Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1890-06-08 / 23. szám
,IN Y í R V I D E K.* Szabolcsvármegye alispánjától. 4911. K. 1890. A járási fSszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a kö/ségek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszternek 32.047/1890. szám alatt kelt reudelete másolatban a varmegye hivatalos közlönye utjáu tudomás vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozatik. Nyíregyházán, 1890. junius bó 6-án. Alispán helyett: Mikecz János, fójegy/ó. 32,047/VI. 11. sz. hatóságuak Felkérem a tek. törvényhatóságot, hogy a fővárosi „Szent-János" közkórházban 1889. évi szeptember 20 áu ápolás alá vett, magát erkedi illetőségűnek bemondott Dobai Bíró Jusztinát a törvéuyhatóság területén köröztetni s feltalálás esetéu illetőségi viszonyairól körülménveseu kihallgatni — a zilahi főszolgabíró által számára illetéktelenül kiállított igazolványt tőle bevenni s szíves értesítése kapcsán hozzám megküldeni szíveskedjék. Zilah, 1890. ápril 17. Szikszay kir. tanácsos alispán. 1105. K. sz. 1890. M. kir. belügyminiszter. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak A vallás- és| közoktatásügyi m. kir. miniszter ur folyó évi január bó 18-án 57,405. sz. a. kelt átiratában arról értesített, hogy a budapesti egyetem tanácsának felterjesztésére megengedte, miszerint az egyetemi orvoskari központi epületbeu (Budapest VIII. üllói ut) az ebdüh elleues védóoltásokuak emberekre kiterjeszthetése czéljából egyelőre ideiglenesen egy veszettség elleui védoltó intézet állittassék fel. A uevezett miniszter ur továbbá folyó évi április hó 2-áu 13,768. sz. alatt kelt ujabb átiratában, ezeu ügyre nézve azt tudatta velem, hogy dr. Hőgyes Eudre budapesti egyetemi tanár és a fenn megjelölt védoltó intézet igazgatója a védoltások eszközlését már folyó évi április hóban megkezdhetöknek jeleutette ki s egyszersmind megkért a hivatolt miniszter ur, hogy ezeu körülményből folyólag a veszett eb által megmart vagyontalanoknak Budapestre és innét hazaszállítása, valamiut azoknak íii^yeues elláttatása s elhelyeztetése végett a szükséges intézkedéseket tenném meg. Enuélfogva a midőu egyrészt a törvényhatósággal tudatom, hogy a veszett eb által megmart egyéneken a védőoltások immár hazánkban Budapesten is eszközöltetnek és igy Párisba Pasteur-intézetébe az illetőknek többé uem szükséges kiutazniok; másrészt a vagyontalanoknak a védöoltó intézetbe való felszállitása, a fővárosban elhelyeztetése és elláttatása iránt, a főváros közönégével létrejött megál apodás alapján, kellő tudomás vétel, a legszélesebb körbeu való közhírré tétel és szoros miheztartás végett a következőket rendelem : Veszett eb által megmart vagyontalan betegek, a kik a védóoltásokuak eszközöltetése végett Budapestre felutazni kívánnak, az oltóiutézetben felvételt, az üllőiuti uj kórházbau díjtalan elhelyeztetést és ingyen elláttatást az oltások tartama alatt — tehát 14—21 napig — csak azon esetbeu nyerhetnek, ha azt, hogy valóban veszett eb által marattak uieg, hatóság-orvosi bizonyitváuyuyal,azt pedig, hogy vagyontalanok hatósági okmáuyuyal igazolják ós ezeu felül Budapesten dr. Högves tanár által megvizsgáltatva, a védőoltásoknak eszközöltethetésére alkalmasoknak jeleutetuek ki. Ezeu kellékeknek kimutatása mellett, az illetők a belügyminisztérium által a fóv, ros közönségéhez intő zeudó leirat alapj in a kórházban azounal felvétetnek. Felnőttek mellé kísérő nem szükséges; gyermekek azoubau ugy a felutazásnál, valamint az oltások idejére, ugysziutéu a hazautazásra mindenkor kísérővel látandók el, a kik állandóan a gyermekek mellett tartózkodva, azokat a kórházi idő alatt is gondozzák, őket az oltóintézetbe s onnét vissza e megjelölendő időben vezetik. A kísérők a kórházban elhelyezttést és elláttatást szintén díjtalanul kapnak. Illetőleg a megmart vagyontalan, valamint auuak esetleges kísérője ugy tekiutetnek, miut rendes kórházi ápoltak, s az azok után felmerülendő kórházi költségek megtérítése, az 1875. évi III. t. czikkbeu megszabott eljárás szerint eszközöltetik. A mi pedig Budapestre és iuuét visszautazást illeti, a vagyoutalan megmartak és esetleg kísérői díjmentes szállittatása iránt a kereskedelmi miniszter urnák szives iutézkedése folytán a m. kir. államvasutak által kezelt összes uyilváuos forgalomra szolgáló vonalokon, ideértve az arad—temesvári vonalat is és a helyi érdekű vonalakat, továbbá az aradi ós csanádi egyesült vonatokon, a gyór—soprou—ebeufurti ós a tnátmarosi só vasutou a rendelkezések már megtétettek. A déli vasút és a Duna gőzhajózási társaság magyar vonalaikon az említett egyének részére öukezelési dijak fizetése melletti szállítást engedélyeztek, mig a szamosvölgyi vasút 50%-nyi díjmérséklést bocsájtott rendelkezésre. Ezeu kedvezmények a felsorolt közlekedési vállalatok rendelkezései szerint esetről esetre fognak az igényjogosultak számára kiállított s fennérintett hatősági orvosi és hatósági szegéuységi bizonyítvány elómutatása mellett érvényesíttetni. A többi vasutak által nvujtaudó kedvezmények iráut pótlólag fog a törvényhatóság értesíttetni. Végül pedig felhívom a törvényhatóságot, hogy miudazt a lakosságuak megfelelő módozat mellett alapo"san tudomására hozva, egyszersmind nyilvánítsa ki azt is, hogy hatósági közbeujátás, ugvsziutéu a feunjelzett bizonylatok nélkül, a kórházban díjtalan felvetelt egyáltalán senki nem uyerhet és ui'udeu visszásság, netáui kellemetleuség, sót ezé talan s haszonnélküli költekezés nnatt, a mi az illetőket a hatósági közbenjárás mellőzése folytán érhetné, a jel eu rendelkezésemet figvelmeu kivül hagyók csak önmagukat okozzák. Budapesten, 1890. évi május hó 16 án. A miniszter helyett: Lukács György, államtitkár. A nagy-kállói járás föszolgabirájától. Hirdetmény. A kálló-seuijéni határban özv. Hegedűs Edéné úrnő birtokán fellépett száj-körömfájás megszüuvéu, az e végett ott alkalmazott tauyazár feloldatott. Nagy-Kálló, 1890 május 30-án. Zoltán, főszolgabíró. 3901. K. 1890 Szabtlcsvár megye alispánjától. A járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróiuak. Szilágyvármegye alispáujáuak 5071/1890. számú körözvényét közhírré tétel, esetleg megfelelő intézkedés végett tudomására hozom. Nyíregyháza, 1890. évi május hó 13-áu. Miklós László, alispán. (Másolat.) Szilágyvármegye alispánja 5071/1890. sz. Valamennyi megyei és városi tek. törvényhatóságnak. Hivatalos tisztelettel kérem fel a tek. törvényhatóságot, hogy a Debreczeu szab. kir. város közkórházábau az 1886. óv január havában ápolás alatt volt, magát ballai illetőségűnek bemondott, s a zilahi járás főszolgabirája által kiadott cselédköuyvvel ellátott Varga Sáudort köröztetni, feltalálása esetén az általa jogtalanul birt ezen cselédkönyvet bevenni, őt valódi neve és illetőségi viszonyaira vonatkozólag körülményesen kihallgatni s az eredményről engem a cselédköuyv kapcsán értesíteni szíveskedjék. Zilah, 1890. április 12. Szikszay kir. tanácsos alispáu s k. Szabolcsvármegye közönségének,Nyíregyházán 1890. május 14 ón tartott rendes közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 113. Bgy. 142/1890. KB. Olvastatott az árvavagyonok tűzkár elleni biztosítása iránt beadott tiszti főügyészi jelentés. Határozat. Az árvavagyonok tűzkár elleni biztosítását, a községi gyámok és gondnokok felelősség mellett lévén kötelesek eszközölni, a biztosítást bármely hazai biztosító-társulatnál teljesíthetik, azonban kötelesek minden esetben arról a vármegyei árvaszékhez részletes jelentést tenni. A vármegye árvaszéke utasittatik, miszerint az árvavagyonok tűz elleni biztosításáról nyilvántartást vezettetvén s auuak alapján a községi gyám és gondnokokról, a biztosítási díj-részletek pontos lefizetéséről jelentést követeljen s akként intézkedjék, hogy az e részbeni mulasztások s azok által az árvákra háromolható károsodások mindenesetre elkerülhetők legyenek. Miről Miklós László alispán, Szabolcsvármegye árvaszéke, a járási fószolgabirák, a községi elöljárók, ez utóbbiak a .Nylrvidék* hivatalos lap utján jegyzőkönyvi kivonatou értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Vidovich László, aljegyző. 518 2' K" o r , - ,...., jggÖ Szabolcsvarmegye alispanjatol. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegye közönsége 68/1890. Bgy. s. ámu határozatával, Nyíregyházán, a tulajdonát képező vendégés egyház-utezai telken egy uj vármegyei székház építését határozván el, az épület tervezetének s költség előirányzatának elkészítésére pályázat hirdettetik. A jeli gével s lepecsételt jeligés levéllel ellátott pályaművek 1890. év augusztus hó 20-ig Szabolcsvármegye alispáni hivatalához Nyíregyházán uyujtaudók be, a netalán később érkező pályaművek figyelembe nem vétetnek. Tájékozásul megjegyeztetik, hogy a pályaműnek mindenesetre tartal maznia kell a) a pincze, földszint s emelet., esetleg emeletek alaprajzi vázlatait,homlokzatok, hossz és keresztmetszetek rajzait, b) részletes költségvetést, c) a terv és költségvetés műszaki leírását — s hogy az épület helyéül szolgáló telek vázlatrajza, valamint az épület tervezeténél figyelembe veendő feltételek és adatok a vármegyei közigazgatási igtató hivatalban a hivatalos órák alatt megtekinthetők s másolatban kivehetők. A czéluak megfelelő s a helyi viszonyokhoz képest is legalkalmasabbnak itélt pályamű 500 frt, a viszonylag második pedig 300 frttal fog dijaztatni. Nyiregyházáu, 1890. évi junius hó 1-én. Miklós László, alispáu. 4265. K. „ , , 2Ö9Q Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A in. kir. földmivelési miniszternek 21,615/1890. S/ám alatt kelt rendelete unisolatbau a vármegye hivatalos közlöuye utján tudomás vétel, alkalmazkodás ós szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozatik. Nyíregyháza, 1890. évi május hó 29-éu. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmívelésügyi magyar királyi miniszter. 21,615/111/8. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. A Biharvármegye területén, a m. kir. államvasutak kezelése alatt álló bihari helyierdekü vasutak vonalán fekvő „Gyapoly" nevű állomást marharakodó vasúti állomásul engedélyezveu, fölhívom a törvényhatóságot, utasítsa a területén levó ínarharakodó állomásokhoz kirendelt szakértőkét, hogy az 1890. évre engedélyezett marharakodő állomásoktól szóló s a szakértőknek a folyó évi februlr ho 28-án 10,214/111/8. szám alatt kelt itteni rendelet el megküldött jegyzek 4. lapján Biharváimegye rovat aiatt a gyapoíyi marharakodó állomást pótlólag jegyezzék be. Budapesten, 1890. evi ápril hó 28-án. A miniszter megbízásából: Bernolák, s. k. -A tiszai járás föszolgabirájától. Szabolcsvármegye alispánjától. 3899. K. 1890. A járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgár mesterének és a községek elöljáróinak. Szilágy vármegye alispáujáuak 5482/1890 számú körözvényét közhirré tétel, esetleg megfelelő iutezkedés végett tudomására hozom. Nyíregyháza, 1890. május 10. Miklós László, alispán. (Másolat.) Szi lágy vármegye alispánjától. 5482/1890. sz. Közig. Valamennyi vármegyei ós városi tek. törvény695. Kg. 1890. T.-Pálcza község elöljárói jelen ik, hogy a Daukó Istváu ker. állami állatorvos által a szarvasmarhák között fellépett szíj és k römfájás járvány folytán elrendelt fertőtleuitési eljárás befejeztetett. Határozat. Tekintve, hogy T. Pálcza községben az ápril 20 án járváuyszerüleg fellépett száj és körömfájás a vármegyei állatorvos, valamint a felülvizsgálatot teljesítő Dankő István ker. állami állatorvos jelentése, illetve értesítése szeriut folyó hó 8 áu megszűnte a felülvizsgálatra folyó hó lti áu megjelent ker. állami állatorvos által elrendelt fertótlenitési eljárás folyó hó 23 án befejeztetett, a járvány megszüntuek uyilvdnittatik s a község a zár alól felmentetik. Miről az alispáni hivatal, a ker. állami állatorvos, a község elöljárósága,|a .Nyírvidék" hivatalos lap jelen határozattal értesíttetnek. Mándok, 1890. május 26 án. Főszolgabíró helyett: Olchváry Pál, szolgabíró. 60/1890. Kb. Tekintetes vármegyei alispán urnák helyben. Az alábbi hirdetményt a .Nylrvidék" czimü hivatalos lapban leendő egyszeri közlés végett tisztelettel megküldöm. Nyíregyháza, 1890. május hó 31. Szikszay Pál, közig, bizotts albizottsági eluök. 60/1890. kb. sz. Hirdetmény. Az italmérési jog kártalanításáról szóló 1888. XXXVI. törvényczikk 11. § a értelmébeu Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága albizottságához utalt ós az alább, megnevezett regále kártalauitási községi csoportok fognak Szabolcsvármegye tiszti főügyészi hivatalban letárgyalta'ni: Nyír Bátor juuius hó 10-éu. Pthrügy , „ 10-én. Ujfehértó „ „ 11-én. Balsa , ,11 én. Nyíregyháza (Balogh K.) . „12 én. Piricse „ „ 12 éu. Nyíregyháza, 1890. juuius hó 30. Bleuer Albert, jegyző. Szikszay Pál, eluök. 5443. K. „ , , — 189 0 Szabolcsvármegye alispánjától. Kö/.ségei elöljáróknak, Nyíregyháza város polgármesterének. Hivatkozva 4057. s 5301/890. számú rendeleteimre az útadó összeírások kivételes uiódou való elkészítésére vonatkozó 33574/1. számú kereskedelemügyi m. kir. miniszteri rendelet másolatát alkalmazkodás végett kiadom. Nyiregyházáu, 1890. junius hó 7-én. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. i 33574/1. szám. Kereskedelem ügyi m. kir. miniszter Körrendelet. : Valamennyi vármegge és önálló törvényhatósági joggal felruházott város közönségének. Több törvényhatóság részéről, az 1890. I. törvényczikk, illetve a folyó évi ápril hó 12 én 21802 szám a. I kiadott rendelet végrehajtása tárgyában elem terjesztett jelentésekben előadatott, hogy az utiadó alapját képező 1890. évi egyenes adókra vonatkozó egyénenkénti előírásnak a kellő időben való meg nem szerezhetése miatt | az utiadó kivetésére vonatkozó lajstromoknak, valamint az utfentartási költségelőirányzatnak a törvényszabta időre leendő elkészítése akadályokba ütközik, s kérdés tétetett arra nézve, hogy ezeu nehézségekre való tekintettel az 1891/2 évi első utfentartási költségvetés előirányzásánál nem volna-e lehetséges az 1889. évre vouatkoza egyenes adókat alapul venni ? A fennforgó akadályoknak elhárítása érdekében és a közadók kezeléséről szóló 1883. XL1V. t. czikk III. fej 39. § ábau, valamint a folyó évi ápril 12-én 21802. szám alatt kiadott életbeléptetési rendelet c) mellékletét képező utasítás 7. § ában is kifejezést uyert azou elvre vaió tekintettel, mely szeriut addig, mig a folyó évre történt adókivetés eredméuye az adózó adókönyvecskéjébe bejegyezve nincsen, az évnegyedi részletek a megelőző evi adókiróvás szerint fizetendők, megengedem, hogy az 1891/2. évre vonatkozó utfentartási költségvetés előirányzásánál és az utiadó százalék, valamint utiadó-minimumok megállapításánál az 1889. évre kivetett egyenes adókra vonatkozó adatok, illetve az 1889. évi egyenes adókivetés eredménye vétethessék alapul azzal, hogy a mennyiben időközben az 1890 évi adókivetési adatok rendelkezésre állani fognak, ezeu adatok alapján a felmerülő szükséghez képest a helyesbbitések megtörténhessenek Az u iadó egyénenkéuti kivetése önként érthetöleg a törvény határozatai értelmében már az 1890. évre kivetett egyenes adó tartozások egyénenkénti kimutatásai alapján lesz eszközleudő. Budapest, 1890. évi juuius hó 3-án. Baross. Ad. 3745. K. 1890. Szabolcsvármegye alispánjától. Az alább megnevezett községek elöljáróit folyó évi 3745. számú rendeletemre hivatkozással újólag figyelmeztetem, hogy a „Nylrvidék" törvényhatósági hivatalos közlöny náluk hátralékbau lévő előfizetési diját 30 nap alatt nevezett lap kiadóhivatalához annyival inkább küldjék be, mert ellenkező esetbeu annak behajtását további szorgalmazás nélkül költségükre elrendelem. Nyiregyházáu, 1890. május hó 31-éu. Miklós László, alispán. Folytatása a melléideteu
