Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1890-09-21 / 38. szám
Melléklet a_„Nyirvi d6k" 1890. 38-ik sxámáhoi. mutatkozik kat holdauként szá/aUi^ui, ide. termés ugy aráuvlik a tmlvihíí S^ 1 1,^^ 9"® R Z de még a. 1888 ik évi tennJ slí V' 1 178 a 100 h° Z' a 100 hox, ami miadeueS h^W."T- 1 S, mmt l, 12 kedvező arány, tekintve hgyisSíi^íK f g inésűekhez számítható. Mfckta ín L é V * J (\ b b T" .de. te,menyek ára, ugy következő adatokat nyerjük. Ha a tavalyi t, rulés 798 190 mmizga m 4tl!lgba u Uli' , pedig Csak 5, /» frto t- USY a tavalyi termés értéke veit 5.786,877 frt, mig az idei termés értéke volt 8090,769 frt, vagyis idei termésünk értékének többlete '2.303,892 frt, ami százalékokban kifejezve ugy viszonylik egymáshoz, miut 139 a 100-hoz. Növeli r,zonbau az értékktilömbséget még az is, hogy a vetőmag ós cselédkouventio szükséglet kisebb összeggel fogja terhelni a gazdaságot, és mig a mult évben alig volt átlagban valami eladó, addig az idóu tetemes fölösleg kerül a piaczra. Megfordítva áll azonban ezeu kedvező aráuy a doháuynál, mely miut márcziusbau előterjesztett évi jelentésemből is kitűnik, igen fontos tenuéuye vármegyéukuek. A dohányra ugyanis — mely bár még ritkán lett oly koráu elültetve, hisz május végéig a dohány megyeszerte el volt rakva és mely mondhatni ritka években volt oly jól beállítva — a junius elején bekövetkezett hideg esők ós az azutáni forróság és aszály, mely egyes pásztás esőket kivéve majdnem 2 hónapig tartott, rendkívül kedvezőtlenül hatott, levelei ki nem fejlődhettek, aprók maradtak ós ^csakhamar virágzásba menvén át, kevés hasznavehető szép levelet producált, ugy, hogy — természetesen itt csak becslésről lehet szó — ha a tavalyi termés átlag a 7 '/j métermázsa volt, ugy az idei termés átlaga alig hiszem, hogy 5 mótermázsáuál többre rúgna, a mi pedig tekintve a valószínűleg csekély minőséget, körülbelül egy fél millió forint értékkülömbséget fog resultálui. Burgonya, tengeritermés tavaly sem volt jó, de az idén inkább rosszabbnak vehető fel, a mi a többször emiitett aszálynak tulajdonitható. Széna és takarmányból elég jó termésünk volt, de már sarjú annál kevesebb lesz. Egészben véve azonban határozottan előnyösebb a gazdák idei helyzete a tavalyinál és csak -azon óhajjal zárhatom be jelentésemet, .bár soha rosszabb termésünk az ideinél ne lenne." Ezek után kérve jelentésem tudomásul vételét, maradok Nyírbogát, 1890. szeptember 9. alázatos szolgája: Bogáti Pscherer József, Ssabolcsvármegye kőzgazd. előadója Az olvasókör. Amerikában L\boulay szerint az állami hatalom vagyit a kormány nem egyébb, mint a mozdony, mely azon nagy gép öittönzésére mozgósittatik, melynek neve társadalom. Akár milyen elütök a viszonyok az atlanti oczeánon tul, akár milyen kevéssé tudnánk kibékülni az abazolut kereskedelmi kalmár szellemmel, moly uralkodik Amerikában, egy tekintetben mégis meg kell becsülnünk azon nagyszerű társadilmi szorvezetet, mely áthatja a közéletet az egyesült-államok óriási birodalmában. Másképen mivelődik az amerikai társadalom, másképen nem csak minálnnk, de Európában általában is. Hi mináluuk akárminemü intézmény létesítéséről vau szó, a kormányhoz fordulunk, a kormánytól várunk segélyt, a kormánytól az intézmények szervezését, egyszóval mi nagyon jól éreztük magunkat a kormány gyámhatósága alatt és cs ik politikai tekintetben féltékenykedünk szabadságunk, jogaink megőrzésében. Ouuan azarm.zik, hogy miuden reform köt és táriadtlmi életűikben felülrül jő, hogy a mi Oda borúit aztán lánya keblére Ezer csókot hintett arczára, szemere. Édes fiam Pali végzé be beszédét, Viszonozd hűséggel Katinka hűségét. Kisérjen a sírig jelen boldogságtok El ne feledjétek beteg ősz anyátok. Alighogy az áldó szavak elhangzottak, Egy lövés dördült el ép az ablak alatt. Fájdalmas sikoltás követte azt nyomba' — A golyó Rajláuak ép' szivét találta. Elhalványult arcza, lezárult a szeme, Nem ébresztette fel a Katinka köuye. . . . Czifra Örzse pedig futott zilált hajjal, Lázban égő szemmel, rémitő kaczajjal. S elérve a Tisza szakadozott partját, Zúgó örvény közé beteme te magát. A viz elsodorta haragos morajjal Hogy ue virradjon rá többé piros hajnal. Eltemette Palit, a nép megsiratta, Szomorú fűzfák közt emelkedik sírja. A temetés után mintegy négy hónapra, Ott látni Katinkát a sírra borulva. Csak némán ráhajlik a kicsiny keresztre, És a szive vérzik, köny nem jő szemébe. Kiszáradt már onnan a könyek patakja, A mióta lelke a bánatnak rabja. Gyászszal van bevonva az ő életfája, Szúró tövis annak mindegyik hajtása. Sárga a levele, szétdúlt koronája, Össze vissza zúzta az időnek árja. Az átmenők nézik mélységes fájdalmát, Mig az est kibontja fekete palástját. Alkony jő a tájra, alkony jött szivére S kigyúl a csillagok ezer apró fénye. A legszebbik ragyog, ragyog s Ivet Ír le, S eltűnik egy csöudes, kisded völgy ölébe/ Ez a csillag volt a kis Katinka lelke, Ott halt meg a síron, a bánat megölte. . . . korminyuukra kettős felad it nehezedik, a politikai élűt továbbfejlesztesd és a társadalom mivelud 'séuek ösztönzése. Liteznek ujyan azok az elemek, me'yekutk ha'hatós, ösBzhangzatos együttműködése azon közszellemet ébreszthetné, mely initiativát minden téren kell, hogy maga mogragadju. Első »orbau u városok, melyeknek intelligenciája ha tömörülten felbontja a záazlót, körüle c oportosul honfitársainak nagy tömeg > a köze 1 dolgában könnyen koresztülvihet mind t, mi a társadilo n anyagi, erkölcsi éa azollemi gyarapodására befolyhat. MHÍ C£ÍkLH.uk Nyíregyháza társ id simának szelleméletével foglill ozik. R tka város hazánkban, mely mind anyagi, miud szellemi tekiutetben oly hatalmaa virág zásnak indult volna, mint Nyíregyháza. Nagy áldozatok árán a lakóiuak er.iyodetleu szorgalmának természetes következményeként kivívta az elsőseget n megyében, m dynek székbe'yévő iott. Most, midőn e^en elsősége biztosítva, midőn a m- gye intelligencziája anyagi és »zelleiui tekintetben itt összpontosul, a társadalmi mivelődésuek góczpontot kall teremteni, mely hivatva a nemesebb ön mivelődést épugy előmozdíts ui, aiint a megye csarnokai a politikai életet, az ipar s kereskedelmi testületek az auyr.gi jólétit és fejlődést. Erre vau hivatva elaő sorban az olíasóliür. A várósok tárBas életének legfontosabb tényezői közül az olvasókörök foglalják el az első helyet. íme a kiinduló pont, mely azou társadalmi iutézmóuy megteremtését teszi lehetővé, mely a szellemi élet s önaiivelődés, a azórakozáí s nemesebb mulattatások Cientrumárá kell, hogy logyon. Erre egyébb nem szükséges, mint sz olvasókör, nem ú alapszabályainak, hanem házi rendjének megváltoztatás. A választmány négy caoporira oszlik, melyuek mindegyikének a mi.ga elnftke van. Az egyik csoport foglalkőzik népszerű felolvasások rendezésével, a másik műkedvelői előadások, a harmadik dal és zenehangvarsanyek rendezésével. Egy uiű:edvelői társaság is dilárda szép »u fejlódhstuének ilyképen az olvasókör aogise alatt és a uegyedik caoport, mely jobbára a vála«zmány Ugfiatalabb elemeiből volna ősazeallitható, foglalkozunk a bálok és tánczmulatságok rondezésével. Ily módon az idény minden hetében változatos programnoot nyujtb tna az illető csoport Njiragyhiza város kö/öuségéuek. Az olvasókör végképan hivatási körét kiszéle-itváu, nemcsak, hogy tagjainak töob szórtkozát nyújt, hanem a közművelődés körül is nagy érdemeket szerez magának. Figyelemre méltó még a.ou körülmény is, hogy az ilyen, a társadalmi életet ébresztő gőczpoat tevékenysége a megyei közönségre is nagy hatossal volna, msly szivelebben fölkeresné télnek időjén a közelebb L-kvő m gyei székhelyet, miat a hogy Dabreczenbe, vagy a fővárosba rándulna szórakoztatáaáf'rt. Az olvasókör oly alakban, mint azt itt vázoltam, nemsokára minden tehetséges, a tudomány s művészet iránt fogékony • lelkesedő szellemek gyillhtlyévé lesz; igaz ugyan, hogy azután csakis annak észszerű vezetéiától függ, hogy semminemű, szűkkeblű klikk ne foglaljon benne helyet, mely magának arrogálná a főazsrep'éat. A közönség születésük, anyagi és szellemi tulajdonaiknál hivatott tagjai vigyék aion szerepet, mely őket illeti. Ily alapon az olvasókör központjává lesz a város szellemi életének s csakis oly médon megteremtvi válik díszére egy virágzásnak indult városnak s betetőzésére szolgál az anyagi, politikai s közélét fejlődésének Dr. Szilágyi Albert. ÚJDONSÁGOK. — A képviselőválasztás mozgalmai ez alkalommal nem vertek nagyobb hullámokat városuukban. Ugy látszik, vége a régi kortesvilágnak, mikor egy-egy választás nem esett meg mindenféle eszközök felhaszuálása és elkeseredett küzdelem nélkül. A lanyha előkészületek azt a benyomást keltették mindenkiben, hogy egyik párt se tartja érdemesnek nagyobb akczió kifejtését, mikor úgyis csak másfel évre szól a mandátum. Voltak ugyan prograinmés kortesbeszédek, itt-ott lobogó is leugett, nóta se hiányzott, hanem ez mind csak olyan másodvirágzás számba ment. A választó polgárokuak alig fele szavazott le. A szavazás reggeli 8 órakor vette kezdetét két szavazatszedő küldöttség előtt; először Beniczky Miksára szavaztak d. u. 2-ig s előre lehetett látni az eredményt, mert a függetlenségi szavazatok mindvégig tulsulybau voltak a szabadelvűek felett. Este hét órakor hirdette ki dr. Meskó László választási elnök a szavazás eredményét, mely szerint: beadatott összesen 822 érvényes szavazat, melyből 592 esett Beniczkyre, 230 pedig Farbakyra s így Beniczky Miksa 362 szavazat többséggel nyerte el a nyíregyházai választókerület mandátumát. Egy kevés élénkség csak a választás estéjén volt észrevehető, mikor a győztes párt nagyobb csoportosulásokban s dörgő éljenekben adott kifejezést örömének. Papp Elek orsz. képviselő, ki a függetlenségi jelölt érdekében kétszer is szónokolt, ez alkalmat is felhaszuálta, hogy a nép kívánságára ujabb beszédben buzdítsa a pártot összetartásra ós a régi elvekhez ragaszkodásra. Különben a választott képviselő Beuiczky Miksa, másnap reggel látogatást tett ellenfelénél Farbaky Józsefnél s ezzel vége lett minden ellenségeskedésnek a két pártban is. — Nyíregyháza város legtöbb adót fizetőinek a jövő évre érvényes névjegyzékét a következőkben közöljük : Gróf Dessewffy Miklós 4433 frt 82 kr., Ipar- és kereskedelmi bank 3570 frt 11 kr., Szibolc>i hitelbank 3236 frt 36 kr., gróf Dessewffy Dénes 3119 frt 34 kr., gróf Dessewffy Alajos 3119 frt 34 kr., gróf Dessewffy Bíla 3119 frt 34 kr., Takarékpénztár egyesület 2367 frt 82 kr., Cseugeri József 1435 frt 39 kr., Mármaros-Szigeti iskola 1404 frt 11 kr., Bodnár István 1309 frt 80 kr. (kétszeres), Haas Mór 1050 frt 49 kr., Vojtovics Bertalan 938 frt 50 kr., Barzó Mihály 938 frt 50 kr., Semsei Mór 800 frt 88 kr., Gredig Jeremiás 791 frt 27 kr., Gyurcsán Fereucz 718 frt 96 kr. (kétszeres), Török Péter 654 frt 4 kr., Szopkó Alfréd 627 frt 62 kr. (kétszeres), báró Uray Ká mán 592 frt 24 kr., Korányi Imre 570 frt 78 kr. (kétszeresj, Bencs László 559 frt 86 kr. (kétszeres), Szesztay Károly 527 frt 20 kr. (kétszeres), Nikelszki Sámuelué 517 frt 6 kr, Glück Ignácz 505 frt 77 kr., Klár DJZSŐ 500 frt 95 kr., Groák Ödöu 498 frt 61 kr., Sztarek Ferencz 481 frt 92 kr. (kétszeres), Grosz L II. 448 frt 54 kr, Elek László 446 frt 25 kr., Czukker Henrik 439 frt 90 kr., Nádasy Lajosuó 424 frt 55 kr., Jármv Ödön 405 frt 40 kr., Fest László 393 frt 10 kr. (kétszeres), Steru Jenő 389 frt 68 kr. Krúdy Gyula ifj. 389 frt 62 kr. (kétszeres), Baruch Arnold 379 fit 14 kr., Maar Adolf 374 frt 49 kr., Somogyi Gyula 372 frt 98 kr. (kétszeres), Nikelszki i Mátyásné 365 frt 44 kr., Fábry Károlyné 360 frt 93 kr., | Palánszky József 355 frt. 65 kr., Gara Leo 352 frt 20 kr. (kétszeres), Heumau Ignácz 340 frt (kétszeres), Bonyiczki Miksa 339 frt 24 kr. (kétszeres), Verzár István 335 frt 44 kr. (kétszeres), Ferlicska Rezső 311 frt 70 kr., Jánóvszki János 310 frt 58 kr., Pampuch András 302 frt 7 kr., Jánóvszki Andrásué 296 frt 77 kr., Iíerekréthy Miklós 283 frt 94 kr., Paulovics Imre 283 frt 92 kr,. Morgeustern Zsigmond 283 frt 85 kr., Lukács Ödön 281 frt 22 kr. (kétszeres), Termény-és árú-raktár 278 frt 61 kr., Füchrer Zsigmond 275 frt 44 kr, Palánszky Sámuel 269 fit 50 kr. (kétszeres), Bauer Antal 268 frt 90 kr, Fekete István 26ü frt 88 kr. (kétszeres), Jáger József 265 frt 31 kr, Klár Károly 260 frt 43 kr., Mezősy Llszló 257 frt 59 kr., Zieger Ede 256 frl 56 kr., Sallai Pál id. 252 frt 29 kr., Kovács András id. 252 frt 10 kr., Dr. Meskó Pál 250 frt 20 kr (kétszeres), Márföldi Jánosuó 248 frt 35 kr., Dr. Sziklási Mihály 242 frt 20 kr. (kétszeres), Léderer Iguácz 237 frt 30 kr. (kétszeres), Farbaky József 231 frt 42 kr (kétszeres), Bartholomaeidesz János 231 frt 42 kr. (kétszeres), Nagy Mihály id. 220 frt 84 kr, Róth Márton 226 frt 58 kr, Májerszky Barna 220 frt, Bilczár Lajos 216 frt 77 kr, Hibjáu Dániel id. 215 frt 67 kr., Dr. Jósa András 211 frt 14 kr. (kétszeres), Czukor Márton ifj. 210 frt 43 kr, Kovách Gerő 208 frt 74 kr. (kétszeres), Baruch Mór 208 frt 1 56 kr. (kétszeres), Heuzsel András 205 frt 40 kr. G&rai Ist.váu 204 frt 60 kr, Csech Pál id. 204 frt 24 kr, Krasznay Gábor 204 frt 16 kr. (kétszeres), Bukovinszki Audrás 199 frt 84 kr, Róm. kath. iskola 197 frt 53 kr, 1 Dietz Sándor 197 frt 25 kr., Mreukó Jáuos id. 196 frt 57 kr, Katz József 195 frt 13 kr., Szikszay Pál 190 frt 40 kr. (kétszeres), Fejér Imre 189 frt 96 kr. (kétszerrs), Dr. Zinner Jenő 189 fit 52 kr. (kétszeres), Nagy István 189 frt 1 kr, Schvarcz Izidor 188 frt 60 kr. (kétszeres), Ág. ev. egyház 187 frt 50 kr, Hölcz Józsefué 186 frt 77 kr, Menyhért János 186 frt 68 kr. (kétszeres), Racskó Mihály 186 16 kr, Veiman Lso 185 frt 80 kr. (kétszeres), Csapkay Jenő 183 frt 42 kr, Hoffer Heurikné 179 frt 18 kr. Póttagok: Garay Mihály 178 frt 40 kr, Sipos György id. 176 frt 71 kr, Dr.' Meskó László 173 frt (kétszeres), Blumberg József 173 frt, Friedman Sándor 172 frt 63 kr, Nádasy József 170 fit 91 kr, Marsalkó Lajos 168 frt 96 kr, Déry Dinié. 168 frt 23 kr., Kovács Mihály 166 frt 77 kr, Blliut Pál 166 frt 40 kr. — Áthelyezés. Ctiazár Gyula helybeli pénzűgyigiztató, hasonló minőségben Szegedre helyeztetett át s dz ő helyére péuzügyigazgstóul Borovict Károly nevez tet«tt ki Nyíregyházára. — Értesítés. A nyíregyházi jótékony nőegylet választmánya f. év julius hó 13-án tartott ülésében elhatározta, oiisz9rint az általa feutaríott nő ipar iskolában a követksző 1890/91 tanévre kű.ön »nöi felső ruba szabás és varrási tanfolyamot* nyit meg, egy harmadik tanítónő alkalmazása mellett, ki kizárólag e azak tanításával foglalkozzék. Az elnökség ez állásra Prok Juliska kisasszonyt nyerte mej, ki október hó 1 én megkezdi műiödését. A teljes tanfolyam 9 hónapból áll, azaz tart 1890 oluóber 1 -sótól a tanév bef»j--zá*eig. A tanórák hetenként 4 délután 2—5 őriig tartatnak. Azon tanitváuyok, kik a teljes Uufolyam végzésire kötelezik magukat, havonként 2 frt tandíjat fizetnek. Aiou tanítványok, kik nem kívánják a telje^ tanfolyamot vfgezni, miut reodkisüli tanítványok h ivönként 3 frt tandijat fisetnek. Végül azok, kik a siabáazati tanfolyamot vég zik, de egyszersmind a fehérnémü varráa, vagy vegyes munkák tanulásában is részt óhajtanak venni, hnouként 4 frt tandíjat fizelnak. Beiratáaokat f. hó 22 diktől elfogad Paczka Annna kisasszony az ipirnkolában, ki a vegyes muukák tanítását e hó 1-én már megkezdte. Az érdekelteket, a tanítás egyöntetűiébe czéljából, mielőbbi jelentkezésre keri a nőegylet elnöksége. — Felolvasás. A nyíregyházai kereskedő ifj egylete a szokásos íelolvasó-estélyek sorozatát folyó hó 25-ikén fogja megkezdeni saját egyleti helyiségében (Paláuszkyféle ház). Közreműködnek • Dr. Vietórisz Júisef, ki Ctóbel Miukáról és költeményeiről fog felolvasást tartani ós Hoffman Béla egyleti tag, ki Gaál Mózes monologját: 1 ,,Loco'~ fogja előadni. — A uyireoyházai kereskedők testülete által fentartott alsófokú kereskedelmi iskolánál ujabban egy harmadik tanitói állás rendszeresítetett, mely a választmány legutóbb megtartott gyűlésén IVerner Gyula ág. ev. tanitó által töltetett be. Mint halljuk ezen állásra hirdetett pályázatra csak két reflektáns volt. — Gyászrovat. Vármegyénk egyik régi családjának nesztora, leveleki Molnár Agotton, nagybirtokos, me*'jübiiottmányi tag, 1849-diki kormánybiztos o bó 16 diién meghalt. Elhunytáról a ^yástoió család a kövttk^ző gyász jelentést adta ki : Özv. Leveleki Molnár Ágostonné ssületett Libera Gizolla, továbbá L. Molnár Gyula nejével és gyermekeivel, Pazonji Elek Gusztáv, c?. és kir. kamarás és honvéd eircdüs nejével és gyermekeivel, Pazonyi Elek D z*ő nejével és gyerm^k-nvel, özv. L-szkay Gyuláné gyermekeiül, Leszkay Ferei.cz éa száuao-J rokonok nevében is fijdilo ntól sújtott sz.vtel tudaijik a legjobb férjnek, illetve nagybát\jóknak Ltveltki Molnár Ágostonnak folyó évi szeptemb<r bő 16 áu reggeli 3 órakor, életének 82 dik évében tűdőszílhűdés következtében váratlanul tortént gyászos kiuiu't&t. A boldogultunk földi maradványai cjiltörtökön szeptember hó 18 áu délelőtt 10 órakor, a k.s-besenyődi tanyán, a róm. kath egyház azertartása szerint fognak bsszenteltetui éa örök nyugalomra elhelyeztetni Az engesztelő s,.ent mise-áldozat pénteken, azaz folyó hó 19 éa délelőtt 10 órakor a leveloki anyaszentecryhizban fog a mindenható egek Urának bemutattatni. K s Btsenyőd, 1890. szept.mbu- hó 16 ár. Beke lengjen porai felett! - Az elhunyt alapilőjp, ée elnöke volt a Szabolcsi hitelbanknak, mely kü ön gyásrjelentésbe^ tudatja most halálát: >A Szabolcd Hitelbank mély fajdalommal jelenti szereive tisztolt, érdemdús alapítója és Leveleki Molnár Ágoston úrnak folyo hó 16 án, él.témk
