Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-31 / 13. szám

„N Y í R V I D É K« ej a vallás-erkölcsi élet és szellemi művelődés töké­letesedését minden lehető uton előmozdítani; illetve : a társadalom minden osztályában, a népnevelés, mint a közművelődés leghathatósabb tényezője iránt, az érdeklő­dést általánosan felkölteni; f) figyelemmel kisérni, s az illetékes hatóságoknál odahatui, hogy az arra hivatott elöljárók a népnevelési törvény rendeleteinek s a tanügy előmozdítását czélzó miudsnnemű törvényes felsőbb utasításnak pontosan meg­feleljenek. Egyesületi tagok. 3. §. A ny.-bogdányi járás felekezetnélküli népue velési egyesületének tagja lehet minden tisztessége ember, vagy testület. Az erkölcsileg kifogás alá eső tagok az egyesületből a választmány által mulhatlanul kizárandók ; nisly eljárásra azonban a közgyűlés jóváhagyása utóla­gosan mindig kikérendő. 4. Az egyesületi tagok felosztatnak: a) alapító, b) rendes, és c) pártoló tagokra. 5. §. Alapitó tagok azon személjek vagy testületek, a kik és amelyek egyszer mindenkorra legalább 10 irtot, azaz tíz forintot, az egyesület pénztárába készpénzben, vagy 6%-al kamatozó kötvénynyel, vagy bármely ennek megfelelő értékpapírral befizetnek. 6. §. Rendes tagok azon személyek vagy testületek, a kik és amelyek 3 évig 1 frt, azaz egy forint évi járulék fizetésére kötelezik magukat. Ezeken kivül rendes tag minden e járásban lakó lelkész és tanitó, kik azonban tagdij fizetésre neua köteleztetnek. 7. § Pártoló tagok, kik évenkint legalább 50 krt fizetnek az egyesület pénztárába. Tagságuk azonban több évre nem kötelező. Az egyesületi tagok jogai és kötelességei. 8. §. Mindun egyesületi tagnak joga van : a) a köz- és választmányi gyűléseken résitvenni s javaslatokat előterjeszteni; b) a pénztár állapotáról s általában az egyesület működéséről felvilágosítást kérni ; c) a közgyűlésben minden tag tanácskozási és sza­vazati joggal bír; a választmányban azonban csak választ­mányi tagoknak van szavazati joguk; d) megfelelő képesség mellett az egyesületi hivata­lokra minden tagnak jogos igénye van; ej az alapitó tagok élethossziglan, a rendes tagok a kötelezett 3 évig, a pártoló tagok a belépési évben gyakorolhatják tagsági jogaikat; 9. §. Minden tag köteles az egyesületet a 2. § ban megjelölt magasztos ezéljaiban, tőle telhető erővel elő­segíteni, továbbá évi járulékát a belépéstől számított 3 hó, illetve a polgári év első 3 hóuapja alatt, az egyesü­leti pénztárba befizetni. Eílenesetben az rajta polgári uten fog behajtatni. Egyesületi igazgatás. 10. §. Az egyesület összes ügyeit intézi és vezeti: a) a közgyűlés; b) az igazgató választmány; c) a »Sza­bolcsmegyei népnevelési bizottság*, melynek hatáskörét a 4994/1878. sz. miniszteri rendelet által megerősített szervezet szabályozza. 11. §. Az egyesület tisztikarát képezik: egy elnök, egy alelnök, egy jegyző, egy pénztáros, továbbá lehetőleg a járás minden községéből egy rendes és egy pót választ­mányi tag, kik mind díjtalanul műkődnek. Az egyesület érdekében teljesített hivatalos eljárásokból folyó kiadásai­kat azonban — ide nem számítva személyes költségeiket — az egyesület pénztára fedezi. Közgyűlés. 12. §. Az egyesület minden év január havában, vagy a szükséghez képest többször is az egylet székhe­lyén, a7. elnök egybehívására közgyűlést tart. A közgyűlés idejét az elnök, legalább 14 nappal előbb, a gyűlés tár­gyainak közlése mellett, a megyei lapokban meghirdetni köteles. 13. §. A közgyi'ilés tárgyai: a) sz elnökség jelentése az egyesület működéséről • az előző év pénzügyi viszonyairól, mely elfogadása után a megyei népnevelési választmány elé terjesztendő ; b) a költségvetés megállapítása ; c) az egyesületi hivatalnokok s a választmányi tagok megválasztása; d) felebbezések, indítványok tárgyalása ; e) a választmány felterjesztéseinek elbírálása; /) az alapszabályok esetleges módosítása; g) az egyesület esetleges feloszlatása. 14. §. A közgyűlés a jelenlevők szavazattöbbségével határoz. A szavazás esetenként írásbeli megbízás utján is érvényesíthető. Egy tag azonban a magáén kivül 4 szavazatnál többet nem érvényesíthet. 15. §. A közgyűlés a tárgysorozatban meghirdetett tárgyakon kivül csak oly ügyeket tárgyalhat, melyek a gyűlést megelőzőleg legalább 2 nappal az elnökuak be­adattak. (Vége köv.) UJDOffSÁGOK. B^* Lapunk e száma utolsó lóvén az évnegyed­ben, tisztelettel kérjük az előfizetések szives megújí­tását, valamint a hátralékban levő előfizetési dijak beküldését. A községi elöljáróságokat különösen is fölkérjük, hogy a lap irányában fenálló kötelezettségeiknek legye­nek szívesek eleget tenni. A >Nyírvidék< kiadó-hivatala. — A király ós királyné köízönete. A helybeli ipartestülat Rudolf trónörökös elhalálozása alkalmából részvétiratot intézett ő felségéhez a királyhoz. Ugyan e gyászos esemény alkalmából a helybeli kereskedők testü­lete ő felségéhez a királynéhoz küldött részvétiratot. Graefl József főispán, a m. kir. belügyminisztérium meg­bízása folytán a napokban adta tudtul a vármegye alis­páni hivatala utján az illető testületeknek, hogy ő fel­ségeik: a király és a királyné meleg köszöuettel fogad­ták részvétök kifejezését. — Képviseleti közgyűlés. Nyíregyháza város kép­viselő testülete április bó 2-án, kedden délelőtt 9 órakor közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Az 1889. évi február 26-diki képviseleti gyűlés jkönyve néhány pontjának hitelesítése. 2. A m. kir. közmuuka és közle­kedésügyi miniszteri leirata Zomborszky János ós érdek­társainak a nyírvízi területekre vonatkozólag felterjesz­tett kérvényökre. 3. Szabolcs vármegye alispánjának értesítése több városi adófizetőnek a képviseletbeni kép­viseltetésére nézve. 4. Ifj. Sexty József számvevői szám­tiszt hivataláróli lemondása s az ez által megüresedett állomás betöltése iránti intézkedés. 5. Tanácsi előter­jesztés több utcza járdakészitési vállalatínak árlejtéseu lett kiadásáról. 6. Az építkezési és pénzügyi szakosz­tály előterjesztése a Szt.-Mihály és Vendég-utczák és a zöldségpiacz kikövezése iránti árlejtés tárgyában. 7. Kül­döttségi javaslat a leégett nagyvendéglő sorsa feletti intézkedés és egy új uagyvendéglői építkezési hely kijelölése tárgyában. 8. Jogügyi szakosztályi vélemény Rózsakerti József kérvénye és ugyanannak véleménye Hegedűs Józsefnek és Básthy Barnabásnak képviseleti tag­sága iránti kérvénye tárgyában. 9. Küldöttségi javaslat a vármegyei székház építésre a város részéről teendő ajánlat tárgyában. 10. Csengery Sámuelné alapitó leve­lének bemutatása a kisded nevelés előmozdítása érde­kében s ugyanannak ajánlata az egyház-utczai 121. uép­sorszámu háza felének a város által 6000 frtért leendő megvétele tárgyában. 11. Szochor Pál adóügyi tanács­nok kérvénye a végrehajtási alapból 400 frt jutalom­bani részesítése tárgyában. 12. Tanácsi előterjesztés a városi tűzoltóság szervezésére vonatkozólag elkészített szabályrendelet tervezet tárgyában. Esetleg más tárgyak. — Az általános tűzoltósági szervezekedói szabá­lyozása kérdésében Sztárek Fertncz ur, a helybeli önk. tűzoltó egyesület főparancsnoka, teljesen kidolgozott sza­bályrendelet javaslatot készített, s e munkálatát a város tanácsához már be is nyújtotta. Azzal a teljes méltánylással fogadjuk ezt az aj tervet is, melylyel mi a főparancsnok urnák a tű'.oltó intézmény rendszeresítése és népszerűsítése körül kifejtett buzgóságát és tevé­kenységét mindég fogadtuk. Lesz még alkalmunk rá, hogy e fontos kérdéssel bővebben foglalkozzunk, addig is csupán annyit kívánunk koustatálni az uj javaslatról, hogy az viszonyaink teljes ismeretével készülvén, egészen alkalmas arra, hogy itt náluuk egy életerős intézménynek vesse meg alapját, anélkül, hogy a város polgársága nagyobb megterheltetésnek lenne általa kitéve. — Gyászrovat. Vettük és mély részvéttel közöljük a következő gyászjelentést: Csorna Istvánné Miklós Mária é» lérje Csorna István s gyermekük: Mariska; Miklós László és neje Vértesy Irma s gyermekeik: Irma, Margit és László; Miklós Béla és neje Szeg'uy Mártás gyerme­kük: Béla; Meczner Béláué Miklós Luiz és férje M-cz­ner Béla s gyermekeik: Auna, Sarolta és Ferencz; Elek Kálmán és neje Elek Matild s gyermekeik: Elemér, Árpád és Imre; Elek Béla és neje Dercsényi Ilona; öz­vegy Liszkay Gyuláné Elek Emma és gyermekei; János nejével Csapó Gizellával és Gyula; S'.mrecsányi László­né Elek Ida és férje Szmrecsáuyi László s gyermekeik : Márta, Láazló és Ódon; Kállay Aurélué Elek Liura és férje Kállay Aurél; özvegy id. Bónis Sámuelné D*r­vas Erzsébet gyermekei és unokái, és özvegy Bónis Baraua­básné Gaál Luiza és gyermekei özv. Lánczy Jakabné Máriásiy Sidonia, gyermekei és unokái: maguk és a nagyszámú rokoniág nevébeu megizomorodott szivvel jelentik, feledhetetlen nagyanyjuk, szépinyjuk, sógornőjük és nagynénjük özv. marktis- és batizfalvai Máriássy István Kálmánné született tolcsvai Bónis Máriának élete 86-ik évében, végelgyengülésében Risonyban tö-itént gyászos elhuuytát. A boldogultnak hűlt tetemei folyó évi márczius hó 29-én délután 2 órakor tétetnek Szabolcs­vármegyébm, a Miklós-család viráuyosi sírboltjában, örök nyugalomra. Nyíregyháza, 1889. márczius 25. Béke leng­jen az elhunyt drága hamvai feletti Az általános tisz­teletben élt matróna temetése e hó 29-dikén mest végbe Virányoson, a Miklós-család birtokán. Unokák, — gyer­mekeit életében mind eltemette — szépunokák, a többi rokonok és a gyászoló család nagyszámú barátai és tisz­telői jelentek meg a végtisztességtételen. Képviselve volt Szabolcsvármegye tiszti kara több tagja által s Nyír­egyháza város hatósága is. A ravatal fölött előbb ntiszt. Lukács Ödön ev. ref. esperes úr mondott megható gyászbeszédet, utána pedig a nagyfalusi ev. ref. lelkész. A gyászszertartáson a nyíregyházai dalárda is részt vett. Vármegyénk kitűnő főjegyzője: Miklós László úr, nagy­anyját gyászolja az elköltöződben. — Egy másik gyász­jelentés Somogyi Gyula kir. közjegyző úr 4 éves kis fiának halálát tudatja, a következőkben: Somogyi Gyula és hitvestársa született Nesweibik Magdolna — leányaik: Aranka, Lenke és Kornéliával együtt; az apai nagyanya: Ziiska Júlia és leánya Paulina; az anyai uagyanya: özvegy Nesweibik Katalin és leánya Katalin fájdalomtelt szívvel értesitik rokonaikat, barátaikat és minden jó embóröket feledhetetlen édes fiók, unokájok és öcsük ifjabb Somogyi Gyulának a folyó évi márcziushó 30 án délelőtti 10 órakor, 4-ik éves életkorában, hosszú szenvedés után az örökkévalóság hónába történt elköltözése felől. A megboldogultnak drága teteme a folyó évi márczius hó 31 ik napján délutáni 4 órakor fog az ág. ev. egyházi szertartás szerint a vasút meletti sírkertben örök nyuga­lomra elhelyeztetni. Az örök világosság terjeszszen áldást és békét hamvai felett! — Nt. Lukács Ödön ev. ref. esperes urat, a pro tenstáns-irodalmi társaságnak e hó 25-dikén Budapesten tartott közgyűlése, a társaság választmányi tagjául meg­választotta. — Orvoi ós gyógyszerész vád alatt. A helybeli kir. törvényszék a héten hozott vádhatározatot Pataky Árpád volt kisvárdai gyógyszerész és dr. Vécsey György volt kisvárdai most bogdányi körorvos ellen, vád alá helyezve őket csalás kísérlete miatt. A határozat meg­okolását az képezi, hogy Pataky Árpád éi dr. Vécsey György, mint kisvárdai körorvos, egymással az állam által fizetendő s a szegény betegek részére kiszolgálta­tandó gyógyszerek manipulációjára nézve összejátszva, résziut oly egyének részére szóló vényeket produkáltak, kik a vény kiállítása idején már elhaltak, részint padig oly egyének részére, akik egy vagy két vényt haszuáltak, ezeknél többet állították ki, 8 az ezen kt sem izolgálta­tott gyógyszerek árát, összesen 1846 forintot, sz állam­kiucstár által maguknak kifizeitetui megkisérlitték. — Titokzatos eltűnés. Zilkod község jegyzőjétől a mult uapokbsn jelentés érkezett a helybeli kir. törvény­székhez, hogy Bazsó Sándor zalkodi birtokos e hó 18 án Zalkodon levő házából Paraszkay Barnabás zalkodi föld­birtokos tarsaságában eltávozott s azóta nyomtalanul eltűnt. Paraszkay Barnabást az ellene felmerült gyanu­okok alupján letartóztatták. Horváth Bálint vizsgálóbíró és Hrabovszky Aurél kir. alügyész e hó 89-dikén kimentek Zalkodra, a vizsgálat megejtésére. — Koncert a főgimnázium dísztermében. A szom­bati hangverseny iránt nem csak a városban, de a vidéken is olyan nagy aa érdeklődés, hogy a rendezőség alig győzi elintézni a hozzá érkező megkereséseket. Épen azért tudatjuk t. olvasóinkkal, hogy a hangversenyre szóló jegyek előjegyzése iránt kizárólag Farencsi Miksa könyvkeres­kedéséhez forduljanak. Értésünkre jutott az is, hogy a közönség különösen az elsőbb sorokban levő helyek iránt támaszt igényt, pedig a legjobb meggyőződéssel mond­hatjuk, hogy a főgimnázium dísztermének oly kiiünő az akusztikája, hogy egyáltalában nem fog különbséget tenni, hogy valaki az első vagy akár az utolsó — 15-dik — sorból is hallgatja meg a hangverseny egyes számait. A meghívó szerint a szombati estély kiválóan a haugversenynek van szentelve ; tudomásunk van azonban arról, hogy a rendező bizottság buzgó elnöke: Leffler Sámuel tanár úr »teljes készenlétbe* fogja helyeztetni a tornacsarnokot, s igy csak a fiatalságon fog múlni, hogy a hangverseny után — a tornacsarnokban táncz is következzen. Gondoskodva lesz ruhatárról is. — Finánczok a törvényszék előtt. Mint vádlottak kerültek a helybeli kir. törvényszék sorompói elé Rácz György és Bódi József finánczok, illetőleg hivatalos nyelven nevezve, pénzügyőrök. A magyar pénzügyeknek ez a két túlságos buzgóságú őre napokon át leste Bokor Simont és társait, mint följelentett ciempészeket. Kitar­tásukat végre siker koronázta. Három szekéréi jöttek a kiszemelt áldozatok. Mikor meglátták a finánc okat, két szekérről leugráltak a ciempészek, s lovat, kocsit, dohányt ott hagyva, megugrottak. Bokor Simon berezeli lakosnak azonban ideje volt eltüntetni a dohányt szekeréről, s mivel — hogy heva rejtette el — megmondani nem akarta, a finánczok szekerét, lovát pár napig visszatar­tották, őt magát pedig eltolonczoltatták, B'rezeire. A lovat és szekeret néhány nap muWa 80 forint kezesség mellett adták ki E buzgóságból eredt cselekményökért személyes szabadság megsértése és hivatalos hatalommal való visszaélés miatt följelentés történt ellenök. A héten megtartott végtárgyaláson Lizár Kálmán kir. ügyész visszavonta az ellenök emelt vád it, mire a törvényzék is felmentette őket. A magánvádló képziseiője lelebbezést és sem niségi panaszt jeientett be. — Értesítés. A nyíregyházai polgári olvasóegylet­udvarnoki állására közhírré tett pályá'.at kellő eredményre nem vezetvén, az egyleti választmány f. é. márcMus 24 én hozott határozata sz»rint, a pályázatot f. é. apriliihó 3-ig meghosszabbította. E'yizerimiud újból értesiti a pályázui óhijtó polgárokat, ini8zerint a megkívántató feltételek mellett folyamodványaikat az egyleti elnökséghez mielőbb nyújtsák be. — Gyermek-halál. Sípaki József thassi napszámos a mult évi október hó végén munkájából huajö'éD, a nagy leveses fazekat, melyben a forró leves főtt, levette a tűzhelyről a a földre helyezte. Ezután sógorával beszél­getett, miközben három éves kis Mariska leánya beesett a forró leveses fazékba, s borzasztón összeégetve gyenge testét, néhány nap múlva meghalt, A. kir törvényszék Sipeki Józsefet, gondotlanságból okozott emberölésért uyolez napi fogházra Ítélte, — Metamorfózis. T.-Polgárról írják nekünk a követ­keeő levelet: Mind a ketten a sokat emlegetett Csaszlau­nak voltak szülöttjei, annak a híres Csaszlaunak, melynek örege, apraja egy időben (requiescat in pacem) különösen praedestinálva volt arra, hogy náluuk utódja lehessen egy Vesselényinek vagy Andrássyuak a főispáni méltóság ban, egy-egy, Árpád apánkkal egyidőben bejött nemes ember ivadékának, a szolgabírói vagy egyébb városi vagy megyei hivatalban. Da mit főispáni méltóság vagy pláne Becsirker hivatal! vágyakoztak is a mi hőseink erre! A kötéltáuczolás fejedelemnőjének Miss Leonának ós az akrobaták királyának mr. John Westburyaek meg­érkeztét jelenti az óriásj falragasz, kik Konstantinályban a felséges szultán udvarában tartották előadásaikat és Parisba valának menendők. Átutazván svéletlenűU a mi szerény városkánkon, »általános óhaj folytán* itt is néhány előadást voltak kegyesek tartani. Az előadások megtar­tattak. Mondhatom fényes anyagi sikerrel. Általános tetszést arattak. Ez természetes. Ki volna oly vakmerő, az egész világ elismert művészének játékát kritizálni? A társaság elutazott. A mig Parisig értek, ha ugyan oda értek, tudom sok helyen kellett az általános óhajtásnak eleget tenni, azonban még nagyobb volt a meglepetés, midőn a következő napon a szőke Miss Laonát, kit az esti elő­adái lámpavilágitásnál, ballerina costumeokhoz nem szokott közönség legalább is aetheri lénynek tekinteni volt hajlan­dó, egyizerü házias ruhában az akrobaták királyának társa­ságában látták a piaezon, vásárolni krumplit, zöldséget «tbt. Annyit sejtettem, hogy nevük daczára egyiknek sem ringatták bölcsőjét Old-Englaudban ; meglepetésemre azon­bau ők egészeu sans jjene elmondták, iiogy a művéizeti pályának bucsut mondtak, mert megunták a vándorlás'. 0, Iricsek János, tanult kertész; a felesége Lancsi asszony fehérneműt varrogatott odahaza is, hit letelepednek itt ebben az áldott országban. A társalgás Gőtha jzengze­tes* anyanyelvén folyt, közbeközbe egy-egy magyar szót is ejtettek, elmondván, hogy kóborlásuk alkalmával tanul­tak egy két kifejezést. Szerencsét kívántam nekik, s elválva tőlük, lelkűire kötöttem bog/ legyeuek hálás gyer­mekei fogadott hazájuknak, s tanuljanak meg magyaru'. A komédiás pár megköszönte, s azt moad a sólujtva: Folytatás az I. mellél^letcu

Next

/
Oldalképek
Tartalom