Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1890-01-05 / 1. szám
JŐSA ANDRÁS MÚZEUM ..IN V II 1) É K." l varmegye 5 5|n vatáloa közlőt: * törvényhatóság bizottság tagjainak különös flgyelmebe sjan »t el uern mulaszthatjuk nem merem bálb» vinni lunl levélből, melyet a „Nyirvidék Tarsadalmi életünk valamennj i kérdéseinek tonos szemmel tartása mellett, lermwxetesen varobmegyenk közigazgatási eletenek mindig hd és ub"uv „„MUkrO^- a főteladatunk. E részben eddig is lehetőleg meg A pontosságot, megbiz igot e tekintetben jóvóre rendelet meguzist regisztrálunk. jcetn — ugy érezzük — m*r feleltünk a kívánalomnak, halóaagot és a UrgyilagOM, meg fokozni száudéko/uiik. Ily körOlntnyek kőzött, s tekiiitve különösen Mt, liogy lapunkban minden a közigazgatás terén fontoiabb miniszteri »agy vármegyei jelen ésmindeu varmegyei tanac a hozott liatJir /.ltokat hiteles SZÖvegevel azonnal kö//.- tessznk: nrmi>.ik bei>-< de szükséges is. hogy minden varmegyei bizottsági tag, a ki valamennyit is érdeklődik közigazgatasunk irant, tartsa lapunkat. Mutatvány számokat fogunk kQldeui ezért a vármegyei törvényhatósági bizottmány ama tagjainak, kik lapunknak idáig nem előfizetői, s utalvány lapokat is csatoluuk, hogy az előfizetést igy nagyobb kényelemmel eszközölhessek. A „Myirvidek'* előfizetési föltételei a következők Egeaz ovro . . 4 frt. Félévre .... 2 frt , Negyedevre 1 frt De a leányomat Nyiregjházáu !* Ez a pár sor idézve van egy pár nap előtt kapott szerkesztőségünk, innen Nyíregyházáról, a posta bélyeg kelete szerint. Bizonyára ineg vau benne a magyarázat a mi báljaiuk '20—25 páros frauczia-uégyes kolonjaihoz. Megérthetjük belőle, hogy miért hiányzanak közülünk olyan sokan a mi mulatságainkon, hogy jó formán el lehet inondaui, hogy akik ott vannak, azok a kivételek! A mi nyilatkozó egy-Ieáuyos családapánk számítása szerint, leányauak apjával, anyjával, szóval a nelkOlözlietleu gardealassal való resztvetele egy nyíregyházái bálon kerek szaz forintba kerülne. Két bálon kétszázba! Ez pedig ueui futja az évi 1600 forintból Kell-e egyeb magyarázat hozzá, hogy uiiért olyan neptelenek a mi farsangi mulatságaink! Azért, mert szegények vagyunk ahhoz, hogy évi 1600 forintos évi jövedelem mellett egyetlen leánvunkat egy-két bálba elvihessük! Mert sokkal nagyobb a luxus, hogy sem az ebből az összegből, a többiek mellett kitelhetne! Mert ugy rendezkedtünk be ízlés dolgában, hogy nevetségessé és lehetetlenné teszi magát az a leány, aki — ha még olyan ízlésesen is, de egyszerű es olcsó toiletteben jelenik meg valamelyik úgynevezett elite bálon. Pedig tessék elhinni hölgyeim s Önök is uiéEgyebekben lapunk irányának, tartalma é^yen tisztelt leányos anyák, kik a legtöbb esetben ' " fő-fő tóditói e félszegségnek, hogy mi férfiak nagyon kevés ügyet vetünk az önök, t. i. kisasszony leányaik selyemmel, drága csinált virágokkal megrakflBruháira. M is az, amit a számbavehető férfi a inffT még a bálteremben is keres, s az ilyeu igazi férfi legfeljebb nevetségesnek találja ismert embertársa kisasszony leányán a sok selymet, plüsset, virágot stb., s hozzá képzeli mindjárt, még föltünőob díszítésnek a kifizetetlen számlákat is. terjedelme további megtartásának ígérete mellett, magunkat a közönség szíves jóindulatába ajánljuk. Nyíregyháza, 1890. január 4. A „Nyirvidek" szerkesztósege es kiadóhivatala. Hogy Farsangi előszó. — Vezércaikk hölgyek részér? — a hölgyeket nem igen szólítják föl ma már bálok s más egyeb tánczinulalságok meghívóin : „a hölgyek kéretnek egyszerű öltözékben megjelenni*, azon egy csöppet se tesscnek csudál kőzni, ama legalább is egy évtizedes múltú kudarczok után, melyek az e fajta felhívásokat es figyelmeztetéseket kör ettek. Mert, akik e stereotip meghívói fölszóllitások nak a történetet es következményeit figyelemmel kisérték, azok úgy mondjak, hogy épen az ellenkező eredmények érettek el. Annyi bizonyos, — e följegyzések nélkül is — hogy eladó leányos családapak számadatuk kiadási rovatának semmi apadásat nem vették észre a „farsang" rovatnál. A mi kfllöu nyíregyházai szerény társas életünkre is ráilltuek ezek a megjegyzések, de a mi szempontunkból vauuak ennek a kérdésnek speciális érdekességei is. „K sorok irója államhivatalnok, kinek a maga csekélyke kis vagyonának jövedelmével együtt, 1600 forint évi bevétele van. Kétszázötven forintot fizetek liázberre; a hús kontóm valamivel többre megy. Ehhez arányítva osztom be egyebb szükségleteimet A „NYIRVIDEK" TÁRCZÁJA. Epitaphiuinok. i. Rudolf. Kldórddlt a lóvéi — i » remény, k fa*tl>e osioltak, Kflny, kétségbeesés nézi a gyászravatalt I|j kellett a vilés, ifja, bdlcs trónörökösnek Oom»«a moUból hívni a némi halált? Hat a kit oly i.afygya t-tt a hit .lom s a teheUeg: Natee miatt hulljon porlia le dicitelenül ? . . . Megr-ndalve borai le ax embi-r, imádva hatalmad, Koldulok él koronik Istene: ó ntrtltml! II P. T.-né BÍrJán. Gondok eoiaaietlék fel aa eleUdet, nemes asssony; Gyermekid dd«é rt UradiUl sírodig. Még alig 4rt»d el egy cxélodoak t»lj«sOlé»ét, S már mégy, tAbbidet itt hajj.a sikert-lenBl. Nem. nem dói rcr* a ciél attmu lett ercével: Tédaogyal lesieo A gv.rmek- lépteinél 8 Big emléke ki arm hal a fijé gyermeki uitMI: Nem uQmk sohasem e.ni ai nl-i anyai Kis öcaemre. Mintha piCJiny kimből a hideg fagy örökre lehervaaat: ügy tant el moao jrod jéghideg ajkaidon. Megtudtam, mi nagyobb aa drOk azeretet melegénél. Kis fskoporsócskad mondta nekem uomorúal Ó boldog, ki korin fitetéd me* aa élet adöjat, Nem tudráo, m a vigy s b ima rsilódni mi kinl Sorsomon, életemer tOuödve, aokogra kívánom Angyalok óriziík sailnteleo álmaidat . . . Vletorlsi Joxief. Igen nagyon távol áll tőlünk, hogy kicsinyeljük azt a művészetet, melyet a nők a divat terén fölmutatni tudnak. Hiszen végre is az élet nagyon unalmas lenne ugy, ha csupa húslevesből, meg töltött káposztából állana. Mi férfiak is öltözködünk, s frakkra, klakkra mi is tartunk valamicskét. De az első csárdás, meg keringő után — ha mint tüudérek leptek is be Önök hölgyeim a bálterembe, a selyeinplüs uszály, az apró-cseprő pliszék, a rojtok, fodrok, rilssök, virágok, a sok atlasz inerveilleux, a fail, csipke letépve, összezsugorodva, mind semmivétéve! Bizony drága mulatság ez! Alig vau közöttünk, akinek telne rá. De olyau meg bizonyára senki sincs, aki szükségesnek tartaná. Az a családapa, aki liozzank intézett levelevel ezeket a nem épeu víg farsangi gondolatokat fölébresztette bennünk, arra kért bennünket, intézzünk fölhívást Öuökhöz hölgyeink: vessek el magúitól a fényűzésből ami felesleges, s tegyék hozzá azt az egyszerűen nemes ízlés fejlesztéséhez! Teljesen igaza van. Csak abban tévedett, hogy — ha ami luxus, azt letépik bili öltözékeikről, Hyinen hirck. (Vege.) Lsgaltbb arra mutat az a sötét felfogás, a milyen színben minden nőt látnak s az a szomorú elfogultság, a milyennel irányukban viseltetuek. Csoda-e, h» ilyen légkörben e ennjí előítélet mell«tt a régietekre aanyirü hyjló fiitnl k»d>ly Ussin ölő méregkéut szirji rzanába a téreiiebbuél t-raaebb uézete ket, a melyek kéióbb képtelenné teszik a nősüléire 8 csalid alakításra, ragy ha ralamikép mégis a hyraen rózsalánozait magukra reanék, megél»gedett és tioldog, családi életre ritkán, ragy sohasem találnak? hogy érthetőbb legyek : előttük minden nő kaczér, meghódítható, sima és rarasz, mint a paradicsom; kigyó, a kitől ÓYakodni kell, mert a jégre n»ze ., vagy ami ennél is ijesztőbb, az oltárhoz. Mert m t. hölgyeim, ha már benne ragyok az ősiinteségbe, kimondom. azok a frakkos gurallérok, a kik a bálteremben oly kedvesen mosolyognak önök felé olyan udrar.asak és fiaotntk és trécselnek sok szépet — a»m mind a tökéletesség mi'itak»pei ám I Ezek íme így vannak önökkel: 16 évtől 20 éves korukig rajongnak minden nőért kor- és r.»ngkttlönbség néikUl s * p*p, r fogyasztást nagyban emelik az állal, hogy napon;4ut u»*y öt költeményt trnak és pedig ebéd előtt egy szőke, ebéd után egy barna leányhoz. M kor a húsz felé közeledünk, közben elolvassák Kantot, Sehopentiau-rt és ke?d-nek bölcsek lenni. Eljárnak tánczkolonokba lapa.zlaUtokat gyűjti,. Bátortalanok d- íD 'dolui nugyikM mernek. E-. e ég nekik arra hogy' két"lkeduí kerdjeuek a női er^tijeklien. Ké'őbb kavéházskban é, más srórako7tatd helyeken komo.y »rciu, fontoskodő 36—28 éves urakkal jönnek isin-rets* Kb», nk.k már sok»t ének és tapasztaltak Ezt mutatja I-g»láhb kopi./odA homlokuk s az, hoitf szemüveg d ilgaban már a Nr. I-nél j írnak. Ezek hi urak aztán kifogyhatatlanok azon kalandok elbeszéleaeben, melyek valamikor álm.tlan éjszakákon akkor már nem kell arra semmi egyéb, hogy bei nök Önök tisztelt hölgyeim meg kedvesebbek é szebbek legyenek ! Mert a szépnek a legelső kelléke, h 0gy igaz I legyen! A gazdasági egyesület a képviselőházhoz. A frlső-tiszavidéki ga'd&e&gi egyesület a Romániával kötendő vám- es kereskedelmi sr.erzödes kérdésében f.liratot intézett a képviselőházhoz, melyet - gatdaközönségUuknek igen fontos érdek" lüződven a kérdéshez, mi sem tartuuk felaslegesuek ismertetni. Mélyen tÚMtdt képnidöhdi! Ausztria Magvarorszá* és Románia közt a vám- és kereskedelmi szerződés iránti tárgyalások — a mint a napi lapok utján a kö/.öuség irról ertesü t — ismét felvétettek. E körülmény Magyarországra a legnigiobb nemzet- és közgazdasági lontoi»ággal Inr, a mennyiben azok a nyerstormények, a inelreket mezőgazdászatuuk s állattenyésztésünk együttesen froducáluak: tetemos nemzeti tőkét s egyszersmind :ill-»u>U'ik anyagi erejének legSíámottevőbb alapját akotj'k. Mtsfelől a magyar nép természete és viszonyai • nevolésének iránya, e népet egyenesen a mezőgazdálkodás uuiják s már ez okból is, egy ily állainbau, ahol ft Iskowag leguagyobb tele foglalkozik fóldiuíveléssel s él után- a mezőgaidaiáni érdekek a legnagyobb jogosultsággal >irnak arra, hogy teljes figyelemre méltassauak. A mig államunk, mint mezőgazdasági államnak legnagyobb értékét nyersteiméayai képerik, addig Ausztriának, a közös szerződő félwk vagyona magas fokú fejlettségen álló iparában feksiik. Látszólag e két irány ellenkezni lásszik, de bizonyos ponton találkozuak. abban t. i. hogy Magyarország ar. ipsros Ausztria nyersterményékre irányuló összes érdekeit csaknem teljesen kielégíti, mic Ausztria iparczikkei náluik nagymérvű fogyasztásra találnak. Az érdekek közöialt a kát állam fél között s eten közög érdekeket kellene a Rjuániával köteudő egyezség, nek szem előtt tartani. Mielőtt a sterződés Ronániával létrejönne, joi;o« érdekeink kényszerilenek arra, hogy a mélyen tisztelt képviselőházhoz folyamodni, tiizteletteljeaen kérjük, hogy uagybecsü figyelmét Migyaron/.ág ezen bekövetkeseudő uj állapotára fordítani • egyszsrsmind odshitni kejrjÉkedjék, hogy ezen szeriődés mígkötéaéuél államun^grárius érdekei, teljes méltánylatlan régzesitiesaaj^. Eleknek tiszteletteljes ílőbocsátása aiáu legyen szabad a kolozsvári ipar- és ksreskedrilim kamaráuak ai Ausz ria Mögyarország éi Rimáiiii közotl 1876 ban kötött vám- és kereskedelmi szerződés ügyébsu tett nagybecsű tanulmánya adataira hivatkozni, sungk alapján össztihasonliUst téve a két állam forgtlma közt: (elsorolni jogoi kéréseinket. Ausztria Magyaro yiíil Lo»uk. A romániai h?«talos statisztika szeriut 1883-ban Ausztria MngyarorsJi^ból kivitetett 3,933 drb 674,050 frank éj-tékben, tehát jelentékeny. Liszt és egyéb őrleméuyk. Egjttttesen kivitel az osztrák-magyar monarabiából 1883 bau 3.608,400 klgr., ebből a magyar áruforgalm. statisztika szerint esik M.gyaror-zágra 25,330"78 klfr. 412,892 íorint értékben. Tehát nem kielégítő e nagyobb részét Ausztria szállítja. Papír, papír-áruk. Az osztrák statisztika hivatalos kimutatása szerint Aumtria-Magyarorazig kivitele3.ll4,100 klgr. 422 276 frt értékben. Lltható, hogy a pupir elég nagy értéket képvisel, d« ar is kitűnik, hogy a firomabb és így nagyobb értékkel bírót AuTria szállítja, mig Magyarország a durvábbat 8 inekclyebb értékűt. Folytutáaa a mellékleten agyukban megfogamtottak s a mnlyeket később raátokn<k mint tényeket adnak elő és legvégül már maguk is teljesen hisznek. Mily merész kalandok azok, a melyeket ez urak átéltek és mily nevezttes szerepe van mindanynyiban a szereucsén véletlennek, a férjek együgyüség'muk, a szobalányok álhataiosságának, a kapusok megvesztegeth»tő .égének, a levélhordók titoktartáüáink — azt bizony szörnyűséges nehéz volna elbeszélni. Az elbeszélő ur szflmélyes előnyeiről szó smci 1. . . . ö swréiw^^ífaeTntr csekélyek . . . megelégszik az általános bámulattal, me lyet a hallgatóságot képező gyerkőcz urak glóriaként vonuak kopaszodó homloka fölé. Az oktatás vége persze az: >ne házasodjatok.« A húsz éreü'urak felülnek az ars/.lánnak és ke*deuek ők is szerény kísérleteket tenni egy és más irányban. Kudarcz kudarezra jőSés kisül, ho^y a férj-k résen állnak, a nők becsületesek,\ a stobaleányok csaoskák, a kapusok gorombák, sőt ökleVJr igen kemények, vagy hogy az urfi<k háta hozzá ig n No de megfdződnek . . Össze kei ülnek szián végre kísérletet tevő daliák és lassanként számot aduak sikereiAről. Potomság! Ai arszlán kiksctsgja őket, rie \sgjobb ízűt a mar-, kába nevet. . . . Mi l'sz a veg- ? M úrfiak később, bft ismét jennek, sokat elvesioea az ütlegből és ifcozitá toldunk a sikerhez. 8'örnyen boizankodoak azonban u8y etleunek tartják magukat, irigyelve a kalantlJ*^ 0 1' ,i l"' rei tDe végre is arra a tapasztalatra kel hogy nem a nők erényesek, hansm ők — a bit^^H' E* aztán elkeseríti őket sn-rfelett a női uem ellen, s jeik ritkulni keiden"k, az önbizalom is fcj^ végképpen. Hogy házisodjék meg már most a ki maga iránt Bemmi öubizalommal, a sö'ét elfogultsággal v»n eltelve. Aztán jönnek még csak az el raditó páld Litnak rőfös bolti számlákat telve női . kel, báli apróságokkal. Hallanak eg; uicib n 1 di' ,or a fürtbelölűk a férfi, t pedig Jkl / al c^kkekr U8, ro S8z ui
