Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1890-01-26 / 4. szám
— —•osici nnjim es neje mélyen megszomorodott srivvel jelentik, felejthetetlen édesanyjuk, testférjük, lógoruóie, nagynéujük és rokonuk özv. líoiig hí mezni s/űl (Íredig Ann&uak folyö évi január hó 20-án reggeli 9 Os '/. ónkor, 58 éves korában, szívszélhűdés folytan bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogultunk hult teteme folyó évi január hó 22-ik uapjáu d. u 3 órakor fog a református szertartás szerint, a vasilt melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyházán 1890. január hó 20 áu. Áldás és béke lengjen hamvai felett! — Kovács Lajos es neje született Bégáuyi Amália ugy saját, valamint gyermekeik: Irma és GÓZH, továbbá a számos rokonság nevébeu is, mélyen megszomorodott szivvel jelenlik, felejthetetlen tiok, testvérük és jó rokonuk Kováét Imrének folyó 1890 évi január hó 20 áu, esteli 5 órakor, életének 21 ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hűlt tetemei folyó 1890 évi január hó 22 én délutáni 4 órakor foguak, a uagy-kállói-utszai lakásból a Morgó melletti sirkertbeu örök nyugalomra tétetui Nyíre yháza, 1890. január 20 án. Áldás és béke poraira! — Mély fájdalommal és megtört szivvel jelentjük ugy a magunk, valamint a kiterjedt rokonság nevében is, a pótolhatatlan legdrágább nóuek, legjobb édesanyának, auyósnak, nagyanyának és ritka jó rokonnak, idősbb Várady It'vdnné született Teper Katalinnak élte 66-ik, boldog házassága 40 ik évében, folyó hó 20 án reggeli 9 órakor tüdőlobban törtéut gyászos elhuuytát. A megboldogult hamvai folyó hó 21 én délután 2 órakor foguak, a ref. vallas szertartása szerint, a nyírbátori ref. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Nyírbátor, 1890 jauuár 20. Béke lengjen a drága halott hamvai felett! id. Váradyi Istváu mint férj. Várady Ma és férje Wagner Lajos, ifj. Várady István és ueje Szilcz Ida Várady Inna és férje dr.iBoldizsár Imre, mint gyermekei, István, Lajos, Margit, Ida, Gizella, Rudolf, Irma, Andor, Sáudor, Liszló, Bela, Imre, Zoltán, Matild, Ella, mint unokái. Várady József és ueje Csiszár Jolán iniut gyermekei. Irén mint unokája. Várady Kataliu és férje Kertész István mint gyermekei Margit, Béla, Janka, Irma, Ilona, Izabella, mint unokái. — Szerencsétlenség történt a legközelebb mult napokban a pátrohai vasúti állomás főnőkével: S rczingtr úrral. Töltött fbberrel babrált, lefele lábának fordítva a fegyver csövét.]Valami vigyázatlan inozdulai folytán a Hóber elsült » a golyó Serczingernek a lábába fúródott. —Felhívjuk olvasóink figyelmét Horovitt Jakab helybeli ügyvédnek, a regále váltságok megvétele tárgyában lapuuk mai számában közzétett hirdetésére, annál is inkább, mert értesülésünk szerint a pénzügyministérium a közbirtokossági reg.Uebirtokosok részére az előleg nyújtást beszüntette s mert Horovitz Jakab ügyvéd ur irodájábau már több váltság összeg megvételére történtek szerződéskötések, előnyös feltételek mellett. — Hubay Jézsef, a bodrog-keresztúri ev. ref egyházközség lelkésze a nspokbau fog'alandja el parócbiáját, mert valótlan az a h r, min'ha megválasztása ellen felebbezés adatott volna be. — Szinéizek vannak Nagy Káliéban a hét eleje óta. A vármegyeház nsgytvrniében folyó előadásokat gyér közönség látogatja. Pedig a társulat, a Völgyi Oroszi Józsefé, megérdemelué a pártolást. — Vak tűzi larmával zavarták föl városunk lakos ságát e hó 35 dikén s^oml'atou, az esteli órákban. A harangok félreverésére összesztladtak az emberek az utczákon, s (ütöttük bizonyos irány felé, de a koogatást csakhamar abbahagyiák, mert kisült, hogy a tüzet ciuk valamelyik toronyőr látta, boldog szunyadozásábau. — A vasúti fuvarlevéllirlapok kicserélése. A tn. kir. pénzügyminiszter 88. a68/88 9 sz. a kelt rendeletében megengedte, hogy eltérően az iletekszabályok 57. íjában foglaltakról, a vasúti bélyeges fuvarlevélürlapok, darabonként fél kr. lefizetése mellett, akkor is kicserélhetők, ha a fél által már tejesen kiállíttattak és aláírattak, mennyiben azokon a felvételi bélyeg hiáuya igazolja, hogy a fuvarlevél még használatba nem vétetett. — Uj forintosok. A bgujabb egyforintosok mindeu tekintetbeu jobbak lesznek a régieknél. A király méltán sokat kifogásolt melkepe nem lesz hiányos, a fej vonásai tisztán és világosan fognak kiválni. Az egész rajz töké letesebb lesz s az álUmjegyek nem fogják htgyni a színüket. A pspiros) is uj lesz, rostosabb a mostaninál s A szó elhalt ajkán, szemei lezáródtak . . . mire Edith magához tért . . . atyja meg volt halva. Újra és újra reáborult Edith, de fel nem költhette. Ketten veltak meghalva : a gróf és leánya boldogsága . . . A gróf halálhírért a kastély meguépesült: a legmeszszebb vidékről jöttek gyászolók, hogy részt vegyenek az utolsó Z^riudvölgyi temetésén. Eljött gróf Szaniszlay is részvétét kifojezni, de kímélte Edith fájdalmát s a temetés után azonnal hazament. Miután az ős Zsríndvölgyi sírbolt bezáródott, Edith anyai nagynénjével visszavonult s egészen átengedte magát fájdalmának. Sokkal jojban szerette atyját és annak emlékét, hogysem egy pillanatra is megbánta volna adott esküjét. Számolt önmagával, jövő sorsával és csak az fájt szivének, hogy Zalaváry, ha visszatér, alig fogja elhinni azl, mi távozása óta történt. Es ami legjobban fájt lelkének, az volt, hogy Zilaváry nem is irt neki m ölet ért gyász hírére, vagy talán nem is tudja, hogy atyja meghalt, talán külföldre ment, vagy talán elhunyt bánatában, nem birva el n szenvedéseket Ily goudolatokba megülve ül Edith a park egyik lugasában, — talán éppen abban, melynek lombsátora alatt utóljára találkozott Zaluváryval — midőn komornája egy most érkezett levelet nyújtott át neki. Közönyösen vette át, de amint a ccimet végigfutja, aroza lángba borul, szive hevesebben dobog, remegő kezeivel sietve töri fel a pecsétel, beletekint, szive érzése nem csalódott: a Zalaváry írása volt . . . Egyideig cem volt ereje, elég lelki ereje, hogy e levelet elolvassa, hanem megeredt szép szemeiből a köny és sirt, sírt keservosen. Vegr S elfogytak könyei és IHSsan kezdé olvasni az édes sorokat. A levél Lyonból kelt s a következőket tartalmazá: — miuuing mar a legközelebbi napokban meg fognak jelenni a legújabb egyforintosok a forgalomban s maguk lógják bebizonyítani, hogy csakugyan jobbak é mint sol at kiiogftsolt elődeik. A szinószek, két boti nyomorúságos itt tartózkodásuk után, eltávoztak városunkból. Hogy igy történt a dolguk, móltáu sajnálhatjuk Nyíregyháza városának nagy intelligens közönsége van, melyre egy színtársulat mindég bátran számithat. De azért egy csöpp csodálkozni való sincs rajta, hogy a Gerőh társulatát ilyen katasztrófa érte városunkban. A központi vendéglő nagyterme egy csöppet sem alkalmas helyiség arra, hogy ott színházi estéken a közönség összegyűljön. De meg a téli estéken más szórakozáshoz van szokva ami közönségünk, mely igényei szerint elég nagy városi ugyan, de a disznótorok, névnapok, születésnapoknak ebben a saisonjában, kisvárosi is egy kissé. Sokáig lesz az még, hogy Nyíregyházán télen is megélhessen egy színtársulat. — A marhahús móres korlátozása iránt az 1884. évi XVII. t. cz. 53. §-ában emiitett intézkedések csakis az érdekelt község kívánatára lévén tehetők, ez intézkedések ugyancsak a község kívánatára meg is szünteteudők. Tényállás. N. uógrád vármegyei kö/.ség a marha hus mérésnek régibb idő óta feuállott korlátozásának megszüntetését kérelmezte a vármegye alispánjánál, mint másodfokú iparhatóságnál. Az alispán az elsőfokú iparhatóság javaslatára e kérelmet elutasította és a korlátozást továbbra fentartaudónak mondotta ki. Az ügy felfolyamodás következtében a földmivelés , ipar- ós kereskedelemügyi m. kir. minisztérium eldöntése alá kerül- ! vén, 1889. évi 21,257. sz. alatt a következő határozatot hozta: „A marhahus-mórós korlátozása iránt az ipartörvény 53. § ábau említett, intézkedések csak a község kiváualára levén tehetők, ez intézkedések ugyancsak a község kívánatára meg is szüutetendők ; a feuforgó eset ben pedig az 1885. évi 13,978. sz. a. elrendelt korlátozó intézkedés anuyival is inkább megszüntetendő volt, minthogy a megszüntetést, a községi képviselőtestület egyhaugulag kérelmezte ós a korlátozó iutézkedés feutartását senki sem kívánta továbbá, mert a 10,921/89 számú alispáni határozatban felhozott indokok egyáltalában nem erőtleuitik meg a községi képviselő testületnek a korlátozás megszüntetése mellett felhozott azon érvét, hogy az 1885. óvbeu kimondott korlátozás a község viszonyaira nézve kedvezőnek nem bizonyult.* — „Az ón Újságom", Bened.k és Posa ez óvbau megijbult uj képes lápjából ma vettük a 3. és 4. számot, melyek szintén élénken igazolják, hogy a szerkesztők teljes tudatával bírnak fontos hivatásuknak, s melyek zsiute érthetővé teszik, a lapnak szinte hihetetlen, nálunk példátlauul álló elterjedését. A 3—4 számj úgy tartaioui, mint kiállítás tekiutetébeu, méltó társéit képezi, sőt sok tekintetbe felül is rnulj* az előbbi 2 számot meiyekkel'Ja a szerkesztők utuik indították e válaUtukat. A két szerkesztőt r legkivállóbb megjár írók támogatják dolgozataikkal, igy az eddig megjelent számokban sürüti találkozunk Benedek és Pósiu kívül, Miks/áth. Bársony J., Szathmáry Gy., H^rctegh Ferencz, P. S^athmáry Karoy stb. neveivel. A 4 ik számban uagyobb gyermekek számára Madtrassy igeu érdekes éi> tanúságos gyermek regéuyt keid meg, Pósa bácu pedig >Arany a b c-éu ir a kisebbek izámára, naiv, bájos, kis versikékkul. Elismeréssel kell még felemlítenünk, hogy Siugar és Volfn«r könyvkiadó Cíég, a lupjt bár a legfényesebb kiállításban — Vágó, Peske, Koppayl Szécby és mások mü észi es kedves rajzaival — bocsátja ki, az előfizetési árt mégis oly olcsóra ssabta, hogy mindeu gysrmek hozzáférhet. Előfizetési ár egész évre 4 frt, fel évre 2 frt. negyedévre 1 frt. — oly csekély összeg, hogy nincs mit csodálnunk, — ha a lap rövid fennállása daczára is a legnagyobb mértékben vau elterjedve s hogy még folyton érkeznek az előfizetések. — A „Pesti Hírlap", mely valameuyi magyar lapnál gazdagabb és változatosabb tartalommal, 16 sürüu nyomott oldalon, vasár- és ünnep napokon pedig 20—24 oldalou jelenik meg, s az összes napilapok közül egyedül hoz két heteukiut sorsolási tudósítót és külön zenemellékletet, jutányos áránál fogva is (negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr.) legjobbau ajánlható mindenkinek. Mutatványszámokat egy levele/.ő- lapon kifejezett óhajra bárkinek egész hétig ingyen és bérmentve küld a »Édes felejthetetlen Edithem ! Megrendülve értesültem édes atyja szomorú haláláról, s hogy csak most veszek magamnak bátorságot részvétem kifejezésére, ennek oka az, hogy nem &kirtam megzavarni mélységes fájdalmát. A megboldogult jő sziv volt, bár leiáldozta büszkeségéért két sziv boldogságát. Di h»g)juk ez*, legyen áldott emléke. Talán édei Edithem kegyed azt hitte, hogy én már nem is vagyok az élők sorába. Eu élek, ha ily élet életnek nevezhstő. Nem érdekel a világon semmi, mióta kegyedet elvesztettem. Itt vagyok Lyonbau, távol kegyedtől, de azért lelkem mindig kegyeddel beszél. Oh uem Írhatom le ama szenvedéseket, lelki fájdalmakat, melyeken utolsó találkozásunk óta átmentem. Miért ismertük meg egymást, miért hozott végzetem kegjed elé? A menybe voltam és leestem ! Go idol - e még néha reám, vagy talán el is feledett regeu, s szivében uem miradt egy parányi hely sem számomra? Oh hagyjon meg legalább ama hitemben, hogy még gondol néha reám, én itt naponként hő imámba foglalom kedves nevét, ezerazer előveszem arczképét, könyeimmel áztatom azt minden gondolaton kegyedre irányul, szerelme nat csak növelte a távolság csak erősítette. B. megve kérdem, remélhetek-e ? vagy még az eddigiuél is több szenvedés rau számomra fentartva? Csak nshány sorral tudósítson édes Edith un; ha válasz* kedvező lesz, u,;y nem lesz boldogabb ember nálamnál a világon. Di legyen bármiként, ne feledje azt, ki a távolban is kegyed után eped : hü Gézáját.* • Szegény, boldogtalan fiu,« sóhajtott fel Elith »nem nem lehet semmi reménye. S'.eret, Ö szeret, ínég most is szeret, — suttogá magábtu és uem tud feledni Elment messze tőlem, mart azt hitte, hog^ igy oaldoj^á kiadóhivatal (Budapest, L -grádi testvérek, uádor - utca 7. sz. )hová az előfizetési pénzek is küldendők. Az aszfalt ára vidéken. A budapesti aszfaltrészvénytársaság ajánlatot tett Zenta város tanácsának, hogy a gyalogjárdákat aszfaltirozni hajlandó, a következő főbb feltételek mellett,: teljes elkészítési' a járdáknak négyszögméterenkint I frtba kerül, a mely összegért a társaság 5 évig iugyeujőtállást vállal; 5 éven fül 10 éven keresztül I négyszögméter után 5 kr fizetendő a javításokért., ha arra t. i. szükség mutatkozni k. — Népszámlálás lesz Magyarországon a jövő év elején. A műveletet jauuár 1 sejétől fii dikeig hajtják végre az egész oiv /.ágban A népszámlálásról szóló törvényjavaslatot Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter már benyújtotta a képviselőházhoz A vármegye nepoktatasi viszonyairól érdekes jelentést közlünk lapunk hivatalos közleményei között. A jelentést Velkcy l'ál kir. tanfelügyelő a közigazgatási bizottság e havi ülésén terjesztette elő s e helyütt külön is felhívjuk rá olvasóink figyelmét. — „The Gresham.' A aPester Lloyd* f. 0. január hó 12-il.i számában azt írja, hogy */.eu életbiztosítási társaság, mely több mint huszonöt évi itteni működésénél fogva teljes polgárjogot nyert, előzékenysége és szabadelvű feltételei miatt pedig mindinkább tért hódit, ezennel közzébocsítja 1888/89 évi működésének jelantését, mely működéséuek minden irányában tekintélyes haladást tüntet ki. Említésre méltó ez alkalommal, hogy a »Gresham« ezidén is teljes figyelmét a tartilákalup gazdagítására fordította, mely ezáltal ismét 3.956.563 frkkal gazdagodott és jelenleg több rniot 106 tnilió frankra rug. E társulat évi jelentése, mdy az 1389. juuius hó 30 in befjjezett 41 -ik üzletéiről szól, és u részvényesek 1889. deci. hó 10-én tartott rendes közgyűlése elé terjesztetett, rendslkezéaünkre állván, következő főpon jait közöljük. Az elmúlt év eredménye rendkívül kedvelőnek mondható. A társulathoz az utolsó óv alatt 5923 biztositui ajánlat nyújtatott be 49.069,600 frk értékben, melyek közül »lfogad:atott 5140 drl 40.778,650 frk biztosítási összeggel és erről a megfelelő számú kötvény ki is állíttatott. A dijb'.vétel, a vis5*biztosi:á?i dijak levonása után 15.050,885 fik 52 cls.ra rug, a miben a 1.480,089 frk 27 cts. mot tevő első évi dijak benfoglaltatuak. A kam.it számla mérlege 4.277,633 frk 34 cts.-mot tesz, miáltal a társakig évi jövedelme — a díjbevétel hozzászámitásáv:el 19.328 518 frk 86 cts.-ra emelkedett. A tárbaság az elmúlt év folyamába!) 8.515,351 frk 56 cts.-ot utalványozott oly követelések folytáu, melyek életbiztosítási kötvényekből eredtek. L'járt biztosítási- vagy vegyes biztositások sat. fejében fizetett a társaság 1.978,229 ftk 79 cts.-ot, kötvények visszaváltására 1.671,691 frk 04 cts. nvi összeget fordított. A biztovilási é« járadék alapoi< 3.956.563 frk 23 ots al gyavapodtak. Az összes cselekvő vagyon az üzletév végéfel 106.578,528 frk 96 Ctf. ra rúgott. Tökebefektetések: 1.774.504 frk 27 cts. a britt kormány értékeiben, 539,819 frk 79 ct«. az indiai és gyarmiti kormáuyok értékeibei), 13.620,873 frk 64 ot«. idegeu álUmok értékpapírjaiban, 1.734,190 frk 10 ct*. vasúti rénvények, elsőbbségek és garantáltak, 48.927,020 frk 31 cts vasú i és egyébb kölcsön-kötvényekben 16.365,280 frk 52 e'-s. a társaság itigalanaiban, mMyekbeu a társaság bécii és budapes i hátai beufoglaltatnak, 8.832,044 frk 35 cts. jelzálogban és külórböző értékekben 14.778,798 frk 98 cts. Közlemények a „Felsö-tiszaviűéki gazdasági egyesület" körébiíí. A >feljő-tlszavidéki gazdasági egyesület* e hd 15 én tartotta meg ez évben első választmányi ülését Nyíregyházán, ifj. gróf Pongrácz Jenő cs. és kir. k im irás elnök elnöklete alatt, szép számú tagok részvétele mellett. Mindjárt a tárgyalás megkezd se utáu Kállay András főispin ur szólalt fel, kérvén gróf Pongrácz Jeuő elnök urat, hogy a gazdasági egyesületről lá^ra kapott rossz felfogást oszlassa el. Főispán ur ijméltÓ9aga j-lzé, hogy az egyesülettől s annak mükódé-étől — bárha a választmány tagja — távol áliván s nem vévén semmi részt tevékenységében s uem is értesülvén az egyesület rol, msg fogilui* sínes arról, hogy a mai<a «iéi>e tűzött feUdatának miként felelt meg s cs»k azt tu^js, houy működéséről a vélemény rosz iránybau veit gyóu-r-t a közönségnél. Azonban kifejezi a fői«p in ur óm hósngi, fog teuui, Oh Ist»ueui ! mit tegyek? nem tehetek másként, megírom niki, hogy megesküdtem atyámnik, hogy nem leszek soha nejévé, hadd tudja meg mielőbb a történteket, hadd tuiljn meg, hogy még mo«t is szeretem, hadd lássa és nyugtassa meg az a tudit, hogy kezem, ha az övé nem lehat, nem lesz senkié.* Fdl ment szobájába s izgatottan irni kezdett; ötször - hatszor kezdett bele, majd elszakította a fiuoin Uvélpspii't. V'grft szivére tette kezét, aizébe jutott, hogy atyja iráut való szeretetből mondta el eshüjét . . . s »z erre való gondolat megnyugtatá némileg . . . újra kezébe vette a tollat és igy irt: Kedven Gézám I A fájdalom és szenvndés középütt balzsam gyanánt hatottak re4m rrszvétteljes sorai. Szegény atyám pár nsm tudott Önnek megbocsátani, Ö.i mégis oly siépen ír felőle. Ön ne nes szivének isnét egy szép jelét adta. Köszönet, ezer köszönet érte. Szivem vérzik, midőn e sorokat iroai, hisz szeretem , Öot most is ép úgy, mint első pillanatban szerettem, midin a betdgiasiony ágyánál meglatta^/és mégis mi nem lehetünk egymáséi. Ismerte atyám nézeteit s azért talán csodálkozni sem fog, ha megtudja, hogy halálos ágyán az volt eg>edüli óhaja, hogy ne legyek az ön a j) soha. Küldött bennem az atyám iránt való szeretetem az ön iráuti szerelemmel Ne vádoljon, ha az előbbi győzött, hisz' én szerettem a boldogultat, megakartam nyugtatni, hogy csendes legyen halála ... és megesküdtem. . . . Azért feledjen el édes Gézám, de engedje meg, hogy én örökre megőrizzem emiekét lolkemben. Megígértem önnek, hogy kezemet senkimk nem ado n öaö i aivül. (Vége köv.J
