Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1890-01-26 / 4. szám
..in y t It v i d í: IC" bog> a jóvőrí az egyesület ügyibe botekiotést igyekszik nyerni « czélji lesz odahatui, hogv az «g<sz me«ye az egy let hivatását felfogja. Felhívja azért az elnök urat, hogy menjen in médiás res s győződjön in g az egyatület fejlődéséről a múltból » lemerttne ui>-g a hely/.e'tel azokat, a kik azt még eddig nem i»m»rik. Nyiri János egyesületi al-vlnök nagjon sajnálja, hogy a méltóságos főispán ur uem tett -ohi semmi részt ar egyesület tevékeuyiége s küzdelmeiben, mert hiszen valóséfos kü'delem tolt az, a melyet Szabolcsmegye részvétlen gazdalözflnségével szemben az g,.esület fenálláia óta folytat. Miuden tevékenysége iránt a- tg.esü létnek a részvétlenség nyilvánult s az egye'ület intézői ily esetben a tevékenység csekély mérve miait uem érezhetnek ssm ssemrebányást, sem íellőtséget. S ha az egye sülét múltjáról kell megemlékezni, c-ik két esetet emli tett f«l az alelrök ur, eltő h-lyen a megyében a jobb földuiiveléi elterjed-sét e itt megyénkben ú,>y égalji viszonyaink javitása, mint közvetleu hstzon nyerése s a táj szépségének emeléte miatt annyira fontos belásitásokat. Ismételten jelzi az alelnök ur azt, hogy a gazdiközönseg az egyletről mitsem tud, annak nem az egyesület, de a gazdák részvétlensége az oks. Az c^ytttietet csak annyiban érbetué talán a vád, bogy a haugos üres rfcUmok nak sohasem volt kedveltje. E-.eu eszmecserék után el fogadtatik a választmány által, hogy elnök gróf ur őméltósága az egyleti működés szélesebb körbeni megi-mvrtetéie czéljából a múltra visszamenve, három étről ismertesse meg az egyesület tevékenységét s jövőben minden 4t végén rendszeres jelentés adassák ki az egyesületi működésről. A választmányi ülésnek főbb tárgya! között az egyesület vagyoni áliapotáuak coustaiálása volt legelsl helyen, mint a melynek alapján az 1890 évi egyesületi tevékenységre fordítható összeg btrsndezhető. A vagyoni állapot a következőket tüntette fel: 1889 deczember 31-én 163 ulapiió tag u áu összesen kiuiu'.attutott 14,150 frt még be nem fizetett 6 0/ 0 kamatoz') alapítványi tőke, készpénzen 11 fizetőt tett 11,332 Irt alapítványi tőke, vagyis NZ alapitfáiiji lökébeui vagyona az egyesületnek 25,482 frt. Készpénzzol befizetett 11,332 frt a következőleg gj üinölcsözik : 2 drb. Nyíregyházai terményés áruraklári részvényben elhelyezett 1000 frt; 10 332 a » Nyíregyházai iptrbaukba* 5% kamatra. 1889 evi d'czember'31-én uz egyesület rsudet tagjai 107 nek találtattak, a kik évente 538 Irt tagdijat köteleztek, 62 község-tag évente 96 frt tagdíjjal.] Egyik jelentékeny pénzforrása még HZ egyletnek »z »E ső magyar álialános bixtosiló társasággal *-i szerződései viszonya, a melynek folytán a biztosító egyesüle'.i tagok által fizetett dijak után 1888. évben 1100 frtot, 1889. évbeu a sokkal roszszabb gazdasági év miatt 936 frtot kapott. Aí egyesület 1889. évi bevételei 5324 frt 41 kr, a kitdisok 2942 frt 36 kr., pénztári felesl.g 2382 frt 10 krt tett ki. At 1890 évre előiráuyoztatott 4373 frt 70 kr. bevétel, egyelőre a rendes kiadisokra 1579 írt 20 kr. Ezeu kivül tenyész bikák beszerzése és a községek közti kiosztására 1000 frt, a mely összeghei a nagy méltósága minisztériumtól még 1000 frt kéretett s így, hacsak lehetséges, már a folyó étben 2000 frttal lesz a bikák b -vnárlása megkezdhető. Ingjén kiosztandó gyümülcslakért 200 frt. Az » Erdélyi gazdasági egylete m pszerü gazdasági füzeteiért íngyeu kiosztásra 90 frt. Az e^yeb tevékenjsí^ekre szükséges összegek megáll ipitását egy legnozalebbi választmányi ülés fogja megállapitHui. A választmánynak egyik legérdekesebb tárgya volt szeretve tisztelt volt elnöke grót D.'ttewffy Aurél urnák az egyesülőihez í itezett nagybecsű levsle, a mely örömleljesen gyézte meg at egyesületet arról, hogy aiou jó viszony, tne.y az egyesület, és 14 óvou át volt tevékeny és az egész megye gnzdaközönsóge által UBgjrattciüit elnöke gróf DjssiWÍfy Aurél ur között fejlődött, a nemes gróf lemondásával IÍ - u szűnt meg s uem is fog soha megszűnni. Szabolcsim gye- gazdaközöntége mindig büszke leiz arra, hogy egy oly sokoldalú tevekeuytéggel bíró orsíágusan ismert és nagyra bic»ült főurat mondhat mag iénak s hiszi ho^y megyéje — küiöuösen közgazdasági érdekeinek ő méltós;.ga gróf Dassewffy Aurél ur személyében mindig ugy hU-almas támogatóját fogja tisztelhetni. Hogy ezen tisztelet és Meretet ősiinte, azt bixo nyitja Szabolcimegyc fő.spínjának méltóságos Kállay Audrás urnák az egyesület közgyűlése előtt tett s h&iá rozattá általános lel kiáltásai i emelt ii ditványa, hogy gról Djsstwffy Aurél uruak, az egyesület volt uagyrabecsült elnökének, 14 éven át a megyei közgazd .ság Ugyeért lankadatlan erélylyel folytatott küzdelmeért: az egyesület küld ittségileg tzrmé.yeton fejezze ki mégegyszer báláját és elismerő kötzöuetét. Ezeu tisz'elgO küldöttségbe a választmány által kijelöltettek: ifj gróf Pongráct Jenő egvesű '.i iluöa va/.etéte mellntt, Nyiri János alelnök, Kállay András főispén, Kállay Jenő es. és kir. kamarás, Miklós László aüsplu, Propper Samu Klár üávid, Klár Gusztáv urak. Valamint szabadon csatlakozhatunk a küldöttséghez mindwok, a k'.k részt venni óhajtanak. Az egyeiület tevékeuy tége a folyó évben nznporittatui fog a »Megyei hadsereg - ellá'ási tio't szövetkezet megalakításával* ósszekötettésb-u a lő arosi központi szövetke tettel, melyről röv.den a következőket aiondjui el. Nnpról napra mindinkább terjed azou óhaj, bogy a hsd er. g óriási termeny szükségletét, közvetleuül a gazdák ftdetzék. A ki umeri a gazdálkodás s u g.zdák mai helyzetét s érzi az alao-ony teruiény árakat, az kellően lelóghatja azon összeg nagyságát, mely a közvetle u összeköttetés által a közvetítést dijakban m*g* kiméltetik. A közvetleu ellátás ugy a gazd.i, miat az államnak érdeke, mivel a gazda tisztább, olcsóbb és h»m,sitatlanabb árut szolgáltat, mintha a síükséglet 2 —3-ik kézből lesz beszerezve. A közvetlen szállítás eletbe iépte tehát nemcsak a gsidaközönségre, de első sorban az államra is nagy hasionual jár. Ha a köivetlen értékesítés — a mely elsősorban tekiuthető a gazdaközönség erőtbüléte és előmeuetele biz'os jelének, — valahol megkezdhető, hol lehetne e kezdet leginkább helyen, ha saját államunk hadsertgénéi, melynek nagy beszerzései ugy is a gazdák pénzéből találnak údezetet. A vidéki egyletek foutosak már azért is, bogy ez átlal a videki kisebb helyőriégek a ezililásba belevonhatok, a melynek ellátása a kozpontből «o< és legyőzhetetlen nehézséggel járván, teljesen kivihetetlen. At ilyea vidéki helyőrségek mig egyrésit jó értékesítői leuuének a köseli termelőknek, megtakarítanák a meszs e szállítás dijai- s piaczává lennéuek sok olyan tetm»nynek, a mulyek ec ideig sok bnlyeu érttxesithetők nem voltak, pl burgonya, fősel°k, zöldségfélék satb. As országos kö.pouti hidsereg-ellátási szö'etkezet igazgatósága ériutkezésbe lépett már a »M«gy»r általáuos hitelbauk<-kal, bogy azou gazdáknak, a kik termú uyeik értékeiitéiével várni kívánnának : előleget adhasson. Ezeu előleg nemcsak azou készletekre adatna, a melyet a katoniság már elfogadott, hiuem kellő biztosíték adása mellett, azonnal az aratás után rögtön, mielőtt az ajánlati tárgyalások megkezdve lettek. E?en előlegért a gazdák ciak 1%-kal fizetuéaek többet, tuiut sz ostlrák magyar bank kamatlába, vagyis 4'/i—5'/a%-ot. Mir e izempout ból is a vidéxi szöteikezetek alakulása a hitelnek széle sebb körre való kiterjesztése végett is hasznos tolna. A hadsereg különösen rozsból fogyaizt rendkívüli uagy iuenyny;s get, ugynnnyira, hogy azt Ausztrii-Mag, arország fedezui uem képss, ugyauaiirt oly irányban lenne szükséges a rozsu ik termelését áttiltoitatui, hogy as or szág öszzet szántóíöld területéh3r visiouyitvs, az 1876-tól 16% ró! 9% r» leszállott termelési terület ismét felemel kedbsssék. Ett bizonyi ja szintén azon körüluituy it, hogy az Oi/.trák Magyar monarchia vám területének behozatali többlete e terményből 6—800,000 h!.-re megy. A választmány ez ügyben a kellő teendők elvégzésére egy bizottságot küldött ki, m lynek elnöki Haas Mór, tagjai F áikl Somi és egyleti titkár. A választmány az 1888-ik évbau a minisztérium által az egyesüietuek felajánlott bika beszerzést és kiosztást most felvette teendői sorába s a mint már f-mnebb emiitettük ezeu C'.élrt 1000 frtot ajánlott tel, a melyhez a miniszteriu ntól kspiudó szintéu 1000 frt segély lesz az első alap, a melyből a megye területén idivel a jó teui ész-anysg eltcrjesztetni fog, a meuynyibeu ezen 2000 frt évenként ísinát nd»ti< :z elsőh iz s a bíkás vételárából befolyó részletek foljtonosau ugyauuho'. csatoltatnak s fogjak képezni a >aiegyei állattenyésztési alapc ot. Ho^y tevékenysegéuek semrni ukadály utjabiu ne lugyen, a megyei tauyész api állat vizsgálati »Szabúly rendelet* is e czélnak meglelelöleg átalakíttatni fog. Mindezeknek elvégzésére a választmány egy b zottságot küldött ki, a melynek elnöke Nyíri János egyesületi alelnök, tagjai líálUy Leopjld, Haas Mór, Klar Gusztáv és ar. egyesületi titkár. Bejeleutetett a választmánynak a nagyméltóságú fóldmivfllési miniszter urnák teljes elismerése az 1889 étben Szabolcsvármegyében eszkö/ölt Pasteur íéla sertésorbáucí ellem védő oltások felett s különös tetszéssel fogadtatott az egyesületi választmáuy által a u»g méltóságú miuiszUr uruak azon ígérete, hogy a folyó 1890 év tavaszán a sertés orbáuez elleni Pasteur féle védő-oltások v«gzég5ra annak idejében megyenkbe ismét leküldi állatorvosi közegét. Tehát ebből is tudomásul veheti Szabolcmiegye ssrtésteuyéiztó közönságe, hogy az egyesület közbenjárására mindenkinek megadatott az alkalom arra, hogy az épen nem drági védekezéssel elkerüljék fizt a tetemes károsodat, a melyet sertés állományukban eddig évenkéu az orbáncz okozott, lguz, hogy ezeu könnyítés csak egyeiületi tagokuak s'.ereztetik meg az oltásoknál, de hiszen már ezeu kedvezmény is hányszorosau téríti m-'g fcZt a c ekoly 5 frt összeget, a. melyet évenkinti tagsági díjul a gazdák fizetnek. Ai oltás lehetővé lesz téve minden egjesületi tagnak, uem tagnak e ak azou esetben, ha tag^á lesz. Az oltási költiégek csak az auyag áriból állanak, mely 100 drb malaczon az I és II számú ol'.ó anyagért 12 frtba kerül. Az állatorvos semmi dijat nem követel s csakis a uagyobb mennyiségű azaz több 100-ra menő oltások után remélhet az oltató sertés tulajdonosoktól gavalériát. Fel tehát! sertéstenyésztő gazdsk, itt a kedvező alkalom a 30—60 sőt 100*/# dög elkerüléséro t bizonyítsuk be, hogy a múlt. éti szép eredményt a folyó évben lízszerezni fogjuk. Az erre vonatkozó részletes tudósításom annak idejében a sertéstenyésztőknek részletesen is tudomására hozatnak A válarzímány továbbá tárgyalta a keszthelyi m. k r. gazdasági tanintézet igazgatóságának kérvényét, melyben a megyéuk területén termeit őszi-ée tavaszi bur.afajtákból egyenként 1 '/j liter beküldését kéri azon czélból, hogy azokuak luzttartaltua uieglntároztasee*. A választmány a titkárt bizta meg a beküldendő buzatajták egy beállítása s beküldéiével. Erre nézve e lapok más helyeu fogji u t. olvasó a figj elemre érdemes felhívást megtalálni. Szabolcsvármegye volt fóispinja s egyesületünknek alapító tagja s több éven át tevekeuy elnöke, boldogult méltóságos Gratti József ur ötvegyebez báró Győrffy Rázához az egi esületi elnök gróf Pougrác. Jsuő ur előterjesttésére részvetiratot intézett s e fájdalmas résztélét jegyzők.inyvében is megörökítette. Haas Mór választmányi teg által egy oly eszme pendittetett meg. a melynek teslesilésével megyénk gazdái állataikat kitünősi luduák értékesíteni, de sőt még az állat-hizlalás is lendülete; nyerne megyénk ben. Ez eizrne megválót tásáraiitNy r. gjhizáu épen semmueiu hiánjZ.k, az 1887. évi Vil ik «z állategészségügy rendezéiérél síó 6 törvény aif.pjan itt terj'delmes s moderu kö/.vágóh d épült, csak isiu a Vasúti állomás me lett t ha már ilyeu kózvagóhidunk van s a va pálya melldtte, n magijuk igyekezete s a közlekedési minisiter ismert erilye • segítségével lehetetlen czélt nem érni s a frisseu vágott ui irh íbuit arra való waggouokban kiszállítani s így jnbn értékesitest érni el. Miuthogy ar. indítvány tevő Hsas Mór ur «z»u inditvá nyát csak szóval i-.dta elő: felkérete t a választmány által, hogy a legközelebbi választmányi g; üléshez részletesen Írásba foglalva adja be. Az azután tárgyalt ügyek lukibb az egyeiület folyó ügyeit, psre'üifjeit s egyéb nelügyeit illették s azokról ezúttal fjlesiegeauek tartjuk n t. közóuséguek referálni. Szentkirályi János, e. titkár. Irodalom. (Az itt alant felsorolt müvek Nyíregyházán Tarczali Dezső könyvkereskedésében kaphatók.) Az 1889 ik évi törvényezikkek Imling Konrád és Fr.tz Péter jegyzeteivel és migyarázataival ellátva most jelent meg. Ára 8-ad rétü vagy 16 od rétü kiadásnak 2 forint. Plósz Sándor törvényjavaslat a felobbvitelról a sotninás eljárásban. Előadói tervezet, melyet szerző az igazságügy miniszter megbízásából készített. Ara 30 kr. — Sztehló Kornéltól most jelent meg: „A házassági elvállás joga Magyarországon ós az ország erdélyi részeibeu. A munkának ez lényegesen átdolgozott kiadási s gyakorlati használatra vau írva, az elválásból eredő személy és vagyonjogi kérdésekben és az egvházi és világi "bíróságok elé tartozó válóperekben különös tekintettel a Curia gyakorlatára. Tankönyv az egy évi önkéntesek számára. A cs. és kir. közös hadügyminiszter által kiadott „Instruction für die einjahrig Friwilligeu der Infauterie und Jágertruppe v. J. 1S89 " cziuiű tankönyv hiteles magyar kiadása. Eddig luegjeleutek : Fegyverszak, Qazdászat kezeiisi ii /yvitel, Katonai Ugyirály, Hadseregszer vezet, Harczászat. Ára egy-egy kötetnek 30 kr ós 1 frt 10 kr. Huinanismus az iskolai nevelésben czimmel egy igen érdekes kis füzetet, adott ki Ember János ismert paedagógiai író. Ára 50 kr Osarnok. A nagy-kállói kaszinó felolvasó estélye. A nigy-kállói kiszmó válatztméuya ismételteu jól sikerült mulatságot rendezett a hó 18 án. A táuczmulutaágot szélei ii neretokben gazdug felolvasás előzte meg. Ilméri Kis* R'zső főre liskolsi tanár értekezett »Jó magyar eleink legsztbb erényéc-ről. Vouzóan isintrtette azon kort, melybeu *z omherík legtöbbje boldog volt, mert a szívben buzgalom honolt s a leikot a vallatosgág virága ékesítette. E szent érzés vonul el minden Uttén nemzetüuknek s még dalaiban sem elégedett meg bármily tiszta ét nemes földi érzelmekkel, bauam lelke ott lebegett Isten közelébeu. A majdnem egy óráig tartó felolvasást az egybegyűlt iutelligens közönség zajosau megéljenezte. Na de ki venné ro;i uéven, ha a felolvasáton jelenvolt fiatalság nem elégszik m?g a szellemi élvezettel, hanem mulatni és táuczolui akar. Óhajtotta ezt annál inkább, mert a meghívó végén elég világosan olvashatta, hogy ifelolvisás után zárikörü tanczmulatság lesz.* Ugy is volt; nem telt be negyed óra és már Sete bandája vigau húzta »Adtam csókot, adok h*-t, s hogy volt kedv, kitűnik onnan, hogy a legelső cúrdás épen eny teljes óráig tartott. Nem tudom, milyen lehet az a közmoudásos >ká)lai kettős*, hanem azt tudom, hogy ntlyen az a >kállai csárdás*. Nincs itt tánczszabály, h&uem mindenki ugy járja, amint érzése, tzive, kedélye diktálja. Mnjd jöttek a tour tánezok s itt is azt tapasztaltam, hogy a jóked/ nem ctökken egy pillanatra sem, sőt nő, mint az ár. Et — hála Istennek — azt a jókedvet az ^influenza* sem irigyelte meg; akart ugyan, amint ballom »ismerkedési estély* t reudezui Nagykállóban is, de ez nem sikerült, azért odább állott, sőt mi nehányau, Lik iuueu Nyíregyházáról az >iuiluenza< világos tüneteivel mentünk ki, tökéletesen kigyógyultunk. Az első négyest tizeunyolcz pár tánczol'a. Szünóra alatt a hölgyek a katzinó könyvtárhelyitégbe vonultak, hol is a választmány frissítőkkel szolgált régi szokás szerint a szépeknek, míg a férfiak az étterembe vonultak • barátkozni*. Az első pohárcteugét utáa m'goredt a »tosz« tok árja. Schurina Iatváu főreálitkolai igazgató és a kaszinó elnöke éltette első sorban a vidéki vendégeket, ő utána szóltak még löbben is, poharat emelve a nagykállói hölgyekért, a kaszinó ügybuzgó elnökéért stb. ttb., sőt szóltak volua taloaziuüleg még többen is, de ezen szándékukban megzavarta őket e kijelentés: »vi» avis* kerestetik. Feledve lön pohár, ditió; a fialalság sietett a táncittrembs s csak mi az öregebbek maradtuuk együtt, irigy szemmel nézve a még táuczért hetQlni tudó fiatalság után. Nincs a természet tzép keblén oly virág, mely egymagában is 6zép ne volna, de már én csak úgy vagyok vele, hogy a különböző virágokat egy csokorba kötve jobban szeretem. Volt itt fehér rózsa, piros róssa, szende ibolya, égszínkék nefelejts ét mivel ttépek és kedvetek voltak mind, lástuk e virágokat egy ctokorban. Ott voltak : Algay L'ura, Appelt Jolin, B=rend Margit, Buday Irén, Ferenczy Msrgit, Fiutor Erzsike. Hubaffy Ctilla, Hvezda Msrgit, Khon Etelka, Khon Hermin. A fiatal asszonyok és bold"£ mamák közt ott tiszteltük : Szilágyi Alb:rtuét, Vigb Béláuét, Lévay Sáudornét, Körmendy Józsefnet, Trtff Jánosnét, Lengyel Eudrénét, Algay Fereneznét, Bnday Ferenczuét, Fintor Józsefnél, Beretőy Jáaosnét, S maskó Venczelnét, Meskó Elekuét, Hubhffy Sándornét, dr. Bleuer Miklósnét, Kiss Rsztőuét ét Khon Anniimét t:b. Hajnali négy órakor végződött 6 krdvts emlékű mulattág; oly gyorsan mult az idő, hogy észre stm vettük, mikor eljött a reggel s benuünket a hazatérésre intett. Na de nemsokáig kell váruuuk, mert mint hallottam, uéhány hét mulia ismét lesz tánccczal egy bekötőt felolvasás. Azoknak a fiatal embereknek pedig, kik megígérték, hogy eljönnek a nagykállői mulatságra ét még tem jöttek, Csak annyit mondok, hogy a legnözelebbire jöjjenek el még az esetben is, ha netalán iufluenzások volnának, mert ott ammellott, hagy jól fognak mulatni, inéf ettől a divatos betegségtől is megszabadulnak, többen vagyunk erre élő tanú.: S mindezek mellett még megtanulhatják pacsirta-ajkaktól azt a szép nótát, mely most it a fülembe cseng: »Xe ítélj el, ne ítélj el engemet, Hogy a szívem újra ébred és sieret, Csitítgattam, altutgattam, de hiába . . . Kétszer nyilrk az ákáczfi virága * Koncz Ákos. Folytatás a főlapon.
