Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-06 / 14. szám

„IV T f R V I D É K." I Az élelmezési átalány egy fizetéses helyért ez idő szerint éveukint 800 frt, féldijmentes helyért 400 frt, mely összegért a uövendékre az iutézetben forditaudó minden kiadás födöztetik. Ezen átalány két egyenlő részletben félévenkint előre küldendő meg a es. és kir. tengerészeti akadémia parancsnokságának, és pedig az első részlet minden évnek szeptember hava 16 án, a második pedig márczius hava 16-án. A pályázók közül a felvételre kijelölt ifjak, Fiúméban fölvételi vizsgát kötelesek tenni. Ezeu vizsga tárgyai az 1 ső évfolyamra uézve : a) á német nyelv, b) mennyiségtan, c) törtéuelem és földrajz, d) természettudományok. Ezeu tárgyakból oly terjedelemben teendő a fölvételi vizoga, a mint azok a középiskola négy alsó osztályában előadatnak. A Il-ik és III ik évfolyamba való belépésre vonatkozó fölvételi vizsga azon tantárgyakat öleli föl, melyek a tengerészeti akadémia I ső, illetőleg I-só és 11-ik évfolyamában előadatnak, a nyelvekre nézve csupán a német nyelvből ós a franczia vagy augol nyelvből való fölvételi vizsga kötelező. A fegyverek vagy a tengerészeti és katonai gyakorlatok ismerete nem követeltetik. A fölvételi vizsga szeptember 10 én kezdődik, melyre a kijelölt pályázó ifjak idejekorán Fiúméba be fognak hivatni. A tengerészeti akadémiában a kiképzés négy évig tart. A IV ik évfolyamot kielégítő eredményuyel bevégzett növendékek, Il-od osztályú tengerész-apródokká neveztetnek ki. A legutolsó évfolyamban minden fizetéses növendék részére az utolsó élelmezési átalány-részlet lefizetésekor azon ősszeg is lefizetendő, mely a kilépés esetén, a tengerész-aprődi fölszerelésre szükséges. A kiucstári növendékek és alapitváuyosok fölszerelése a kincstár által födöztetik. A cs. és kir. tengerészeti akadémiába való fövételt kerő folyamodványok a cs. és kir. közös hadügyminisztérium tengerészeti osztályához Bécsbe intézendők; állami vagy udvari szolgálatban lévő egyének folyamodványaikat a felettes hatóság utján, magánszemélyek pedig a legkőielebbi katonai tér-, állomás- és hadkiegészítési kerületi parancsnokság utján tartoznak benyújtani. Ezen kérvényeknek legkésőbben julius végéig Bécsben kell lenui. A fölvételi folyamodványokhoz melléklendők: 1. keresztlevél vagy születési bizonyitváuy, 2. honossági bizonyítvány (esetleg egy év lefolyása alatt utólag is beterjeszthető), 3. katonai orvosi bizonyítvány, 4. a himlőoltási bizonyítvány, a mennyiben a beoltás a katonaorvosi bizonyítványban nem igazoltatik, 5 a középiskolákban nyert összes iskolai bizonyítványok, ideértve az utolsó félévre vonatkozó bizonyítványt is. A hosszabb tényleges szolgálati kötelezettség elvállalásáról szóló nyilatkozatok kiállítása — miután e kötelezettség a védtörvény által ki van mondva — nem kívántatik. Bécs, 1890. február havában. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium (tengerészeti osztály). I 183. Kb. 1890. Szabolcsvármegye közig, bizottságától. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter az alsó szabolI esi tisztái ármentesitő társulat által czélbavett gáterősitós, , ós emelési muukálatok keresztül viteléhez T.-Ladáuy, i Tardos, Csobaj, Báj és Pthrügy községek határában elfoglalandó földterületekre a kisajátítási eljárást elreudeli s annak foganatosítására a közigazgatási bizottságot utasítja. Hai ározat. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 13,490/90. t számú leiratával elrendelt kisajátítási eljárás foganato• sitása, illetve az 1881. évi XLI. t. cz. I -ső fejezetében körvonalozott mindennemű igények határozatilag leendő eldöntése, a hivatolt törvény 33 § a alapjáu, küldött, ségre bizatik. Ezen küldöttség elnökéül Mikecz Jáuos m. főjegyző, tagjaiul Darvas István buji, Szelóczky Géza rakunazi lakosok, jegyzőül Vidovich László I ső aljegyző, esetleg Kornis Gézi közig, gyakornok megválasztatnak, Koczok László kir. főmérnök pedig a küldöttség muukálatánál leeudó segédkezós végett hatósági szakértőül ! kiküldetik. A kisajátítási eljárás foganatosítására határnapul Pthrügy községbeu 1890 év április hó 14 ik napjának \ d. u. 3 órája, Btj községben április hó 15-ik, Csobaj r községben április hő 16 ik esetleg következő napjáuak I d. e 9 órája, ugyszintéu Tardos községben 1890. év t április 24 ik, T.-Ladány községbeu április hó 25-ik eset| leg következő napjainak d e. 9 órája a nevezett közsé| gek községházához azon figyelmeztetés mellett tűzetik t ki, hogy a kisajátítási kérelem felett, a felek meg nem 1 jelenése esetén is érdemileg fog a küldöttség határozni. A kisajátítási terv és összeírás egy egy példáuya a tárgyalásnál leeudó hivatalos használat végett Mikecz Jáuos főjegyzőnek kiadatik, megfelelő másod példáuvai I pedig l'thrügy, Báj, Csobaj, Tardos és T.-Ladáuy közsé, gek elöljáróihoz azou utasítás mellett küldetnek ki, hogy azokat a tárgyalást megelőzőleg legalább 15 u.ipig a község házánál közszemlére tegvék ki, az érdekelt feleket erről, valamint a tárgyalás "helyéről és idejéről , a helyi s/.okás szerint haladéktalanul értesítsék, s az ezek igazolá sára szolgáló hivatalos bizonyitványl", a tárgvalás alkalmával, küldöttségi elnökhöz nyújtsák be. Ezeu határozat a .Budapesti Közlöny" cziiuü lapban egyszer, a .Nyirvidék" nevü vármegyei hivatalos közlöuyben pedig közvetlen egymásutáu megjelenő lap| számokban háromszor kös/.etetetui s e végből az említett j lapok szerkesztőségeinek megküldetni reudeltetik. Miről Mikecz János küldöttségi elnök a kisajátítási terv ós összeírás egy-egy példányával, Vidovich László és Kornis Géza küldöttségi jegyzők, Darvas Istváu buji, Szelóczky Géza rakamazi lakos küldöttségi tagok, Koczok | László főmérnök, Dobos Imre főszolgabíró, Pthrügy, Báj Csobaj, Tardos s T.-Ladáuy községek elöljárói a kisajátítási terv és összeírás megfelelő egy-egy példányával, a járási főszolgabíró utján s a .Budapesti Közlöny" és ,Nyirvidék* szerkesztősége s az alsó szabolcsi tiszai ármentesitő társulat igazgatósága Tokajbau ezen határozaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának Nyíregyházán 1890. év márczius 13-áu tartott üléséből. Főispán helyett: Miklós László, alispán. Szabolcs vár mt gye alispánjától. 2766. K. 1890. A főszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Laskod község vadászterületének bérbeadásáról szóló árveresi hirdetményt tudomás vétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1890 márczius 30-áu. Miklós László, alispán. (Másolat.) Árverési hirdeiméuy. Alantirott Laskod község részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint a laskodi határon fekvő az 1883. évi XX. t. cz. 1., 2. és 3 §-ai alá tartozó mintegy 791 kat. holduyi területű ingatlanokon a vadászati jog 6 egymásután következő évekre, vagyis az 1890. év augusztus hó 1-ső napjától az 1896. év augusztus hó 1-só uapjáig, az 1890. év ápril hó 14 én d. e. 10 órakor Laskod községházáuál a legtöbbet ígérőnek közárverés utján haszonbérbe fog adatni. Az árverési feltételek Laskod község főbírája lakásán bármikor megtekinthetők. Kelt Laskodou, 1890 év márczius hó 16. Varga Mihály főbíró, Szallár Dezső k jegyző. (P. H.) Szabolcsvármegye alispánjától. 2765

. K. 1890. A járási föszolgabirákunk, Nyíregyháza város polgármesterének ős a községek elöljáróinak. Petneháza község vadászterületének bérbeadásáról szóló árverési hirdetményt tudomás vétel végett közlöm. Nyiregyháza, 1890. évi márczius 29. Miklós László, alispáu. (Másolat a 2865/890. K. számhoz. Árverési hirdetmény. Alantirott Petneháza község részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint a petneházai és Iklód pusztai határon fekvő, az 1883. évi XX. t. cz. 1. 2 és 3. §-ai alá tartozó mintegy 2300 cat. holdnyi területü ingatlanokon a vadászati jog 6. azaz hat egymásután következő évekre vagy is az 1890 év augusztus hó 1-ső napjától az 1896. évi augusztus hó 1-ső napjáig az 1890. év áprilishó 13 délutáu 3 órakor Petneháza község házánál a legtöbbet ígérőnek közárverés utján haszonbérbe fog adatni. Az árverési feltételek Petnehíza község házánál a hivatalos órákban bármikor megtekinthetők. Kelt Petneházán, 1890. évi márczius 16-án. Szallár Dezső s. k. kjegyző, Király Imre S. k. hbiró (P. H.) 2933 K. 0 , , pggO Ssabolcsvarmegye atispanjatul. Az 1883. I. t. cz.-ben körvonalozott község-jegyzői vizsga folyó év május hó 18. s 19. napján fog Nyíregyházán a vármegyeháza nagytermében megtartatni. Az Írásbeli vizsga május hó 18-ik napjáuak d. e. 9 órájakor veendi kezdetét. Melyre a jegyzői vizsgáló bizottság tagjai meghívatnak. Miről a vizsgáló bizottság tagjai tudomásul vétel, a községi elöljárók és Nyiregyháza város polgármestere a „Nyírvidék" utjiu, szabályszerű közhírré tétel, Seres József kótaji, Ujvárossy Antal mihálydii, Bedő Lajos máudoki vizsgázandók a járási főszolgabirák utján, Dobos László tényleges szolgálatban levő vizsgázandó egyén pedig a cs. és kir. 65. gyalogezred parancsnoksága utján, — jelentkezés végett értesíttetnek. Nyiregyháza, 1890. évi április 1-én. Miklós László, alispán. jg^

Q Szabolcsvármegye alispánjától. A járási fószolgabiráknnk, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyíregyházai kir. törvényszéknek Zitykó Páluéra vonatkozó hirdetményét másolatban megfelelő alkalmazkodás végett közlöm. Nyiregyháza, 1890 márczius 28. Miklós László, alispán. (Másolat.) A nyíregyházai kir. trvszék polg. osztályától 1743/1890. P. szám. Hirdetmény. A nyíregyházai kir. törvényszék részéről közhírré tétetik, miszerint nyíregyházai illetőségű Zatvkó Pálué az 1743/1890. P. számú Ítélet által az 1887. XX. trv. czikk 28. §-nak aj pontja értelmében gondnokság a!á helyeztetett. Kelt Nyiregyházáu, 1890. márczius 7- ik napján. Russu h elnök, Nóvák t. jegyző. (P. H.) 225

8' K- cl,1890 Szabótcsvirmegye alispanjatal. A járási főszolgabíróknak. Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Somo^yvármegye alispájának 23,671/89. szám alatt kelt körözvenyét szabályszerű közhírre tétel, esetleg megfelelő intézkedés végett tudomására hozom. Nyiregyháza, 1890. évi márczius hó 24-én. Miklós László, alispáu. (Másolat.) Somogyvármegye alispánjától 23,571/89 számhoz. Valamenvi törvényhatóságnak. Nagy János csizmadia legény 1889. évi junius hóban útitársától Benedek János körmendi illetőségű pinczértól, midőn ez utóbbi útközben egy fa alatt elaludt, koczkás-vászou bőröndjét, melybeu ruhaueműi, munka-köuyve s 7 frt készpénzé volt, eltolvajolta s azzal ösmeretleu irányban elszökött. Felkérem hivatalos tisztelettel tek. társtörvéuyha óságot, hogy nevezett egyént hatóságuk területén nyomozva, feltalálása esetén erről értesíteni szíveskedjenek. Kaposvárott, 1890. márczius hó 1-én. Alispáu helyett: uév aláírás olvashatlan, főjegyző. 2450 / ^Q

Q—— Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Trencsénvármegye alispánjának 4668/890. sz. körözvéuye szabályszerű közhírré tétel végett közöltetik. Nyiregyháza, 1890. évi márczius 19. Miklós László, alispán. (Másolat) Trencsénmegye alispánjától 4648. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Hatósága területén leendő szíves közhírré tétel végett tisztelettel értesítem, hogy a Zsolnán mult hó 20-án megtartott marhavásár alkalmával Adamkó József zárodjei bitónak 100 darab 9243—9342/890. számú 5 kros marhalevél űrlap elveszett. Kelt Trencséuben, 1890. márczius hó 6-án Marsovszky Jenő S. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 23

45. K. 1890. A járási főszolgabirákuak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljárókuak. A m. kir. kereskedelmi miniszternek 6111/890. sz. a. kelt leiratát közhírré tétel végett tudomására hozom. Nyiregyháza, 1890. márczius hó 25-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) M. kir. kereskedelemügyi minisztertől. 6111. szám. Zemplénvármegye közönségének Butka község kérelmére s a régi gyakorlatra való tekintettel megengedem, hogy ott éveukiut augusztus 28-án és október 4 én kizárólagos országos kirakó vásárok ós hetenkint szerdán hetivásárok tartassanak. Mindazonáltal mindannyi marhavásár, illetve a marhaadás vevés kizárásává

1. Erről a közönséget mult évi november 8 án 16052. szám alatt kelt fölterjesztésére oly hozzáadással értesíteni, hogy az engedélynek a hivatalos lapbau való közzétételére uézve egyúttal már iutézkedtem. Budapest, 1890. február 3. Baross. 266Ö. K. „ . , j^jQQ Szabolcsvármegye alispánjától. A főszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének ós községek elöljáróinak. Zempléuvárinegye sztropkói járásábau az 1890. évre összeirt teljesen ismeretlen hadkötelesek névjegyzékét a nyomozás megejtése s eredmény esetén azonnali jelentés tétel végett közlöm. A községi elöljárók jelentése a főszolgabirák utján terjesztendő be hozzám. Nyiregyháza, 1890. márczius hó 26-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) Névjegyzéke az 1890. évi ujonezozáshoz összeirt sztropkói járásbeli teljesen ösmeretleu hadköteleseknek: Szalami József, Glück Dávid, Biudicker Elisa, Schönbrun Nuszen, Kantra Károly, Labbaucz Miklós, Hiuska István, Kuntz János, Dzubui Mihály, Juhász András, Friedtnan Adolf, Timcsisin János, Berkovics József, Czitia Mihály, Bicso Istváu, Hudik I>tváu, Csépi István, Fily Bazul, Csupák István, Barna György, Liszer Sámuel, Jankovícs IsUáu, Neuman Ábrahám Havrilla Mihály, N. József. Sztropkón, 1890. márczius 10. Barthos József, s. k. főszolgabíró. 2257. K. j—— Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Biharvármegye érmihályfalvai járásban összeirt teljesen ismeretlen hadkötelesek névjegyzékét a nyomozás megejtése ós eredmény esetéu azonnali jelentős tétel végett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1890. márczius hó 15-én. Miklós Lásiló, alispán. (Másolat a 2257. számhoz.) Biharvármegye érmihályfalvai sorozó járás teljesen ismerelleu védkötelesek névjegyzéke: Létai József, Kakucsi Demeter, Lazák János, Juhász Mihály, Miheller István, Balogh Sándor, Üdveczky József, Berki György, Glück Beniamiu, Lőwiuger Zsigmond, Zinger Volfi, Berkovics Náthán, Balogh Ádám, Vojtovics László, Szabó János, Brugós József, Kutecz György, Rézműves Imre, Milák András, Jeuei József, Nagy János, Nóvák József,Zöld Sándor, Aranyos János, Czibók Sándor, Balogh János, Droba János, Márton Sándor, Rézműves Ferencz, Kelemen Sándor, Bugya Demeter, Zih István, Horváth Lajos, Balogh József, Cziber János, Kopányi Ferencz, Schwartz József, Bokor Márton, Huszti Sáudor, Nagy Dániel, Szcntmiklósi János, Hacskó István, Lantos Bálint, Na^y János, Polyakovics József, Rórnács János, Schwartz Ábrahám, Szeman Lájos Istváu, Bárdi Viktor, Bjkor József, Far as György, Kaucz András, Somogyi István, Zsiga József, Kiss Gábor, Granicza Péter, Horváth Sámuel, Kovács Jáuos, Zilah József, Jónás Sámuel, Moos János, Szócs Ferencz, Szűcs István, Tivadar Sándor, Balogh József, Bóka L íjos, Filemon Sándor, Körösi Miklós, Likatos Jáuos, Tivadar József. Tógyer József, Méhész Sándor, Barsi József, Szilágyi József Mészáros Demeter. Érmihályfalván, 1>90. márczius hó 2 án. Fráter Béla, főszolgabíró. Húsvéti gondolatok. Meghalt, hogy feltámadjon, sírba szállt, hogy őrök életet nyerjen: ez volt a nagy katasztrófának dicsteljes végkifejlete s koronája ! Amott még tátongó sír, melynek űrjében a legmagasztosabb eszme van eltemetve; emitt már nyitott koporsó, melynek födelét felp ittantá az örök igazság szárnyas galambja. Ott még káröröm a kajánok arczán, kétségbeesés az igazak s/ívén; itt mnr a gyűlölködők bukása s a hívők hozsannája fogad ! Egy magasztos történet, vagy — ha vesszük — fenséges allegória, akár az élet, akár a képzelem Folytatása u mellékleten