Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-28 / 39. szám

Melléklet a „Itfyirvidók" 1880. 38-lk számához. Ez volt, ennek a uagy mozgalmat keltett, egyszerű éi mégis fenségei protestáns Ünnepélynek a Utoljám. A ktzönség ekkor szétoszlott ki erre, ki arra Ltguagyob része azonban ai ez alkalomra készült óriási deszkasátorbt. vonult, ho<y a szellemiek után, testi eledelt is vegyen magáhos Az itteni köiebéden 600-»n vettek résst. Termé izetei, hogy * nyelvek itt is megoldódtak • folytak n szebbnél-szebb pohárköszöntők, melyek sorát Kun Berta lan püspök nyitotta mig. éltetvén a királyt. Ezután gr. Tisza Lajos nsoudott igen nngy figyelmet keltő pohárköszöntőt, kiiuduiva SchUuchnak az orvosok és természetvizsgálók nagyváradi gjüléseu mondott nagyszabású meg nyitó beszédebői. Azt mocd'a ugyanit, hogy: »közelebl>, Maeyarorszignak egy tekidtélyos főpapja egy gyűlésen tartott uagy meguyitó beszédében ugy nyilatkozott, hogy >1 proteitáuiizmui vergődése az emberi léleknek k következetlenségben.« Hogy a protestantizmus minden egyéb lehet, ctak nem vergődés, fényesen igazolja ez n mai nap, a mely a protestáusok hittel teljes, szellemi életének a legimpozánsabb nyilvánulása.« Eltette a pro testántizmust, mint a rendithetetlen hitnek és a józan felvilágosodásnak tisztán csörgedeiő kútforrását. Voltak azután pohárköszöntők a két proteitáus egyház testvéries •gyesűlésére, melyhez, hogy ez a nap közelebb vezetett légyeu bennünket: édes örömmel óhajtjuk. —s —ly. ÚJDONSÁGOK. t Krasznay Gábor. Nyíregyháza varosának nagy halottja van: Krasznay Gábor, tizenhét even át volt polgármestere, e hó 27-dikén d. u. 4 órakor meghalt! Lapuuk zártakor kapjuk ezt a gyászol hírt, nincs hát módunkban, hogy már most a maga egész valóságában adjunk kifejezést a fájdalomnak, j melyet polgármesterünk elhuuyta e város polgárai szívében s szelesebb körben is felkölt. Hosszas betegség előzte meg Krasznay halálát. 1886 nyarán szélhűdés érte s azóta folyton betegeskedett. A tavasz óta már hivatalába sem járhatott föl. Nyíregyháza várói polgármesterévé először 1873. január 4-én választatott meg, s azóta minden választáson egyhangúlag. Azelőtt ügyvéd volt, 1861-ben pedig, a rövid alkotmányos aera alatt vármegyei főügyész. A szabadságharezban mint százados vett részt s később a szabolcsvármegyei honvéd egyletnek elnöke lett. E hó 27-dikéu d. u. 4 órakor érte utói a halál, szorgalmas és becsülettel töltötte életének hetvenegyedik évében. Temetése hétfőn délután lesz. Elhunytáról a következő gyászjelentést adta ki a család: „Özv. Krasznay Gábornó szül. Nagy Gizella, Krasznay Ádám, Kraizuay Mária özv. Mikecz Károlynó, Krasznay Péter, Krasznay Erzsébet férj. Borbély Gáspárnó ós Kriston Erzsébet, számos rokonok nevében is fájdalomtól megtört szivvel jelentik felejthetlen férje, testvérük és gyámatyának Krasznay Oábor 1848/49. évi honvéd-százados, hites ügyvéd, a szabolcsvármegyei honvéd egylet elnöke, s Nyíregyháza város polgármesterének folyó hó 27-dikén d. u. 4 órakor éltének 70-ik, boldog házasságának 18-ik évében, hosszas szenvedés után bekövetkezett gyászos elhunytát. Kihűlt hamvai folyó hó 29-ón d. u. 3 órakor, a róm kath. egyház szertatásai szerint fognak az anyaföldnek visszaadatni. nak erőteljes s a maga nemében utólérhetlen erotikus poeziséu kívül az ó-kor többi költőnőjének muukásságáről nincs eléggé biztos tudomásunk: nem lehetetlen, hogy épen erre gondolt az öreg Seueca, mikor azt állította, hogy „az asszony pedig eleget tud, ha uem áll az eresz alá, mikor nyakába csoroghat az eső." Annyit azonban tudunk, hogy a magyar költónök mind a szerelmi lyrát pengették s a mi szépet irtak, abban nagyobbára nagyobb költőnek, mint jó feleségnek bizonyultak. A Zilahy Károly által kiadott „Hölgyek lantja" elegendő példával világítja meg ez álitásunk igazságát. Ujfalvy Krisztina, Szendrey Júlia, Májthényi Flóra Rokgzor igazin erőteljes hangon zengik szerencsétlen szerelmüket, mely az égető vágytól végletekig ragadt Ferenczy Teréz kezébe öngyilkos fegyvert is juttatott. Itt-ott a boldog szerelemnek fölcsendülő hangja is megüti fülünket, általában azonban a sziv csalódása fájdalmának panaszos kifakadásaiva! találkozunk. A költőnő mindig magáből indul ki, magáről beszél s igy alanya, de egyszersmind tárgya is a saját költészetének. Czóbel Minka az első, a ki nem magáról, hanem másról beszél s igy költészete is inkább obiectiv, mint subiectiv alakban tűnik fel. Ő az első, ki nem szerelmi dalokkal lepi meg olvasóközönségét, hanem eseményeket ad elő, melyekkel maga semmi viszonyban nincs, a körülötte terjedő világot mutatja be, mely mellett maga teljesen háttérbe szorul. S épen ez a tulajdonsága hat reánk az újdonság ingerével s épen ez teszi költészetét annyira érdekessé. A „Nyírfa lombok* közt a bevezető előhangon kivül, mely nyílt tükörként tárja elénk a szerző egyéniségét a maga nyíltan bevallott szándékával, czéljával együtt, tiz nagyobb szabású elbeszélés, három genrekép s tizen hat kisebb költemény van, elegendő arra, hogy a költőuő jellemző sajátságairól magunknak fogalmat alkothassunk. Ha egyebet nem tuduáuk az egészről, mint épen ezt, habozás nélkül soroznók Czóbel Minkát elbeszélő költőinkhez. Van azonban az ó elbeszéléseiben valami, arai elődeivel szembeu uekie bizonyos eredetiséget kölcsönöz: ő nem írja, hanem dalolja elbeszéléseit; személyeit nem Az engesztelő szent mise áldozatok Nyíregyházán szeptember 30-án, Kemecsén október 1-én d. e. 9 órakor fognak az egek Uráuak bemutattatni. Nyíregyházán, 1890 szeptember 27. Áltna csendes, emléke áldott logyeu. Búcsú szó, Nyíregyháza város t. polgáraihoz! Midőn tizeukótéves itt tartózkodásom után életviszonyaim változása folytán e városból távozni kényszerülök, nincs reá alkalmam, hogy minden jó barátom s ösmerősömtől személyesen búcsüt vehessek ; azért e téren mondok nekiek s általában e város összes polgárságának őszinte szivból fakadó meleg köszönetet, azou általain soha el nem feledhető szives jóindulatért s irántam ugy hivatalos, miut magán életpályániou mindig tanúsított megható bizalmukért, mellyel engem ezen egész idő aiatt megajándékozni ós megtisztelni méltóztattak. Fogadják ezért részemről soha ki nem apadó legmelegebb háláin ószinte kifejezését s a biztosítást arról, hogy ezen uetnes város sorsa és üdve iránt, melyben éltem legboldogabb időszakát töltöttem, az igazi, benső érdeklődés keblembem, csak aunak végső dobbanásával szűnik meg 1 Isten áldása lebegjen e derék magyar városon s annak előre törekvő, hazafias polgárságán. Kelt Nyíregyházin, 1890. szeptember hó 27 éu. Hazafiúi üdvözlettel Zoltán Jáuos, országgyűlési képviselő. — Szabolcivármegye küldöttsége. Az aradi vértanuk szobra október 6-ki leleplezési ünnepélyén Szabolcsvármegyét Krasznay Péter főszolgabíró elnöklete alatt, Ctajkos Gyula orsi. képviselő és Géczy Adám fogják képviselni. Az ünnepilyen a szabolosmegyei honvéd-egylet is képviselteti magát s eien kivül dlizes koszorút helyez az emlékizoborra. — A vároii választók névjegyzéke össze van már állitva. A képviseleti tagok választása október hó végén vagy novembír elején fog megtörténni. A legtöbb adót fizető képviseleti tagok névjegyzékét a legközelebb tartandó vároii képviseleti közgyűlés fogja megállapítani. — Egyesített községek. A DombKd és Óntelek községek egyesítésére vouatkozó vármegyei közgyűlési határozatot a belügyminiszter jóváhagyta. A két község e jóváhagyott határozat értelmében ezentúl »Dombrád< u$v alatt ejjy köiségpt képez. — Elmennek a csendőrök. A városunkban székelő csendőr-szakasz parancsnokság minden valószínűség szerint eltávozik. Nem sikerült ugyanit az ez ideig csendőrkaszárnyául szolgáló épület tulajdonosival a bérletre vonatkozólag ai uj szerződést megkötni, s a városi hatóság hirtelenesen nem tudott alkalmas he'yisógról gondos kodni. A csendőr-szakasz valószínűleg Kállóbau helyeztetik el, de remélhetőleg csak ideiglenesen, mert amint a rabok átköltöznek az uj börtöuépületbe, a várói az úgynevezett „kis-börtönt" megfelelő módou át fogja alakítani. — Jegyzői vizsgák lesznek a jövő hó 26. és 27-éu a vármegyeháza nagytermébeu. Első nap az iráibeli, másnap p'ídig a szóbeli vizsgák lesznek. — Az őszi katonai lóvásár városunkbau f. hó 25-éu tartatott meg igeu szép eredtnénynyel, mert a helybeliek iltal felvezetett 126 ló közül a kincstár 21 drbot vett meg. A vásárlási összeg 6600 frtot tesz ki. A megvásárolt lovak árai 250—350 frt között mozognak. — A tokaji tüzkárosultak Javára műkedvelői «löadás lesz Büd S/.eot-M:hályon, október hó 11 én, a központi nagyvendéglő díiztermében. Előadatik a Véletlen, vígjáték 1 felvonásban. Ezt megelőzi a Kék szoba, vígjáték 1 felvonásban. Rnsztvesznek az előadásban : Komái'omy Miklós úr, Peczek Sándor ur, D'ftk Ida k. *., Peles liey Pal ur, Mészáros János ur, Kabay József ur, Kálmán Hermina k. a., Dr. Kaiu Józief ur, Lukács Ferencz ur. Rendezők Homolay Gyula és Lukács Ferencz urak. A felvonások közti szünidő alatt, Mészáros János és Lehotay Árpád urak fognak sznvalni, Helyárak: Számozott hely 1 frt, második-hely 60 kr, álló-hely 40 kt. Az elő-.dást zártkörű tánczvig&lom követi, melyre a megbivottek külön belépti dijat fizetnek és pedig család-jegy 2 frt, izeinélyjegy 1 frt. Kezdető 8 órakor. Felülfizet.ések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — A nyírbátori kindedóvoda felépítésére megtartott árlejtés eredménye i?erint. 2000 frtrn tervezett épületre beadott ajanlatok közül a Mandel Béia és társa ajánlata (1864 frt 68 kr.) fogadtatott el. — A városi regile-bizottság a héten ciütörtökön t»rtott ülésében elhatárolta, h'igy a leégett nagyvendéglő épületben elhelyezett ugyuevezitt közponii pálinka kimérő beszüntetteiiék. E vélemény a legközelebbi képviieleti közgyűlés elé fog terjeiztetni. — Az 1889 évi számvevőileg megvizigált gyámpénztári számadásokét és mérleget, a vármegyéhez leendő felküldés előtt a pénzügji szakosztálynak adta ki felülvizsgálás végett a vároRi képviselet. — Sidoli cirkusza a közöneég nagy érdeklődése mellett tartja előadásait a széna-piaezon felállított óriási sátorban. A különböző lovagló mutatványok valóbau megérdemlik a megtekintést. — A korcsolyázó egyesület uj jég-pályájának területét készítik már a pazonyi utcza végén levő gödrös laposon. A legalkalmasabb hely ez, melyet e czélra közel a városhoz kiszemelhettek. A legutóbb tartott képviseleti közgyűlés 120 forintot szavazott meg a korcsolyázó társulat költBégeihez való hozzájárulás cziméu. — Az ipariskolai tanév megnyitása. A városi alsófoku ipanikola tanulói réizéte a szorgalmi tanév szeptember 21 én délután 3 órakor a róm. kath. iskolák egyik tantermében nyittatott meg. Az ünnepélyes meg nyitásnál jelen voltak: Velkey Pál kir. tanfolügyelő, Májerszky Béia helyettei polgármester, Audor József ipartestületi elnök, több iparos kiküldött, a tanítótestület éi 104 különféle foglalkozású iparos tanonoz. Az igazgató üdvözlő éi alkalmi megnyitó beszéde utáu Velkey Pál kir. tanfelügyelő az ipariskolák fontosságát ecsetelte, örömének adván kifejezést, bogy az iparos tationcz iskolák előnyösen hatnak a leindő iparosok képzőiére, a jövő nemzedék erköloii nevelésére s hogy az ifjabb iparonaink a szakszerű iparmüvekben előhaladnak, azt főleg boldogult Trefort Ágoston miniszter ur nagybecsű intézkedéseinek köszénhetik, ki az alsófoku ipariskolák felállítása által tanult, bscittletes, munkás és müveit magyar iparokat óhajtott neveltetni. Ezután Májerszky Béla h;lyettes polgármester nr adott atyai intéseket a tanuló ifjúságnak, hangsúlyozva a tanórák rendes látogatását, rendszorotetet, a szellemi munka becsét, atörjény tiszteletét, a takarékosság előnyeit és jó magaviseletet, miut a mely hasznos tulajdonok elsajátítása által nyernek társadalmi műveltséget, tiszteletet és ezzel emelik a uemzeti ip^rt. Végül felolvastattak és megmagyaráztattak az ipariskolai rend és fegyelmi szabályok. — Rakamazról írják n«kiink: E hó 23-án ismét tüc volt községünkben s hogy a község jó része le nem égett, csakis a rendkívül ügyes oltásnak köszönhető. Nagyon kiváuatos volna, h» a szalmás életnek cs takarmánynak a községbe való behordása valahára betiltatnék. — A városi alkapltányi hivatal teendőinek ideiglenes ellátásával a legu óbbi képviseleti gyűlés ismét Sexty Gyula tanácsnokot bizta meg. — Ab. sz.-mihályí fiatalság által, a tokaji tűskárosultak javára rendesett batyu bál e hó 20-án tartatott meg, mely ugy anyagi, mint erkölosi tekintetben kitűnően sikerült. A helybeli és vidéki intelligencia színejava adott ez alkalommal találkát egymásnak, és a mulats&g magyaros (esztelenséggel és kedélylyel a kora reggeli hagyja magokra, hogy azt tegyék, a mire hajlamaik ösztönzik vagy körülményeik kényszerítik őket, bauein maga is velők van miuden pillanatban, hogy figyelmeztesse őket, ha veszelynek vannak kitéve, bátorítsa, ha csüggednek, vigasztalja, ha szomorkodnak. Részrehajló, mert szereti azokat, a kikről fr s örül, ha boldogoknak látja őket; az eseményeken kivül álló elbeszélő nem képes benne legyőzni az események iránt érdeklődő leányt. Innen van, hogy költeményein az a keresetlen báj, az a kimondhatatlan kedvesség ömlik el, melyet hiába keresünk azon költőinknél, kik ugyané keretbeu mozoguak. Lehetnek mások tartalmasabbak, erőteljesebbek, határozottabbak, hanem a nőiesség lebilincselő varázsában nem fogják utólórni a „Nylrf: lombok" szerzőjét! Elbeszélő költőnek a meseszövósben kell ragyogtatuia tehetségét, vagyis az eseményeket aként kell csoportosítania, hogy azok lépésről lépésre tovább vigyék a cselekvény fonalát s érdeklődésünket folyton ébren tartván, kielégítő, megnyugtató megoldással fejezze be az egészet. Czóbel Minka meséi rendkívül egyszerűek, mondhatnám ügyefogyottak, kellemes épisodok által nem szegélyezett egyetlen szűk mederben haladnak tovább s magukban vévo semmit-mondóknak látszanak. „Kondor Balázs"-ban a legény elhagyja s ezáltal halálba kergeti régi kedvesét az újért, ki nagyravágyásával gyilkosságra birja ót s az akasztófára juttatja, mig maga más legény oldalán neveti a jó bolondot. „Az eleven szent"-ben a gyilkos családapa helyett nőtlen öcscse állja ki a 16 évi fogságot. A „tengoriröl tzóló nótában" a szép paraszt leány ahoz a legényhez megy férjhez — miutáu már kiábrándult régi szerelméből, — kit előbb öregnek tartott magához s a ki igy hajlandó volt a társaságokban ismeretes „medve" szerepét játszani. „A javat asszony"-h&n a megcsalt leány boszorkánytól kapott szerével tudtán kivül megöli a legényt, — a „Dohány" ban pedig a jött-ment, loány önfeláldozó szerelmivel megnyeri anyósának szivét is „Csáki Lórá"-ban a leány hű szerelme jutalmául minden akadály daczára is megkapja szeretett vőlegényét. „Czinka Panna hegediljo'"-ben a czigány leáuy beleszeret a fejedelembe, de meghil a nélkül, hogy alkalma lenne még egyszer látni őt. Végül ,,Forgách Ztuzsánná"-ban az elhanyagolt asszony megszökik ostoba férjétől s még a törvény sem itéli el, hogy boldogan él szive elrablójával. Láthatjuk ebből, hogy költőnőnk nem keres tragikus összeütközéseket, melyeket szépen kigondolt mesével lehetne ügyesen legombolyitani, nem lep meg élére állított jelenetekkel, melyek megrázó hatása alatt az olvasó várv.vvárja a csattanós kibouyolitást: hanem mintegy ötletszerűen vet fel egy problémát, melyet könnyű szerrel old meg, a nélkül, hogy akár kepzelŐ tehetségét, akár Ítélőképességét megerőltetné s az olvasóra rákényszeríti, hogy higye el, a mit ő mond. És az olvasó elhiszi, mert — nem igen törődik vele, mert figyelmét más veszi igénybe: nem a cselekvény szála, ez a lassacskán ballagó szekér, hanem a szép virágos üt, melyen a szekér végighalad. Egyszerűek e mesék, mint a nép, melynek életéből merítve vanuak; annyira ismeri a nép természetét, felfogását, szokásait, hogy lépten-nyomon alkalma van egyegy ellesett kifejezés, mozdulat élethű ábrázolására. Mikor a leány ébredő szerelmét ecseteli, mikor a vágy és szemérem gyötrelmes tusáját rajzolja, vagy a czifrálkodni akaró nagyravágyás kifakadó, sőt fenyegető hangját szólaltatja meg: mindig ós miudeuütt alapos megfigyelésre támaszkodó tapasztalat teszi kezét biztossá a festésben, hangját jellemzővé az előadásban. Szinte látja az ember, mily kedvvel beszélget költőnőnk egy-egy jől megtermett, pirosképü, egészséges falusi leány nyal, mily érdeklődéssel kérdezősködik hogyléte, viszonyai felől s aggódó lelkiismeretességgel nézi meg fodros ruháját, mosolygó szemét, fekete haját, hogy aztán a megszólalásig természetes alakban fesse le a szép Anikó, Csongár Juliska vagy Koutér Zsófi alakját. Nincs az a szép jelző, amit rájok ue rakna, niucs az a jó tulajdonság, amit el ne mondaua róluk, valóságos miutaleányok, kiket akarva, nem akarva, meg kell kedvelnünk. Férjhez is adja őket szépen, úgy, hogy minden elbeszélése szerencsés kiraene telü, kivéve a boldogtalan Anikó történetét, ki már csak a más világon élvezheti a szerelem egyedül üdvözítő örömeit. Itt látszik igazán meg a nő, az igazi jé kedélyű