Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-28 / 39. szám

, N Y I i< VI u É ikrákig tartott. A né:yeseket 27 pir táuczolta Ez alkn imuial feiUlfízi'ttek Lu'cács Ferencz 1 frt, Bacs.ay Andás 1 frt, Papp Miklós 1 frt, Komjath, Imrén 1 frt. larass litván 3 frt, Werner Miksa 1 frt, Kálmán Jáuo* frt, Dr. Csurgay József 50 kr, Kozelka Alajos 1 frt, jautsek József 1 frt, Stern Miksa 1 frt, Kovács Ferencz frt, Liptay Jenő 2 frt, Bodnár Listló 50 kr, Aluyay stván 3 fr', Mészárol Jáuos 1 frt, Jóba Elek 50 kr. lelyért is fogadják a nemes czél érddkében a r.ud ző ég köszönetét. — A vármegyei községi es körjegyzők egyesülete hó 20 án tartotta meg közgyűlésit a vármegyeháza agytermében.J Lányi Antal elnöklete alatt a tagok endkivül csekély részvétele mellett. Miután az elnök e ölött való fájdalmának kifejezést adott, felolvastatott és '•ontonkiut tárgyaltatott az elnöki jelentós. Az egylet agyona készpénzben 71 forint 85 kr, kint lévő köveelésekben 203 frt, összesen 274 frt 85 kr. A készpéuz 1 frt 85 kr posta-takarékpénztári könyvekben elhelyezve ezeltetik. A nagymérvű hátrányok behajtatása iránt az . Inök oda utasíttatott, hogy azoknak a főszolgabíró űrak Itali behajtása iránt az alispáu üruál tegyen előterje^zést. Az országos árvaházi a'apra a jegyzők által tett dakozásból befolyt 16 frt 40 kr szintén posta-takaiék•énztárilag kezeltetik. Nagy Sándor egyleti tag iuditváiyára elhatározta a^közgyűlés, miszerint az egylet kész lénzbeli vagyona nem posta takarékpénztáriig kezelendő, ml csekély kamatot élvez az egylet, hanem a nyíregyházi parbauknál, mely iutézet hajlandó az egyleti betétek itán 5% kamatot fizetni Az elnöki jelentós 4 ik pontja, nely szerint Ualog Sámuel a közigazgatási bizottságnak olyó év 471. sz. a. hozott határozatával, felfüggesztett .pagyi jegyző, az ellene a jelzett közigazgatási bizottsági •ógzés megokolása szerint, alaptalanul és pusztán hallonásra alapított, fegyelmi vizsgálat alól feloldatott és .llásába visszahelyeztetett, örvendetes tudomásul szolgált >9 a közgyűlés a közigazgatási bizottságnak méltányos és gazságos eljárásáért bizalmát fejezte ki Az országos cózpouti egylet folyó hó 28-áu tartandó közgyűlésére az így let képviseletében Lányi Antal egyleti eluök és Tóth. lyula egyleti tag küldettek ki. Az elnök jelentése szerint t III. oszt. kereseti adó elő nem lrhatása folytáu több egyző által eddig be nem adhatott 1891. évi községi iöltségvetés miatt az illetők hanyagig czimén rendbirlággal sülylattak. Az eluök az alispán úrhoz, a téuy lilás beható körülírásával kérvényt adott be, ami helyesőleg tudomásul vétetett. Megvizsgálta ezután a közgyűlés i választmány által előterjesztett 1889. évi egyleti pénzAri számadást s a számadás a választmány jivaslata ilapián 434 frt 78 kr bevételi, 159 frt 93 kr kiadási is 274 frt 85 kr maradváuyi tételekkel elfogadtatott és simák István egyleti pénztárnoknak a felmeutvény megidatott. Az 1891. évi költségvetés a választmány véleménye alapján 395 fit 33 kr bevételi ós 120 frt 48 kr Kiadási tételekkel elfogadtatott. Boraik Gyula egyleti tag indítványozza, hogy az egylet intéikedjók arra nézve, miszerint az egyletuek minden megyei jegyző kötelezőleg tagja legyen; Nagy Sándor pedig e tekintetben az alapizabályok módosítását indítványozta. A közgyűlés Nagy Sándort indítványának lrásbau való beadására utasította. — Felolvasó estély. A kereskedelmi ifjak egyletében — mint lapunk mult heti számában jelezve is volt — f. hó 25 én este tartatott meg az első felolvasás ez idényben. Ait hittük, hogy külöuöseu ezen első felolvasó estély minden érdeklődés nélküli lesz, mart a kereskedő iljusfig egy idő óta oly kis érdeklődést tanusit egyleti Hete iránt, hogy intézői már kétségbeesetten nyúltak ahhoz az eszközhöz, a melylye

1 azelőtt osak a hosszú téli estéken szórakoztatták az ifjúságot — a fel olvasó estélyekbez. Sz. renosés gondolatnak bizonyult azonbau ez, mert a f. hó 25 én megtartott felolvasó estély, minden reményt felülmultaa sikerült. Ezen sikert pedig a kereskedő ifjak egylete intézői első sorban a fslolvaső •gyén sí»reuon a meg áUsztásának köszönhetik. Dr. Vietóriss József ur volt a felolvasó, ki Czóbel Miukáról s anunk költészetéről oly szép értokezést adott elő, bogy a jelenvoltak — kötöttük a szép számú hölgyközönség is — sürü tapsokban nyújtott elismerést a fiatal felolvasó-szersőn.k valóban szellemes és élvetes felolvasásáért. Sok nő, ki mindenkinek javát akarja s még versben se tenne senkit boldogtalanná. Csáki Lóra, az aranyhajú, istenfélő Csáki Lóra ep ü-y mogtalá j.i boldogságát Eóry Bálint oldalán, miut Bakits Péternél a kikapós ForgáchZsuzsánna. Hogy ily boldog történetek szolgáltatnak tárgyat az elbeszélésekhez , nzt a költőnek is megboc-áthatjuk aunyira, miutanónek; hauem hogy az események indokolása felületes, a jellemek alakja nem határozott, nem kidomborodó, azt megbocsáthatjuk a nőnek, de nem a kültőuőnek. Az indokolás tudvalevőleg vagy belső, vagv külső motívumokból állitható össze, belső alatt értvén "a jellemből folyö, külső alatt pedig a körülmények összejátszásából felhasználható motívumokat. íme a punctum saliens, melyen innen nem maradhat az epikus költő! S ha Czóbel Minkát nem lehet jó elbeszélőnek tartanu.ik, az épen ama kérdés eldöntésén fordul meg: vaunak-e arra jellemei, egyénei, hősei, kik mintegy vállukon hordozhatnák az események súlyát, kiknek tettei ok- és okozatbeli összefüggésben áílauak egvmás.sal, kik állócsillagok a körülöttük bolygó csillagoc.-kák közt? S erre a kérdésre nem válaszolhatunk egyébbel, miut nemmel; mert költónóuk valameuuyi alakja bolygó csillag, mely ragyog, melegit ia, de nem állja meg helyét! Ha e fogyatkozás okait kutatjuk, arra a meggyőződésre jutunk, hogy közelebb járuuk az igazsághoz, ha azt iukább a nő természetebeu, mint tehetségéuek hiányában lehet feltaláluuuk. A uő sokkul inkább szív, mint agy, több benne a haugulatok változásában más-más alakot öltő érzelem, miut a rideg ig zság parancs szavát követő logikus gondolkozás. Foszd meg a nőt e tulaj donságától, nőiességét raboltad el, követeld tőle a s ámító ész feltétlen uralmát a közvetlen beuyomások iránt fogékony kedélyen: lehetetlenséget követelsz Innen vau az, hogy a nók iukabb hivatott lyrai, mint epikus költök s mig ama téren sok szépet és nagyot alkottak, itt vagy nem szólaltak meg, vagy nem emelkedtek felül a középszerűségen. (Vége kőv.) szépít sok elismerést olvastunk már a fővárosi hírlapokbau a fénylő csillagként feltűnt költőnőröl; de ily«n részletesen és részrehajlatlauul még senki sein irt róla. Dr. Vietóritz ur szíves volt felolvasásai közlés védett lapunknak átengedi, hogy azok is élvezhessék, a kiknek nem volt nlkal nuk azt a szerző sz

Jp előadásában meghallgatni. E felolvasási llojfman Béla egyleti tag ssavalata követte, ki Arany Jáuo^nak a »Baju«z* cziinü humoros költeményét szavalta ei uiulattatóau, * a jelanvoltak nem is késtek elismerésüknek sürü tapsokban kifejezést adui. A szép tzámaial jehnvoltak kellemes megelégedéssel távoztak a felolvasó estélyről s hisszük, hogy ezen felolv»só estélyeket ugy hz ifjúság, mint a közönség is minél nvgyobb számban fogja látogatni jövőbeu. — itlagy tűz Ede'ányben Edeléuvböl írják nekünk: Folyó hó 15 ikén városuuk csendes lakói — ugy II óra tájban ebed előtt, — uagy riadalomra szaladtak ki lakásaikból; szájról-szájra csak ezen ijesztő szó hangzott: „tű* vau* s csakugyan kigyúlt egy régi szalmás ház; a szomszédos házak tetői is a nagy szárazság következteben csakhamar lángba borultak; a tűzet, melyet a szél is elősegített csak reudüivüli erőfeszítéssel birták lokalizálni. A szél az utcza másik oldalára, mondhatni leg végső házára is elhordta a tűzsziporkákat, mely mégis gyúlt s a mellette lévő istálló s magtár is. Három lakház melléképületeivel együf, s egy majdnem külöu álló petróleum raktár szinte a pusztító elem martalékává lett. Alig hoztuk rendbe, illetve eloltottuk, harmadnapra azaz e hó 17-én délután ugy 4 óra tájban megint ugyan azon utcza másik oldalán egy kerék-gyártó háza gyuladt ki s most még nagyobb északi szel fújván, csak hamar 4 szomszédos ház lángba borult s most is uagy erő megfeszítés mellett lehetett gátat vetni a veres kakasnak. Nem telt bele 3 nap 20-áu, újra uagy riadás támad: ugy 8 óra tájbau reggel; már ez 3-dik tűz e héten: most azonbau elég szerencsésen jártunk, mivel csakis a kigyuladt ház égett le. Borzasztó azt nézni is: a sok gabona, buza, tengeri a padokou. széna kazalokban mind a tűz á dozata lett. Mind a 3 esetben elegendő mentőkről szó sem lehetett, mivel a lakosok uagyobb része földmivelő s többnyire mezei tnuukával lóvén elfoglalva, csak is jó későn foghattak hozzá a kellő oltáshoz. Más rész meg az is uagy baj, miszerint ily uepes városban egyetlen egy vilipuska vau s az is avatatlan kezekre van bizva, tűzoltó Csapatnak hire hamva siucs, különben is uem volt rá szükség, mivel már régóta nem részesültünk ilyeu szereucsétleuségbeu, csak is e uyárou egymás után 5 ször. A kár jelentékeny s mi több egyiknek, másiknak míg biztosítva sem volt, még a ház teteje sem; az is ha ugyan be volt, igen kevés összegre. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. (K. V. E.) — A világ legnagyobb óráját most állítják föl a • filadelphiai városház kupolájára. A czimtábla átmérője tiz méter, az óramutatók hosszasága négy és harmadfél méter. Az óra harangja huss/.ouötezsr kilót nyom. Az órát mindeu reggel gőzgép húzza föl, mely at épület piuozéjében van elhelyezve. — Gróf Szápáry Gyuláné arozképe. »A H*;* legűjo.bb fzáma egy rendkívül érdekes arczképet kö öl borítékján, a miniszterelnökné arczképét, mely ezúttal tlöször jelenik meg nyomtatásban és ez sem mai arozkép, hftneuj egy régibb fénykép után készült, mikor más, a mostaaitól teljesen elütő divat járta, más szabású ruha, más fejdísz, más legyező. »Hogy ezeket az annyim distinguált arezvonásokat a mt képünk egy portrait alapján tünteti elö, irja a >Hál< — annak ok?, az, hogy a grófné a^.óta, mióta a portrait készült, nem photographáltatta le magát, a mi meglehetősen jellemző. Mert h* Taine, a philopsophus m (gtotte azt, bogy soha sem ült fényképész elé: az egy nagy bölcsésznél hiúság is lehet. De hasonlatos eset egy fóuri hölgynél, a kit — mellesleg stólván — a társaságban vezérszerep, illet meg, más nena lehat, csak önmegtagadás.* Külöiös sctualitást nyer a kép közlése az által is, hogy a szinészeti kiállítás megnyitásán gróf Szápiry Gyuláné képviselte a kiállítás védnöknőjét Mária Valéria főherczegnőt. A kép a grófnőnek egyetlen létező arczképéröi lett másolva és a miniszter lnök Íróasztaláról került >A HéW be. öügT" Lapunk e száma utolsó lévén az évnegyedben, tisztelettel kérjük t. előfizetőinket, hogy előfizetéseik megújításáról idején gondoskodni szíveskedjenek. Kérj ük továbbá azokat, kik a lapuukért járó előfizetési dijakkal hátralékban vannak, hogy szíveskedjenek a hátramaradt összegeket alulírott kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni. Nyíregyháza, 1890. szeptember 27. A „Nyírvidék" kiadóhivatala. Oanrnok. Irodalmi tisztesség. Régi dolog, hogy a költészetnek sajátos nyelve vsu, a közönséges, mindennapitól különböző, emelkedett éa hajlékony, hogy a gondolathoz simulni képes legyen, hogy alakot sdhssson az ideának s kísérhesse a költőt, ba eszméi világában keres megnyugvást, gyönyört és üdvözülést. Tagadd meg a költőtől ezt a világot, kösd le kjp zeletét az utcza porátnz s tapasz'alni fo^od, ho^y a költészet elveszti varázsát és az irodalom a bérkocsisok és hilkufárok czivódásának vmbarigju lesz. Neu ok néUUi mondja Horatius: »Odi profanum vulgu* et arc'o !« Igaz. ho<y a költészet alapja az élet, határai azonban ;>v.ük«ibb«k, mint az életé, amennyiben a phvsikai és morális lét uétnely jelenségei elől az idealit czélok miatt kitérni kénytelen s hiUraib jl az emberi vágyak és törekvések közül nem egyet kitilt a jó izlét. A jó izUs a műveltség fokmérője. Minél magassbb a műveltség, annál izimoiabbak és evidonsebbak a jó ízlés követelmén'ei. Egy »coaimi il fául* ember kényes választékosságot ío ; tanúsítani modorbau, viselk'désbeu ép ugy, m nt oWasaiány nban. Ma csodálkozunk rajta, hogy s:épanyáiak Saigvárt és Kartigam regényén mulatni tudtak s tudé«, irodalom tanárok megbotránkozással fognak szólani a >Marssal tárlalkodő murányi Venus* egynémely sorairól. At irodalmi tisztesség nevében talán senkit sem támadtak meg annyira, mint Csokonayt s igy nem leec érdektelen, ha bővebben foglal kosunk amaz indokokkal, melyek miatt >az erkölcsnek és illemnek hadat izent.« Költőnk azt irja Dorotytya élőbeszédében: »H» pedig olvasóm alacsoay történeteket s egy Gargö hajdú •tájába illő szókat talál ezen Epiződiumokhan, jusiou eszébe, hogy a Dramatikában is vagyon Niederkomiich Possenspiel s holmi Opera Buff* stb. Lett, a ki izekben több kedvet talál, mint a Cythére pompás megjelenésében és oratiójában : letz a kinek jól esik az utolsót olvasni nyomban egy cselédházi scéna után.« Joggal hihetné sz olvasó, bogy Djrptytya egy kétes ízlést), vásári közöniégn

ak íratott éa Csokonay semmi mast uem akart, miut hogy minél nagyobb számban kapkodják el furcsa vitézi versezetytyét. Pedig nem ezen indok vezette: »Ozélom volt — úgymond — ifjaink és leányaink csintalan, töt sokszor pajzán mulatságaiknak megbüntetésében.* Minden dootrinánál ékesebben beszél e pár sor s hi igaz Mtrad is, hogy ne az író alkalmazkodjék aa olvasó közönség ízléséhez, ellenben a közönséget emelje magához : a czélsatosság ily mértéke Cvokonaynak biztosítja a Múzsa bocsáuatát. A olassicusok tartózkodása és Arany erkölcsi tisstasága évtizedekre ineglátstik a magyar író nemzedék tisztult, finomult izlésébeu, ideális világuétetében. Kevesebb jót moudhatunk Petőfi epigonjairól. Maga a halhatatlan is egészen szenvedélyei uralma alatt állott a túlzásaiban gyakran nem ismer határt. >Mit neaa beszól az a némst« czimü költeményét példa gyanánt lehelne tanítani arra uézve: milyet nem szabad írni. >Nagy szellemeket rendesen egész csoport hizslgő boszant és követe olvaaiuk az Anakreoni dalok előszavában. íme alig siratta sl a nemzet legnagyobb lantosát, gomba módra teremnek a póriatságokbao dőzsölő epigonok, ismeretlen qualitásu egyéniségek, kiket az a divatlap vagy vidéki ujsagooska, mely felfedezte, második Petőfi gyanánt üdvözölt. Hol volt, hol nem volt, Somogyvármegyében termett Ce.llag Márton. A Napkelet igy mutatja be az olvasó közönségnek: Valódi csillag ö irodalmunk egén, most még csak a természettől nyert ereje készli versírásra, de ha a tanulmány megedzi, taláu Petőinél is nagyobb lehet. — Erről & jeles férfiúról csak azt akarom mendam, hogy egy pár költeményében formaliter káromkodik és a mit menyasszonyáról dalol, azon a legdurvább lélek is megütköznék. A jövendölés természetesen nem teljestdett be és a mngyar irodalom e csillagáról legfeljebb az fog megemlékezni, aki adatokat akarna szerezni a magyar divatlapok chronique tcaudaleusehez. Az epigonok különben mindig hajlammal bírtak előképük gyengéit majmolni. Shakespeare utánzói osak a szolgák és lákájok szennyes alakjait, mosdatlan beszédeit vitték fel a színpadra, Juha szerelmét, Richárd hatalomvágyát, Lear király sseuvedéseít ők meg nem értették. H&Letn mit mondjunk ahoz, hogy Blum&uer még ma is kísért? S-res Imre >Hkri János Liása< bár jobbára az irodalmi tisztesság határai között mozog, nem egyszer vilik kirívóan ízléstelenné, sőt az 5-ik ének •ebesült Vénusa ugyancsak emlékezett Blumauer czi> ozáira. Elpirul az ilyenekre a költészet szűz istennője és a saturninákat a jő islés mindig megvetette. >S :d iu longnm t'imeu aevum uianserunt, hodique maueut vestigia ruris.t Hűit éve ninos még, hogy a világirodalomban egy ujabb irány mutatkozik, a naturalismus, & legérdekesebb problémák egyike: minél keresetleuebbül venni át az életből a concrat tényeket a magok rideg valóságában. Ds a naturalisták nem látják meg a szépet és a jót, ellenben a társadilom legalsóbb osztályaiból fedik fel valóságos szenvtdélylyel a legaljasabb bünOket. Hőseik a kéj^ncz gamin, hősnőik a demimondok, vagy épen a haeterák. Irályuk a legdurvább nyerseség, mely osupáu sérteni képes. Zola veszekedő asszonyait, hősei erkölcei romlottságát szentségsértés a nagy közönség elé hozni. Pedig a maturalistáknak na^y közönségük van ; tárgyaik még eddig ismeretlenek at irodalomban, csattogó, durva beszédeik ma még több fülnek szereznek gyönyörűséget, mint szerezhetett volna Csoitonay Gergő hajdúja anuak idejében. A magyar közönségnek — Bzerencsére — osak egy naturalistája van, a fiatal Bródy, ki azonban messze elmarad BztmérmetleuségLen a franczia mintáktól. Kossuth Lajos igy ír a nsturaliocnusról : » Az erköleti szemétdombról szedegeti tárgyait, alakjait; mert tetszeleg magának a gondolatban, hogy a művészet, legyen az képző vagy leíró, csak akkor tökéletes, ha hü a természetbe'. . . Igen, de a természetben nemcsak szemét, de virág is van. Prolanálja a művészetet, ki utánzaudó alakokért az erkölcai szemétdombban turkál.* Pár p >rcze, bogy letettem kezemből Tolstoj ,,Krsw tzer sonata"-ját. Egy önmagával meghasonlott kedély, egy töprengő agy kínos vívódása ez, valótlan, hihetetlen mese; de közben oly megfigyelések, melysk igaz voltuk miatt megrémítenek. A benyomás, melyet bennem kelteti, a lekkzdhetlen undor érzete. Gyűlölöm Tolstojt, nem h<szek szavainak. Tegyük fel már most, hogy csakugyan igaz, megtörtént, amit leírt; adott-o valami egyebet egy undorító történet másolatánál? »Iimtán ? Hiszen az aemmi; azt tes i a ku ya és a lö urával, a majom gazdájával* moudja Sh kuapeare a »Feliült szerelmesekében. A művészet a való easményitése: megnyugtat, felemel, gyönyörködtet. Midőn a feltámadó Jézus Vereschaginnál kibúvik szikla sírjából, talán megbámuljuk a test idomait, a szikla mohát, a mesterkézre valló Bziuezést, de mert hiányzik az eszme, mely érdekessé tegye a képet, mélyei.b hatás nélkül fog hagyni benüuket. Lefaibre Jules eszményi szép Uudine ját többre becsülöm egy uaturalista müvéss legigazabb festményénél. Munkáosy nagy jelenete, a »Krisztus Pilátus előtt*, talán nem u^y történt meg, de a mü compositiója lebilincselj Foljtatáa a főtapoa.