Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-30 / 13. szám

M«116kl«t m „Igyirvidék" 189Q. 13-ik számához. 5. §. Nyugi a Ur apókkal az i'előket, a vármegye alispánja látja el, e számolás kö e ezettsége mellet', a fö öseg kikü dö t Űrlapokat az a ispánhoz tarlozuak visszaküldeui 6. §. A ki az év folyamán kutyát szerez, tartozik 8 uap alatt kutyáját a község elöljáróságánál, Nyíregyházán az e végból megbízott tisztviselőnél bejelen eui, és érette az egész évi dijat befizetni vagy nyugta felmutatásával azt igazolni, hogy ezen kutya után a kutya tartási dij a folyó évre a törvényhatóság terllletéu má befizetve lett. 7. §. A községi bíró és városi megbízott a bejelentett kutyákról ós a befizetett kutyatartási dijrU I íjstromot vezetui és azt két éven át megőrizni tartozik. 8. §. A vármegye alispánja, járási főszolgabirák, Nyíregyháza város kapílá'iya felhatalmaztatuak, hogy a kutyatartási díj ellenőrzése végett egve-i közsé ;ekben, illetve a városi megbízottnál kiküldötteik által vagy személveseu megjeleuve, az ezen adóra vouatkozó meglevő iratokat és a kutyatartó feleknél levő nyugtákat betekiu tés végett e'lókivánják, mely felhívásnak nz illetők eleget tenni tartoznak. 9. §. A községi birák és városi megbízott felhatalmaztatuak, sőt köteleztetuek, hogy a község illetve a város területéu tartózkodó gazdátlan, kóbor ebeket kiirtassák. Ila valahol gazdátlan kóbor ebek nagyobb számmal mutatkoznának, vagy a kutyák eltitkolása gyanithatólag több résztől megtörtént, joga vau alispánuak, főszolgabiráknak és városi kapitánynak elrendelni, hogy az illető községek és a város területén az összes kutyák bizouyos időn át bezárassauak vagy leköttesseuek; mely határidő alatt a kóbor ebek kiirtaudók. 10. §. A községi birák és városi megbizottuak kötelességévé tétetik, hogy azon mérges természetű kutyákat, melyek a fogatokat ós gyalogközlekedőket megtámadják, a főszolgabíróhoz, illetve a városi kapitányhoz bejelentsék, ki ezen kutyáknak kötvetartását, ha pedig ezen intézkedés kellő eredményre nem vezetne, kiirtását rendelje el. 11. §. Miuden gazdának szoros kötelességévé tétetik kutyájára legszigorubbau felügyelni ós felügyeltatni, a kutyák által okozott károkért ők lóvén felelősök. 12. §. Minden tu ajdonos köteles kutyájának megfelelő eledeléről és italáról, valamint arról is gondoskodni, hogy az ebek fekvő helyUköu hideg és nagy hőségben vedve legyenek. IS. §. A kutyáknak kínzása és ingerlése szigorúan tiltatik. 14. §. A tu ajdonos kutyájának egészségi állapotát folytonosan figye emmel kísérni tartozik, és mihelyt kutyáján dühösség vagy gyanús betegség köztudomásu jeleit észleli, köteles azt azonnal elzárni és teljesen ártalmatlanná tenni, egyszersmind az esetet akár a községi elöljáróság utján, akár közvet'enül a főszolgabíróhoz il letve a városi kapitányhoz bejelenteni. Hasonlóképen bejeeuteui tartozik azt is, ha kutyája gyanút keltő körülmények között a háztól e.tüut. A községi biró, illetve városi megbízott, a netalán mutatkozó dühösségről gyanús kutyákat azouual elzáratni, és erről a főszolgabíróhoz, illetve városi kapitányhoz jelentést tenni tartozik. A főszolgabíró vagy városi kapitány a vett jelentés folytán azonnal intézkedik az iránt, hogy a gyanús eb szakértők által azonnal megvizsgá tassék, a szakértői véeményhez képest az óvintézkedéseket azonnal életbe lépteti; ha pedig a veszettség megá laplttatik, a dühös állatot azonnal kiirtatja, és alábbi 19. §. alatt felsorolt óvintézkedéseket foganatosítja. 15. §. Ha va emely kutyán a ve;zettség kitör anélkül, hogy előzetesen a 14. §-bau megszabott jelentés megtétetett volna, akkor a kutya tulajdonos a köteles A „NYlRVmÉK

a TÁKCZÁJA^ Jogász estály. Vidám menyecskék, szép kis leányok 1 Ha szebad lenne megköszöunöm önöknek, hogy eljöttek hozzáuk a jogész estélyre, ha egy pár bókkal leróhatnám hálámat irányokban: oh milyen örömest tenném. Da lássák, nincs rá felhatalmazásom, nporter kötelességből írom e sorokat, egészen a magam számlájára s ha megakad tollam néha-néha, csak arra kérem, ne oiodálkoszanak. Egy fonyadt rózsát tartok a kezemben; lágyan, gyöngéden simogatom megfakult szirmait . . . hiszen egy rtporternek is vannak gyenge perczei. Még hallom a vidám zenét, még érzem az rde», illatos levegőt, fülembe oseng egy tugva ejtett szó, még szédít a perez váratlan gyönyöre s olyan rosszul esik arra gondolnom, hogy mindsz elmúlt régsn, már hét egész napja. Ha tudnák, hogy eddig soha nem mulattam olyan jól, mint szombat eete I Igaz, megírtam egyszer-máskor. hogy ez vagy as a mulatság nagyszerűen sikerült; hanem az is igaz, bogy nem voltam ősziute. Mert én a bálokat kétféleképen osztályozom a szerint amint táuczoltam, vagy nem tánczoltam. Ha nem tánozoltam, akkor a mulatságon sbizonyos nyomott hangulat volt észrevehető.* Ha p'dig tánozolok, a négyes rend s>n összezavarodik, de viszonzásul a mulatság anagyszerüen* sikerült i a négyest 40—50 pár tánciolta. Sőt egyszer 33 párral járattam el a második négyest. Claqueshutes Frigyes bocsássa meg bűnömet, tartozom kijelenteni, hogy a jogász estély nagyszerűen likerUlt. Sikerülnie kellett; a mi patronánk Themis istenasszony, aki pedig kardot menyecske. Amit akar, meglesz et sí fractus illabatur orbis! Ott voltak, eljöttek vidám aszszonykák, mosolygó leányok és mulattak velünk aranyos, jó kedvvel. . . . Mikor olyan érdekes fiuk azok a jogászok 1 Amíg iskolába járnak, eljönnek őket megbámulni németek, fracnák, és megírják szépen, hogy a magyar nemzet három néposztályból áll, u m. >jogásiok, osikósok je entés e mulasztásáért kihág si eljárás utján mindenesetre felelősségre vonandó. 10. §. Mihelyt valamely község, vagy a város területén veszett kutya mutatkozik, ezt a községi biró va^'y városi megbízott a kiná kozó legalkalmasabb módon zárj. el vagy köttesse meg, s az esetet a fószo gabiróhoz vagy kapitányhoz azonnal bejelentse, egyszersmind a községben vagy városban közhírré tenni köte.es, hogy „mindenki köteles kutyáját elzárni, ós további intézkedésig zárva tartani." 17. §. Ily jelentés vélele után a főszolgabíró, eset leg a kapiiáuy a helyszínén azonnal inegje'enve, a vesző tsóg szakértői megállapítása iránt tudakozódik, a veszett ku ya származását, tulajdonosát és azt is kinyomozza, hogy az mely helyeken fordult meg, mi végből a községbe i ku yák mindannyian megvizsgálandók. 18. §. Azon községekben, a hol a veszett kuiya megfordul, a szükséghez képest a szomszéd községekben ós az összes kutyáknak 40 napon át kötve ós e zárva tartása vagy szájkosárral leendő ellá ása a főszo gabiró, ille ive kapitány által elrendelhető; a további eljárásnál a köveikező szabályok mérvadók: 19. §. Ha'ározottan döhösnek felismert kutya által megmart bárminemű allat azouual kiirtandó. Ezeu szabály alól csupán a szarvasmarhák, lovak, sertések, juhok és kecskék vétetnek, ki, melyek azonban 4, illetve 3 hónapig az elöljárók által megfigyelés a'att tartatnak s a tulajdonos költségén a hatósági állatorvos által ezeu idő alatt megvizsgáltáluak. A 4, iileive 3 hónap eltelte e.őtt a megmart á latokai sem tu ajdonjogilag másra á ruházni, sem husa végett levágni nem szabad, sőt a megmart álla ok teje is a kérdéses időszak alau megsemmisítendő. Gyanús kutya által megmárt kissebb értékű állatok szintén kiirtaudók, nagyobb értékű állatok 3 havi megfigyelés alá helyezendők. Azon állatok, melyeken a veszettség kiüt, külömbség nélkül azonnal megsemmisítendők, bőrük keresztmetszések által hasznavehetetlenné teeudő s tetemeik kellő fertőtlenítés utáu mindeuestől 2 méter mélyen elásandó. A dühös állat által használt helyiségek szigorúan kitisztitandók, fekhelyének földalapzata legalább '/a ln

6' ter mélyen felásaudó ós száraz földdel betölteudő, míg a kiásott föld egy félreeső helyre hordva elásandó; ha az állat fallal ériukezett, azon fal levakartatván, újólag meszelendő, a jászol, válu és egyéb faszerek legyalulaudók és lefaragandók. a kötelékek elégetendők, a vastárgyak fehér izzásig heviteudők. Ha valamely kutya előbb irtatott ki, miutsem a veszettség rajta inegállapittatott volna, akkor az a kórisme megállapítása végett a hatósági állatorvos által felbonczolandó. 20. § A jelen szabályrendelet ellen cselekvők és mulasztók kihágást követnek el s mennyiben nem az 1879. évi 40. t. cz. 86, illetve 102. 103 és 122 §§-ai alapján büntetendők, 2 írttól 30 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén 12 órától 3 napig tartó elzárással bünteteudők. 21. §. A 1879. évi 40. t. cz. illetve 102., 103. és 122 §-ok alapján kiszabott pénzbüntetésekből befő yó összegek, a hivatkozott t. cz. 12 §-a érte méhen az 1387. évi VIII. t. cz. 2 §-ábau je zelt czélokra fordítandók ; a szabályrende et a apján kirótt pénzbüntetések pedig a vármegyei állategészsegi pénztárba fo ynak. 22 §. A kihágások e birálásáná

1 első fokban a járási fószo gabiró, Nyiregyházáu a rendőrkapitány, másod fokban a vármegye a ispánja, harmad fokban a m. kir belügyminiszter illetékes. Két egybehangzó ité.et ellen fellebezésuek helye nincs. 23. §. A kutyaturtási dij a vármegyei pénztárnok által külön kezelendő, kutyatartási dij pénztárba foly be. 24 §. A kutyatartási dij.pénztár-okmáuyolt számadása minden év tavaszi közgyűlésén a mult évről, a törvényhatósági bizottság elterjesztendő B a pénztári maradvány hová fordítása iránt a vármegye közönsége határoz, azonban annak '/s része mindenkor a betegápolisi a'ap'ba fog beutaltatni és főképp a dühös ebek által megmart vagyontalan egyének gyógykeze ési költségeinek fedezésére fordítandó. 25. § Jelen szabályrendelet, végrehajtására szükséges kiadások a kutyatartási dij pénztárt terhelik, melyek közé elsősorban a szükséges nyomtatványok sorolandók. A vármegye alispánja felhatalmaztatik, hogy a tavaszi időszakban, midőn a kutyatartási dij behajtása ós kezelése, va amint a kihágások e.bírá ására a járásokban és a központban a legnagyobb munkatorlódást okozná; legfeljebb egy hónapon át a szükséghez képest ugy a járásokban, mint a központban egy-egy rendkívüli segéd muukaerőt alkalmazhasson és ezen pó dijnokokat a kutyatartási dij pénztárból díjazhassa. 26 § Ezen szabályrendelet 1891. év január hó 1-iiapjáii lép életbe és hatáya a vármegye minden köz1 ségére és Nyíregyháza rendezett tanácsú városra kiterjed. Kelt Szabolcsvánnegye közöségének Nyíregyházán 1890. évi márczius 11 én tartott rendkívüli közavüléséből. Jeuyzette ós kiadta: Vldovich László, aljegyző. és gulyások.* Ha már ott hagyják az iskolát, nem lesznek többé magyar nemzet, egyszerűin csak patvaristák, gyakornokok és elkezdenek valami érthetetlen nyelven beszélui. Hogy többet ue mondjak, ott van a viszony »zfi. Más közönséges ember gyöngéd, szívbeli vonatkozást ért alatta, uekik az is viszony, mikor egy marhi kereskedő göbölyöket veszen a Zsidótól. Egyszer lakadalmas meueut láttuuk az utczáu s a kollegától kérdeztem . Tudja e kik esküdtek itt örök hüségot? ezt mondja rá: Darvas Albert contra Csergő Mathild S'nretteio volna e kérdés felett tárgyalásba bocsátkozni, de eszembe jutott, hogy neki is csak az a végzete, ami a többinek . . . Tisztes embonpointra é» feleségra tesznek szer. s leszuek belőlök akeresett ügyvédek*, birák, vagy épen a aközvád mélyen tisztelt képviselői*. Időközben természetesen jogász estélyt rendsznik. Kezdődik pedig az egy felolvasással »A jogokról és kötelességekről*, melyet illő komolysággal ét figyelemmel hallgatnak végig — az öreg astzonyok, mig a tüivérü fiatalság élénk társalgást folytat egyelőre csak tzembtszéddel. E tekinUtben a lányok tanúsítanak leguagyoub kitartást, izgatottan fordulnak jobbra balra, hogy elfogad janak egy-egy szívélyes köszöntést; hosszasabban megállapodnak egy saroknál, ablak mélyedésnél, Kíváucsmk lesznek a falfeitéi rajzaira, a szegény leiolvasóra csak akkor vetnek egy tekintetet kerekre nyílt szemekkel, ha valami aszolgalom tényálladek, mentelmi jog, perorvoslat* féle kifejezés üti meg füleiket. Ezeken aztáu ugy elgondolkoznak a vacsoránkeresztül egeszen addig a fontos pillanatig, míg a jogász kör fiatalságának tánexolni »nemcsak joga, sőt kötelessége* lesz. Megkezdődik a mulatság szilaj kídvvel, vidáman. A gátak közé szorított folyam akadálytalanul hömpölyög • lőre, magával ragadva mindenkit, aki csak mozgósítható. Fiatal asszonykák, mosolygó leányok, ha mulatni akar tok: jöjjetek el hozzánk 1 Mag vagyok győződve, hogy Szilágyi Dizső 6 excellentiája is tánczolt fiatal korában. Mert ez a jogászsial vele születik, mint a huszárral Szelestey egy verse szeriut — a paripája. (Arra pedig nem gondol a jámbor, hogy mire a fiúból huszár lesz, a paripa bőre már kereskedelmi jog ügyletek tárgyát képezi.) Szabolcsvármegye alispánjától. 2476. K_ 1890. A járási fószolgablráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Ny.-Baktán és Lórántházán a fellépett száj és körömfájás miatt a he: i és országos vásárok további intézkedésig betiltattak. Nyíregyháza, 1890. márczius hó 22-én. Alispáu helyett: Mikecz János, főjegyző. X A nyiregy házi jogász-kör. Egy derék egyesületről szólanak ezek a sorok, melyeknek nem is lenne talán aproposjuk, ha lapunknak más helyén nem olvashatnák meg olvasóink részletes referádáját annak a társas-összejövetelnek, melyet a jogász-kör rendezett a mult szombaton este. E lapok hasábjain bőven nyitottunk tért a vármegyei és Nyíregyháza városi társasélet dolgainak a megbeszélésére. Szerény vidéki lapnak, mint mi vagyunk, sokkal fontosabb tliéma ez, mint Tisza Kálmán vagy Bismarck bukása, s olvasóink, kik jóizlésük szerint ilyen kérdésekről nem is ettől a laptól várnak értesítéseket, bizonyára nem veszik rossz néven tőlünk, hogy ezekkel a speciálisan magunk ügyeivel törődünk és foglalkozunk. E'^y időben szó volt mar a fővárosi sajtóban is arról, hogy az egyesületi e^zine Magyarországon a tulteugésbe kezd átcsapni. Az emberek, napi foglalkozásaik szerint, a melyek pedig a külön való társadalmi szervezkedésnek semmi különös megindi tását nem kívánták, úgynevezett „egyletekben" csoportosultak és váltak el többi embertársaiktól. Ha valakinek kedve és ideje lenne hozzá összegyűjteni ezeknek az egyesületeknek a lexikonját, sok mulattató szemelvényeket lehetne közölni belőle — a czimeik után. A hivatalos lap alig győzte a sok alapszabály jóváhagyását publikálni, és mindamellett alig hogy pislog Magyarországon a közélet, melyről a sok mindenféle egyesület létezése alapján Enfine, ezek a szombati jogász estély történeti előzményei. Maga az estély . . . engedjék meg, hogy csak ott kezdjem (a felolvasásról és vacsoráról külömb ember ir), mikor a hosszú asztalokat bontani kezdik, komoly urak Jogtudományi Közlönyt olvasni felvonulnak az emeletre, a nemes ifjúság kesztyűit húzogatja s a ozigány rákezdi a sarokban. . . La carriére ouverte aux talents I Rögtön össze is fonódott a társaság egy gombolyaggá a czigány előtt, ott tipegett, rezgett, hullámzott, sziszegett és rikoltozott, kiki a maga módja és Ízlése Bzerint. A falak mellett, mint megannyi eleven freskók, türelmesen ültök u mamák. Én ugy képzelem, hogy a bál éjszakáján végtelen nagy türelemre van szüksége a mamának. Nézni azt, hogy jól nevelt leányát egy egészen idegen fiatal ember a szeme láttára össze-vissza ölelgeti « vele mindenféle illetleu ugrándozásokat mivel, s mindehez még mosolyogni, hogy ez a mamának mennyire jól esik . . . bocsánatot kérek: az nem mulatság ! Ámbár a leányok helyzete sem irigylésre méltó. Mennyit is kell fáraduiok I Egy tudós német számítása szerint egy báli éjszakán három mérfólduyí utat tesznek meg. Természetesen mi is velők. Hát nem rettenetes ez ? Bivallom önöknek: nem szeretek t&nozolni, hogy is moudjaim ... egy kissé nehezemre esik. De azért a kéjes izgalomért, mit egy karcsú dsrék átölelése okoz, hat mérföldét is sziveseu elgaloppoznék. Aljegyző barátom, akiuek pedig vannak tapasztalatai, azt állítja, hogy a fentebb jelzett cselekménynyel szemben a nőknek passiv magatartás bizonyos gyönyörűséget szerez. Nem igaz! Persze hogy uem igaz. A nők egyszerűen azért akarnak tánozolní, hogy . . . végre is ők tudjak legjobban, miért szeretnek tánczolni. Lássák, sok mindennel vagyunk igy az életben. Önök eljönnek velem a jogász estélyre — csak itt a papiroson. Éu elbeszélek mindent, ami történt s önök látják az egészet, mintha csak ott lettek volna. Hanem, ha egy fiatal pár elhúzódik szép csendesen beszélgetni, oda ne nézzenek. Mondok addig magoknak egy csinos verset Czobel Minka könyvéből, a »Nyirfa lomhok> bél: