Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-02 / 5. szám

„N -V t R V I I> I4. A 3. § eseteiben a visszautasító végzés a bejeleutó feluek, vagy igizolt meghatalmazottjának saját kezéhez kézbesítendő. Ila a végzés a félnek vagy meghatalmazottjának saját kezéhez nem kézbesíthető: részére hirdetményi idézés nélkül Ügygondnok neveztetik és a végzés annak kézbesiitetik. A visszautasító végzés ellen a felfolyamodásnak van helye a másodbirósájíhoz. A másodbiróság határoz.,ta ellen további felfolyamodásnak helye nincsen. 5. §. Ha a visszautasító végzés jogerőre emelkedett és más igéuybej dontes vagy értesítés a naplóba bevezetve nincsen: a kártalanítási tőke a jogosítottnak vagy jogosítottaknak késedelem nélkül utalványozandó Ha a naplóba a visszautasított bejeleutéseken és értesiteseken felül uiás bejelentés vagy érte-ités is van bejegyezve, vagy ha a visszautasító végzésnek csak egyes pontja vagy pontjai emelkedtek jogerőre: a kártalanítási tőkének az a része utalványozandó, a mely a vissza uem utasított vagy nem jogerejüleg visszautasított bejeleutések vagy értesítések fedezete után fenmarad. Azok. a kiknek igényei a fentebbiek szerint visszautasittattak, igényeiket az elévülési határidőn belül rendes birói eljárás során érvényesíthetik. ü. §. A 2. és 5. §§ ban említett részletes utalványozás esetében a kártalanítási tőkéből olyan összeg tartandó vissza, hogy az összes, illetve a még jogerejüleg vissza nem uta-itott összes bejelentések és értesítések tárgyát képező igények (engedmények, követelések) járulékaikkal teljesen fedezve maradjanak. 7. §. A közigazgatási hatóságok által végleg megállapított kártalanítási összegekre az 1888. évi XXXVI. t. cz. 21. és 28 5j-ai alapján támasztott összes igények rendszerint a jelen rendelet 9—38. §§ ban -zabályozott eljárás során döntetnek el. E szabály alul a következő kivételeknek vau helye: 1. Ha az igényjogosult kártalanítási igényét az 1888. évi XXXVI. t. cz. 13. §-ábau, illetve az 1889. évi V. t. cz. 1. §-ában megállapított határidő alatt bejelentette, és az italméréshez való tulajdonjogi igényéuek megálla pitása végett peres eljárás van folyamatba téve, ez azon bíróságnál, a melynél folyamatban van, a törvénykezési rendtartás szabályai szerint folytatandó és dönteudő el. A mennyiben a folyamatban levő per csupán az italmérési jogra vonatkozik, a felek kölcsönösen meg- ; állapodhatnak arra uezve, hogy a folyamatban levő per az 1. §. szeriut illetékes törvényszékhez áttétessék es ott a jelen rendelet 9—38. §§-nak szabályai szerint folytattassók és döntessék el; a felek perbeli beismerései és nyilatkozatai azonban ez esetheti is hatályukat meg- , tartják. 2. Ha a részesedési arány vitás és a közbirtokosság tagjai között az aráuyositási eljárás folyamatban van, vagy a 9. §. szeriut kitüzeudő első tárgyalási határnap előtt folyamatba tétetik: a folyaiuatbau levő aráuyositási eljárás azon bíróság elölt, a melynél folyamatba tétetett, az e részbeu fennálló törvények és szabályok szerint folytatandó es az annak során megállapítandó arány fog a kártalanítási összeg felosztásánál alapul vetetni; hacsak az érdekelt felek egyetértőleg azt nem kívánják, hogy a kártalanítási összegre uézve a részesedési arány kérdése a jelen rendelet 9—38 §§-bau megállapított eljárás során tárgyaltassék és döntessék el. E joggal azouban a felek egyértelmű megállapodás esetében is csak akkor élhetuek, ha az aráuyositási perben az első bíróság érdemleges Ítéletet még nem hozott, vagy hosott ugyan, de azt a felsőbb bíróság feloldotta vagy megsemmisítette. 3. Ha örökösödés esetóbeu a jogutődlás vitás, ennek megállapítása a hagyaték átadására illetékes hatóságnak, perre utasítás esetében pedig az öröksödési per bíróságának hatáskörébe tartozik. 4. Ha a zálogos hitelezők (1888. évi XXXVI. t. cz. 21. §. II. pont és 28. §.) követelésének valódiságát vagy fennállását az adós vagy harmadik érdekelt fél a jelen r«ndelet 30. § áuak eseteiben kifogásolja: a perre utasított fél által indított keresetekre a 39 és 40 §§. rendelkezései alkalmazaudók. 5 Ha peres igények folytán a kártalanítási összegekre vonatkozó utalvány kelte előtt zárlat vagy foglalás iuteztetett (1888. évi XXXVI. t. cz. 21. § III. pont), a peresigéuy eldöntése a törvénykezési rendtartás szabályai szerint az illetekes bíróság hatáskörébe tartozik. 8. §. A 7. §. 1., 2, 4. ós 5. pontjainak eseteiben az érdekelt felek között az egyezség a jelen rendelet 9—38 §-aibau előirt eljárás soráu niindeiifsetre megkísértendő. A 7. 3. pontjáuak esetébeu az örökösödési jogutődlás kérdése miudenesetre a hagyaték átadására illetékes hatóság által vagy ax örökösödési per birősága által állapítandó meg. A 7. §. 1—5. pontjaiuak eseteiben a vitás kérdéseknek jogerejü eldöntéseig a kártalanítási összeg vagy annak az a része, a mely vita tárgyát képezi, vagy a vitás követeléseknek és járulékaiuak fedezetére szükséges, birói letétbe tartaudó. 9. §. Az 1. §. szerint illetékes bíróság a hozzá áttett iratokuak a 3. § értelmeben való átvizsgálása után, esetleg az ott. említett visszautasító végzés hozatalával egyidejűleg az egvexség megkísérlésére és a bejelentett igényeknek tárgyalására, a végzések valószínű kézbesítésétől számítandó miutegy 15 napra határnapot ni/, ki, s arra az összes erdekeit feleket, azokat is, a kik a megállapított kártalauitási összegre vagy a/.ok egy részére öreklési jogutódlás czimén tarcauak igényt, saját kezeikhez kézbesítendő végzés által azzal idézi meg, hogy a jelen reudelet 22. §-ában foglalt kővetkezméuyek terhi alatt a tárgyalásra jeleujeuek meg, s igéuyeik érvényesítésére szolgáló bizonyítékaikat terjesz-zek eló. A/ idéző végzésbe az is befogialandó, hogy a mennyiben az érdeklett felek a további birói határozatok elfogadásán a törvényszék székhelyén lakó meghatalmazottat nem neveznek, a további birói határozatok a 34. értelmébeu ajánlott levélben postai utou fognak kézbesitcetui és a postára tétel napját követő harmadik napon kézbesitet eknek fognak tekintetni. Ha az idéző végzés az érdekleltek valamelyikének nem ké/hesithetí, részére ügygondnok reude.eudő, s az idéző végzés a hivatalos lapban egyszer közzéteendő. E végből szükség esetébeu a kitűzött tárgyalás elhalasztandó. 10. §. Ha közbirtokosság tagjai az igényjogosultak: a közbirtokosság tagjai, még pedig azok is, akiknek az idéző végzés külöu nem kézbesittetik, a tárgyalásra való megjelenésre azou hozzáadással idézendök, hogy ha meg uem jelennek, a kártalanítási össz :ghez való részesedési aráuv egyezség esetében a megjeleut igényjogosultak megállapodása szerint, egyezség létre nem jövetele esetén pedig a megjelent igényjogosultak által előterjesztendő adatok alapján, es a mennyiben a közbirtokosok közötti arány megállapítva nem leuue, az előterjesztendő és a hivatalból beszerzendő adatok alapján fog megállapitatni; végre, hogy a meg uem jeleuó közbirtokosokról az fog vélelme/.tetui, hogy a netalán folyamatban levő arányo sitási eljárás esetére is a részesedési arány kérdésének a jelen rendelet 9—38. § aibau megállapított eljárás során leeudő tárgyalásához és eldöntéséhez a 7. §. 2. pontjának e részben való korlátai között hozzájárulnak. Az idéző végzés ez esetbeu a hivatalos lapbau háromszor beiktatandó hirdetmény által közzéteendő, s a határnap ugy tűzendő ki hogy a között és a hivatalos lapban való első közzétételeitek napja között körülbelül 30 napi időköz legyen. A hirdetmény kivonatban, valamelyik helyi lapban is, ilyennek nem léteben pedig a legközelebb megjelenő valamelyik vidéki lapbau egyszer közzéteendő. Ezenfelül a hirdetmény, az idéző végzés a törvényszéknél kifüggeszteudó, az illető község elöljárósága által szokott inódou közhírré teendő és utóbbinak megtörténtéről a törvéuvszéknek hivatalos bizonyítvány küldendő. Az idéző végzés a közbirtokosság azon tagjainak) a kiknek neve és iakhe ye az áttett iratokból kitüiiiki a 9. §. szerint kézbesítendő; ügygondnok rendelés esetében azonban ujabb hirdetniéuyi idézés nem szükséges. A fentebb megállapító;t uiódou idézendök az igényjogosultak akkor is, ha a kártalauitási összeg a jogosultak egyéni megnevezése nőikül valamely család tagjai részére, vagy a jogosítottaknak más gvüjto név alatt, való megjelölésevei lett megállapítva, avagy a pénzügyi hitóságtól átérkezett iratokból az tüuik ki, hogy a névszeriut megjelölt, igényjogosultakon kívül más igényjogosultak is vaunak va^y lehetnek. Eteu esetbeu a hirdetménybe az foglalandó, hogy a tárgyalásra mag uem jelenő ismeretlen igénylőknek uetaláni igényei figyelembe vétetni nem fognak. Ha a kártalanítás iránti igény az 1838. XXXVIt. cz. 13. § a folytán valamely közbirtokosság vagy vala tnely család nevében avagy más gyűjtőnév alatt jelentetett be a nélkül, hogy a jogosultak uévszeriut megneveztettek volna: a törvéuyszék az idéző végzés kibocsátásával egyidejűleg a bejelentőt odautasitja, hogy a jogosultak névsorát, lakhelyeik megjelölésével, a törvényszékhez 8 nap aiatt mutassa be Ha ez megtörténik: a törvényszék a névsorban foglalt jogosultaknak az idéző végzést postai utou ajánlva elküldi. A végzés el uem küldésének vagy kézhez nem jutásának jogi következ tnénye nincsen. 11. §. A 7. §. 3. poutjáuik esetébeu az idéző végzés hozatalával egyidejűleg felhívandó az a hatóság, a mely a hagyaték tárgyalására illetékes, hogy ha az örökösödés kérdése jogerejü átadási okirattal vagy jogerejü Ítélettel eldö itetett, ennek eredményét az átadási okiratnak, illetve az Ítéleteknek átküldése mellett közölje. Ha a hagyaték tárgyalására illetékes hatóság nem tudatik: a felek ut isitandók. hogy az örökösödési kérdés jogerejü eldöntése utáu az átadási okiratnak, illetve az Ítéletnek megküldése iráut a szükséges lépéseket tegyék meg. Ha a 7. §. 3. pontjának esete forog fenn és más vitás.igény nincs, illetve a bejelentett többi igéuy mind visszautasított: a tárgyalás kitűzése (9. §.) melfőzeudő, s a birói letétbe helyezett kártalanítási összeg azonnal vagy ha igénybejelentés visszautasításának esete forog fenn, a visszautasító végzés jogerőre emelkedése után további intézkedés végett a hagyaték tárgyalására illetékes hatósághoz teendő át. Ha az illetékes hatóság nem tudatik, a kártalauitási összeg a hagyaték tárgyalására illetékes hatóság megkereséséig birói letétbe tartatik. 12. §. A tárgyalást, az előadó törvényszéki biró, eune. akadályoztatása esetébeu egy másik törvényszéki biró vezeti. Mindenekelőtt a megjeleut érdddettek mindenikének neve és lakhelye, a postai szabatos czimezésre szükséges adatokkal együtt, pontosan a jegyzőkönyvbe vezetendő s ha a törvényszék székhelyén kivül lakó érdeklettek a további bt t ói határozatok átvétele végett a törvényszék székhelyén lakó megbízottakat neveztek vaíy nevezuek, ezen megbízottak mindenikének neve és lakása is a jegyzóköuyvbe beiktatandó. Ez utou megállapítandó, hogy a kártalanításra kik és esetleg, mily részesedési arányban tartanak tulajdoni igényt, kik azok, akik ellentétes tulajdoni igényt támasztottak, vagy ellentétes részesedési arányt vitatnak és hogy az ellentétes tulaj loni igéuy vagy a részesedési aranyra vouatkozó vitás ktrdés az egész kártalanítási tökére, vagy padig annak csak egy részére és pedig miuő részére irányul. Megállapítandó továbbá, hogy a 7. §. 1. és 2. pontjainak esetébeu a birói eljárás mely bíróságnál van folya matbau, hogy az eljárás mennyire haladt előre ós hogy az érdeklett felek uem kiváitnak-e egyértehnüleg abban megállapodni, hogy az italtnérósi jogra von ttkozó per az 1-só § szerint illetékes törvényszéknél a jelen rendelet 9—38. § aiban szabályozott eljárás szerint folytattassék, illetve hogy a kártalauitási összegre vonatkozó részesedési aráuy kérdése a j-iieu rendelet 9—33 g-aibau megállapított eljárás során tárgyaltassék és döntessék el Megállapítandó a 7. §. 5 poutjának esetébeu, hogy az elreudelt zárlattal kapcsolatban tétetett-e per folya matba és ha igen, melyik bíróságnál ? 13. §. H i a kártalanítás alapját képező jogot vagy az euuek helyébe lepő kártalauitási igéuyt zálogos hitelezők követe'ései terhelik, vagy ha a kártalanítási igény engedményezésére vonatkozó értesítés van a naplóba bevezetve: megállapítandó, mennyit teszen a zálogos hitelezők követetelése egyenkint járulékaival együtt és menynyi az engedményezett összeg; továbbá hogy ha töhb igényjogosult vau, vagv ellentetes tulajdoni igények támasztanak, a zálogos hitelezuk követelései és az engedmeuyek az igényjogosultak, illetve tulajdoni igéuyHők küzdi kit vagy kiket terhelnek, hogy a követelésnek és járulékainak valódisága v.igy fennállása, valamint a zálogjog ellen vagy kártalanítási ig*uy engedményezése ellen tétetik-e kifogás és ha igen, ki által és mily kifogás tétetik: végre, hogy a zálogos hitelezők és az engedményesek közötti rangsorozati elsőség képezi e vita tárgyát és ha igen, minő tételekre nézve forog fenn ilyen elsőségi vita. 14. §. A tárgyaló bitó a 13. § ban megjelölt körülmények megállapítása ós a megállapítások j gyzőkönyvbe iktatása utáu a vitás kérdésekre nézve az összes érdeklett felek között az egyeszséget megkísérli. Ha az érdeklett felek között az egyessóg akár az összes vitás kérdésekre, akár azok egy részére letrejöu, azt jegyzőkönyvbe iktatja. Az egyezség beiktatása utáu a jegyzőkönyv a felek aláírásával, illetőleg kézjegyével szabályszerűen elátaudó. Ha az egyezség a vitás kérdéseknek csak egy részére vonatkozik : az külön jegyzőkönyvbe iktatandó. A jelen eljárás soráu a közbirtokossági tagok között akár egyezség által, akár Ítélettel megállapított részesedési aráuy a közbirtokosságnak egyébb közös vagyonában valő részesedés aráuyára setunii befolyással uiucseu. E sza bályra a közbirtokossági tagok az egyezség megkísérlése előtt figyelmeztetendők. 15. §. Ha az egyezség létre nem jöa, vagy a létrehozott egyezség nem valameuuyi vitás pontra terjod ki: a tárgyaló biro a kitűzött határnapon es szükség esetébeu az azt követő köznapokon nyombau folytatja az érdemleges tárgyalási azon vitás kérdésekre uézve, a melyek a 7. §. értelmében külön eljárásra utalva uiucsenek. 10. §. Első sorbau az igényjogosultságra és a részesedési arányra vouatkozó azon vitás kérdések tárgyalandók, a melvek a 7. § értelmében külön eljárásra utalv.i niucse uek. E részbeu mindenekelőtt az ellenérdekű igénylők hivatnak fel nyilatkozataik és bizonyítékaik előterjesztésére, azutáu az érdekelt zálogos hitelezők és a többi érdekle 'ek nyilatkoznak és terjesztik eló netáui biyonyitékaikat. A tárgyaló biró az előterjesztett nyilatkozatokat léuyegökbeu a felhozott bizonyítékokkal együtt jegyzőkönyvbe veszi, enuek megtörténte utáu a tényállásnak netalán ínég szükséges felderítését a felekhez intézendő kérdések által eszközli ós általában oda hat, hogy a tényállás kellőeu tisztáztassék. 17. §. Ha a közbirtokossági tagok az igényjogosultak: a tárgyaló biró a tárgya ási határnap előtt hivatalból tartozik kinyomozni, hogy a közbirtokosok között az aráuy nincs-e még megállapítva, avagy pedig az aráuyositási eljárás niucsen-e folyamatba Ha az aráuy még nincs megállapítva és az aráuyositási eljárás siucseu folyamatban, vagy folyamatban van ugyan, de az érdeklett felek a 7. 2 pontja értelmében egyértelmüleg azt, kívánják, hogy a kártalauitási összegre nézve a részesedési aráuy kérdése a jeleu reudelet szerinti eljárás soráu tárgyaltassék és döutesék el: e kérdésben a tárgyalás a többi igények tárgyalásától elkülönítendő és külön jegyzőkönyv veeudó fel. A tárgyaló biró, ha a részesedési aráuy megállapítására uézve megkisérlett egyezség uem sikerült, a közbirtokosság tagjai között az egyezséget abbau a részbeu kísérelje meg, hogy megállapodásra jussanak az iránt, minő aráuykulcs alkalmaztassak az aráuy mogállapitásáuál. Euuek megtörténte utáu a tárgyaló biró hivatalból nyomozó eljárás utján köteles miudazou segédadatok és bizonyítékok beszerzéséről gondoskodui, a malyek a fennálló törvények és szabályok értelmébeu az aránykulcsnak, a részesedésre jogosított közbirtokossági tagokuak és az egyéni részesedés mértékéuek megállapitbatása czéljából szükségesnek niutatkozu&k. Azon esőtekben, a melyekbeu a fönnálló törvények és szabályok szeriut a reszesedési aráuy a birtokterületi kulcs szeriut állapítandó meg: a birtokterület a netalán létező hiteles felmérés a apján, ilyen feluiéres nem létében peilí^, valamint ott is, a hol a letezó felmérés kiegészítést kiváu, a fö.dadó katasterben kitüutetett térmértékek alapján számitaudó. A segédadatok és bizonyítékok beszerzése utáu az arány megállapításának kérdése a közbirtokosság tagjai között a lt>. § értelmében tárgyalandó. 18. §. A zálogos hitelezők és az eagtdinényesek igényeit a tárgyaló biró az igényjogosultság es a részesedési aráuy tárgyalásától elkülönítve veszi tárgyalás alá. Ezen igények tárgyalásáról külöu jegyzőkönyv veeudó fel. E részben is az érdeklett felek nyilatkozataira s bizonyítékaira, uemkülöubeu a tényá lás tisztába hozatalára uézve a 16. §. szabályai alkalmazaudók. A zálogos hitelezők követeléseinek valódiságát vagy feunáltát tárgvazó kérdések a tárgyalás ke.etéu kivül esnek és a tárgyalás keretébe csak a zálogjog megszerzésének ós illetve feuuállásáuak. továbbá az engedményezés valódiságának és a rangsorozati elsőségnek kérdése tartozik Ha ellentétes tulajdonjogi igények tám isztattak, vagy ha az igényjogosultság többeket illet, a tárgyalás keretébe tartozik annak tisztába hozatala is, hogy a zálogos követeléseknek és az engedményeknek mindenike az igényjogosultak közül kit vagy kiket terhel. 19. §. Ila örökösödési jogutódlás esete forog fen : tisztába hozaudó, hogy melyek azou zálogos követelések, illetve engedméuyek, a melyek nem egyes örökösöket terhelvén, a vitás örökösödési kerdésre való tekintet nélkül megállapitauilók és kulégiteudők. E részbeu, valamiut általábau azou ker,lésekben, melyek az örökösök jogaira vagy kötelezettségeire közvetve vagy közvetlenül befolyással lehetuek, a/, öröklési jogezimen igéuylők nyilatkozataikat és bizonyítékaikat akkor is előt.e jeszehetik, ha örökösödést joguk jogerejü megállapítását a tárgyalás során nem igazolják. Folytatása u inollélileteu