Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-10 / 10. szám

általános gazdai értekezlet ugyanazon napon délelőtt 10 ég fél órakor veszi kezdetét. A gyűlések helye: Nyiregy­názán, a megyei székháznál. Nyíregyházán, 1889. feb­ruár hó.Kiváló tisztelettel Nyíri János, egyleti alelnök. — Gyászrovat. A következő gyászjelentést vettük : Pethö Zsigmond miut férj Morvay Ignáci nej* s gyernie keivel, Morvay Antónia férjével tíomossy Audrással s gyermekeikkel, Pethő András, mint gyermekei; Kálmáncz • helyi Menyhért gyermekeivel, Síilcz; Tamás neje s gyer­mekeivel, miut vők; Somossy Amália mint unoka, férjével flunyady Istvánnal s gyermekeikkel, valamint számos unokák és rokonok nevében is a legmélyebb fájdalommal tudatják a forrón szeretett nő, édes anya, nagyanya és Dapának Pethö Zsigmondné szül. Szentmiklóssy Máriának élete 70-dik, boldog házasságának 40 dik évében, folyó 1889. évi márc/ius hó 2 án, 3 napi szenvedés után tüdi­szélhiidés folytán l.ekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogult földi maradványai folyó hó 4-én d. u. 5 órakor fognak az ev. ref. eg}ház szertartása szerint örök nyuga­lomra tétetni. Nagy-Kálló 1889 évi márczius hó 3 Áldás lengjen porai felett! — Egy másik gyászjelentés Elcs Lajoi helybeli előkelő kereskedő nejének elhunytát jelenti. A gyászjelentés a következőleg szól: Rátszentmiklóssy Éles Lajos saját, valamint Hegyessy Zsuzsánna, özvegy Szilágyi Istvánná, Hegyessy Lujza és férje nagybesenyődi Bessenyey László miut nővérek, illetve sógor; idősb Éles Lajos mint apa, Holner Lajosué szül. Éles Borbála mint sógornő, Éles László és neje miut sógor és sógornő, Éles Sarolta mint h'iga és számos rokouok nevében is, szomorodott szívvel jelenti szeretett nejének, nővérek, menyének, sógornőnek, nagynénének és jó rokonnak Elén Lajosné Hegyessy Zzófiánalt élete 40 ik, boldog házas­ságának 20 ik évébeu, folyó 1889. évi márczius ho 8-án reggel 9 órakor hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei folyó évi már­czius hó 9-én délután 4 órakor fognak, a nagydebreczeni­utozai lakásunkból, az ev. ref. eg ház szertatásai izerint, a vasút melletti tírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyír­egyháza, 1889. márczius 8. Áldás és béke poraira! — Városunk egyik köztiszteletben álló polgárának elhuny­tát tudatja a következő gyászjelentés: Ozv. Nádassy En­dréné szül. Tarczay Anna saját, valamint gyermekei: Irma férjezett Gjurcs'iny Józsefné és ennek gyermekei: Irén, Jolán, Béla, Aranka és Ernő, Nádassy Bertalan nejével szül. Jancsó Mariskával, Emília, Elemér, Mariska és Bertalan gyermekeikkel, Nádassy Kélmán és Karolin, vftlr.mint számos rokonok nevében is, mély fájda'omtól megtöét szívvel tudatja felejthetetlen szeretett férjének, illetve apó, após, nagyapa és jó rokon Nádassy Endrének folyó 1889. márcíius hó 8 án életének 65., és boldog házasságának 44. évében esti 7 órakor agyszéihüdésben történt gyászos elhuuytát. A boldogultnak hült tetemei f. é. márczius hó 10 én d. u. félnégy órakor fognak a nagy-orosi-utczai házából, az ág. ev. egyház szertartása szerint, a vasút melletti sirkerben az örök nyugalomnak átadatni. Nyíregyháza 1889. márcziás 9 én. Áldás es léke kövesse hamvait! — Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága e hó 14-dikén tartja meg rendes havi ülését. — A tenyószapa állatok felülvizsgálására kiren­delt küldöttségek elnökeiül, a felső-tiszavidéki gazdasági egyesület, úgyszintén a szent-mihályi és kisvárda-vid°ki gazdakörök meghallgatásával a fői-pln a következő ura­kat nevezte ki: a dadai alsó járásba Kálmán Jánost, a dadai felső járásba gróf Desteioffy Dénest, a bogdányi járásba Szalánczy Ferenczet, a kisvárdai járásba Lipthny Bélát, a tiszai járásba gróf Forgách Lászlót, a nyir­báthori járásba Buday Gyulát, a nagy-kállói járásba Szoboszlai Papp Józsefet és Nyíregyháza városába Benct Lászlót. — A közigazgatási bizottság árvaszáki felebbritelí küldöttsége e hó 14-dikén ülést tart. — A helybeli iparteitület udvarnoki állására pályá­zat nyittatik. A pályázni óhajtók folyamodványaikat f. év márczius 21-én d. u. 5 óráig az ipartestület irodájában benyújthatják, hol a feltételek megtekinthetők. Nyíregy­háza, 1889. márczius 8. Kovács Dániel, testületi jegyző. — A nyíregyházai kereskedő ifjak egylete folyó hó 24-én este 8 órakor saját egyleti helyiségében tarija — Más ékszert kell vennünk. Mathilde magához vette az ékszertokot, melynek belsején az ékszerész c/ime volt: Az éksierész meguézte könyvét s aztán igy szólt : — Én nem adtam el az ékszert, c ak a tokot adtam. Egyik ékszerésztől a másikhoz mentek, hogy hasonló ékszert találjanak. Végre sikerült a Palai Royal egyik boltjában egészen hasorló uyaklánczot találniok. Az ékszerész 40,000 frankot kért értté s vt'gre 4000 frankot leengedett. Loiselnek 18,000 frankja volt, melyet atyja után örökölt, a hiányzó összeget különféle helyeken kikölcsö­nözve, egész jövőjét eladta. Midőn Loiselné asszony barátnőjének viszszaadta a gyémánt ékszert, ez igy szólt: — Korábban váriam volna viszszakapni. Termé, ze­tesen nem tudhattad, hogy időközben szükségem leend reá. Forestiernó asszony nem nyitotta meg a tokot. Ha észre veszi, hogy más ékszer van benne, mit gondolhatott volna barátnőjéről. Most a nélkülözések és a nyomor napjai kezdődtek Mathildre nézve. Tudta, hogy az adósságot meg kell fuetniök s ugyanazért mindenféle korlátozásokat be kel­lett hoznia híztirtásukban. A szolgálót nem tarthatta tovább; kicsiny padláslakásba kellett köllözniök s a legd urvább házi dolgokat is neki kellett végeznie. Finom, fehér keze megkeményedett és vörösödött a főzéstől és mosástól. Férje éjjel nappal dolgozott, hogy pár frankkal többet keressen, mert minden hónapban törleszteni kellett adósságukból. Ez a szomorú élet már tíz éve tartott. Ez idő alatt mindent visszafizettek. Mathilde e 1ÍZ év alatt megöregedett; ugy nézett ki, mint szegény kézmüvesné; rosszul volt öltözve és hanyagul fésülve, de mialatt férje a hivatalban volt, IV. évi rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal; 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv hitelesítők megválasz­tása. 3. Titkári (jegyzői) jelentég. 4. Pénztári jelentés. 5. Számvizsgálók jelentése. 6. Választ nány indítványa a gyógyszer ügyben. 7. Az alapszabályok részbeni megvál­toztatása. 8. Választmány jelentése a lakás ügyről. 9. A költségvetés tárgyalása. 10. A tisztviselők, választmány é3 számvizsgálók választása. 11. Indítván)ok — Halálozás. Feldmann Márton bérlő, életének 47 dik évében, folyó hó 3-án Bitiben meghalt A beszan telés folyó hó 4 én délután 2 órakor Biribeu történt meg és a boldogult hült teteme folyó hó 5-én Érmihály falvára szállíttatott, ahol a szokásos szertartás után, az ottani izr. sírkertben örök nyugalomra tétetett. — Ozv. Roth Hermanné szül. Fisther Josefa élete 60 dik évében e hó 3 dikán Nyíregyházán meghalt. X- Kz utolsó thea-estóly a múlt szombaton ment Yégbe a gimnázium tornacsarnokában Az idei sovány farsangon, melyet náluuk nemcsak a Rudolf trónörökös halála, de még alaposabban a uagvveudéglő leégése ron­tott meg, a nőegyesület, által rendezett thea-estélyek mentették meg a mulatni és tánczolni vágyó közönséget attól, hogy egy egész hosszú farsangon át — unatkozzon. E thea-estélvekról — melyeket a mult esztendőben ve­zetett be a nőegyesület a nyíregyházi farsang mulatságai közé — csaknem felesleges már dicsérő szót vesztegetni. Olyan jó és általánosan elismert a renoméjuk, hogy semmiféle hírlapi dicsériáda nem tudja azt megmondani. S nem is kell nagyon törni rajta a fejünket, hogy a mi rideg és minden kedélyesség nélkül való társas viszo­nyaink közepette ezt a nálunk szokatlan sikert megma­gyarázzuk. Első sorban a thea-estélyek kitűnő házi-asz­szonyaié az érdem, hogy ezek a mulatságok oly kitűnően sikerültek. A lekötelező szívesség, az a minden apró dologra kiterjedő figyelmesség, melynek erényeit a thea­estélyek volt háziasszonyai oly bámulatra méltó módon gyakorolták: ebben van a titka az estélyek nagy erkölcsi és anyagi sikereinek. Hogy egyébként milyen hódítást cselekedtek e mulatságok, városunk társas életének keretein túl is, annak fényesen szóló tauubizonysága az a névsor, melyet báli referensünk az utolsó thea-estélyeu résztvett hölgyekről összeállított a következőkben: Almássy Ist­vánná Luiza leányával Kisvárdáról, Dudinszky Gyuláné Viola leányával, Grexa Györgyué leáuyával B.-Szt.-Mihály­ról, Halasi Jánosné, Jósa Andrásné, Kállay Juliska ós Sarolta kisasszonyokkal, Juhász Etelné, Keresztesy Istvánné Ki­rálytelekről, Kovách Geróué, Krasznay Péterné Erzsi leá­nyával Kemecséről, Káluay Sándorné,Hajnal Ida és Erzsike kisasszonyokkal, Konthy Gyuláné Konthy Emma kisasz­szonynyal, Kovách Zsigmondné Bella leányával, Molnár Gyuláné Bella leányával Levelekről, Mann Józsefné, Misztek Ferenczné leányával, Mikecz Ilona és Tóni kisasszonyok, Marsalkó Gusztávné Boriska leányával, Nagy Lászlóné, Királytelekról, Nyiry Ferenczné, RottmanD Lajosné Hir­tenstein Paula kisasszonynyal, Pirkler Lajosné, Szamueli Aurélné Alice és Emma leányaival, Trajtler Sománé, Virágh Kálmánná Virágh Irma kisasszonynyal, Valtner Jánosnó. A mulatságon a háziasszonyi tisztet Chotvács Ágostonné, Kutassy Arturné, dr. Meskó Lászlóné és Nikelszky Mariska úrhölgyek teljesítették, lekötelező szeretetreméltósággal. A pénztárnál Básthy Berta úrhölgy és Szopkó Alfréd úr teljesítették nem épeu kellemes tisztöket. Mint pinczérnők Básthy Berta, Szopkó Alfrédné és Vidliczkay Erzsike úrhölgyek szolgáltak föl, a dúsan teritett asztaloknál. Kell-e még ezutáu külön azt is meg­mondanunk, hogy a mulatság pompásan sikerült, s hogy csak a pirkadó hajnal oszlatta szét a jókedvű közöuséget, mely ezen a szép mulatságon búcsúzott el a Phőniksz­kéut mindég újra megszülető Karneval herczegtől. — Tííz volt a héten szombatra virradóra, éjjel 12 és 1 óra között. A h >lló- és kótaji-uteza sarkán gyuladt ki és égett le egy nádfedelü lakóház. — Léghajót vártak a mult napok egyikén T. Lökön. Nagy közönség csődült ki az utczára, mert el volt ter­jedve a hír, hogy dr. Horváth Géza orvos, kinek lapunk­ban is egy pár igen sikerült czikkében gyönyörködhettek olvasóink, s ki Tisza-Lök Bzülötte, Budapestről léghajón érkezik T.-Lökre. A léghajó azonban csak nem érkezett meg, amiuek később azt a magyarázatot adták, hogy gyakran az ablakhoz ülve ábrándozott a fényes estélyről a miniszter palotájábau, hol őt csodálták és ünnepelték. Mikép alakult volna élete, ha nem veszti el az ékszert? kitudja? Mily kevés kell ahhoz, hogy az élet­nek föl és lemenő hullámai által fölem^ltessüuk vagy alámerittesi-ünk ! Egyik vasárnap a Champs Elyséen egy hölgygyei találkozott, ki ott gyermekkel sétált. Forestiernó asszony volt. Még mindig fiatal, csinos és elegáns volt. Megszólítsa? Miért ne? Hozzá l^pitt. — Jó nipot, Jeaune ! A megszólított csodálkozva tekintett reá s zavartan igy szólt: — Nincs szerencsém önt ismerni. . . . — Csakugyan n?m ismersz? Liisel Mithilde. . . . A barátué csodálkozva kiálltott fel : — Oh, szegíny Mathilde, mennyire megváltoztál! — Igen, sokat szenvedtem és súlyos éveket éltem át — miattad 1 — Miattam ? Mathilde elbeszélte a gyémánt nyak-ék történetét. — Azt mondod, hogy gyémánt ékszert vásároltál) hogy pótolhasd azt, amelyet elvesztettél? — Igenia. Nem vetted észre? Az ékszer teljesen hasonló volt, annyira, hogy csaknem semmi különbséget nem lehetett észrevenni. Forestierné asszouy meghatva ragadta m«?g Ma­thilde kezét: — Szegéuy, szegény barátném! szólt. Hiszen gyé­mánt ékszerem nem volt valódi ! Az alig ért 500 frankot. — Jöjj hozzám holnap s visszafizetek neked 59,500 frankot, melylyel helyreállíthatjátok háztartástokban ismét az egyensúlyt. Francziából: 0. 1. feunakadt a tokaji nagy-hegyen. Igaz-e, neui-e, nem állunk jót róla. — A helybeli kereskedők míveltebb osztálya érde­kéből és úgy egymás közötti, valamint saját segédjeik és tanonczaik s ezek szülőivel szemben fennforgó viszo­nyok, esetleg súrlódások tisztázása, rendezése, saját hatáskörükben pedig minél gyorsabb és minél méltányo­sabb elintézése czóljából, Czupra Endre városi aljegyző, mint iparügyi előadó, értekezletre hívta össze e hó 8 ára a helybeli kereskedőket. Az értekezlet az emiitett napon d e. 10 órakor a városháza nagytermében, a kereskedők elég élénk részvétele mellett tartatott meg. Czupra Endr* városi aljegyző, mint az értekezlet összehívója, meg­magyarázván azt, hogy a fölvetett kérdések tisztázására, illetőleg, hogy az e czélra szolgáló értekezlet össze­hívására miért volt szükség, a megjelent érdekelt keres­kedők miudenek előtt kijelentettek, hogy Czupra Endre úr kezdeményezését mély köszönettel fogadják, s minthogy sem a kereskedelmi, sem az ipartörvény a kereskedő segédek és főnökeik közötti viszonyt nem rendezi, s a kereskedők között, az ipartestületeknek megfelelő szer­vezkedést nem szabályozza: kimondották, hogy a nyír­egyházai kereskedőknek saját belső ügyeik rendezése czóljából való testületi szervezkedését óhajtják, azt elvi­leg elfogadják, s a szervezkedés módozatainak megálla­pítására bizottságot küldenek ki. A bizottság elnökéül Fest László, jegyzőjéül pedig ifj. Orbán Károly válasz­tatott meg. i — A nyíregyházai ipartestület márczius 25-én délelőtt 7 órakor saját helyiségében rendes évi közgyű­lést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Elnök jelentése. 2. Jegyző évi jelentése. 3. Számvizsgáló bizottság évi jelentése, kapcsolatosan ugy a testületi, valamint a se­gélypénztár 1889. éri forgalmáról felvett zárszámadással és a folyó évi költségelőirányzattal. 4. Tisztviselők tisz­teletdijának megállapítása. 5. E nök, pénztárnok éi elől* járóság lemondása s azok újbóli választása. 6. Netaiáni indítványok. — Alfóldy Károly táncjtanitó a legközelebbi napok­ban kezdi már meg városunkban a táncztanitáat, és pe­dig ez idén azért előbb a izokottuál, hogy m&r az év­záró vizsgák előtt legalább egy hóval előbb be legyen fejezve a táneztanitás. — Rudolf trónörökös legkedveltebb magyar dalá­ról ujabban többféle verzió merült fel a lapokban, most azonban kiderült, melyik volt a nótája s ki a szerzője A közelmúlt napok egyikén ugyanis, egy magai állábu 8. az udvari körökhöz közel álló egyéniség jelent meg Táborszky Nándor zenemfi-kereskedésében s konstatálta, hogy az elhunyt trónörökös legkedvesebb magyar d*la az volt, mely a nevezett czég által még 1879-ben kiadott ily czimü füzetben foglaltatik: Nyolcz eredeti magyar dal énekhangra zongora kísérettel, szerzé Állaga Géza, s melynek szövege (Tóth Kálmántól) a következő: Búra hajol a szomorú fűz ága Búra hajol az én éltem világa, Mit ér látnom a jó kedvet énnekem Ha nem vidul búbánatos kebelem. Rózsák között a szomorú fúz ága, Nem illem én ebbe a víg világba, Édes szülém váltig biztat, de tudom, Hogy a nyarat által élni nem fogom. A dalok Blaha Lujzának vannak ajánlva s köztük a kérdéses dal ugy dallama, mint költői hangulata által válik ki. A füzetnek, mely a nevezett kiadónál uj cím­lappal jelent meg, most nagy keletet szerzett az általá­nos kegyelet, melylyel az egész ország Rudolf trónörökös emléke iránt viseltetik. A fent nevezett szerzemény ára 2 frt és megrendelhető Táborszky Nándor nemzeti zenemű kereskedésében, Budapesten váczi uteza 30. sz. a. — Kéjutazás Párisba! A debreczeui városi menet­jegy-iroda folyó évi május havában, a párisi kiállítás alkalmából, kéjutazást rendez Debreczenből Párisba, melyhez rendkívül mérsékelt áru menet-térti jegyek adatuak ki. — A külön vonat indul Debreczenből: Budapesten, L/m Bruckon, Bécsen, Salzburgon, Lend Gasteiuon, Wörglen, Insbruckon, Landeckon, Feldkirchen, Buchson, Sarganson, Weesenen, Zürichen, Bruggon, Base­len, Delleen, Belleforton át Párisba. — A visszautazás feloszolva történik bármely .gyors vagy személyvonattal a fentebbi útirányon át azon eltéréssel, hogy Bischofs­hofeutól kezdve a Selzthalon, Hieflauon, Kl.-Reifling­Amstetteneu át vezető útirányt is lehet használni. — A menet-térti jegyek árai (beleértve a nyolcz napi párisi tartózkodás idejére terjedő teljes ellátást és elszállásolást) I. osztálybau 228 frt 40 kr., II. osztályban 169 frt 40 kr., III. osztályban 131 frt 70 kr. A jegy érvényessége 45 napra terjed ki. Az ellátás Párisban előkelő szállo­dákban történend. — Lakásul az I-ső osztályú utasok személyenként, a Il-ik osztályúak ketten, a Ill ik osz­tályúak pedig 3—4-en kapnak egy szobát. Előjegyzések a feutemlitett menetjegy-irodában eszközöltetnek, hol bővebb felvilágosítás is nyerhető. Csarnok. Kassandra. Üunep vala Ilionban, Mielőtt még tlbulca, Megszólala hymnusokban Trójai bárdok hada. Hős nem tart kardot kezében, Mert a harcz elnémula, Trója most maga az éden, Tólegény Thetis fia. Priam lánya menyegzőjét Üli meg nagy pompával, A görög meghajtván fejét Békét köt ós Trójával ? ! Babérlombbal ékesítve, (ön menet menet után, Lakadalmat ünnepelve Füst száll Phoebus oltárán. Trója népe kedvre gerjed, Jó kedvet Bacchusnál lel ; A tömegben csak egy szenved, Búsongó ciak egy kebel. Az örömek közepette Csak Kassandra szomorú, Arczán, bár a fátyol fedte, Nagyon meglátszik a bú. A városból az erdőbe Menekül a lármától. Viszhang kél a levegőbe', Szavainak jajától. • Most örülnek a városban, Jó Atyám, Anyám remél, Nyakig úsznak a mámorban, S holnap ? Holnap foly a vár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom