Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-06-08 / 23. szám

XI. évfolyam. 23 , s/ám. Nyíregyháza, 1890. juuius 8. VEGYE8 TAKTALMU HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. 5g|gr- iVIegjelenilí lietenlíint egyszer, vasárnapon. Előfiz. téni teltételek : postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak kél forint. Az előjizelési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyábin leendő felszólamlások Jóba Élek kiadó- tulajdonos könyvnyomdájához (nagy -debrec/eui -utcza 1551. szám) iutózendők. Hirdetési dijak: A lap szellemi részét képelő küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. . . . .. . ,, , , , . , , .,, Minden negyszer h isabozott petit sor egyszer Uérmeiitetleu levelei csak ismert kezektől K

Özlése 5 kr. j többszöri közlés esetében 4 kr. togadtatnak el. A ké/.iratok csak világos kívánatra illető költségére küldetnek vissza. "Incstári bélyegdíj fejében, minden egyes hiraz ! detés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger V. által Budapesten. Haaseustein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint. Németország és Sveicz fővárosaiban is Doni & Coinp. által Hamburgban. 5301

. K. 1890. Hivatalos közlemények, Szabolcsuármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgáruiesteréuek é< a községek elöljáróinak. A niigvmélió águ kereskidelemügyi in. kir. miuisz térnek felterjesztésem folytán 32,582/1. sz. alatt kiadott reudeleiet. másolatban oly felhívassa! adom ki, hogyannak utasításait az utadu kötelesek és mentesek névjegyzékének elkészítése iránt 4075/90. K. szám alatt kibocsátott rendeletem foganatosításánál pontosan megtartsa. Tudo mására hozom egyszersmind, hogy most a kö/.inunka költségelőirányzat alapjául szolgálandó összeirásuál, az útadó kötelesek s útadó mentesek is, a házaukéut teljesítendő összeírás sorrendje s/.eriut egy jegyzekbe veze teudók, s csak a névjegyzek egyénenkénti kivetés végett másodizbeu beterjesztésekor leszuek elkulönitendők. Vé gül a most közlött miniszteri reudelet utolsó poutjáia való hivatkozással utasítom, hogy a záros határidő alatt teljesítendő munkálat elkeszitésének biztosítása * égett az összeírást, az adóösszeg kitüntetésére szánt lovat üresen hagyása mellett, addig is mig a III ad osztályú kereseti tóke-kamat és járadékadó megállapittatnék, vagy az erre vonatkozó miniszteri leirat megérkezik, okvetlenül készítse el, hogy csak az adó rovat Inaradváu kitől tetlenül, mihelyt annak mennyisege tudva lesz. az egész muu álat azonnal befejezhető és beterjeszthető legyen. Nyíregyháza, 1890. évi juuius 6 áu. Alispán helyett: Jlikecz János, főjegyző. 32,582/1 sz. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter Szaholcsvármegy közönségének Nyíregyházán. A vármegye alispánjának f. évi május hó 24 én 4783. sz. a. kelt fölterjesztésére vonatkozó ag, tnelybeu a kö/.utakról és vámokról szóló 1890. évi 1.1. cz. némely iutezkedéseire nézve felvilágosítást kért, a következőkben értesítem a vármegye közönségét: 1. Azon kérdésre nézve, hogy azou külöuöseu apró szőlőbirtokosok, kik uem azon községben laknak, melyuek határában birtokuk fekszik s kik lakhelyükül okvetleu útadó alá vétetnek, megadóztatandók-e azon községben is, hol birtokuk vau s hol egyenes állami adójuk csekély volta miatt reájuk az utiadó minimális összege lenne bizonyára kivetendő, válaszom az. hogy minden egyenes adót fizetőre utiadója, az utiadó alapját a törvény 23. § a értelmében képező összes egyenes adók után vetendő ki azon százalékkal, mely törvényszerűen megállapitatott. Ha egynél több helyen fizet az illető egyenes adót, akkor a megállapított százalék önként érthetőleg minden helyen az ott fizetett egyenes adójára külöu külöu ki vetendő Ha azonban az egyenes adót fizetőre összes egye nes adó tartozásainak számbavétele melleit is csak törvényszerű utiadó minimumok vetendők ki, akkor az illetőre e/.en utiadó miniumok öukéut érthetőleg csak egyszer vethetők ki, noha az illető esetleg több helyen is fizet egyenes adót. Azon kérdésre nézve, hogy a 18 évet betöltött, de 60 évet még el nem ért azon férfiak, kik önálló adózókken nem szerepelnek, de mint családtagok a családfő neve alatt kereseti adóval meg vannak adóztatva, mint öuálló útadó kötelesek kereseti adójuk összege szerint, mint állami adót fizetők mutatandók-e ki, vagy nevük az adót fizetők névjegyzékében uem fordulván elő, az egyenes állami adót uem fizetők névsorába lesznek e felveendők? megjegyzem, hogy miután a kereset adóról szóló 1875 évi XXIX t. cz. 4 §-a szerint, a családtag kerese'i adóját a családfő fizeti, s ezen egyenes adó alapján a családfőre az u'iadó már kivettetik, ennélfogva a családtagokra, az 1890. évi I. t. cz. 23. § ábau, illetve a törvény 25. §-ában említett, utiadó tartozás ki nem vethető, s éhez képest az ily családtagok az útadó kötelezettek lajstromából egyszeiüen kihagyandók lesznek. 3. A/.on kérdésre nézve, ho^y az útadó mentesség igazolásához kielégítő bizonyítéknak tekintendő e a községi elöljáróság áital az összeírásban kitüntetett egyszerű bejegyzés, vagv az inás közhitelt érdemlő okirattal is bizonyitaudó-e? értesíteni a varmegye közönségét, hogy a mente-seg iga/.olá ára a községi elöljáróság által az ösizeiráiiMii kilünte.e't egys/.erü bejegyz s elégséges u.'yan, de ezen bejegyzésnek a/, elöljáróság előtt az utiadóköteles által igazolt körülményekre kell alapítva lennie, s az ös-zeiiásban az utiadó alóli mentességnek törvényen •W Mai számunkhoz vagy törvéuyszerüleg megalkotott szabályrendeleten alapuló indoka sziutén feltüuteteudő lesz. 4. Azou nehézségeknek elhárítása érdekében, melyek az útadó alapj it képező egyenes adókra vonatkozó előírási adatoknak kellő időre való meg nem szerezhetéseból erednek, s melyek a költség előirányzatnak a törvéuysz bta időre leeudo elkészíthetéset, illetve tárgyalását akadályozhatnák, a pénzügyminiszter úrral tárgyalás van folyamatban, melyuek eredményéhez képest arra nézve, liogy az 18U0 évi egyenes adóra vonatkozó adaton helyett egyelőre minő ad ttok leszuek, az 1891/92 é\i ut fen tartási költségclőiráuyzat szerkesztésénél, illetve az uiadó előírásánál alapul veendők, tájékoztató körrendeletemet legközelebb veeudi. Budapest, 1890. evi juuius hó 2. Baross. Szabolcsvármegye alisp injától. 4505. K. ~ 1890 A in. kir. fő duilvelési miniszter 22,414. szám alatt kelt rendelete uiásolatbau alkalmazkodás vegett a községi eió jaróknak tudomására ho/.atik. Nyiregjháza, 1890. evi május hó 30-án. Miklós László, alispáu. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 22,414/111/7 Szabó.csvármégye közönségének Nyiregyházáu A mult 1889 ev folyamán az ország több részen közcsapás jellegét öltött sáskajárás megakadályozása s a fellepő sáska elpusztítása rendkívüli intézkedéseket tesz s/.ukségesse, nemcsak a sáska járt törvényhatóságok, hanem az azok szomszédságában fekvő törvényhatóságok területen is. A közvagyout veszélyesen fenyegető csapás elhárítása czéljából, a belügyminiszter úrral egyetertoleg megállapított rendeletemet mellekelve oly felhiváss.al küldöm meg a közöuséguek, hogy annak kihirdetése s fogauatositá-a iránt a szükséges íuiézkedeseket haladéktalanul tegye meg. Az irtási munkálatokat annak idején vezető hatósági közegek tájékoztatása czéljából, a marakkói sáska irtásra uezve kidolgozott „Útmutatás" tíz példáuyát. ide zárva a közöuseguek megküldöm. Budapesten, 1890. évi május hó 9-eu Bethlen, s. k Földmivelésügyi m. kir. miuiszter ad. 22,414/111/7. sz. Rendelet a sáska irtás táigyábau. 1. §. Minden földbirtokos, bérlő, illetőleg gazdatiszt, ha a birtokukban, illetőleg kezeléstik alatt levő vagy azokkal szomszédos földeken uagyobb meuuyiségü sáska (szöcske) jeleuletet veszik észre, vagy ezt alkalmazottjaik uekik bejelentik, kötelesek e/.t a községi elöljáróságnak (polgármesternek, rendőrkapitánynak, Budapest fővárosban a kerületi elöljárónak) azonual bejelenteni. Minden földbirtokos, bérlő, illetőleg gazdatiszt köteles összes gazdasági cselédjeit, külöuöseu pedig a csőszöket, kerülőket es pásztorokat szigoruau utasítani, hogy a fel ügyeletükre bízott, illetőleg általuk járt határrészt a márczius hó elejétől juuius hó végéig terjedu időközben szoros figyelemmel tartsák, s ha valahol nagyobb mennyiségű sáska (szöcske) megjelenései veszik észre, azt felelőség terhe alatt haladéktalanul jeleutsék fel. 2. §. A községi elöljáróság (polgármester, rendőrkapitány, kerületi előljáró) köteles a vett jelentés után azonnal helysziui szemlét tartani s kis és nagy községekben 24 óra alatt a szemle eredményéről az I-ső fokú hatóságuak jelentést tenuí, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott varosok polgármestere, rendőrkapitánya, Budapest fővárosban a kerületi előljáró a 4 §. értelmeben azonnal iutézkedik. 3. §. A kis ós nagy községek elöljárósága jeleuté séuek a következőket kell tartalmaznia: a) azon határrész megjelölését, a melyeu a sáska föllépése megállapittatott, megjelölve egyszersmind az esetleg veszélyeztetett szomszéd községi határrészeket, b) a sáska lepett terület hozzávetőleges kiterjedését, c) végül, hogy a megelőző evbeu volt-e az illető határrészén sáska. A jelentéshez néhány sáska példány borszeszes üvegcsében csatolandó. 4. §. A járási főszo gabiró (polgármester, rendőrkapitány, kerületi előljáró) a vett jelentés alapján haladéktalanul jelentést tesz a földmivelésügyi minisztériumhoz — a sáska példányokat mellékelve, — s egyidejűleg a törvényhatóság első tisztviselőjéhez. Ezen jeleutesekre nézve a mellett, hogy megemlítendő vaj on szükségesnek tartja ea hatóság a földinlvelesügyi miniszter szakközegének sürgős kiküldetését, a 3. § ban foglaltak irányadók. Ha a sáska föllépése uagyobb mérvű, ugy hogy a miuiszegy ív melléklet Stanley előfizetési felhi térium részéről azonnali intézkedésre vau szükség, az I-ső fokú hatóság távirati utou tesz közvetlenül jelentést a földmivelésügyi minisztériumhoz. 5. §. Az I-ső fokú hatóság a sáska irtást a földmivelésügyi minisztertől vagyaunak szakközegétől minden egyes esetben veeudő utasítás erteluiébeu azonnal elrende.i Az irtást vezető hatóság támogatására a földmivelésügyi miniszter, ahol annak szüksége mutatkozik, szakközegeit küldi ki. A hatóság ezekkel egyetértőleg s ezekuek szakszerű utasítása szeriut tartozik eljárni. 6 §. Ha a sáska föllépése valamely községi határ oly részen történik, hogy ez által a szomszéd község határa is veszélyeztetve van, az irtáshoz szükséges munkaerő részben a járási hatóság elhatározása szerint a szomszédos község lakosaiból rendelendő ki. 7. §. 11a valamely sáska lepett terület összefüggőleg több járás, illetőleg járás és reudezett tanácsú város területére terjed, amennyiben az irtás hatályossága ezt szükségessé teszi, az irtás a hatóságok egyetértésével, egyesitett munkaerővel s eszközökkel fogauatositandó. 8. §. Ha a sáska föllépése, habár csak nagyobb foltonkéut, de oly módou terjedne ki több szomszéd törvényhatóság területére, hogy az irtás egységes és az egész veszélyeztetett terület figyelembe vetelét igénylő vezetést szükségelue, a földmivelésügyi miniszter az irtási munkálatok egységes vezetése czéljából kormánybiztost nevez ki, aki rendelkezéseit az illető törvényhatóságok kikerülésevel közvetlenül intézi az irtást foganatosító hatósági közegekhez. A konuáuybiztos közelebbi utasításait a földmivelésügyi minisztertől kapja. 9. §. Ame.iuyibeu a sáska valamely község területén először lépett volua fel, a fö duilvelési miniszter az irtáshoz szükséges eszközöket a rendelkezésre álló eszközök arányában iugyeu bocsátja az irtást vezető hatóságok reudelkezésere. A községek, melyeknek határábau a sáska az oiőzó évbeu már fellépett, kötelesek saját költségökre az irtáshoz szükséges eszközöket beszerezni s azokat jó karban tartani. 10. § A törvényhatóság évenként legkésőbb deczember végéig jeient.ést teuui tartozik a földmivelésügyi minisztériumhoz az iránt, hogy területén a sáska azou évben, mely községek határábau és mekkora területen jelentkezett ; továbbá a sáska irtás hatóságilag el lett-e rendelve, foganatosítva, mely iutézkedések tétettek s mely eredményuyel. E jelentés kapcsán indokolt jelentést tesz, ho-y mely községben mutatkozik már előre szükségesnek az irtáshoz szükséges eszközökről goudoskodui, vájjon ezeu községek birnak-e ily eszközökkel, vagy azok beszerzéserői gondoskodtak e, vagy a törvényhatóság által lesznek ilyeuekkel ellátva, vagy végre kéuyteleuek-e a földmivelésügyi minisztérium segélyét igénybe veuui és miért? 11. §. Kihágást követ el és 100 frtig terjedő pénzbüntetéssel büntethető: a) aki a sáska irtás czéljából tett hatósági iutezkedeseket meghiúsítani igyekszik, vagy azokat megakadályozza, b) aki a sáska irtáshoz haszuált eszközöket, szándékosan megrongálja. 12. §. Kihágást követ el és 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető, aki az első szakaszban foglalt bejeleutesi kötelezettséget elmulasztja. 13. §. Az ezeu rendelet alapjáu kirótt pénzbüntetések az országos közgazdasági »lap javára fordítandók. 14. §. A fönuebbi szakaszokba ütköző kihágások elbírálására : kis és nagyközségekben első fukou afoszolgabiró, másodfokon az alispán, rendezett tanácsú városokban első fokon a rendőrkapitány, vagy a városi tanács által e részben megbízóit városi tisztviselő, másodfokon az ali.-páu, törvényhatósági joggal lelruházott városokbau első fokon a rendőrkapitány, Budapest fővárosban a kerületi előljáró, másodfokon a városi tauács, illetve a főváros tanácsa, harmadfokban a földmivelésügyi miuiszter illetékes. 15. § Jelen rendelet alapján büntetendő kihágások elbírálásánál az 1879. XL t. cz. általános határoz.mányai irányadók. 16. §. Az irtást foganatosító hatóság felebbezett intézkedéseit is azonnal végrehajthatja, amennyiben a késedelemből veszély származhatnék. A hatósági közegek részéről, jeleu rendelet intézkedései tekintetébil elkövetett minden hanyagság vagy mulasztás törvényszerű fegyelmi eljárás megindítását vonja maga után. 17. §. Jeleu reudelet 1. ós 14. §-ai a törvényhatóságok területén lévő összes községekben márczius hó végén és április lióbau több ízben hirdetendők. Budapesten, 1898. évi május hó 9-en. Bettién, s. k. vása vau csatolva.