Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-09 / 45. szám

„N Y t R V I É K." bizottsággá alakulását eszközölni, ahol ilyen nem volna, (1876. XIV. t. cz. 151. § ) ott a járvány-bizottság az elöl­járóság kebeleböl neháuy értelmes egyen (lelkész, tauitók) egy behívása által megalakítandó. Ezeu járvány-bizottság legalább is minden vasár­nap szükség esetén hetenkeut többször is ülést tartani köteles, sz ikelóadója a városi, községi vagy járási orvos, végrehajtó közegei az elóbb megjelölt utczai biztosok, kik köteleztetnek a bizottság rendoleteuek a lakosság küzötti foganatosítását ellenorizui, a tapasztalt hiáuyok, mulasztások stb. felöl pedig a bizottsághoz jelenteni. 19. A mellett, hogy reudszerint is kötelessége az elöljáróságnak a köztisztaságra felügyelni, nevezetesen az utczai es udvari tisztátlauságok, összegyűlt trágya halmazok kitakarítása iránt szigorúan íntezkedni, külö nősen kötelességévé tetetik, hogy járványos bajok lei­lépte eietén a tisztaság iránt meg uagyobb szigerrai jáijon el s általában a lakosságot a kelió tisztaságra, a lakszubak szeilozietesete atb. gyakoitu figyelmeztesse, nem mulasztvan el az egyes lakások tisztaságának az utcza biztosok es községi orvos által is gjakrau alkal­mazott vizsgálata általi ellenőrzését, i eietleg a mulasz­tók ellen peiizbüutetes alkalmazását is foganatba venni. 20. Gondoskodik az elöljáróság, hogy a betegek az egészségesektől teljesen elkUiomtesseuek, a 8-ik pont erteltnebeu, azou esetekre nézve pedig, melyek a uazual el nem küionuethetnek, e czélra a járvauyüizottsag javas­lata érteiuieben járványkórhazat reu lez be czeiszerü helyen, t.igasabb teren, lehetőleg kerttel ellátott epü­letbeu. 21. Járványos betegülesekuél fertőtieuités alá veendők: aj a beteg által használt ágybéli es ruhauemüek, ezek közül az értéktelenebbek, ágy-szalma elegeteudók, az ágyfa forró lúggal es aztán 5°/ 0-os karból oldattal lemosatván, több napig szabad Isvegóu szellőztetendő, ágyi és egyeb fehér ruhák — melyek az egeszsegeseketól külön kezelendők — használat után forró vizbeu kifó­zaudók, vagy magasaob hótoknak (100'm. felülj kiteeu­dók, legczélszerübb ezeket sütés után a forró kemen­czébe helyezve, pár óráig ott hagyni. b) a beteg által használt evő, ivó és ürülékeinek felfogására reudelt edények, ezek szintén forró lúggal niegmosaudóli es karból oldattal megtisztítás után szelloz­tetendók. c) a beteg ürülékei, nevezetesen hagymázos, cho­lerás, vérhasban szenvedő betegek ürülékei és hánya­deka 5%-os karból oldattal ellátott edeuybe fogandó lel, aztáu jó mélyen eltemetendő; roncsoló torokioüos egye uek köpete ós izájöblitesei hasonló oldattal ellátott edeuy­ben fogandók fel és jó nielyeu eitemeteudők. d) a betegszoba, a betegség végződésé utáti kiürí­tendő, a bütorok kelió lemosás utáu legalább 48 óráig sz •llózteteuilok, a szoba falai újra. uioszeieudok, padlója lúggal vagy oltatlan luesszel felmosandó; ha a padló földei volt, az 20 cin. mélyen falásaudó és uj friss tőiddel megtölteinló. A szobák talaja a betegség alatt is a szük­léghez képestgyengebb karool oldattal fellocsolandó, vagy karból homokkal, 5 rész nyers karboisav 100 rész ho­mokra, behintendő uapouta a kisepres előtt. ej az árnyekszekek, külöaöseu kolera jirváuy ide­jén naponta 5% karból oldattal lemos indók s üregeibe ezsn oldatból anuyi outeudo, 100—200 grammnyi, hogy az rothadó büzet elveszítse; karboisav hiányában vas­gálicz oldata is használható, niüiyoól egy egyenre egy napra 50 grammnyi számítandó. fj a betegek ápolói kezeiket és azou ruhákat, me­lyek a beteggel érintkezhettek, napouta 2 — 5% karból oldattal fertőtlenítsék. g) a betegek vagy halottak szállítására használt hordágyak, vagy jármüvek alapos tisztítás es fertótle­nites alá veendők. 22. Altaiabftu tigyelinezteteudó a lakosság, hogy beteg által használt agy, ruhaneműket, evó es ivó­eszközüket egeiziegesek Használatára addig ue bocsása, mig azok a feutebb eloadott inodou ártalmat.auuá nem tetettek; sót szükséges a lakosságot figyelmeztetni azon veszélyekre, melyeket iiyeuek Inszuálata által a baj terjesztésével magára vonhat, és ez elleu, mint leghatha­tósabb óveljárást, a tárgyak megsemmisítését ajáulaui. -'3. A betegek látogatása lehetőleg korlátozandó s a baj uagyobb terjedese esetón teljesen eltiltandó, ue­L a i! a f gAl y családok közzé is elhurczol­asseK, kifejlett járvány esetén pedig oly házak, melyek­uen lagályos beteg v an, a közönség megóvása czéljából alk I 11,1 l e^zélszerübbeu a házak bejáratánál >j'<rvátiyos betegség" feliratú színes táblák kiakasztása által törtenhetik naiin í A J árv 4»os betegség tovaterjedésének gátlása cieijaból Bzükieges, hogy minden csoportosulás betilUs­Z'm UgrueTözett f0"ódák, tánczmulatságok, vasárnap ueiutin csoportos társas játékok stb. a járvány tartama autt tilalmazandók. h«tii».~ 5i A lulütt ak látogatása, visszatartása teljesen mwiNinN* Jlrv4 uy° s Nban elhalt bullája, a halál nvi?a« , u U" azouual 11)1 z4r ö koporsóban, melynek nyílása, szurokkal betörettek, lezárandó s ha a halottas Mh. i Cíll Z e/ Ueu el uei u külöuithető, iz.innal a teme­„ím, '* d"/kából kütelezóleg felépített hullaházba szállítandó es pedig a kezén izállitás mellőzesével, min­den esetre szekeren. A íuás községből vagy kö/eli tanyákról eltemetés vegett^bevitt hullák egyenesen a hullaházba szállitaudók, magáuházakuáli befogadása határozottan el- : ilyenek tiltandó. Tem ke .< éseknél, melyek az orvos vagv halottkém javaslatára a törvényszerű 48 órán beiül is teljesíthetők a nulláknak templomhoz szállitá.-a eltiltaudó. 26. Különös ágy elem forditaudó jtrváiyok alkal­mával az ivó viz jó és egészséges voltára, e czélból a közös ivó kutak gyakorta kitisititandók, azoknak kör­Sín 1 n tiszUu taita i>Jó, utóbbi lelutóleg fe­déllel ellátandó. Miután pedig oly edényeknek, melyek a beteg hasz­nálatában voltak, közkutakba mentése által a ragály tovaterjesztetik, tigyelmezteteu ló a lakosság bogy a°ku­takba mentesre csakis tiszta ós a betegek által nem használt edeuyeket alkalmazzon; a kóziuukat a hjl lehet, állandó meritó edéuyuyel kell ellátni, vagy még jobban szivattyús kutakká 'átalakitaui. Az egészsegteleu vizű vagy rendórellfues kutak a használatból haladék uélkül Kizarandók. 27. Nagy hgyelem fordítandó az iskolákra, azok járvány idejeu az eló.járóság és orvos által heteukiut vizsgálandók, a tauteruiek uapouta 1—2 izbeu jól ki­szellőztessenek és fellocsolás utáu kisepertesseuek. A fel locsolásra czélszerü feleresztett karból oldat használata. 28. A tanítók utasitandók, hogy tanítványaik egész ségi állapotát figyelemmel Kisérvén, a betegül jeleutke­zoket azonnal orvoshoz utasítsák, az eimaradozókat az elóljarosdguak azouu.il bejelentsek. Küiouóieu roucsoló toroklob járvány idején czeiszerü, ha a tanítok a kór elő­jelei iráut maguknak az orvos altal nemi utasítást adatva, a betegül je.eutkezo gyermekek torkát azonnal megvizs­gáljam, igy kóuiiveti leit'e lezüeiik azon vórósseget, teher vagy sárgás oda tapadó csapadekot, vagy kü.sú beszü­reiu&edest, me^y a oaj kezdeteu az esetek küióufeiesegö gzeriut reudeseu jeleu vau, ez eljárás áltai a ueta.au tettető gyermekeket. is ko-iuyeu fe-ismerheuk. 29. Utasítandó* továooa a taunók, hjgy járvauyos bajban megbetegült gyeruiemet az iskoiaba addig vissza ue ooeüssaudK, mig orvosilag uem igazoljak ait, hogy az illető te.jeeeu feigyogyua es numar a ragály terjesz­teiere nem szolgálhat; uasoulolag haza bocsátaudok az iskolából oiy gyenuea«k, kikuek családjában ragályos betegseg vau, es aboa addig, mig ragáiyuieutessegóket orvosilag nem igazoljak, vissza uem OoCsaihatók. 30. Az iskolák ídeigleuas beszúutetése az első fokú egészségügyi hatóság teeudoje leven, a közsegek elöljárói ez irányüaii öuliatjiinuiag uem intézkedhetnek, hauem kötelesek azon esetben, ha egy taucereuiue járó növen­dékek 10°/»-a megbetegül, vagy ha ragály magában az iskoiabau, p. o. a tauito családjauau keletkezett, ez iránt a fószolgabiróuak haladék uóikui indokolt jeleuiest tenni, ki aztán a teendők felöl saját hatáskörében, szakközege meghallgatása után mtezkedui fog. 31. Jarváuyos betegüleseket, melyek minden községi s városi orvos, úgyszintén minden magáugyakakorlatot folytató orvos gyakodatábau előfordulnak, haladék nélkül az elöljárósághoz, reudórseghez bejelenteni köteles, ugy sziuteu köteles a hatóság által kívánt időszaki jeleute­soket, beteg kimutatásokat, a kiváut ídóre beterjeszteni. 32. Szüleizuó, akt valamely járványos betegsegbeu szeuvedó egyéut ápolt, vagy ilyeu bajoan elhaltat ki­terített, felöltöztetett, szóval ragályos beteggel érintke­zett, mindaddig míg ruházatának szabályszerű fertótie mtesdt nem eszközölte, szülőuóuek segusőget és apoiást uem uyujthat; figyelmetlenség, vagy ez iránybau mulasz­tás hatósági megtorlást von maga utáu. III. Elsőfokú, egészségügyi hatóság teendői. 33. A miut a járási foizolgabiró, vagy városi polgár­mester, akár a községi elöljáróság, akar mis egyének jeleu lésé bői tudomására jut anuak, hogy hatósága terü­letéu járváuyos vagy ragályos kor esete merült fel, köte­les a halysziuóu vizsgálatot tartani, s magának az ügy állásáról kiűieruó tudomást szerezui, egyszsr^miud szak­közege, a járási vagy vároii tiszti orvos, esetleg as egybe­hívott vagy alakítandó jítrváuyoizottaág javaslata alap­jáu, a* ezeu szabályzat második szakaszában etóadatt oviutezkedóseket a szükséghez képe3t reszben, vagy egészben elrendelni, azoknak fogauaiositáját kellően elleu­őnzui, ugy a vizsgálat eredmeuyeról, miut a tett intéz­kedésekről a törvényhatósághoz azonnal jeleutést terjeszt be, melyet — ha uetaláui kételyek miatt szükségesuek látná, — a törvényhatósági tiszti főorvos helyszínére leendő kiküldetését is javaslatba hozhatja. 34. Fókérdés miudeu alkalommal a járvány létezé­sének kimondása, vagy csekélyebb kiterjedésű bajoknál csupán kijelentése auuak, hogy egyelőre a baj csupán ragályos természetű és szórványos, de a mely járványossá is fejlődhetik. El iiáuybau némi utmutatóul tekintendő a mutatkozó kórese^ek száma; járványosnak tekintendő ugyauis a baj azou esetbeu, ha a község vagy város bizouyos táján, vagy utcza reszen a lakosság számará­nyához mérteu (2—3 pro inille) több hasonló megbetegülei mutatkozik, addig, még a községben elszórtan a lakosság számához aráuybáu csak (1—2 pro inille) kóreset merült fal, a baj tisztán szórványosnak tekiuteudó; niiutáu azonban a baj ragályoi ős járványossá is válhatik, a kelió óvintézkedések miudeu egyes esetbeu szigoruau végre­hajtandók. 35 Ha a betegedések csoportosulása és nagyobb száma folytán a baj járványos volta megállapittatott, az egészségügyi bizottságnak jirványbizottsággá alakítása, illetőleg ilyeunek megalakítása eszközleudó (lásd 18 pont). Ezdu bizottság miudeu vasáruip ülésezésre utasítandó, mely alkalommal a járvány állásáról, a mellékelt kimu­tatást is szerkesztendi s azt az elsófokü egészségügyi hstóság utján a törvényhatósághoz beterjeszti, e mellett az óvintézkedéseket koroukint javaslatba hozza és azok foganatosítását elleuőrizi. 36. A járási orvos köteles a járvány által meglepett községben, még ha ott több orvos működik is, hetenkint egyszer, lehető.eg vasárnap megjeleuui, a bizottsági ülésekben résztvenni s a feutebbi kimutatás beterjeszté­séről goudiskod ií ; városi tiszti orvjsot ugyauizo i ki­mutatás >k hetaukíuti, lehetőleg vasáruapjnkiuti beterjesz­tésére kötelesek. Orvossal uem biró községekben, h)l a községi orvo3 teendői a járási orvos tisztéhez tartoznak, köteles a járási orvos heteukiut iegilibb 3 izbaa megjelenni s a bejelentett betegek gyógykezelése iráut az illető ápoló személyzetnek & szükséges utmutatást m?gvJui. 37. Orvoisal ue.n biró köíségek, vagy oly kőz^éj jí és városok rászere, mjlyekbea a meglevő O;VJSÍ szímily­zet a jirvijy utgy ktterjiJísj miatt elégtdleunek bizonyu , aí elsjfoiu egészségügyi hatóság javislaia filycán a tör­vényhatóság napi dijactii alkalmazott jIrványorvosakat ka 1 ki, kik .a ji'-vátiy itartamára reudkivüli községi orvoso c gyaiiiuc szerepelnek . 38 Járvány tartami alatt, lu a községben gyógytár utucs, u,'y a readei, iniut reudkivüli köiségi orvos a szüisé^es gyógyszerek tartására ós kiszolgáltatására fel­j igjmható. ezeu jigjsitvi iy aimbn a fennálló felsőbb reudeletek értelmében csak az alispán által adható. 39 Kötelessége az elsófokü egészségügyi hatóság­nak a járvány tartama alatt miudenneniü csoportosulá­sokat. betiltani, valamint tisztéhez tartozik intézkedni az iráut is, ha a szükség ugy kivánji, lioíjy egyes, vagy az összes iskolák ideiglenesen a járváuy tartamára beszüu­tettessenek, ez esetbeu azonban a törvényhatóságot e körülményről éi anuak indokairól azonnal értesíteni kötelei. 40. Az iskoláknak járváuy kezdetéui beszüntetése uem czélszerü, mert az esetben számos gyermek a kellő és gondosabb felügyelet alól elvonatik, azért, ha az óv­intézkedések keliőeu megtótettek s a járváuy még uem uagy kiterjedésű, czélszerübb az iskolákat együtt tartani, mert igy részint a gyermekek egészségi állapota jobban ellenőrizhető, résziut a betegség miatt elmaradottak az elöljáróságnak könnyebben tudomására hozhatók. Ha azonban magában az iskolában vette volua kez­detét a járvány, vagy ha a tanterem közelében lakó tanító családjábau ragályos kór esete merült fel, vagy végül, ha az egy tanterembe járók 10%-a járványos bajban mogbetegült, akkor az illető iskola okvetleuül beszüntetendő. 41. A járási orvos vagy városi tiszti orvos köteles a hetenkint (vasáruaponkint) beterjesztendő kimutatás beküldése alkalmával a törvényhatósági főorvost, ugy a tett óvintézkedések végrehajtása, miut az egyes esetek kórlefolyása, vagy az óvintézkedések végrehajtása körül tapasztslt hiáuyok felől részletesen értesiteui. 42. A járváuy megszültével köteles az elsófokü egészségügyi hatóság, a szabályszerű zárjeleutes alkal­mával ugy az egyes községi elöljáróságok, mint elóljáró­sági tagok, orvosok i más közegekuek, a járvány körül szerzett lapasztalatait, szakközege által összeállittatv^n, felterjeszteni, mely alkalommal a tapasitalt hiáuyok fel ­einliteudók s azok pótlása iráut a szükséges iutézkedések javaslatba hozhatók. IV. A törvényhatóság teendői. 43. A törvényhatóság első tisztviselője szakközege, a tiszti főorvos közbenjöttével, a felmerült járványos esetekben ellenőrizi az elsófokü egészségügyi hatóságok ós elöljáróságok eljárását, ez-k körében előfordult inulaiz­tásokesetóu szabályizerü vizsgálatot s ezt követő fegyelmi eljárást indít meg; — a beérkezett heti jelentéseket tudomásul vévén, ós egybeállittatváu, a szabályszerű járváuy kimutatásoknak felsóbb helyre terjesztését esz­közli, — iskolák ideiglenesen beszüntetése esetén, erról a nagymólt. magy. kir. belügyi és vallás-közoktatásügyi minisztériumhoz jelentést terjeszt s e felől a kir. tan­felügyelőt is tudomásba helyezi. 44. A tiszti főorvos — a járvány által látogatott községekbeu koroukint megjelenvén, — ellenőrzi a ható­sági intézkedések foganatosítását, azok czélszerütlen vagy hiányos volta esetén a pótlásokat ezeu reudelet keretóu belül elreudeli, nagyobb szabáiu intézkedések szüksége esetén az alispánhoz indokolt javaslatot terjeszt; a be­erkezett kimutatások ós a járváuy megszűnte utá..i zár­jelentéseket egybeállítva, felsóbb helyre juttatás czéljából koroukiut beterjeszti; szükség felmerülte esetéu a megyei egészségügyi bizottságuak járváuybizottsággá alakítása iraut javaslatot tssz s anuak üléieibeu ssakelőadó gya­nánt működik, a kisebb számú járványossá uem vált esetekről, azok lefolyásáról ós a tett óvintézkedésekről a közigazgatási bizottsághoz havonkiut jelentést tesz. Kelt Szabolcsvármegye közegészségügyi bizottságá­uak Nyíregyházin, 1890. év október hó 7-éu tartott üléséből. 9925 K. 1890. Szabolcsvárm'gye alispánjától. A járási főszolgablráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszeriut a szíj és körömfájás Raádon, Eszenybeu fellépatt, Gyulijban a Kerek halom, Pálkuta, Hiutó fark tanyáu, Kis-Létáu, Halászban a Kállay és Sárközy tanyák kivételével, Kékesén, Pátrohán megszűnt. Nyíregyháza, 1890 október 16. Miklós László, alispán. Ad. 3285. K. 1890. A nagykállói járás főszolgabírójától. Körözvény. Nagykállói lakos Gál Mihály tulajdonát tevő : 1 drb 10 éves világos pej, herélt, hátulsó jobb lába kissé kesely; 1 drb 8 éves világos pej, vemhes kancza — hátulsó bal lódarán hold alakú bélyeggel —- lova.t f. ev október 26 ának éjjelén — Tokaj községben léte alkalmával — ismeretlen tettesek ellopták. Nagy-Kálló, 1890. évi október hó 31-ón. Zoltán, főszolgabíró. 3332 K. — J^ Q— A nagykállói járás főszolgabírójától. Körözvény. Rosenzwjig Siunn nagykállói lakos kárára f. évi november hó 1-én, 1 drb 9 éves, daruszőrü, fennt álló szarvú, egyik szemére hibás, bélyegteleu teh 4n, a községi csordából elbltangolt. Nagy-Kálló, 1890. november hó 5-én. Zoltán, főszolgabíró. 3310. K. 1890. A nagykállói járás főszolgabírójától. Körözvén-. Szarka Fereucz szakolyi lakos házi kertjéből f. óv október hó 20-áu, 2 lova: 1-3zör egy 5 éves, sötét pej kincza, jegy és béiyegtelen; 2-szor egy 3 éves, sárga, herélt, hódas, két sebhely, h. b. F bélyeggel elszaladt s azóta, a legszigorúbb keresés daczára, nem került meg. Nagy-Kálló, 1890. november hó 4 én. Zoltán, főszolgabíró. Folytntásn u inolléliloten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom