Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-05 / 1. szám

V 1 1* I D K K' Ezért szükséges, hogy a vármegyei bizottmányi tagok a „Nyírvidék"-ve előfizessenek. E czelból lapunk e számához utalvány lapokat is mellékelünk, kérve az előfizetéseknek azokon való teljesítését. Tisztelettel: a „Njírvidék" szerkesztősége és kiadóhivatala. — Ö felsége Erzsébet apostoli királynénk. d.czember hó 26-iki legkegyesebb elhatároz isával, ifj. gróf P ngrdcz Jenöné 8/0!. C^erueki én Tárkői gróf Dessewffy Izabellát c». és kir. csilla^keresztes hölg\é kinevezni kegyesen méltóitatott. — Képviselő-választás A bogdányi választó kerü­let)> u Mikecz János or>z. képviselőnek várnn-gyei fő­jegyzővé történt megválasztása folytáu uj választás lesz. 4 választás napját még uem írta ki a központi választ­mány, de azért már van egy kii mozgolódás a kerületben, s emlegetik, hogy Kállay Leopold függetlenségi c» dr. Mandel Pál kormánypárti programmal fognak föllépni. — Nyíregyháza város ez évi költségvetése a szám­vevő hosszas betegeskedéso folytán neui készülhetvén el, a képviselet fölhatalmazta a tanácsot a háztartás további vezetésére. A költségvetés különben még e hó folyamán el fog készülni. — Újévi tisztelges. A helybeli kir. törvényszék tagjai testületileg tisztelegtek újév napján Megyery Géza kir. törvényszéki elnök úrnál. A tisztelgők szónoka Vi rágh Kálmán biró úr volt, ki rámuta'va a helyes <s ta­pintatos vezetés amaz eredményeire, melyeket a nyíregy­házai törvényszék fejlődésében az utolsó évek fölmutattak, boldogságot és erőt kiránt az elnöknek, terhes feladata további muukájához. Megyery Géza elnök meleg szavakkal kö>zönte meg a megemlékezést. — A nagy lovas-laktanya építésének földmunká­lataival uagyou előre haladtak már. Ez idő szerint az anyag bordással, s általában a tavaszszal teljes erővel megkezdendő építkezés előkészítésével foglalkoznak. A nagy katonai telepnek 1891. október végén teljesen el kell készülni. — Szabolcsvarmegye közigazgatási bizottsága e hó 9 dikén, csütörtökön d. e. 9 órakor tartja meg ren­des havi ülését, Kállay András főispán elnöklete alatt. — A nyíregyházai vasárvám bérletét 1890-dik évre I'oláuszky József eddigi bérlőnek adta ki a múlt hó 31-én tartott városi képviseleti közgyűlés, 6000 fitért. Idáig 4095 forintot fizetett a bérlő, s az uj szerződés szép eredményéhez csak gratulálni lehet a városi tanács­nak, különösen akkor, ha egyszersmind megfogja akadá­lyozni azt is, hogy az idáig előfordult visszaélésekkel a közönséget zaklassák. — A vármegyei tisztviselők nyugdíj választmánya, a múlt hó 30-dikán tartott ülésében intézte el, az álta lános tisztujitásnál kimaradt Komoróczy Aladár kisvár­dai főszolgabíró nyugdíjazási Ügyét, megszavazva termé saetesen ueki élvezett, fizetése s betöltött szolgálati évei után járó évi nyugdíj összeget. — Influenza a vármegyében. A budapesti és kül­földi lapok hetek óta ijesztgetik már a közönséget ezzel a járványos nyavalyával, amelyet, hogy még nagyobb ijedelmet okozzon, orosz náthának is elneveztek. Erte süléseiuk szerint, ez a uem veszedelmes, de annál kel­lemetlenebb betegség a vármegyében is föllépett már egyes helyeken. Így Nyíregyházán egy betegedési esetről vau tudoinásuuk, s mint halljuk Ibráuyban ós Kótajban is fordultak elő egyes influenzás betegedések. — A kaszinó bál rendező bizottságának öt tagból, — némerint: Dr. Meskó Lksiló, Krasznay Sáudor, Ker­tész Bertalan, dr. Laövey Elek és Oolobváry Pálból álló küldöttsége j'Uot meg a mult éri deczamber hó 29 ik • apján Nagy-Halászban méltóságot Kállay András főis­pán uruál, hogy ama, a bál sikerére nézve oly fontos, « jelen eietbeu oly kellemes köteleuéguek, — »a főispán­né Oméltóságát a bál véduökéül megnyerhetni* — eleget tegyenek. — Őméltósága tizenkét és fél órakor fogadta a küldötséget. — A küldötiég elnöke Dr. Meskó László, ékes icavakba foglalt beszédben kérte fel Oméltóságát a bál védnöki tisitiégére, — mire Őméltósága rövid szavakban megköszönve a megtiszteltetést, — a»t elfő gadta. — így tehát mindenki félig már sikerültnek látja azon bált, raelj nem c>ak hogy az idei farsangon — amint ai az általános és nagymérvű érdeklődésből is kitetszik — at első helyet foglalandja el, hauem teljes joggal mond­hatjuk, hogy Nyíregyházán nem volt 1874. óta (akkor vo.t utoljára kaszinó bai) ennél vígabb, családiasabb, fesztelenebb s mégis fényesebb bál, mint a milyennek a kauinó bál Ígérkezik. — A kir. ügyészség statisztikája. A helybeli kir. ügyészségnek mult évi tevékenységiről a következő ada­tokat közöljük: Az 1888. évi en eliutézeileuül maradt 32, az 1889. évben érkezett 13727, lett összesen 13759 ügy­darab; ai 1889. évben elintéztetett 13656, elintézetlenül ma radt 103. A kir. ügyészségnél történt feljelentések száma: büntettek iránt 852, kihágások iránt 142; szemlék s egyéb bírói cselt kmények síáma, melyeknél a kir. ügyészség közbenjárt : 7 ; azou írásbeli indítványok száma, melyek befejezett Lűuvizsgálati ügyekben tétettek: 713; bűn­ügyekben a kir. ügyészség közbenjöttével megtartott szó­beli vígtárgyalások száma 566. A beuyujtott felebberé sek száma: törvényszéki itél-tek ellen: sikerrel 106, siker nélkül 101, függőben maradt 192; egyéb törvényszéki határozat allén: sikerrel 23. A kir. járásbíróságok ille­tékessége alá tartó ó ügyekben: azou ügyek száma, me lyek elintézésénél a kir. ü^yészsé^ indítványtétel által befolyt: 3117, Ítéletek vagy határozatok ellen közbovetett fflebbezések száma: sikerrel 446, siker nélkül 352, füg­gőben maradt 285. Fegyelmi ügyekben: a fegyelmi eljárás megindítására történt iuditványok : 7, a vádhatá­rozat iránt tett indítványok : 3, a megtartott végtárgya­lások: 2, a beadott felebbezések : 2.— A.z ügyészség egyes tagjainak tevékenységét a következő adatok tüntetik elő: Lázár Kálmán kir. ügyésznek elintézendő ügydarabja 7780 volt, elintézett ebből 7768 at, hátrálákban maradt 12. Am'irózy Mihály kir. alügyész a hozzá kiosztott 2961 ÜtfycUrbot mind feldolgozt-. Hrabovszky Aurél kir. al­tig) ész a 3018 ügydarabból 2927-et dolgozott. 91 ügy­darabra meuö httrálékáuak magyarázata az, hogy őt dtc/enber hó közepén idei^leues szolgálattételre Mis­kolcira helyezték át. Befejezett büuvizsgálati ügyekben Lizár K4lmín kir. ügyéé* indítványt tett 3 esetben, A i brózy Mihály a ügyész 364. Hrabo «ky Aur-1 kir. alügyész 346 o-etbeu. Megt irtott végtére alás-kon Lázár K ilmán 113 s or, Ambrózy Mihály 2G2, Hrabovszky Aurél 191-s rr veit resz'. A kir. járá-biró-ágok illetékes­sé-e alá tart >.ó egyek en indítvány tétel által b-folyt I/'zár Kálmán itir. ügyész 720, Awbrózy Mihály alUgyéBZ 1155 Hrabovszky Aurél hlütryész 1242 esetben. Színház Nyíregyházán. Geróti Andor színtársu­lata több mint egy hete itt vesztegel már városunkban, mert a hatóság a .központi vendéglő* uagytermét, hol az előadások tartatni fognak, tüzbiztossági szempontból átalakíttatni rendelte. A kibocsátott színlap szerint kü­lönben szotnbatou este megkezdte a társulat előadásait, meg pedig az ,Eleven ördög" operettel. — A kaszinó bálra a meghívók szétküld te jelenleg van folyamatban. — A meghívókban tévedés folytáu elő állott ama hibát, melynél fogva Kertész Bertalan úr neve a bálbizo'tsig tagjai közül kimaradt, e helyt igyekezüuk pótolni. — Azok, kik a bálra netalán meghívót uem kaptak s arra igényt tartanak, — ugy ezen mint bár mely más, a bálra vonatkozó ügyben, — szíveskedjenek a »Kaszino bál bizottságihoz* (Szarvas utcza kasziuó helyiség) fordulni. — Országos vásár. A Remete-Antal nspi debrec/eni országos vásár következő rendben fog megtartatni: 1890. január 6., 7., 8 dikán hétfőn, kedden, szerdán: bór. s'b. 1890 január 6-án, hétfőn, 7 én, kedden, 8-án, szerdán bőr, gyupju, méz, dió, stb. továbbá toll. iparczikkek, gabonanemüek és mindenféle terményvásár. 11 —12 én, szombat, vasárnap bertésvásár. 12 — 13 an, vasárnap, hétfőn lóvásár. 13—14 én, hétfőn, kedden baromvásár. — Lelkész-választás. Tiszteletes Hubay József, nyíregyházai ev. reform, segéd leiké z, 1889. deczember 29-én uj évi ajándékul, az alsó zempléni egyházmegyébe kebelezett Bodrog-Kereaztur város ev. reform, egyháza részéről a lelkipásztori hivatalt nyerte el választás utján. Szivünkből gratulálunk. — BÚCSÚ-SZÓ. Midőn e nemes Síabolcs vármegy 6 szolgálatában 12 évet töltött allevéltárnoii hivatalból nyugalomba vonulok, jól e»ik, ha tisztelve szeretett tiszt­viselő társaim s barátaimnak — kik irántam hivatalos­kodásom minden idejében a legnemesebb iuduiattal visel­tettek, búcsú s újévi üdvözletül szivem s lelkem legmelegebb érzelmével kívánhatom, hogy az örökjóságu leien őket egyenként és együttesen minden áldásával áldja meg. Nyíregyháza, 1890. január 1. Erdélyi Autal, uyugalmazstt allevéltárnok. — Értesítés. A iFalsÖ-tiszavidéki gazdasági egye­sület* t. választmányi tagjait ezennel tiszteletteljesen értesítem arról, hogy a folyó évi január 8-ára egybehívott választmányi ülés megtartása, — közbejövén az ugyanazon napon tartandó rendkívüli megyei közgyűlés, e folyó jaDuár hó 12-ére d. e. 9 órára elhalasztatik. Minthogy ujabb meghívások kibocsáttatni nem fognak, kérem a t. valaszt­mánn tag arukat, hogy ezen >Értesités« emet tekintsék meghivásuak, s a kitűzött időre a megyei székháznál minél nagyobb »zámmal megjelenni szíveskedjenek Bashi lom, 1890 évi januárhó 4-én kiváló tisztelettel Ifj. gróf Pongrácz Jeuö, a »Felső-tiszavidéki gazdasági egyesület* elnöke. — Szerencsétlenség a vasútnál. Kedlen éjjal a Kifvárdáról Nyireg; házári jövő vonat elütötte B .csíai váltóőrt, összezü'.va jobb karját auuyira, hogy aauputálni kellett. A szerencsétlen embert pír nappal ezolőtt tették át kisegítőnek Ki^várdaról Nyíregyházán. A mgykállói vármegyei közkorh'uiian ápolják. — Statisztikai kimutatás. A nyíregyházai ág. hitv. ov. egyházban 1839. évoen született: 827 gyt-rm*k, es pedig 423 fiu, 404 leány, 66 al több mint 1888 ban. Legtöbb jinuárbau 86, lejkeveseb) áprilisbau 48. Tör­vénytelen 55. Kettős iker 16 pár. Meghalt: 589. 87-el több mint 1883-ban. Legtöbb februárban 70, legkevesebb januárban 33. Fin-mű 302, nőnemű 287. Meghalt 10 éves korig 403. 70—80 közt 13. L-tgkorosabb volt egy 88 éves férfi hilott. Osszekelt: 146 pár, 50-el kevesebb mint 1888 ban. Tiszta evan^elikus 101, vegyes 45. A férjet k'ipott hajadonok között volt megesett hajadon 19. (a katonai rendszer eredménye). Uruacsorával elt 8300 lélek. Iskolába járt: 1461 evaug likus gyermek, és pedig 746 fiu, 715 leány. A virosban 953, a tanyákon 655, de ezek közt volt idegen 8, helybeli ev. reform. 32, róm. katb. 35, gör. kath. 41, zsidó 28. A városban tauitott 12 rendes és egy segéd — a tanyákon 10 rendes tanító, tisztán magyarul. — A r. kath. egyházban 1889. évben született: 134 fi, 156 leány, összesen 290. Míghalt 109 fi, 120 nő. Egybekelt 43 pxr. — A nyíregyházai gör. kath. egy híznál 1839 ik évben: H^zisság vo'.t: 26. Született: 146, meghalt: 119. — Az «v. ref. egyházban 1881-dik évben született: 57 fi, 35 nő, összesen 92. Törveuyes 48 fi, 22 nő, törvénytelen 9 fi, 13 n\ Hánsult 28 pár, tiszta 10, v^gves 13. M^'ultak 78 an, 43 fi, J0 nő. Szaporodus 9 fi. 5 nő, összesen 14. — Az izr. ueolog egyháznál az ad itok a következők : Eiketések száma 14, születtek össze*eu 69 en, elhaltak száma 58. — Nyiregyhaza város virilistái. A képviselőtestület legtöbb adótfizető tagjainak 1890-ik évre kiigazított név­jegyzékét a mult hó 31-én tartott ülésében állapította meg a képviselet. A névjegyzék szerint a város képviselőtes­tületének az 1890 ik évben választás alá nem eső tag­jai a következők leszuek: Gróf Djsaewtfy Miklós, Ipar és Kereskedelmi tíauk, Gróf Dessewffy Béla, Szabolcsi hitel­bank, Takarékpénztár, Bodnár István, Márin tros-Szigeti iskola, Csengery József, Haas Mór, Diecz Sáudor, Semsey Mór, Szopkó Alfréd, Török Péter, Biró Uray Kálmán, Gredig Jeremiás, Glück Ignácz, Korányi Imre, Bencs Ltszló, Szesztay Károly, Nikelszky Sámuelné, Klár Dazső, Mezősy László, Feldheira Emánuel, Klek László, Sóstói fürdő társulat, Nádasv Lajosné, Sztárek Ferencz, Csengery Sámuelné, Groák Ödön, Grósz. L. H , Fest László, Stern Jenő, Nikelszkv Máty;'sné, Somogyi Gyula, Verzár István, Gara Leo, Gyurcsán Ferencz, Dr. Heuman Ignácz, Fábry Kilrolyné, Beniczky Miltsa, Csapkay Jenő, Baruch Arnold, ifj. Krúdy Gyula, Pavlovics Imre, Lukács Ödön, Mar^alkó Lajos, Jánószky János, Jánószky Andrásné, Sziklisy Mihály, Kerekréty Miklós, Czukker Henrik, Pampuch András, Déri Dániel, Fekete István, Klár Károly, Dr. Meskó Pál, Maár Adolf, B.tuer Antal, Kovács András lovas, Halasy János, Márföldy Andrásué, Zieger Eile, Nagy Istváu, Morgenstern Zsigmond, Nyíregyházai ter­mény és áruraktár, Szikszay Pál. Jáger József, Röth Márton, Ferlicska Re/.ső, Balczár Lajos, Heuzsel András, id. Nagy Mihály, Vidlicskay József, Heicz Pál, Márföldy Jánosué, Kraszuav Gábor, ifjú Czukor Márton, Róm. Cath. iskola, id. Sillay Pál, Silbersteiu László, id. Hrenkó János, Horovicz Jakab, Bukovinszkv András, Garaj Istváu, Lé derer Iguácz, idősb Cseh Pál. Kovách Geró, Dr. Jósa András, Farbaky Jözsef, Bartholonieidesz János, Garaj Mihály (cserkészi), Ag. ev. egyház, Hölcz Józs fué, Sípos György, id. Király Sáudor, Nádasy József, Kovács Mihály (poloma), id. Bálint Pál Azok, kik jogosítva vannak magokat az 1886. XV. t. cz. 33. §-a értelmében megbí­zott által képviseltetni, felhívatnak, hogy 15 nap alatt megbízottjaikat egyeuesen Szabolcsvármegy® alispáni hivataláuál jelentsék be. — A „Képes Családi Lapok" szépirodalmi és ismeretterjesztő kepes heti lap már tizenegy óv óta küzd hizafias lelkesedéssel és kitnrtásial nemzeti irodal­munk bástyáján; már tizenegy óv óta lobogtatja a nemzeti művelődésnek s ízlés ueraesitésnek a záizlaját, s most is, a midőn Brankovici György jeles szerkesztése mellett már tizenkettedik évfolyamba lép, a legelőkelőbb, a legkitűnőbb irók és Írónők müveivel íudul — a nemze­tiségünket még mindég fenyegető s hazánkat sáska raj­ként elözönlő német szépirodalmi lapok elleni hadjáratra. A ,,Képes Chaládi L ipok" munkatársai: Jókéi Mór, Tolnai Lajos, Mikszáth Kaluián, Dilmady G,ó/.ő, Temérdek (Je­szenszky Diuiel), Lanka Gusztáv, Barankovics György, Rudnáuj s-íky Gyula, Pósa Lijos, Prém József, Dr. S'.iklay János, P .lágyi Lijos, luc.édv László, Muray Károly, Méry Károly, Putry Karoly, Dr. Rodiszky Jeuő, Benitz.ky Bajza Leuke, Büthner Lina, Nagyvárady Mira, Kuiififay Benitzky Irma, Heve,>iné ISikor Mirgit, Faughné G ujtó Izabella, G iái Karoliu, Karlov zki Ida, Harmath Lujza stb. stb. Vájjon ki cserélné fel hz előkelő szellemi ka mátok termékeit a külföld müveivel! Magyar ember bizo­nyára nem! S a magyar nő — még kevésbbé. A „Képes Család; Lapok 1' az összes szépirodalmi lapok között a legélénkebb, legváltozatosabb. TirUlma az irodalom minden válfaját felöleli; képei a leghíresebb festők müveit mutatjak be; Hölgyek Lapja* czimü divat mellék­lete a legujtbb divat kép'ket hízza s a nevelés, az egészség, a gazdaság, a kerlészet 8 a konyha terén ninot oly kérdés, a melyet ne tárgyalna. ,,Regíny­melléklete'' három-négy eredeti re^énynyel ajandékozzameg előfizetőit. »Zöld-boritéka* fele van mulatságos apróságok­kal s talányokkal, melyeknek megfejtői értékes iiitul'na­kat kf-.paak. — S a »Krpes Családi Lapok* daczára sokoldalúságuknak, még is bátran kezébe adhatók a c<a Iád minden rendű és korú tagjának; daczára gazdag tartalmának mégis a legolcsóbb szépirod ilmi képes heti lap. Előfizetési ára »Hölgyek L pjival* s a »R«gényinel­léklrtt* tel együtt egész évre 6 frt, léiévre 3 írt, negyedévre 1 frt 50 kr o. é. s a kiadó hivatal (Budapesten, nagy korona-uteza 20. sz.) malyhez az előfizetések legozélsza­rübben postautalványon intézendők, kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványszámokkal. A legnagyobb magyar lap. A magyar hírlapirodalom az utóbbi tiz esztendő alatt oly óriási haladást tett, a minőt Európa egyetlen országában sem tapiztalhatuak. A művelt nyugati orszá­gokbau tiz esztendővel ezelőtt már meg volt a kifejlett, megizmosodott sajtó, mely a nemietek életében egyik leghatalmasabb kulturálii tényező, de a magyar sajtó ciak fittal korát élte. Azóta a magyar zsurnalisztika fölemelkedett arra a magaslatra, a melyen bátran fölve­heti a versenyt a legkifejlettebb angol, német é« frauezi* hírlapirodalommal. A m li;'ar nemteti köiélet terén min­denütt érezhető ennek a hatása és a legnagyobb szűk­keblűség kelleue aho/., hogy ezt valaki megtagadja. És euuek a csodálatos haladásnak az úttörője a leg­nagyobb magyar lap, az Egyetértés volt. A magyar hírlapirodalom kifejlettségét kétiégtelen­nül uuiiak köszöalrsti, hogy az Egyetértés már kezdet­től fogva, csaknem két évtiied óta, siakitva a régi magyar zsurnalisztikái chablonnal, egy uj irányt kezdett, s megteremtette Magyarország >n az ugynev zett infor­matív rendszert, a mely ax egész európai sajtónak alap­rendszerét alkotja. E lapnak c-událatos sikerei utánzásra bírták a többi uiagysr lapokat, 8 a magyar sajtó rátért arra az irányra, mely a leghelyesebb, a leggyakorlatiabb, a leghasznosabb A magyar zsurnalisztikának kifejlésúnek megizmosodásában oly rendkívül érdeme vau, a melyei éléggé méltányolni alig lehet. A laikus ember alig képz-lheti cl, hog<° minő óriási áldozatokba kerülhetett a legnagyobb magyar l&puak az, hogy elvégtzze az uttörésnek, a migyar h'rlap odalom megformálásának ezt a nagy munkáját. A'- áldo/.atok ntigyok voltak, de a kitűzött czél sikerült, s az Egyetértés nem csak hogy megformálta a magyar sajtót, de egyúttal továbbra is vezetője maradt a zsurnalisztikának, s a közinség nagy­mérvű pártfogása a későbbi években mbgköuyitette tel ­adatát s lehetővé tette, hogy a legnagyobb magyar lap nem csuk az országbau, hanem a külfö'd előtt is imponaljou. A ki figyelemmel kíséri a külföldi lnpokat, láthatja, hogy azok a magyarországi viszonyok egyik kiviió kut­forásaképen az Egyetértést haizuálják; m«rt ez a kitti nősu szerkesztett lap a szó teljéi értelmében iDponál a külföldnek. Mikor néhány évvel ezelőtt Floquet, a hireg frau­czia államférfi BudapM'.en járt, s megtekintette a főváros nevezetességeit, meglátogatta a» Egyetértés szerkesztősé­gét is. Végigjárta a szerkesztőség össses hely|i»égeit, Folytatás si íölupouj^

Next

/
Oldalképek
Tartalom