Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-17 / 11. szám

X. évfolyam. 11. szám. Nyíregyháza, 1889. márczius 1 i, JSÍYÍRYIDEK. f VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. S^** Megjelenik lietenliint egyszer, vasárnapon. "l&Q Előfizetési feltételek: A„ >-x- < - • - i , ,- , Az cin tizei esi pénzek, mearendelesetc s a postán vagy helyben házhoz hordva: , , ' * , ,„ . , , I<>ési évre 4 forint. "

JP szetkul.aese targyaban leendő felszoFél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Hirdetési dijak Bérnieutetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához (uagy-debreczeni-utcza A kéziratok csak világos kívánatra s az detés után 30 kr. fizettetik. 1551. szám) intézendők. I illető költségére Küldetnek vissza. Minden négyszer hasábbzott petit sor egyszeri közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirA nyílt-téri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 15-81. szám) ; továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Yogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos kö2lomény$k, Szabolcsvár megye alispánjától. 2,821. K. 1889. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Értesítem, miszerint Büd-Szent-Mihályon 1 drb ló és 1 drb ökör lépfenében, 1 drb tehén pedig veszettség miatt elhullott. Nyíregyházán Kohn Mátyás balsai lakosnak a György-tarlóról hozott lova takonykór miatt, kiirtatott. Nyíregyházán, 1889. márczius 8-án. Zoltán János, alispán. 2,659. K. 18897 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Nyíregyháza város főkapitányának 138/1889. sz. jelentését megfelelő eljárás végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 18S9. márczius 12-én. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 138/1889. Rp. Tekintetes megyei alispáni hivatalnak Nyíregyházán. Nyíregyházán f. évi február 24-ről 2 db juh é3 1 db szőke 3 hóuapos kocza sertés vau bitangságból befogva, továbbá ezelőtt mintegy egy évvel Brezuyiczki György nyíregyházai lakos és születésű, 48 éves, közép termetű, hosszas arczu, sárgás szemű, fekete szemöldökű, rendes orrú és szájú, fekete hajú, borotvált állu, írni olvasni tudó, napszámos egyén, uejének és 8 éves Mihály nevű fiu gyermekének hűtlenül lett hátrahagyásával e városból eltávozott, s azóta vissza uem tért. Nyíregyháza, 1889. február 28. Kerekréthy rendőrfőkapitány. 3204

. K. 1889. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A mellékelt pályázati hirdetményt szabályszerű kö'hirré tétel végett kiküldőm. Nyíregyháza, 1889. évi wárcziu-hó 16 án. Zoltán János, alispán. 456. K/1889. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegye nyír-bálon járás területéhez turtozó Kis-Léta községben a község jegyzői állás Zílenák József elmozdításával üresedésbe jött. Ezen jegyzői állásra, mely szabályszerű választás utján fog betölteni, ezennel pályázat hirdettetik Javadalmazások a következők : fizetés 400 frt, szabad lakás esetleg 40 írt házbér, irodai átalány, fűtés és világítás 70 frt, 1 hold 1000 • öl föld, 2 drb legeltetési jog, megállapított, napi és munkadijak. A választás K. L?ta községházánál f. évi márc?ius hó 30-án d. e. 10 órakor fog megejtotni. Felhívatnak tehát mindazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják, miszerint az 1883. évi I. t. c.. 6. §-a, illetve az 1886. évi XXII. t. cz. 74. § ábau körülirt szakképzettségüket és életkorukat igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvéuyeiket főszolgabírói hivatalimhoz folyó hó 29-dik napja déli 12 óráig annyival inkább adják be, mivel a később beadottak fi;yelmen kivül fognak hagyatni. Nyír Bátor. 1889. márczius 8. Vay István, főszolgabíró. 2,130. K. 1889. Saabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Hunyadvármegye alispánjának 2544/18S9. számú átiratát alant jegyezve megfelelő eljárás s 30 nap alatti jelentés tétel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1889. évi márczius hó 8-áu. Zoltán Jáuos, alispán. (Másolat.) Hunyadvármegye alispánjától 2544/1889. Andervi Jáuos nevű egyén 1887. évi lV-ik negyedében az aradmegyei közkórházban ápoltatván, a felvételkor M.-Illye községü illetőségűnek vallotta magát, azonban az eszközölt puhatolás szerint nevezett kórházi ápolt oda vnló illetőségüuek el uem ismertetett, sem pedig Hunyadvármegye területén az eszközölt körözés alapján illetőségi községe bemondása végett feltalálható uem volt. minthogy azonban érette a megyei b^teg ápolási alapból az 5 frt 80 kinyi kórházi költség előleg képen azou megyei kórháznak már kifizettetett, hivatalos illemmel fölkérni kívántam kartárs urat vármegyéje (városa) területén Andervi Jáuost felkerestetui, és megtalálás esetén' illetőségi községe tekintetében jegyzőkönyvileg kikérdeztetni, esetleg tőle az 5 frt 80 krnyi összeget behajtván, az eredményről mindenesetben értesítését ide megküldeni szíveskedjék. Déván, 1888. dec/,. 31-én liázsó, s. k. alispán. illárczius 15. Negyvenegy esztendeje, hogy azok a szép márcziusi napik fölvirradtak Magyarországra! Mikor — mint a rügyfakadásbau a tavasz, ugy nyilatkozott meg az emberek szívében a szabadság ! Az a szabadság, mely vele született jogaiba vissza állítja az embert! Az a szabadság, melyet egy nemzet követelt vissza magának azoktól, kik azt tőle elkobozták. Nálunk együtt született meg a vágy mind kettő után s együtt valósult meg. Szabadság, egyenlőség és testvériség! Ez volt a márcziusi társadalmi forradalom zászlajára irva. S a hatalom, mely könnyen tudta elnyomva tartani ezt a népet szolgaságában, a jogainak s ettől fakadó erőinek öntudatára ébredt nemzetet vérrel és akasztófával némította el. A márczius derűs s a béke és nyugalom áldásait hirdető napjait csakhamar fegyver-zörgés váltotta föl. Az egész nemzet talpra állott, s ellene két hatalmas császár seregei s a feluszitott nem zetiségek. A szabadság, mely márczius 15-dikének életre keltő levegőjén született, vérben és könybeu fulladt meg. S a csendben, ami ezt a hatalmas nemzeti ébredést követte, úgy látszott, mintha már meg is halt volua. Az aradi tizenhármak martyr-halála, melyet nem tudott becstelenné tenni az akasztófa, s azok a lövések, melyek mindegyikére egy-egy magyar hazafi bukott el a Neugebáude udvarán: végig vonaglottak a nemzeten, de azért cseni volt, mélységes. Csakhogy a leányzó aludt, de nem halt meg. Az a vér, melytől a haza földje ázott, a szabadság hőseinek vére volt. Az ő legendájok a nemzet lelkébe ékelődött. S a szabadság néma dallamait hordta a levegő, melyre bilincset verni, akasztófát állítani nem volt képes a győztes hatalom. A szabadság eszméje élt mindeuütt. Kunyhókban és palotákban megértették harsonáját, s ha elhangzott is a rivalgás, hangja ott rezgett az emberek szívében, felkiáltott a marcyr-sirok hantja alól, a néma csatamezőkről s keresztül zizegett a levegőn. Ezt a szabadságot nem lehetett megölni ! El is jött napja nem sokára! A mély csenddel rémes éj után keresztül tört sugaraival a sötétségen, s megéledt az emberek szívében az elnyomott vágy és újra hangra kelt. Azóta sokat felejtettünk nagyon! Azok a jelszavak, melyeket 1848. márczius 15-dike kipattantott a szunyadó szívekből, lassanként frázis-számba mennek már. Aki hirdeti őket ámitónak vagy bolondnak tartják, s megmosolyogják, aki hisz még bennök. A sokat csalódott sokszor félrevezetett nemzeti közérzés megunta már, hogy éljen. Fellobbant ama nagy napok óta is egy néhányszor, de tüze szalmaláng volt, melynek az újság ingere adott legfeljebb csak pereznyi életet. A régi nemzeti közérzésuek emlékét szenteljük meg akkor, ha márczius 15-dikét megünnepeljük. — S talán a mégmaradt kicsinyke lángot szitogatjuk, mely a hazaszeretet, a szabadság nemes erényeiért szívünkben még megmaradt. S ha megemlékezünk e napon arról a nagy férfiúról, ki — mint a szilárd meggyőződés élő emléke, az igazi hazaszeretet és szabadság bibliája idegen földön éli napjait, mondjuk el a költővel: Te, kiuek éjjele, nappala bú, bánat, Ki Olaszországban siratod hazádat: Mit küldjek amivel szived vigasztaljam? Nein terem itt rája ezerjófű, balzsam, A mi egünk alatt rét, mező kietlen Téli fuvalom sír erdőben, ligetben, Riugó bölcsőnk helyét átölelve tartja Pusztulás, enyészet élet ölő karja. Önmaga ássa meg sírját ez a nemzet . . . Küldj idegen földről egy kis honszertlmet. Ne hallgass a hívó, hívogató szóra, Csak maradj tovább is világ bujdosója! Száműzött az önkény . . . száműzött a törvény, Nincs a te számodra hazafelé ösvény. Jobb neked ott messze sírva sírdogálni, Örömet nyújtanak kerted szép virági. Fájó szíved itthou jobban elborulna, Idegen ég alá menekülnél újra. Halni se tudnál ott, ahol bölcsőd reugett . . , Küldj idegen földről egy kis honszerelmet. Márczius 15-dike Nyíregyházán. Arról az ünnepről akarunk számot adui a „Nyírvidék" olvasóinak, melyet városunk intelligens közönsége a 48-diki márczius 15-dikének 41-dik évfordulóján, a magyar társadalmi foradaloinnak akkor győzelemre vezetett eszméinek szentelt. Az ünnep szép volt és méltóságos! A szív ós ész intelligenciájának képviselői gyűltek össze üuuepelni! Azok, kik uéháuy éven keresztül a magok szántából félrevonultak e napon, mert nem kívántak nagy jelszavakat vad frázisokként hangoztató egzisztenciák gimplijéül szegődni. Megértük végre ezt is! Azt, hogy a 48-diki márczius 15 dikéuek emléke méltó ünneplésben részesülhet ismét Nyíregyházán! Kibontakoztunk végre abból a csodálatosan érthetetlen helyzetből hogy egy lármás, de közelismerés szerint minden erköb'-si érték nélkül való egyéniség elnyomja itt a vezetésre és szereplésre hivatott emberek szavát, ősik azért, mert vele szemben miuden kísérlet botrányt provokál. Az alábbi tudósítás, mely márczius 15-kéuek megünnepléséről számot ad, igazat ad uekünk e sorok megírásáról k főgimnázium torna-csarnokában gyűlt össze a közönség márczius 15-dikén délután, hogy megünnepelje a magyar történelem e nevezetes napjának emlékét. Az ünnepet a dalárda nyitotta meg egy hazafias énekkel. Ezutáu Somogyi Gyula lépe.t az emelvényre, s az ünnep rendező-bizottságának föl kérésére — minthogy dr. Meskó László ur sürgős teendői folytán elutazni volt kénytelen — az ünnepélyt inegnyitottnuk nyilvánitá Porubszky Pál főgimnáziumi tanár szavalta el ezután szép alkalmi ódáját : Milliók vágya, milljók büszkesége, Te, óh dicsó nap itt vagy újra hát! Hozsánna zengjen ajkunkról az égre, Megértük újra márczius idusát. Mire népek szíve sajogva vágyott, Szabadsággal töltéd be a világot; Hazának adtál népet, nemzetet, Kit lelkesítsen hazaszeretet. Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva.