Azzal dicsőséget. Kért szeretlek mégis ? Mért szeretlek téged ! Mert, ba meghalnék is, Téged szeretnélek ! 1 . . 3. Mi nagyobb dicsőeég? S/.ert tenni nagy névre, Hogy repillí h rönk At «g»ket érje ? Küzdeni nyomorral A fényes jövőért, S vágyni a bibérra, Mit a jövó ígért? ... Vagv a nagy világtól Messze elvonulva Nyugalomban élűi Megszületni újra — Kis csatádban lelni Az étet gyüeiölcsét, .ló feleség karján .Még nagyobb dicsőség ? ! . • 4 Hiába mondogatja Akárki azt nekem, Hogy minden élvez .tnek A vége: gyötrelem. Miért ne édesitnók Az élet pereseit, Mikor nap napra tűnik — És mind olyan rövid I . . . 6. Jól, komolyan megfontolva Megértem már a pokolra : Józanon és bekapottan Sok jó embert megbántottam. D - hogy magam mégis védjem, Van »gy ritka, nagy erényem, Melyért még a menybe visznek : Sob'se mondtam — anyósviccet! 6. Miker a szerelmet Teremte az latén Tette, hogy az ember Bajain segítsen. Hogy édességével Fűszerezze éltünk, Hogy szerezzen boldog Kapókat is nékünk. S mit tett a szerelom, Hogy a főidre ére ? Talan leszállt mindeu Ember kebelére ? . . . Dehogy szabadságát Kincsekért eladja, S ha nem lel ilyeket: A szegény sziveket Vér ( hasogatja. . . . 7. j Ne itéld meg a leánykát, Hogyha üres kosarat Nyújt az elsó kérőjének, Mikor Bzive nem szabad. Mért hazud|On hú szerelmet, j S legyen bűnös feleség, Mikor az ily menyecskének Erénye a gyöngeség? I Könyü ragjog szemében A szép kicsiny virágnak, Ha érzékeny szivére Reá borul a bánat. De jó a nap subára, Reája hinti csókját S öröm lel ott tanyára, Hol eddig fájdaiom járt. De én hiába várom Csókját a napsugárnak, Ha megcsalott szivemre Reáborul a bánit: Ha jönne is, mit érne Sugárinak özönje, Mikor beteg szivemnek Kiszáradt mind a köuyje? Kóborolvi szálldogál össze-vissza lelkem . . . Hirtelen szép teremtés 8uhan el mellettem. Kérdezem a szivemet: Mii mosolyogsz lelkem ? — Eazemndta kis leánya: Egész odalcttem. . . . Kérdezi a szivem is: Min tüuódől lalkem ? — Rágondoltam kedvesemre, Újra őt öleltem. . . . Visszanéz a láuy után Tévedező lelkem Én Istenem I milyen jó, hogy Már si'holse leltem ! I . . . Macsolai Harna.. Bolha. Tüzetes természetrajzi leírását fölöslegesnek tartom azért, mert, legal&bb a civilisált halandók közt. alig képzelhető oly gyenge cipacitás, kinek a bolhával olykorolykor Ugye-baja ne lett volna. Sőt kell, hogy a vadak előtt ie ismeretea legyeu eme vérengző állatka. A statiitika szerint, az egész földön másfél míliárd ember lakik; azt szok&s mondani, nem tudom, igaz-e? hegy az égen minden embernek van egy o*illaga, s a kié onnan lefut, az a lakúiát, ba az ördög el nem viszi, Ábrahám kebelébe teszi át, vagy pedig, a népdal szerint: legalább is a >gaUmbja< hagyj-t el. Ez azonban mind csík olyan mondastéle; a ki akarja, higyje. Ennél sokkal valószínűbb a mit én mondok: a földön miud»n embernek vau 2—3 bolhája, s ha azokat sikerül elugratnia, ujabb, éhesebb hármat kap. Bizony — sajnos dolog — sokkal hamarabb tiiuik lel a láthatáron egy íürge bolha, mint egy ropogós ezres! Azonban, daczára annak, hogy a bolha annyira ismert, közönségei házi állat, sokak előtt mégsem lesz talán egéizeu érdekesség él tanuliág nélkül való, ha róla egyet-mást elmondok. Mert — kérem szívesen — vaunak emberek, kik azt aam tudjék egéiz positive, hogy a kápoittaözöudökuek háuy szárnya van, vagy, ha a cserebogár csizmát visslne, hány párt kellene neki szabatnia. És miért van ez? mert ezen igénytelen állatkákat nem figyelték meg jól. Hát még azt, hogy két légy tizenhatezer szem közt értekezik egymással, (lévén egyuek nyolezezer szeme, a két izabad szemmel látható izemben,) hogy egy Bzál pókháló 5—6000 eier águ, hogy u rák szemei nyeleken ülnek, igy hit, a mikor akarja, akkor nézi meg a háta közepét, bugy, midőn két ismerős prüosök egymissal találkozik, tapintó csápjukkal foguak kezet, vagyis azoknak összedörzsölese közben üdvözlu egymást, hogy ugyan embarnek kell annak lennie, a ki bármeunyi farkuszőrszíuü vinkot magivott i«, két strucitojásból való (nóta bene : egy itrucz tojás 24 tyúktojás) rátotta bekebelezésére vállalkozik : hogyan tudhatná mindenki. Bizony, meg»aliom, több ilyesfélét naegaui eein tudok hamarjában, mert az éu fejem i«m káptalan, hát a csobaji szölőpásztortól akkur muént is köveié.hetnénk olyan so^.it ? No, lnudin hü, u<ras<ujk már ki egy bolhát a bokorból, aztán u^y beszéljüuk róla. Megjegyzendő, csak í*y in eff gie. E ső látásra is rögtöu feltűnik, hogy a bolha fekete. Vajjoa miért fekete? A phisika adj t meg rá a fdleletet azért, mert a napuak mind a hét gzinét elnyeli, ha miudeu s/iDi vismavarue: fehér volua.