Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1890-01-05 / 1. szám
..IN Y 1 ti \ 1) KFol.rtiltltsH n iiirlléklrtnrk megnőtte » nyomdát. ui'gn*/t« olt h roppuit rotAc/iós j. pct, » m-ynek egf>«z Ausziri i MaKyarorszagbau nircsen p*rja, bef» | Sdhe erfirkedatt a r.eaztö.eg tauj .ívni • mire a buizonnAg) tielsö munkatárstól tudiikoiódott a vmonyok felől, 9 a után kőiébe vette ai Egyatértés t megiuhogtstta az óriási lapot, • azt mondta : »Erre a lapra büsjke lehet Mag.arorsiég; ilyen lapuuk nekünk franűtiáknak nincson.c É* tényleg ninonen. VnWmintliogy az angol Tim»'»t kivéve nino-ien a \il6gou U|aág, a moly nagyiágra, zsurnalisztikái beo-ztáira, a közlemények terjedelmére, tipográfiái siépségér^. » külöuöien az iuformatív raudner gondos é« orélsz" ri\ m-gv^lósitásAr nííve olyan lenue, mint t.z Egyetérti'*. Ké's*gt«len tény az, hogy a magyar zsui ualiaztilia az utolsó tu eszaendó alatt megszerezta azt a hatalmat, a m.'ly agy müveit or»z\.;bau a »nj'6t, mint a közvéleme.i)uek hivatott orgánumát joggal magilleti, éi kétségtelen az, hogy • magyar sajtóntk e kifejiatt, kitágult, ni"gérdera«lt hataaui j.igkörébín az Egyatértés m ig 1 egy külön nayy hatalma ssagot képvisel. Független politikai irányánál, sz idők kórülméuy k miudau változásaiban megőrzött higgadtságánál, tiip.ntatáiiál és tisztességénél körüllátó figyelménél, 9 a közönséggel szemben való csaknem csoda'atos áldozatkészségénél fogva olyan magaslatra emelkedett ez az uiság, hogy ai ortzig politikai és társadalmi mozgalmaiban hangadó, irányadó és a legtöbb esetben os<knem döntő s.-erepe van. A magyar nurnalisztikai körökben valóságos legen dákat beszelnek azokról a dolgak ól, a miket ez aa uj-ág czinált; bel'ő dolgozó társai, belföldi és külföldi tudósilói annyira azonosítják magukat a lappal, hogy az Egyetértés e tekintetben egyedül áll az egész rnigyar ziurualiaztikai világban, s nincsen az országban újságíró, a ki el ne iemerué, hogy az Egyetértés jóUrtesültség, tnegbiihatóság, komolyság és jó izlés dolgában az első lap Magyarországon. Ennek az óriási Upnak kultur missziója volt, a melyet be öltött, s megmaradt a vezérszerepe, a melyet feutart és úgyszólván nem is igéayel tőle más Kp. Tejes függetlenségét, a mely erkölcsi erejénik egyik alapját alkotja, megőrizte mindig; megőrizte aanyira, hogy bár az ország egyik nagy pirtjáuak, a függetlenségi és 48-as pánnak mi idig a leguató-abb és leghívebb támogatója volt és maradt; megőrizte függetlenségét még e párttal izemben is, csakhogy az egészséges, önálló, józa'u kritika befolyásolásától megóvja teljes cs'lekvéti szabadságát. Az Egyetértés olyan lap, a mely a szó teljes értelmében feleslegessé tesz mindeu más napi lapot, mert az olvasó megtalál benne mindent, a mi egy újságolvasót csak érdekelhet. Nincsen M.igyart>rszá„ou újság, a malynek annyi belföldi és külföldi leve'ezóje lenne; nincsen magyar lap, a melynek annyi távirata leune, nincsen magyar lap, a mely az eieméuyeket olyan részleteim, olyan gondostu, olyan körüllátó gondoisággal köiö betné, mint az Egyetértői. Hetenkint meg|elenő irodalmi, tanügyi él metőgazd-sagi rovatait oly szakértelemmel szerkeszti, hogy e rovatok minden szakértő embernek imponálnak. Álla ndóau két regényt közöl, s ezeknek megválogatásában oly áldozatokat hoz, a minők alig méltányolható'* eléggé. Alig jilemk meg a külfö dön valamely híres iró regénye, *z Egyetértés megbízottja, már ott van, hogy m-g<zerezze a fordítás jogát. Tárcarovatában ktv&lókép ismeretterjesztő dolgokat kötői, « ebben mellette van az egész bazai tudományos világ. Birrovata a leggondosabb és leglelkiismeretesebb uerkeBztésre vall, a mi nem csoda, hi'ieu iz Egyetértés nek nem keveiehb mint huszonuégy belső dolgozótársa van, a kik valamennyien ismerik a lap irányát, magas sziavonalát, s valamennyien tudják azt, hogy mit kíván az oly olvasó közönség, mint a minő az Egyetértés köré ciopirtoiu 1. És van mindezeken kivül az Egyetértés nek egy óriáii éideme s ez az, hogy az ösnes magyar lapok közt az egyetlen, a mely az ország közgazdasági életét eber figyelemmel kiaéri, 1 közgazdasági rovatában a magyar iparnak, kereskedelemnek éa mezőgazdaiágnak le^c^kélyebb mozzanatára ii kiterjeszti gondosságát. A kereskedelmi világ ezen kivül nagy méltánylással látja, hogy az Egyetértésben a külföldi közgazgasá'^i életűek is kiváló, gondos, részletes, pontot és gyón értesítőjére talál. Mindezek a dolgok és sok más jelenség odahat, hogy a legnagyobb magyar lap az Egyetértés, a «ely mindenek fölött első sorban magyar, egyúttal a legjobb magyar lap is legyen. Figyelmeztetjük olvasóinkat az Egyetértés-nek alább kösölt előfizetési felhívására. Csarnok. A „végzet dalai"-ból. L Hogy tőled elváltain, szomorú volt arezod, Én azt hittem, hogy vesztett boldogságod Könyezi a lelked. Ciak azután tudtam, hogy te rám neheztelsz Magam is ügy érzem, könnyen elfelejtesz S kihűl a szerelmed. Hazamentem némán, hidd meg leborultam, Megeredt a könnyem tajgó fájdalmamban, Te reád gondolva. Mit vétettem neked, hogy elhidegültél ? Te ki engemet még nem rég hón szerettél Ott a boldog múltban. Ne tagadj ki engem érező szivedből, Ne dobj le ridegen a magas menyükből, Irgalom e szívnek! Mely mióta téged ismer érted eped; Oh ne hagyd el ezt a boldogtalan szivet Könyörgök tenéked. Gondolj nöha reám! bocsásd meg a vétkem, Még a bűnös is nyer kegyelmet az égben, BOnöm, hogy szeretlek . . . Nem tehetek róla, hozzád vagyok nőve, Mindig feled vágyik szivemnek szerelme, El uem felejthetlek llogy tőled elvaltain: szomorú volt arezod És ón azt hittem, hogy vesztett boldogságod Könyezi a lelked . . . Hagyj meg e hitemben, e hitnek sugára Egy kis fényt hint, szivem sötét bánatára. II. Oh hányszor néztem fel sóhajtva Te hozzád édes Istenein ! Hogv kíméld meg már fájdalomtól Folyton zaklatott életein. Hozzád emellem köuyes szemem, Egy kis vigaszt kért. gyermeked, De még eddig meg nem halgattad Elsirt, bánatos könyeinet. Miért nem hallgatsz hő imámra Miért veted meg büs szavam? Csak egyedül azt kérem tőled, Mivel uem élek boldogan, Hogv vedd el tőlem azt az éltet,, Mely ugy is rom és gyötrelem ; Ott leüt, a csöndes temetőben A fájdalom tán megpihen. Irgalmazz Isten! gyermekednek Kinek nem virul már virág, S ki egyedül csak abban bízik, Hogy van amott egy jobb világ, Ilol elfeledjük bánatunkat, Hol azoknak is jut öröm, Kik itt a földön szenvedőnek, S bánat fakadt a léptükön. III. Csend van körülöttem, nem zavar most semmi, Könyvem a kezembe és elszáll a lelkem Boldog mult időknek messze tengerére, Ahol olyau nyugodt volt egykor a szívem: Feltűnik előttem a te kedves arezod, Lobogó két szumed . . . minden szép reményein, S köny jő pilláimra, némán elmerengek, És ez a csend mégis olyan kedves nékem. Te rólad álmodom ! oh szép édes álom . . . Oh bár ne ébrednék keserű valóra; így legalább lelkem közeledbe mulat, Gyorsan repül a perez, gyorsan mul' az óra. Édes ez az álom! érezem, hogy szeretsz Aranyos kis lelked repked körülöttem. Beszélek tevéled . . . bár messze vagy tőlem, Ez a beszélgetés olyan édes nékem. Könyvem minden sora nevedet mutatja, Bár mit olvasok is te jutsz az eszembe, Pedig vonzalmadnak, édes szerelmednek, Hogy elváltam tőled úgyis tudom : vége. Nem te vagy az oka, a sorsnak haragja Üldözött beuuünket üdvöm és szerelmem. Minden eszembe jut, mégis boldog vagyok, Hisz' reád gondolni olyau édes nekem. Gondolj te is reám . . . mond meg kis szivednek: Ne feledje azt el, ki oly szegény, árva, S ki csak azt óhajtja báuatos sóhajjal, Hogy őt ne feledjed, ez a szíve vágya! Sfrni fog a lelkem miudig te utánad, Talán meg is törik ... oly nehéz az élet, Te nélküled élni, messze távol tőled ; Hátha még elhagyna könyed és szerelmed ? Oh de mit kívánok? hisz' te nein szerethetsz . . . Akkor sem, ha felém hajlik is a szíved. Elválaszt a sorsunk . . te t'án boldog leszesz, Én meg sírba viszem a te emlékedet. S ha majd kél a szellő fürteid csókolva, Gondold, hogy én vagyok s lelkemnek sóhaja, Mely sírjában is csak te utánad eped, S még lent a mély sírban sincsen nyugodalma. Jussuf. A jövö küszöbén. Komor sejtelmek vonulnak át az emberi agyvelőn, valahányszor egy jelentői -ges pillanat áthidalásával, egy ujabbnak küszöbét érintjük. Elérzékenyülten, meghatva állunk meg a ketté között, szivünk feldobog, és a gondolatokba elmerült öntudat baljóslatúlag mereng a titokzatos jövőbe I É« a lélek eme röpködésének megvan a maga jelentősége! murt miudm uj pillauat egy »kozdet< elejét képe/.i, melynek háta mögött a >mull« temetkezik. >Jolen és ault< az ábrándon ama örök koutraiztja csakhamar a bizonytalan »jövőc felé kerget, melynek hátterében a téli zord fagyos látkép elterül, melyhői a »mulaudósá«c megdermedt phantómja euyészetet lehel a mindeniégbe. A» opticai tünődéiekben elmerült lélek kutató szelleme késztetve ftlrkész, de nem lebbentheti a titok fátyolát. Ciak egy felől áll uyitva az ut, a dermedt világ hideg orizága — a halál f.;lé! Dermedés, enyészet! mily végzetszerű folyománya az életnek? Már értelmében is fagyaszt; pedig épen ai értelem sugaljs, hogy minden ami »van« végn. Eltűnnek a csillagok, megdsrm d a hold, és » rnelt-g nap il rii. g fog hidigülui. Oituok, szí lik 0.morzsol duuk, s a mindenség mind megannyi Herossui magukbau hordják a >mu:audóság< bélyegéi. Pusztulái és halál e-z élet sorsa, s a kiméri idő rövidke mint a buborék, kereke gyorsan forog, s uem áll meg soha. A végtelen idő nem az életé, ezt a halál markolta el, mert az enyészet hideg munkája lassan folyik, sok idő kell, míg a letűnt alakok paráuyokra fovzlanak, melyekben az aörökéletc nyilatiozik. A természet itt folytatja örök munkásságát s uj alakba önti azokat. Ez a feltámadás! De ebben csak «nnyi részünk van, hogy anyagul szolgaiunk a természet műhelyében. S erén tudathoz a »bit« szegődik, hogy erőt nyujtlon csüggedésünkben; mert a hit nyugtat és boldogít, magas eszményekben ringatja a szellemet, hogy égi sugaraival a mulandóság képét bennüuk felmelegítse. A hit. mely erény füzér koszorújával malaiztot önt dobogó •zivüukbe, hogy iráuytüül szolgáljon az élet tövises pályáján. Miért törpül hát a lélek faizott munkásságra ? s miért áhítozik a iziv büu után? Vagy uem e az ember tette a földet bünfószekké ? Az ember, ki szellemi hatalmával az égig hatol és barázdakat vés a természet titkán. Az ember, ki magasztos ihletséggel a öntudattal bír. Ott látjuk mint erkölcsi szörnyeteget a büuók mezején láziig tevékenységben tiporni jogot és hitet. Ott látjuk az Istenség képmását — mint földi Istent — anyag és batulom utáni végytól elragadtatva, elmerülve a léhaságban, kapzsiság és önzés, hiúság és gőgnek rabszolgájává sülyedve. Elmerültek vele a izép erények, öntudata butult és eltévesztett hivatásában feledte, hogy »miuden kezdetnek vége is van!« Ember! Elsötétültek szemeid a világi bájok káprázatáfcau ? Örök életet vivott magas szellemed, mely rosz útra terelt, hogy magasztos földi hivatásod fertőzetre aljmuljon? Tekin's magad körül és nézd meg, több vagy-e egy árnyéknál ? Nem sv.ól-e a füledben a halál harangja? Nem-e olyan múlékony életed, mint a fáról lehullott őizi levél? Hasztalan minden hatalmaskodásod, s vagyonoddal nem válthatod meg életed s ki tudja, hogy a jövő perczet magadénak mondtbatod-e ? Pedig gyűjtött vagyonodat nem viheted magaddal a sirba ! Az év végére ért s elején vagyunk az újnak. Meghatottság szállja meg lelküuket a mulandőiág tudatában, éi megrendülve állunk a »jövő« küszöbén. Remegés fogja el keblünket és dobogó szívünk áhítatra késztet. Állapodjunk itt meg kissé, hogy az elérzékenyült sziv fogadalmából javulást meríthessünk. Aesculap. Felelős szerkesztő : INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos : JÖBA ELEK. Nyilt-tér. Van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására hozni, hogy január hó 1-sejével a ,Vasúti vendéglőből, melyet sok évek óta béreltem, a „Huszár" vendéglőbe mentem át. Minden erőmmel igyekezni fogok azon, hogy ez elhanyagolt vendéglő, vezetésein alatt a közönség igényeinek teljes kielégítésére szolgálhasson. A városi gőzfürdő közönségének figyelmét különöseu is bátorkodom fölhívni arra. hogy villás reggeli és friss sör minden nap rendelkezésükre áll. Nyíregyháza, 1890. január hó. Tisztelettel HERCZ PÁL, vendéglős. Rumot, teát, különféle tea süteményeket magyar és franczia co^nacot, olasz gesztenyét, mogyorót, sajtokat, bel és külföldi főzelékeket, kitflnő szárított gombát, úgyszintén az „ungvári kincstári müiiialom" országszerte legjobbnak ösinert Őrleményeit jutányos árban aJ án lÍ a HÓFFMAN ADOLF fűszerkereskedő. Bérbeadó ház. A búzatéren 406. a) száinu ház, mely uri lakásul szolgálhat, egy va<;y több évre azonnal bérbe adandó. Biívebb felvilágosítást nyerhetni ugyanott. (i_ 4 ) V. 24/1890. szám. Árverési liirdetinéiiy. Alólirott kiküldött végrehajtó az 1881. évj LX. t. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregyházai kir. járásbíróság 8420/1889. P. számú végzése által Adler József debre cieni lakos végrehajtató javar.i, Hegedűs Iifnácz és ueje nyíregyházai lakosok ellen, 800 frt töke, ennek 18S9. év október hó 31. napjától számítandó 6°/« kamatai és edd g összesen 5li frt ló kr perköltség követelés ereiéig elrendelt biztosítási végrehajtás alkalmival bíróilag lefoglalt és 687 forint 90 krajezárra becsült házi bútorok, ágynemüek, képelt, ruhi és fehéruemüek, edények és konyhafelszerelésekból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 9731/1889. P. számú kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Nviregyháüán alperesek lakusán leendő eszközléiére 890-ik évi január hó 22-ik napjának délelőtti 10 óráj* kauridóül kitüzetk és ahhoz a v uui szándókozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ci. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron Hlul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. §-iban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházin, 1890-ik évi január hó 3-án. Tomasovszky Lajos, 9_1_1) kir. bir. végrehajtó. XXKXXXXMItXXXXXICXXXXX X X X X X X X X X X X X X X X X RITTER GYULA KOCSIGYARTÓ aj111Ija kés/l kocsijait jótálás mellett. Fedeles fajdánok, nyitott fujdánok, féderes Szand-laiiferek, kivágott és egye les oldalú homokfutó szekerek, könnyű líicsös szekerek, lengyel szekerek, félerős ttlU'ák, szánkák, készen kapliatók és megrendelhetők. Nyíregyháza, 1890. januír hó. Ritter Gyula kocsi-gyártó leótaj 1-ntcza 434. szám X X X X X X X X X X X X X X X X XXXXXXXXXXXK********
