Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-02 / 5. szám

Melléklet a. „Itf yirvidék" 189Q. 5-ik sxamahox. Ezenfelül tis/,t;tlia hozandó, melyek azou kUlöu-külöu zálogos követelések, illetve eugedinények, a melyek az öröklés cxiinén igényt támasztók miudeuikét, illetve ezeknek megállapítandó kártalanítási jutalékát külön-külön terhelik. Ha az ürökö ödési jogutódlás megállapítása jogerejü átadási okirattal vagy ilelettel igazoltatik ; ezeu közokiratok eredetben felmutatandók, s vagy eredetben, vagy hitelesített másolatban a jegyzőkönyvhöz csatolandók. •JO §. Ha ugyauazon községben gyakorolt italmérési jogra nézve több olyan külömbözó igényjogosultsági vitás kérdés forog fenn, mely a 16. §. szeriut együttesen leune tárgyalandó: a tárgyaló bírónak jogában áll aklr hivatalhói, akár valamelyik fél kérelmére az ilyen egyes igényeknek tárgyalását a többiektől elkülöníteni. A 16 ét 18. rendelkezése alá eső egyes vitás kérdesek elkülönített tárgyalásának és a vitás kérdések egy része felett a tárgyalás függőben tartásának feltétlenül helye vau akkor, ha ezt az összes érdekelt felek egyértelműi eg kívánják. Az elkülöuitett kérdések tárgyalásáról külön jegyzőkönyvek vétetnek fel. 11a ugyanazon felek között ugyauitzon törvényszék illetékessége alá tartozó több küzségbeli italmérési jogra vd£v kártalanítási igényre vouatkozó s ugyanazon miuőségil vitás kérdések merülnek fel: e vitás kérdések tárgyalása egyesítendő és azok egy bírói határozatban oldaiidók ineg E szabály áll akkor is, ha a törvényszék illetékessége az összes közsegekre vagy ezek egy részére nézve birókUldéseu alapúi. 21. §. A tárgyalásról pontos jegyzőkönyv illetve jegyzőkönyvek vezeteudók A jegyzökönyveket a tárgyaló bitó, a jegyzőkönyvvezető és a tárgyalásban részt vett felek aláirják és illetve utóbbiak, e. meuuyiben írni nem tudnak, kézjegyükkel látják el. Ha valamelyik fél az aláírást megtagadja: ez u ok rövid megemlítésével a jegy zóköuyv végén megjegyeztetik. 22. § Ha a szabályszerűen megidézett felek valamelyike a tárgyalásra meg nem jelenik, az elmaradásnak következő következményei vannak: 1. Ha az 1888. évi XXXVI t cz. 21. § ának I. pontja értelmében a kártalauitási igényjogosultság yagy a részesedé*! arány, vagy a jogutódlás vitás — ide uem értve az •örökösödési jogutódlás eseteit — és a jogosultak vagy .igénylők valamelyike meg nem jeleuik: az igényjogosultság, valamint a részesedési arány, i.letve a jogutódlás is a megjelent felek előterjesztései és bizouyitékai alapján állapíttatnak meg. 2. A közbirtokossági tagok között vitás részesedési siráif, ha a megjelent közbirtokosok között egyezség jöu létre, «zeu egyezségnek megfelelően, ha pedig az egyezség létre uem jön, a megjelent felek előterjesztései és bizonyítékai alapján, végre ha az aráur a közbirtokosságban még behozva uein lenne, a megjelentek előterjesztései és bizouyitékai es a hivatalból beszerzett segédadatok és bizonyítékok alapján állapittatik meg. 3. Ha s tárgyalásra az igényjogosult nem jelenik meg: *z teeedó fel, hogy az 1888. évi XXXVI. törvényczikk 21. §. II. pontja s 28 $-a alapján igényt támasztó zálogos hitelezők követeléseit, továbbá az igényelt zálogjogot és a bejelentett eugedraényeket serarai iráuybau sem kiváuja kifogásolni. 4. Ha a zálogos hitelezők vagy eugedményesek nem jelennek meg: a végrehajtáson kivül szerzett zálogjognak kérdésében, valamint az engedmény feuuállásának s valóságának kérdésében az 1. §. értelmében hivatalból átküldött iratok alapján és a megjelent felek előterjesztései s bizonyítékai alapján hozatik határozat. Ha valamely meg nem jelent zálogos hitelező követelésének valódisága vagy fennállása, vagy a végrehajtás utján szerzett zálogjog ellen emeltetik kifogás, a 30., 31. §§-bau szabályozott .eljárás követendő. 23. §. A bizonyításra, a mennyiben a jelen rendelet eltérő intézkedést nem tartalmaz, a törvénykezési rendtartás szabályai alkalmazandók, azon korlátozással, hogy az eskü által való bizonyítás csupáu a trdts. 172. §. esetében van megengedve. Ilyen esküvel eldöntött kérdésekben a határozat jogerőre emelkedése után az eskü letételére a fél jelentkezése uélkül hivatalból tűzendő határnap. Ha valamelyik fél az elleufelének birtokában levő közöt okirattal kiván bizonyitani, az e tárgybeli kérelem alkeretet indítása nélkül a tárgyalás során terjesztendő elő, s az okirat közösségének kérdése a 16. §. szabályai szerint nyomban tárgyalandó. A törvényszék e tárgyban külön végzést hoz és ha az okiratot közösnek mondja ki, az okirat közlésére, illetve az eskü letételére s egyszersmind a folytatólagos tárgyalásra legfeljebb 15 napra terjedhető határnapot rendel. Az ezen kérdésben hozott végzés ellen jogorovo3latnak helye nincsen. A felsőbb bi róságok azonban, ha a kérdés érdemleges felülvizsgálá sánál ugy találják, hogy az okirat közösnek kimondható nem lett volna: az okiratnak az avval bebizonyítani kívánó fél által állított tartalmát bebizouyitottnak akkor sem veszi, ha az ellenfél az esküt le nem tette. 24 §. A tárgyalásra a felek, illetve törvényes képviselőik személyesen jelenhetnek meg: a meuuyiben azonban személyesen nein jeleuuek meg: ctak ügyvéd által képviseltethetik magukat. A bírói határozatok átvételére meghatalmazottul a törvényszék székhelyén lakó olyan egyént is nevezhetnek a felek, a ki nem ügyvéd; de az ilyen meghatalmazott képviseleti jogot nem gyakorolhat. Ha a személyesen megjelent fél vagy törvényes képviselő a tárgyalást, előadási képességének hiánya, hosszadalmas és zavaros előterjesztései vagy isinételt illetlen viselete álul meghiusítja avagy megakadályozza: a bitó a felet ügyvédállitásra utasíthatja. E végből szükség esetében a tárgyalás a következő köznapra rövid uton elnapolható. írásbeli beadványok, melyeket a felek ügyvédi ellenjegyzés nélkül nyujtfcnak be, az 1868. évi LIV. t. cz. 167. és 168. §*ainak megfelelően állitaudók ki, vagy szabályszerűen hitelesitendők. Az ezen kellékeket nélkülöző beadványok hivatalból visszautasitandók. 25. A tárgyalás befejezése után a tárgyalási jegyzőkönyv az összes iratokkal együtt a törvényszék elé terjesztetik. Ha a tárgyalás a 14., 17, 18. és 20 §§. értelmében elkűlöuittetott és külön jegyzőkönyvek vétettek fel: ezek mindenike külön mutatandó be. 26. §. A törvényszék az igényjogosultságra vonatkozó kérdésekben — ide értve a részsedési arány és a jogutódlás kérdését is, ha ez utóbbi nem örökösödésen alapul — ítélet állal, valamennyi többi vitás kérdésben pedig — ide nem értve a 7. §. éneimében külön útra tartozó kérdéseket — érdemleges végzés által határoz. Érdemleges határozat hozatala előtt azonban jogosítva van a törvényszék a felmerülő szükséghez képest a tárgyalás kiegészítését vagy a bizonyítási eljárást elrendel ni. A tárgyalás megfelelő kiegészítése elrendelendő akkor is, ha az első bíróság által a 3. §. szeriut visszautasított valamely igénybejelentést vagy értesítést a uiiísodbiróság vissza nein utasitaudónak jelentette ki és az érdekelt fél a tárgyalásra pótlólag már nem volt megidézhető. 27. §. A törvényszék az ítéletet és az érdemleges végzést rendszerint egyidejűleg ho/za meg, s rendszerint együttesen egy ítéletben és egy érdemleges végzésben mindazou vitás kérdéseket, eldönti, a melyek a 7. §. értelmében más eljárás körébe utalva nincsenek. Ha a vitás kérdések egy részére nézve a tárgyalás függőben tartatott vagy a tárgyalás kiegészítése avagy bizonyítási eljárás rendeltetett el, a többi vitás kérdések érdemileg amazoktól elkülönítve döutendők el. Az elkülönítve hozott érdemleges határozat ellen való felebbvit.el esetében a tárgyalás kiegészítése vagy a bizonyítási eljárás foganatosítása a felebbvitel elintézéséig csak akkor tartható függőbeu, ha a tárgyalás kiegésziiése vagy a bizonyítási eljárás foganatosítható oly módon sem volna, hogy az ezen eljáráshoz okvetlenül szükséges, de egyszersmind a felterjesztésnél is uélkülözhetleu egyes irományokról hiteles másolatok tartatnak vissza, illetve az eredetiek visszatartásával hiteles másolatok terjesztetnek fel, Ha a részesedési arány oly közbirtokosság tagjai között vitás, a kik között az arány behozva niucse i: a részesedési arány megállapításának kérdésében elkülönített ítélet hozaudó. 28. § Ha az italraérési joghoz való tulajdoni igéuy kellő időbeu olyanok részéről jeleutetett be, a kiket az 1852. november 29-én kelt ősiségi uyiltparancs 21—24. §§, illetve az 1853. május 29 én kelt ősiségi nyiltpurancs 21—25. §§. értelmében még érvényesíthető visszaváltási jog illet, s a visszaváltási jog okirattal igazoltatott, vagy kimutattatott az, hogy a visszaváltás iránti per folyamatban van: a törvényszék az Ítéletben a kártalauitási összeg tőkéjének bírói letétben tartását oly módon rendeli el, hogy a lejárt ós lejárandó szelvények a zálog birtokosnak (érdemlijazottnak) kiadaudók lesznek. Ugyauily módon kell eljárni akkor is, ha az ital mérési jogra vonatkozó tulajdonjog és a haszonélvezeti jog különböző személyeket illetett. 29. § A törvényszék érdemleges végzésében eldöntendők : aj az 1888. évi XXXVI. törvényczikk 21. §. II 1., 2. és 4. pontjainak esetében a vitás zálogjogi kérdések ; b) az engedményekre vonatkozó vitás kérdések ; c) a zálogos hitelezők, valamint az engedményesek közötti rangsorozati s elsőségi vitás kérdések ét pedig ott, a hol több kártalanítási igéuyjogosult vau, e körülményre való tekintettel akkor is, ha a követelések és engedményezett összegek kielégítése a 7. jj. szerint más eljárásra utalt kérdésektől van függővé téve, vagy ha az igényjogosultsági kérdésekben a jelen eljárás során az Ítélet egyidejűleg meg nem hozható. Ezeu esetekben aziubtu a végzésben szabatosan meghatározandó, hogy a kifizetési sorozatba felvett követelések és engedményezett összegek az igényjogosultsági kérdések eldöntésének minő esetében s illetőleg melyik igényjogosult illetőségéből leszuek kielégiteudök. " Ha az 1888. évi XXXVI t.-cz. 21. §. II. 1, 2. és 4. pontjain alapuló zálogjogokra vagy engedményekre vouatkozó egyes vitás kérdések eldöntése végett a tárgyalás kiegészítésének vagy bizonyítási eljárás elrendelésének szüksége merülne fel, ez a körülmény a többi kérdésekre uézve az érdemleges végzés meghozatalát nem akadályozza. Ilyen esetben a zálogos hitelezők azon követelései és azok az engedményezett összegek, a melyek tekintetében ;i tárgyalás kiegészítése vagy bizonyítási eljárás rendeltetett el, a kifizetési sorozatba feltételesen veendők fel. 30. §. Ha valamely zálogos hitelező követelésének valódisága vagy összege az adós által kifogás alá vétetett ós a hitelező a tárgyalás soráu sem követelésének jogerős ítélettel vagy birói egyezséggel lett, megállapítását, sem azt nein igazolta, bogy követelése törvény szeriut előzetes peres eljárás uélkül végrehajtható okiratou alapul, vagy bogy az iránt per vau folyamatban: a hitelező perre utasítandó. 11a ped.g az ugyauily nemű, de az adós által uem kifogásolt követelés ellen valamely más érdekelt, fél emel kifogást, a kifogást tevő utasítandó perre Ha a kövei,elés jogerejű ítélet, vagy egyezség által meg vau állapítva, vagy előzetes peres eljárás nélkül végrehajtható okiraton alapul: a kifogások ctak akkor vehetők figyelembe, ha a kifogást, tevők a tárgyalás során valósziuüvé tették, hogy a követelés a végrehajtó ítélet, egyezség vagy okirat kelte után felmerült ténvkö'ülmények által egészben vagy részben megszűnt. Ezeu eset ben, ha a kifogást akár az adós, akár a hitelező emelte : a kifogást tevő utasítandó perre. Mindezen esetekben köteles a psiire utasított keresetét a 39. § ban megállapított zárhatáridő alatt megindítani, s a mennyib m a kereset nem az eljáró törvényszék előtt indíttatott meg, ugvauazon zárhatáridő alatta kereset megindítását az eljáró törvényszéknél igazolni. Ha ezt a perre utasított hitelező mulasztja el, a kifogásolt, követelés az utalváuyozitsná fenn nem állónak tekintetik; ha pedig a perre utasított más érdekelt fél nem indítja ínég a keresetet, illetve nem igazolja annak megindítását: a követelés ellen emelt kifogás nein vétetik figyelembe. (Vég<- köv.) Az Intelligencia. A civilizáció az erkölcsi és értelmi tényed eredménye, melynek folyamata, mint az anyagi V meszeiben, ugy a szellemi életben is bizonyos t, meszetalkotta törvények szeriut fejlődik. Minél szebb harmóniában működik e két nyező, annál biztosabban lesz betöltve életünk f adata és annál eredményesebb az emberiség ha dasa. De bár a civilizáció a morális és intellect ahs tényezők közös tevékenységének eredménye, vezető szerepet az értelmiség viszi a inüvelődesbi Ma már azonban a gondolkodók nagy töme'' az emberiség íőfactorául az értelmiséget valja. vezérszerep tehát az értelmiségé s legfőbb fontosá gal bír egy kulturnépre intelligenciájának qualit tiv és quautitativ tudasa és a tudományos igazságt relativ elterjedése a társadalomban. Mert a ko; szellem maga sem egyéb, mint a tudomány ír, nyának változása, örök fejlődése, mely az elmek önkéntelen bizonyos irányba tereli és magával ri gadja. Az ember, miut a föld lakója, nagy mértékbe alá van vetve a természet befolyásának, melyne nagysága a természeti erők nyilvánulásának nag< ságával áll arányban, ezzel púdig szellemi fűgge" leusége tart lépést. Ezért az őskori civilizáció o keletkezett, hol a természet legkedvezőbb s legga; dagabb volt; az újkori civilizáció ott fejlődött k hol az ember legtevékenyebb. — Amott a hatalm; sabb természet a szellemet lenyűgözve megfélemlii s rabjává tevő az embert, azért állapodott meg művelődés bizonyos fokáu ; itt az ember veti minci inkább hatalma alá a természetet. Egyedül a méii sékelt égalju Európában, hol a természeti tüinlj mények kevésbbé befolyásoljak az ember szellemél'l sikerült a természet hatalmat zabolázni s jóléténél! szolgalatára kényszeríteni. S bár a természet nyíri mása még a legműveltebb s előrehaladottabb népebi nél is igen érezhető, a civilizáció terén nehauy sz« zad alatt oly haladást tett, hogy az emberi szeli. I haladása a phisikai 'ennészet elleni harcban íA hovatovább diadalmasan tért foglal. A kőkorszak egyszerű eszközeitől a mai nagyi szerű gőzgepekig a nagy lépést megtette az euibil riség. És bogy a haladás löltételeit biztosítsa, a 1 önmegismerésre jutott szellemet mi sem korlátozzál Ala.utakat fur. a tenger betörese ellen töltésekké!! védekezik, terméketlen pusztaságokat virágzó földekI ké varázsol. Ragadozókat irt. Folyokat szabályom! azok hijáu csatornák építésével segit. Ha niucl természetes kikötője, mesterségest készit. A közi egészség javitasával az életkor átlagos tartalmá-B hosszabbítja. S mit szóljunk a villamosság terén tetfl bámulatos felfedezésekről, melyek az emberi szellenl diadalát hirdetik a természet felett! I S a miut igy mindinkább győzedelmeskedett! a természet fölött, azonképen ebredt ludatara sajafl méltóságának, mig vegre az állam es társadalom i:J kiküzdötte jogát. IS most a kéz legcsekélyebb az elme leg-1 magasztosabb müvében egyaránt nyilatkozik, a/l egyén és tömeg egymásra való iiaiasa; a részlete.! és egyetemes művelődés hariuoiiiku> fejlődése a;l értelmiség vezerlete alatt. A nuiukafelosztás es a;l erők egyesülése által haladunk nagy feladatunk tl tökélyesülés felé, melyben az egyén függetlenségi! és az emberiség öntudata és tevékenysége egyaránt! munkálkodnak az egyetemes civilizáció létesiteséu I Azért korunk civilizációja az emberiseg álláspontjai! vitte előbbre s Európa lassaukmt Amerikát, Auszt-I ráliat s Afrikát is belevouja a civilizáció uralmába! azokat a müveit világ részeséve tévéu. Hajdan az emberiség törtenetében h uiverő kirá-l lyoké volt az érdem és dicsőség L ingeszü nagyságok! csak mintegy elszigetelt magáuossagban emelkedtek! Korunk legnagyobb férfiai pedig epen a czivilizácziól hősei: egy Leviiigstone, Lesseps, Edison, Stauleyi S inig régen az osztályrendszer bilincseiből csak a| szerencse szeszélyéből juthatott ki az ember, ina nyitva! a pálya mindenkinek, hogy talentuma s erényei! jogához jussou. Mindezt az ember értelmi tevékenységének! köszönheti. S ma már az egyetemes harcban semmiféle! nemzet meg nem állhat értelmiség nélkül, mely immárl nemcsak a jólét s hatalom forrása, hanem a nemzetek! fenntartó ereje. Egyesek s nemzetek vállvetve igyekeznek iutel-1 ligBúcziajukat növelni. S inert a nemzet intelligencziájal maga a nemzet legfőbb mozgató ereje, minden nemzeti legfőbb törekvése az ország értelmi tőkéjét gyára-1 pitaui, a nemzet iskolázott részét a nemzeti érzületi helyes öntudatára és az igazi tudás színvonalára I emelni. Ha elvesszük egy nemzet intelligencziáját, 1 elvettük a nemzet testétől a lelket. Hazánk e részben a világtörténelem eseményeinek forgatagában, annyi bomlasztó hatásnak! kitéve, bámulatos erővel tartá fenn magát a inultá századok s főleg a jelen század súlyos megpróbál-