Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-12-15 / 50. szám

„rv Y í R V I D É K, 14,914. K. 1889. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza Táros polgármesterének és a községek elöljáróinak. A rádi községi vadász terület bérbeadására vonatkozó hirdetményt szabályszerű közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1889. deczember 11-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Árverési hirdetmény. Rád község vadász területe az 1883. évi XX t. cz. 3. §-a szerint 1889. évi deczember hó 17 én a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek bérbe fog adatni. A bérlet kezdődik 1890. évi január hó 1-ső napján és tart G egymásután következő évig, tehát 1896. január hó 1-ső napjáig. Kikiáltási ár 5 forint. Felhivatnak tehát mindazok, kik ezen jogot kibérelni óhajtják, hogy az árverésen a kitűzött napon Rád községházánál (illetve a főbírónál) megjelenni szíveskedjenek. Kelt Rádon, 1889. évi november hó 26. Dankó Károly, körjegyző. Török Antal, főbíró. 15,275. K. „ , , ........ ' Szabolcsvarmegye alisp anjatol. 1889A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Borsodvármegye alispáni hivatalának 7,571/89. sz. a. kelt átiratát szabályszerű közhírré tétel végett közlöm. Nyiregyháza, 1889. évi deczember hó 11. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Borsodvárinegye alispánjától. 7,571/1889. szám. Miskolcz város rendőr-kapitányi hivatala véleményes előterjesztést tett hozzám arról, hogy a Miskolczon deczember hó 15- és 16-án tartandó Lázárnapi országos vásár alkalmával a szarvasmarhák behozatala is megengedhető lenne, illetve bizonyos megszorításokkal a barom vásár megtartása is engedélyeztethetnék, mert bár a ragadós száj- és köröm-fájás megszűnte hivatalosan még ki nem mondatott, s a fertőtlenítés nem foganatosíttatott, mindazáltal a járváuy megszűntnek tekiuthetó, mivel csak 14 nap multán s a már megkezdett fertőtlenitési eljárás közben fordult elő egy betegülési eset. Ezen előterjesztéshez képest különös tekintettel arra, hogy az állat-vásároknak már csaknem fél év óta való szünetelése miatt ugy a miskolczi, mint a vidéki gazdaközönség, sót az iparosok is kiszámíthatatlan veszteséget szenvednek: megengedhetőnek tartom, hogy a iniskoiczi 15—16 iki országos vásárra a szarvasmarhák, juhok, sertések is behozathassanak, miudazáltal a következő megszorítások mellett- 1. A mennyiben a fennebb emiitett egy betegülési eset után más nem fordul elő, a 8 nap elteltével a fertőtleuítési eljárás azonual inegkezdeudő és szünet nélkül folytatandó, hogy a vásár napjáig lehetőleg befejeztessék. 2. A vásárra csak olyau helyekről lehet behozni állatokat, hol a járvány teljesen megszűntnek nyilváníttatott, vagy járvány nem is volt. Ezeu körülmény a marha-leveleu hatóságilag igazolandó s Miskolcz város hatósága a város szélein felállított őrök áttal fogja elleuőriztetni, hogy a marhák csak járványmentes helyről hozassanak be Ezen határozat Miskolcz város rendőrkapitányi hivatalával megfelelő eljárás és főszolgabírónkkal tudomás végett, továbbá a szomszédos törvényhatóságokkal közhírré tetei végett közöltetik, a „Borsod" hivatalos lap utján a községi elöljáróknak azonnali kihirdetés ós miheztartás végett kiadatik. Miskolcz, 1889. deczember 7. Melczer, s. k. alispán. 15,208. K. jggg Szabolcsvármeyye alispánjától. A föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének, a községi elöljáróknak éi állatszemlélő hatósági szakértőknek. A m. kir. földmívelési miniszter 65,857. sz. rendelete másolatban alkalmazkodás és közhírré tétel végett közöltetik. Nyíregyházán, 1889. deczember 11-éu. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat a 15,208. K. számhoz.) Földmlvelésügyi m. kir. miniszter. 65,857/IlI./8. Valamennyi törvényhatóságnak. A morvaországi cs. kir. helyhatóság, a cs. kir. belügyminisztérium rendelete folytán f. évi november hó 25-én 42,565 sz. alatt kelt intéz vényével a Kőbányán kiütött s Magyarországban n&gymérvben uralgó száj- ós körömfájás behurczolásának meggátlása czéljából elrendelte, hogy a sertéseknek Magyarországból Morvaországba való bevitelénél a következő óvreudszabályok tartassanak szem előtt: Magyarországból sertéseknek Morvaországba való közvetlen be vitele csak oly állomásokra szorítkozik, melyeken a szállítmány megvizsgálása állatorvos áltat eszközöltetik Ha a lerakás, illetve vizsgálatnál csak egy állat is betegnek találtatik, a szállítmány a legközelebbi tehervonattal, melyen más patás állatrakomáuy nincs, a feladó veszélyére és kárára a feladó állomásra fog visszi küldetni, ha csak az állatok a lerakó állomás, vagy egy közel levő állomás-helyen levő közvágóhídon állategé3°zsóg-rendőri felügyelet mellett le nem vághatók és az állomásról más patás állatok fertőzését teljesen kizáró módon a vágóhidra nem hajthatók. Horvát-Szlavonorszigból és a megszállott területről való sertésszállittnáuyokra, melyek közvetlenül, azaz uem Magyarországon át vitetnek be Morvaországba, ezeu óvreudszabályok uem alkalmaztatnak. A sertéseknek Magyarországból Morvaországba vasúton való bevitelénél eddig fennállott rendszabályok érvényeu kivül helyeztetnek. Ellenben sertéseknek M igyaroiszágból vagy más országból Morvaországba láboa°való hajtása, vagy kocsin való szállítása, valamint sertéseknek helységről-helységre lábon való hajtása, vagy kocsin való szállítása továbbra is tiltva marad; azon rendszibály pedig, hogy más országokból Morvaországba bevitt sertések szabályszerű marhalevelekkel látandók el, további rendeletig ezeutül is fentartatott. Erről a közönséget ••i.. :... tudomásvétel és közhírré tétel végett értesítem. Budapesten, 1889. deczember 3-án. A miniszter megbízásából: Lipthay. (Másolat a 15,208. K. számhoz.) Földmlvelésügyi m. kir. miniszter. 66,081/lIl./8. Valamennyi törvényhatóságnak. A karinthiai cs. kir. orsz. kormány f. évi uovember 27-én 14,722. sz. a. kelt átirata értelmében elrendelte, hogy a sertéseknek Magyarországból Karinthiába való bevitelénél a következő óvreudszabályok tartassanak szem előtt: 1. Sertések Magyarországból Karinthiába csak vasüton vihetők be. 2. A Magyarországból Karinthiába vasúton közvetlenül beszállított sertések csak a cs. k. szabad déli vaspályatársaság Klagenfurt, Villach és Spittal állomásain, valamint a Rudolf korouaherczeg államvasút St.-Veit és Villach állomásain rakhatók ki állatorvosi vizsgálat mellett. 3. Ha a kirakásnál csak egy sertés találtatik is betegnek, a kirakó vasúti állomáshely politikai ker. hatósága kötelezve vau a sertésszállitniáuyt a legközelebbi tehervonattal, melyen más patás állatrakomány niucs, a feladó állomásra visszautasítani a feladó költségére és veszélyére. Erről a közönséget tudomásvétel és közhírré tétel végett értesítem. Budapesten, 1889. deczember 4-én. A miniszter megbízásából: Lipthay. (Másolat a 15,208. K. számhoz.) Földmívelési m. kir. miniszter. 66,614/111/8. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. A salzburgi cs. kir. orsz. kormány f. évi uovember hó 28-án 9274. sz. alatt kelt átirata értelmében, a száj és körömfájás behurczolásának meggátlása czéljából elrendelte, hogy: Sertések Magyarországból (Horvát Szlavonor.szág és a megszállott területek kivételével) csupán csak Salzburg és Haléin vasúti állomásokon, a nevezett két városban leendő levágás végett rakhatók le. A politikai ker. hatóságok egyébként fel vaunak hatalmazva arra, hogy a fél kérelme folytán esetról-esetre megengedhessék a szállítmánynak más állomásokon való kirakását is, ha a cziinzett a sertések vizsgálatából felmerülő költséget viseli. A sertésszállitmányoknak szabályszerű marhalevéllel kell ellátva lenniök, a lerakó állomáson állatorvos által meg kell vizsgáltatniok, és az állomásról a vágóhídra kocsin kell szállittatniok. Sertósekuek eladás czéljából helységről-helységre vagy udvarról-udvarra lábon való hajtcsa továbbra is tiltva marad Erről a közöaséget tudomásvétel és közhírré tétel végett értesítem Budapesten, 1889. deczember hó 4-én. A miniszter meghagyásából : Lipthay. (Másolat a 15,208/89. K. számhoz.) Földmlvelésügyi magyar kir. miniszter. 66,026/111/8. Valameuuyi törvényhatóságnak. A krajnai cs. kir. országos kormány f. évi november hó 26 áu 13,073 sz. alatt kelt értesítése szerint a Kőbányán kiütött s az országban uagymérvbeu uralgó száj- és körömfájás behurczolásának meggátlása czéljából Magyarországból Krainába a sertések csak közvetlenül vasúton ós egyedül a laibachi déli ós államvasúti állomásokra vihetők be, mert csak ezeu állomásokon történik az állatsz 11 litmáuy megvizsgálása állatorvos által. Ha az emiitett állomásokon a Magyarországból érkezett sertésszállitmáuyokban csak egy beteg állat találtatik is, az egész szállitmlny a legközelebbi tehervonattal (melyen más patás áilatrakoináuy uincs) a feladó állomásra feltétlenül visszaküldetik a feladó veszélyére és költségére, ha csak a sertések a laibachi közvágóhídon állategészség-rendőri felügyelet mellett nem vághatók le és a fent nevezett két állomástól a vágóhidra más belhoui patás állatok fertőzését teljesen kizáró módon át nem hajthatók. A Magyarországból bevitt sertéseknek más mint az emiitett vasüti állomásokon való kirakása, lábon vagy kocsin való bevitele egyáltalán tilos. Erről a közönséget tudomásvétel és közhírré tétel végett értesítem. Budapesten, 1889. deczember hó 4-én. A miniszter meghagyásából: Lipthay. 15,283. K. 7777 1889—~~ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földmívelési miniszter 66,612/1889. sz. a. kelt leiratát másolatban alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1889. deczember 11. Alispán helyett: Miklós László; főjegyző. (Másolat.) Földmívelési magyar királyi miniszter. 66,612/111/8. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. A styriai cs. kir helytartóság folyó évi november hó 26-án 27,142. szám alatt kelt átirata értelmében a száj- ós köröm-fájás behurczolásáuak meggátlása czéljából elrendelte, hogy: 1. Sertések Magyarországból Styriába csak szabályszerű marha levéllel ellátva, kizárólag vasúton, azounal leendő levágás czéljából vihetők be. 2. Az ily sertés szállítmányok csak a cs. kir. osztr. államvasút Gráez, Feldbach, Studeuzen, Fladuitz, Kuitelfeld, L soben, Neumarkt, Z^ltweg és Lie-sei rakodó álluinásaiu ós a cs. kir. szab déli v.isptlya társasig Grácz, Puutigam, Leoben ós Cilii állomásain rakhatók ki, szabályszerű állategészségügyi szemle után 3. Miule-u mis vasúti állomáson, tehát a cs. kit. osztr. államvasút, Gleisdorf és Fehriug és a Grácz, Kótíaohi, illetőleg cs. kir. szab. déli vasúttársaság S'.rassgaug uevü lerakó állomásain a sertések csak al illető politikai kerületi hatóságtól esetrőlesetre kieszközölt engedély alapj ín és csak oly feltétel alatt rakhatók ki, hogy a sertések a kirakáskor a politikai kerületi hatóság által megjelölt okleveles állatorvos áltil megvizsgáltassalak, a vizsgálat költségeit pjdig a fél viseli. 4. II i az állatok a vizsgálatuál egészségeseknek találtattad, a vasúti állomístól lófiga^u kocsin a rendeltetési helyre szállitaulók és ott hatósági felügyelet millett lev-lgatnak. 5. Azou esetben pedig, ha az állatok között egy is betegu;k találtatik, a szillitmlny a legközelebbi tehervonattal (melyen p itás áll it-rakoiniuy niuct) a feladó állo uásra visszaküldőik. A visszautazás az illető politikai hitóság reu lelete alipjlu történik, mikor is a szállító levél, valamint a', állatorvosi látlelet a marín-levélhez csatoltatik. 6 A pilitikaí kerületi hitóságok felvaunak hitala mázva, hogy M igy.irjrszlgból a sertések bevitelét a hitárszéli figyasztási helyekre azou ÍÉAH föltétel alatt megengedhessék, ha a sertések a határon állatorvosilag megvizsgáltatván, egészségeseknek találtattak, a vizsgálati költséget a fél viseli és a sertések hatósági felügyelet mellett, azonnal levágatnak. Erről a közönséget tudomás vétel és közhírré tételvégett értesítem. Budapesten, 1889. deczember 4-én. A miuiszter megbízásából: Lipthay. 15,302. K. 1889. Szabolcsvár megye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elójárőinak. Szatmár város tanácsának 9304/89. számú megkeresését megfelelő eljárás végett, jelentését 30 nap alatt bevárva, másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1889. évi deczember hó 12-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) 9304/89. szám. Körlevél. A tekintetes alispáni hivatalhoz Nyíregyházán. Kozóczky Ferencz volt asztalos, jelenleg napszámos, Szegeden a kórházban ápoltatott e folyó évi ápril havában, a beteg felvételi ívben azt mondta be, hogy ó Szatmáron született 1850. évben róm. kath. nőtlen, illetőségére volna kihallgatandó, azonban még tartózkodása is ismeretiem Hivatalos tisztelettel kerestetik meg a tek. alispáui hivatal, hogy nevezettet hatósága területén nyomoztatni ós akár az iránt, hogy megtaláltatott, akár arról hogy fel nem találtatott e városi tanácsot jövő évi jauuár hó 31-ig értesíteni méltóztassék. Szatmárt, a városi tauácsnok 1889. évi deczember 3-áu tartott üléséből. Böszörményi Károly, kir. tanácsos polgármester. Kolozsváry, jegyző. 15,273. Iv. 1889. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. N&gyküküilŐvármegy e alispánjának 13,149/1899. sz. megkeresését megfelelő eljárás s esetleg jelentós tétel végett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1889 deczember hó 12 én. Alispáu helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Nagyküküllómegye alipáujától. 13,149/89. szám. A tekintetes társ-törvényhatóságnak Nyíregyházán. Folyó hó elején burtyai lakos és községi esküdt Ohsáin György házába történt betörés alkalmával több különféle tárgyakkal 20 drb, a megyei bélyeggel és 94737—94756. számokkal ellátott 5 kros marha-levél űrlap is lopatott el, a mely marha-leveleket ezennel semmisnek nyilvánítok. Hivatalos illemmel kérem kartárs urat hatósága területén köröztetni és a betörés kipuhatolása érdekéből az eredményt velem közölni szíveskedjék. Segesvártt, 1889. évi uovember hó 26-áu. Szoboszlay, alispán. Oláh iskolák a vármegyében. Szégyenletes dolog nagyon, hogy Szabolcsvármegye hatóságainak és közönségének még ilyen kérdésekkel is kell foglalkoznia. A magyar állam nemzet-alkotó erejében kell kételkeduünk és e miatt kétségbe esnünk, midőn immáron bebizonyosodva tudjuk és látjuk, hogy Magyarország legmagyarabb vármegyéjében néhány görög katholikus pap és tauitó bátorságot vesznek maguknak arra, hogy teljesen magyar ajkú községeket, a nemzet-ellenes igéknek az iskolákban s a községi életben való terjesztése által — eloláhositsanak. Országos érdekű kérdés lenne ez, különösen abból a szempontból Ítélve meg, hogyha még Szabolcsvármegyében is megtörténhet ilyesmi, milyen állapotok lehetnek az úgynevezett nemzetiségi vármegyekben : Erdélyben, meg a határszéleken. De mi csak a magunk tűzhelyénél akarunk elbánni ezzel az ügygyei, — és hiszszük is, hogy a vármegye közigazgatási bizottságának, ennek az előkelő hivatalos testületnek, élén erélyes főispánunkkal, sikerülni fog nyakat szegui annak a néhány embernek, kik idegen — tehát ellenséges nemzeti törekvéseknek akarnak itt meleg ágyat csinálni, erőszakos módim apostolkodván Szentgyörgyábrányban, Nyiradonyban és Nyiracsádon abban a munkában, hogy e három magyar község lakosságát eloláhositsák. Szerencse, hogy főispánunk, nemcsak vármegyénknek, de specialiter e három község viszonyait is igen jól ismeri. Tőle hallottuk, hogy ezelőtt 25—30 esztendővel, gyakran megfordulván e községekben, soha ott oláh beszédet nem hallott. Di ő méltóságától tudjuk azt is, hogy a kormánynak különös gondja van e kérdésnek kifejlésére s épen ezért külön fölhívták a főispán urat felülről, hogy az ü)>j mibni létéről külön jelentést tegyen. Nos, hit a kormánynak — eltekintve a főispán úr előterjesztésétől — bőséges alkalma lesz meggyőződnie a vizsgáló küldöttség jegyzőkönyveiből arról, hogy itt egy mesterségesen előkészített eloláhositisról vau szó, — s ha e meggyőződést megszerette, hiszszük, azaz hogy tudjuk, lesz is hitalmi eszköze hozzá, h >gy nyakát szegje ennek a veszedelme* törekvésnek, — lu mindjárt magasabb helyen is kell erediadő okit keresnie, mint a szentgyőrgyábráuyi vigy nyiradonyi görög kath. piróchiákon. E'íg IIHSZU, mindjük bitrányosaii h >sszu idJ a', a 15 —20 esitendí, m ;ly eltilt azóta, h tgy Tokaji Futytatáaa u. mellékleten