Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-05 / 1. szám

Malláklet a ..IVT

yír

vidcli" 189Q. 1-so sxámáhox. F.«- <•» faauyag uruknál. Msgyaroiviág i iviteléuek lugnagtobb »er-eu) társa Ausztria, h menynyiben e czil>k»k Amurit Ö9sxkivitelének e uenibeu 4°/

0 át te»zik, mig Magyarország kivitele ősik az ausztriainak 8%. R<\r , bőrárui. A kivitel igen jeleut'keuir. A románi ai hivatalos statieztika szerűt 1883 ban 684,371 klgr. 4.794,097 fraLc értékben, Ausztria fzutlítj i a finomabbakat, Magjarorsság a dui vábhakat. Nyers bőrök. A« osztrák magyar monarchia o uointl kivitelének 20*/„. Szűcs áruk. Jelentékeny, de uiagyar áru csekély. Kötőttgyapju áruk. Nagy s leginkább uz erdélyi székely és száz háii ipar készítménye. Butor áruk. Finom bútorok Auszti iából vitetnek. Boduár, asztalom, esztergályos stb. kés>i menye.bői éri'kc» a bevitel. Magyarországból durvft készítmények, Erdélyből '/a millió érékben durva festett és tulipános ládák.' Közönséges >zekír. Erdolyi kisiparosok készitméuje 1 millió frauo értékig. Vaj és zsiradék Au<ztriá'ól több, M tgyarorizigból csekély. Uy»pjú áruk. Magyarországból alárendelt, durva és legdurvább szövetek. Közönséges nemezaru. Eddig jó, de hanyatlott, an gol is orosz versenyzik vele. Kötél- é» zsinog-áru, kőszén, lignit, koksz, cserép és tégla, Fayanca-áru, cserép'iru, gépek, gyufa, saji, burgonya, szesz, fagygyu-gyertya, finom kalap é< szőrmeáru, I rouz és ré* áru, kő és kőfaragó munkák, arany- és ezüst-áruk, fényűzési Czikkek csekély értéket képviselnek. Legjobban megmagyarázzák a kivitel nagyságát a statisztikai adatok az alábbiak szeriot. Magyarország és Autttria-Magyarország kivitele Romániába él öszkivitele idegen ál'amokha. ÉV Magyaror»*ág kiritele Komániába MagyaroMitf öaizk vitele idegen államokba Aositrl - A • Miig)-a ror Magjrarorczág axág tiaazklTlkivitele ttle idegen Komátuába államokba i c "ijí foriat forint < M 18S2-bea 1883-ban 1884-ben 6.570, í>86 12.013,227 9.355,910 380.041.7SS 454.578.278 393.694,404 54.371,004 48.8íf>,9tí5 830.75

r>,lto0 754.074,591) 6.6,•/. Ebból kitűnik az, hogy Ausitria Magyarország kivitele Romániába 40—60 millió forint között váltakozik s öiszes kivitelének ö'/j'/t-íit teszi ki. Külön Magyarország kivitele, Sszkivitelének 2'/»°/e át. Ip •rterményekhől Magyarország kiviszi ipart'riuéuyt-i oizkivitelének ű ,,'/• át, szorosan vett ipsrczikkekDől uz iparczikkek öszkivitelének U.

0,*/,-át. Vagyis: Magyarország kivitele Romániába : 1882-beu 6.570.586 frt. 1883-ban 12.013.227 » 1884-ben 9.355,910 » Ausztria kivitele Romániába: 1882-ben 47.800,418 frt. 1883-ban 36.813,738 » A fennebbi két év eredményének összehasonlításából kitűnik, bogy Ausztria kivitele Romániaba tokkal uagyobb, mint Magyarországé. A Magyarország állal szállított] iparczikkek inkább aláreudelt durva ké zititényk, a melynek pitCia csakis Románia lehet * »z is ciak egyideig, a mennyiben Ro.pánia iparáért sokat áldoz s a fejlődés e téren észlelhető is. A magyar ip irczikkoknek csakis R>mánia közelsége kedvez, a mennyiben durva, nehéz voltuk s nem nagy értékök miatt távolabbi szállítást egyáltalában nem bírnak meg És most vegyük szemit alá Románia behozatalát Ausztria Magyarországba : Nyersbőr. E czikket illetőleg összes kivitelenek 60% hozzánk jött, és pedig : 188ü-beu 12,453 m. m. 1881-ben stimmelt zongorán klin>pirozm gyakorlatlan női ujakat. Sejtelmük kerekedik a türdői sxeton költséges voltáról. Ojtsunk és hallanak családi drámákról. Látnak sóhaj tozó hét leányos apákat, a kik ravasz fondorlattal -saljuk tőrbe a velők évelődő tánozosokat. R-szt vesznsk több olyan uzsonnán, a melyeken uem hullanak egyébről, mint arról, hogy az omlettet a házi kisaszony készítette, d) a melyet a papa előttük rendelt meg a cukrátd iban. Ebból a sok águ teszedelemből aztán alkotnak maguknak rémképet és borzong a hátuk a háznsságfól. Elhiszem (-u, hogy mindez egütvéve potolla tehet egy földi életet, de még a termesz-tben is ritkán fordul elő, hogy ugyauaxt a határt ugyanazon esztendőben a jég is elverje, az árviz is elöntse, féreg is pusztítsa. Legnagyobb veszedelem a férfiak szemében a nők fényűzése. Olvasunk erről a hírlapokban, könyvekben, s ugyanazon divatlapban, mely a legu abb párin divat képsit kösli velünk. Szerény véleményem szerint a fényűzésért jó részt a lérfuk vonhatók felelősségre. Ha egy egysierü estélyen vagy kisebbszerü bálban eeéttekintürik, a hol véletlenül egy szende vidéki kisasszony is megjelen a fényes toiletek mellett elre|tőzködő egyszerű ruhában: bizony az urak egy része sőt bátran mondhatom nagy része feltűnést nem k?ltő óvatossággal kerülik ki a tánczhivásban. Indítsanak bátor harezot a divat félszegségei éi tulkap'isai ellen s a nők józaaabb és nagyobb része önökkel log tartani uraim. írják fel minden bili és estélyi rneghivókre e jelszói: >egyizerüség !« és meg lesznek mentve a h't leányos ap ik a ióhajte»ti*tó), a rőlöi számláitól s önmaguk részére is elké-ntik előre a jótékony talajt, melyből a gondUlan ceaUds <4et lombos lai h.jta mk ki s nem k^ll majd léluiök a jívőt, m*ly zsarnok kézzel zsákmányolja és lecs^rMlje el a munka es szorgalom által gyü'ö t anyagi javokat. Vagy e téren is tőlünk várják » k«-/.d"m<!nyezést ?! A harezra 8uö< vaunak hivatv^ rni gyöngék a meghódolásra! aék még igen igen bőven a nő mvelés ferdes< getről ugjron hozzá járul ah^z, hogy a féifi ikat 6467 ui. m, 1882 bon 4708 m. ui„ 1883 han 8121 m. ir. O-ialiiieni cgHt-zeu reánk vau utalvH. Bor. Romániának lényeg, g kiviteii c/ikke, muly a suját szüksígletét jóval meghalndj". Kivitele AusztriaMacjarországba 1880 ban 352 Í ium., 1881 ben 4362 mm., 1882-hon 8531 min., 1883 ban 767 2 mm. Tehát lokozatoaan emelkedő, mig a más piccrokra irányuló kivitele ez emelkcdóssel s/.emben síálló. Románia ö-szkivitelének 95% hízza Ausztria Magyarországba. Jóllehet, nogy hazaukbiti a mi borainkkal nem verse ij ez, de minthogy Ausztria által fogyasrtatik az egf-sz mennyiség : ott routja a magyar borok keresletét, a mely u romániai kizárásával tőlünk fedeztetik. Petról emu. Lényeges behozatala Il'imáni wiak. Ausztria Migyarországha bejött nyers petróleum 1880 ban 75,529 mm., 1881 ben 78,802 mm., 1882-ben 104,942 mm., 1883-bau 161,884 mm. Finomított petróleum Ausztria-Magy»rors-záu behozatala 1882-beu 18,311 mm., 1883-ban 27,478 mm. Tebát fokozatosan emelkedj a nyers petróleumnak 70—78%, -i ünomitottnak 40—90%. Olaj lUHgvakból, e nemű tiroiényeiuek 8 —lO'/o Ausztria-Magyarországba ment. Vad, szárnyas, hal. Ö-is/.kivitelének 2ö% AusztriaMa^yarorszá^ba, de különösen Erdélybe iráuyul 145,235 klg. mennyiségbeu Szári'ott halak. ÖíSíkivitelének 30% 292 666 kis?. Cserhéjból, öiszkiviteléni k 95%. Hulladék, c»ont, pata. Miud Ausztria-Magyaror zág által vétetik át. Euyv. OsB7kivitrléufk 30%. Annak bizo yitására, hogy ezen fenli cukkek mily érteket képviselnek, id« jegyezzük a mugyar áruforgalmi statisztika adatait az lö84-iki romániai behozatalt illetőleg : Romániából bejött 1884-ben Magyarországba. '"/m 1.172,858 írt ért » 32,380 » » » 274,519 » » » 693,014 » » > 544,189 > > Állati termények .... 14,537 Bor hordókban 279 Sajt 3.268 Szarvak, paták, csontok . . 27,720 Petroleum nyers £s finomított 82,088 (ia-oliu, barnaszén és palakö kitrány 37,586 » 831,034 » » Gyapjú nyersen 38,723 » 3.085,734 » » Ruh izstok, leh^ruemü . . 182 > 184 184 » > Ezen csoportnak behozatali mennyisége éi értéke . 2U,3»3 » 6 307,912 » » Végre jóuuek azon termények, a melyekkel a magyar nycritermelésnek a legnagyobb veszélyére van s a melyek Rom niának is a legfontosabb kiviteli czikkeit képezik: az állattenyésztés és gabonatermelés productum ii. Szarvat i arh». Msgyarország fejlett szeszipara s ma

rha tenyésztésre alkalmai talajviizonj amá

1 fogva a kivitelre van utalva, míg az osztrák tartományok hizlalásra alkalmas mellékterményü iparral nom bírnak s így a magyarországi s kis részbeu galiciiai ökrökkel látjik el hús szükségleteiket. Magyarország kivitele Ausztriáim ökrökben 1882—1884 ig 80—85,000 váltako ott, mintegy 20 millió forint értékbeu. Az összmonarchia kivitele az utóbbi években 100,000 körül áli, vagyis az összkiviteluek 85% Msgyarország, a fenmaradó 15% az osztrák tartományokra esik. A marhakivitel Au-ztria-Mfgyarorizághól 1877-ig roh imoian 87.ap>rodott s 100,000 drb kivitelről 273,497 darabra emelkedőt', 1878 Óta Magyarország kivitele apad s több évek során 100,000 drb közt váltakozik. A kivitel apadására azou körülmény folyt b*, ho^y Németország állategészségügyi óvmtézked s cziméu, uemo-ak a saját területéről tiltotta el kivitelünket, de mAg a/, átmenetet sem engedte meg s állatkivitelünket teljesen elzárta. Hogy ezen legfontosabb piaozuukat elvesztettük urraNouietországot Rjmáuia netn kielégíti állategészségügyi intézkedései kényszeritették volna : nem a valódi ok. A valódi ok az, hogy N •uietoriz&g e kizárássil a saját állatte elrettentse a házasságtól. D • I tenem, minek lojztanám uieg a felső leáuyiskola tanárnőit ken)erüktől; ez az ő kötelességük, s ők kész mamákat neveinek. A nőnevelésre ciak egyet: asszonyaim ne vessék meg a főzőkanalat! Higyjék el, ha nem is az első, de a harmadik kozmás leves embryoja lehít a válópöruek. Aztán a gyermeknevelésnél tart u'i szem előtt, hogy a mely fának nincseuek virágai, gyümölcsöt se várhatunk róla. Jogos a panasz, hogy ma mír nincsennek gyermekek. Es így is van! a legtöbb szuló valósaggal örvend annak, hogy hat-hét éves fiicskája éjfél utáuig fenn ül a ferbli kompániával s ha bevág egy pohár bort, at apa túlvilági örömtül csukló hangon mondja : — Ember vagy kölyök ! A mama pedig elragadtatva látja, hogy a hat hét éves Jetiké a szo nszéd eisó gynriazista urfifal udvaroltat maganak, fogadj v a bókot erősen, haza kísérteti magát az iskolából, bálbau éjfélig járja s dreischrittet (s mint látta a mamától) elejti a legyezőt, hogy alkilmat nyújtson Kálmán úrfinak arra, hogy azt fölvuhesse. S hallani kell a társalgást, a mit ez apró emberek folytatnak I Miutha csak a városligetben mutogatott liliputikat hallaná az ember. A gyermekezobák humora miiholnap uj irodalmi ág lesz, melynek munkttírsai az ilyen kész öregeknek nevelt apróságokból telnok ki. Vagy nem áll e mog az ember bimul ttában, mikor oly iuokat hall, m nt a minőnek e sorok irója nem is ngeu fültanuja volt? Egy nagyobb vidmi vir.)sban az uzsonáuál egy fiatal tiszt ölébe kapja a híziasszoiy igazán nép hét óv*» leányát s jóizükot ccuopiut ano*k kövér arcooskáj ira. • kii ördóg erősen kapálózva igyekezet ki ne nekü'ni a bicsi karjai közül. — Er^szszen . . . ereszszen . . . mert. . . megharagszom. — No mi az? Hv mágicsM nem szereti a tiszt bácsit ? nyésztését kiváuta kiutelüuk ellen megvédelmezni. Annál indokoltabb Ausztria-Mag) arországnak közgazdaságibz<s:i pontból, tekintettel a tenyésztés és állategéssiégügyre : R >. máma szarvasmarha behozatalát mindaddig elzárui, a mig a rnigyar ökrök biztos kiviteli piaezra ni m találnak. A romániii marhának még mérsékelt vámmali behointalát sem lehet megemgedui, mert eltekintve attól, hogy Bajit marba-államányunk elértéktelenedését idézné e ő, még unnak is állandóan ki van téve országunk, hogy Románia által a szomszédos Oroszországból — a hol oly gyakoriak n marhavészek — a leyébsrebb őrködés fg állategészségügyi intézkedések dacéra is a vész könnyen behurezoítatnék. Az állattenyésztés teréni haladást örömmel jelezhetjük, állategészségügyi rendszabályaink az európai államokéval egy színvonalon állanak ugyan.de Németországot mégsem sikerült a felállított óvszabályok megváltoztatására bírni. Ennélfogva könnyelműség lenne, hogy midőn mi mind»nt elkövetünk állatkivitelüuk biztosítására, misfelől ellenirányú cselekedetek állal ellensulyozuU jövő reményeinket, melyet állattenyésztésünkbe helyezünk. Ha tekintetbe vesszük, hogy Románia 1879 -1881beo, a mig a szarvasmarha behozatala meg volt engedve a vám egyeiségnél fogva, ez években ö^izes e nemű kiviteléuek 90%-át, az az 18—19,000 darabból álló állo mányából 16—17,000 darabot hozott Ausztria-Magjarországba : ez uiutatj«, hogy csaknem összes kivitele hozzánk van utalva s Románia a felvett tárgyalásoknál ezt, mint a izerződésnek sine qua non-t fogja tekiuteui. Ha Romániával kötendő egyeiséget illetőleg Ausztria a román marhának csekély vám, vagy épen vám nélküli behozatalát kívánja, ükkor azt akarja, hogy a monarchia másik felének legfontosabb kiviteli c/.ikke minden kölcsönösség kizárásával tétessék ki oly behatásoknak, hogy a romániai marha ne csak saját piaezunkou, de az ausztriaiakon is versenytárs legyen selejtes anyagával. Azon érték, melyet Magyarország szarvasmarha állománya Dr. Földes Bála statiiztikai évkönyve szeriut az 1881 iki állatszámlálás alkalmával tett, a következő: bika 39,133 drb. tehén: 1.740,399 drb, növeiidík marha: 111,276 drb, bivaly 93,658 drb, össz -seu 4.311,513 drb. A szentlitván koronája alá tartozó országokban találtatott összesen 5.311:378 drb. Ua dar.ibját a szarvasmarhának átlag 1U0 foriniou értékeljük, 531.1 37,800 forintot tesz.n Magyar ország állat-állományának értéke, mely arra int, hogy egy ilyen nemzetgazdasági vagyont könnyelműen megtámadni uem szabad. Juh, kos, ürü, bárány, gödölye. A juhteujésztés Romániának nagymérvű kivitelét képezi, a mennyiben az Ausztria-Magyarországba irányított behozatala, « nemű összes kivitelének 60—85%-íU képezte. i£ kivitel Magyarországba rohamoson uövekedett, mert mig 1882-ben csak 848 drb. volt, 1883-ban már 20,839 1884-beu 68,089 drbra emelkedett. Magyarország juhkivitel* a magyar áruforgalmi statisztika szeriut 1882—1881 ig 200,000 drb. körül váltakozott s a kivitelnek 30—40%-át e behozatal által fedezte, a miből következik, hogy juhtenéyszlésünk emelkedhetésére s forgalmára ugy a bel, mint külpiaczainkon egyaránt káros volt. (Vége köv.) ÚJDONSÁGOK. — A törvényhatósági bizottság tagjaihoz! Ltipuuk mai számát a tőrvényhatósági bizottság ama tagjai is kézhez veszik, kik eddig nem voltak lapunknak előfizetői. Teszszük ezt pedig azért, — mint az a lapban foglalt előfizetési fölhívásban is hangsúlyozva van, mert a közügy érdekében valónak tartjuk azt, hogy a vármegyei bizottmányi tagok azon közérdekű megyei határozatokról, melyek a „Ny ír vidék"-ben, mint a vármegye hivatalos lapjában közzététetnek, értesülve legyenek. — Mit érsk vele, ha szeretem is, ha a papi nem tehet érettem cautiót — felelt a kis ördög nagy kaciagással. Vagy itt van egy másik. Két szomszéd gyerek együtt nőtt fel • a gyerekek vonzalommal viseltettek egymáshoz. Mikor a fiút fülei a cadet iskolába adták, a leány a búcsúzásnál nagy pityergésre fakadt. — Ne sírj, ne sírj kis leányom vigasztalta a mama, majd haza jön még a kis Berezi nem sokára. — Nem az«rt sírok én, felelt a morr.sáuyi leányka nagy pityergés között; hanem eszembe jutott, hogy ha majd a B-rczi felesége leszek, őt csatába viszik és meghal, — mit esiuálok én azzal a hét árvával ? * * * Ugy találón, hogy azok a gyermekek, a kik igen korán annyira okosak, hogy megdöbben az ember őket latva és hUlva, sohasem lesznek tioldog apák *s ^nyákká. E i már gyermekeinket jó házias nevelésben akarjuk részesitnni, kezdjük el azt egészen zsönga korukban s ügyeljünk arri, hogy mint a költő mondja: »Mindeu kornak siakaszsia le virágait.* Én ast hiszem, ha ezt teszsiSk, pár évtized múlva nem lesznek olyan ritkák a hymen hirelr. 8 még egyet: a házasságot Görögországban a törvények különös oltalmuk alá vették. Az agalegényeket igen érzékenyeu büntették. S különösen Sportéban még az öregség iránti tiszteletben sem részesübek ; at athéni törvény p"dig megvonta a jogot tőlük, hogy a köt ügyek igazgat iiában részt vehessenek s a felsőbb hatóság parancsára nyílt h 'lyen futniok kellett lealacsonyító testi fenyíték alatt, gunyverieket énekelve magukra. Én egy jó tanácscssl szolgálhatnak a itatumak. Nem kérek érte meg csak egy szerény koronás érdemkeresitet sem . . . A'.t hiszem a férfiak nagyobb része egyet ért velem és a nők még meg n dicsérnek érte, midőn kiinondono: »Éu mindeu agglegéuynek megkétszerezném az adóját* .. . Hamvay Sándor.