Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1889-10-13 / 41. szám
„IV Y I R v I t> É K." kiből még a modern politika nagy sütő kemenczéjében már bevetett czipók párolgó szaga orrukba uem csapott s a hazaszeretet utolsó szikráját is ki nem oltotta, aggodalmat keltve, ösztönt ne adjon, védelmére kelni tehetsége szerént azon öreg édes anyának, melynek neve megye, s melynek élete ellen a modern haza bölcsei, a Gajáriak, Grünvaldok, Horváth Gyulák és Tibáldok gyilkot emeltek. A szegény magát védeni nem képes öreg, reánk, gyermekeire tekint, a főispántól kezdve, de különösen a választott megyei alispántól kezdve le az utolsó legszegényebb polgárig. Az idők mostoha állását jelző képekből elég csak annyit fölmutatnom, hogy mig máskor alig pár évtizedekkel ezelőtt, ha legcsekélyebb sérelem történt a megyéken, a Vesseléuyi Miklósok, a gróf Széchenyiek, a gróf Dessewffy Aurélok hatalmas szava emelkedett bátran védelmökre, most reám a huszadrendü szegény falusi birtokos vén nemesre szorult a szerep, hogy egy csekély röpirattal, s e pár sornyi, a megyéket védelemre keltő indítványommal, nekem kell a vészharang kötelét meghúzni. Iíogy önvédelmünk miből álljon, mily határok közt mo zogjon, azt a tekintetes megyei bizottmány hazafias érzése fogja sugalmazni és a jegyzői tollba diktálni. Mert hogy a fenyegető vihar kitörése közel van, azt a nagyváradi ós más választó kerületekben fellobbant villámok erős dörgései elvitázhatlauul bizonyítják. Legelső lépés és teendőnk szerintem az, hogy a haza minden testvér törvényhatóságait, megyéket és városokat a vészre figyelmeztetve, a közös védelemre felhívjuk. Mezösy László indítványát egyhangú helyesléssel fogadta a közgyűlés. A szabatosabb formulázas tekintetéből előbb Lukács Ödön, majd Vay Adám gróf szolottak hozzá, az utóbbi igen szép beszédében olyan formában ajánlva Mezősy indítványát, hogy a vármegyei autonomia érdekében a közgyűlés írjon fel a képviselőházhoz, s e felterjesztésének pártolására a többi törvényhatóságokat is hívja föl. Az indítványt a közgyűlés ily alakban egyhangúlag elfogadta. A vármegye őszi közgyűlése. Október 8., 9. Élénk érdeklődése és részrétele mellett ugy a vidéki mint a helybeli bizottmányi tagoknak nyitotta meg Kállay András főispán az okt. 8-diki vármegyei közgyűlést, örömének adva kifejezést, hogy a szorgos megyei muuka daczára ily szép számmal jelentek meg a bizottmány tagjai, kifejezést adra ez által ama meggyőződésüknek, hogy az önkormányzat iránt nem csak szeretettel viseltetnek, de annak életképességét a közügyekben való részvét által is igazolni készek. Megemlékezett ezután a főispán Bedekovich Kálmán horvát miniszter elhunytáról, általános helyeslés között indítványozva, hogy elhuuyta felett jegyzőkönyvében fejezze ki részvétót a közgyűlés. Ez megtörténvén, bejelenté a főispán ur, hogy Bagdy Imre t.-löki ügyvédet tiszteletbeli alügyészszé nevezte ki, s hogy az id. Zoltán István nyugdíjaztatása folytán megüresedett utibiztosi állásra Zoltán Imre sényői lakost helyettesitette. Miklós László főjegyző felolvasta ezután az alispáni évnegyedes jelentést, melynek a közigazgatás minden fölmerült mozzanataira kiterjedő egyes részleteit a közgyűlés megelégedéssel vette tudomásul. A jelentésnek a közbiztosságra vonatkozó részénél Bodnár István a csendőrőrsök meggyalogositása ügyében kérdést intézvén az alispáuhoz, a nyert megnyugtató felvilágosítása után a közgyűlés a főispán ur ő méltóságának, a csendőrség lovaA „NYÍRVIDÉK" JTÁBOZÁJA. Jubiláris beszéd Papp Bertalan kis-létal ev. ref. tanitó 40 éves jubileumira. (Felolvastatott a f.-szabolcsi ev. ref. tanitók e hó 3-diki közgyűlésén.) Tisztelt közgyűlés ! Az erősebbek, nagyobbak, idősebbek iráuti tisztelet önkénytelenül támadt érzelme lelkünknek, közős ez az ember és állatvilággal egyaránt. Az oktalan állal meglátott nagyobb állattársa előtt meghunyászkodik vagy óvatosan közelit felé, vagy egyszerűen kitér előle. Az ember a szellemi tehetségekben birt műveltség fokáhos képest külömbözőleg ad kifejezést a mások iránti tiszteletérzel meinek. A gyermek kicsinységének, alábbvalóságáuak érzetéből, kifolyólag félő tisztelettel, szolgai félelemmel viseltetik elsőben a nagyobbak, öregebbek iránt, a mivelt lelkű ember szabad akaratából kifolyólag önként, készséggel hajlik meg azok előtt és adja meg azoknak a szives, szeretetből folyó tiszteletet, kiket anyagi, szellemi, erkölcsi tulajdonokkal ékeskedve fölényben lenni lát vagy tud önnön maga felett. A tiszteletérzelem kifejezésért! már a régi népeknél példákat találunk; mert p. o. a zsidó népeknél Mózes Isten szájába adott törvényben mondta ki: >A vén ember előtt felkelj és annak orczáját megbecsüljed !< A régi görögöknél hasonlólag a lycurgosi törvények szeriut at ifjak felállani tartoztak az öregek előtt és helyet adui nekiek; és aki a nagyobbak, szülék, öregek iránt tiszteletlenséget tauusitott: lenézett, megvetett lett a társaságokban. Jézus a ker. vallás megalapítója a mások iránti tiszteletre vonatkozólag emez erkölcsi szabályt állította fel: »Amit akartok, hogy az emberek cselekedjenek veletek, ti is azt cselekedjetek azokkal!« Ezen erkölcsi törvény más szavakkal azt teszi: ha azt akarod, hogy az emberek szeressenek és tiszteljenek, te szeresd és tiszteld elébb azokat. A tiszteletérzelem nyilvánítás a miudenki olőtt kedves erkölcsi virága lényünknek. Az olyan ember, kinek kebléből a mások iránti tiszteletérzelem kialudt, hasonlít az azon növényhez, melynek virága van ugyan, de illatot sitása érdekében kifejtett buzgalmáért s az ezzel közbiztossági érdekeinknek tett szolgálatiért elösmerő köszönetét fejezte ki. Az alispini jelentés kapcsán Velenczey István közig, igtatónak, ki lelkiismeretes buzgósággal, a hivatalos órákon túlterjedő muukásságot fejt ki, elismerést és jutalmat szavazott meg a közgyűlés. Bégányi Ferencz árvaszéki elnök, tekintettel arra, hogy az árvaügyi beadványok száma a lefolyt egy év alatt ismét szaporodott, az árvaszéki jegyzői állásúak a jövő év végéig leeudő fentartását kéri. A közgyűlés ezt megszavazta. A Nyiregyháza városánál Czupra Eudre elhalálozása folythn megüresedett aljegyzői állásnak választás utján való betöltéséhez, a választás vezetésére, az alispán akadályoztatása esetén Miklós László főjegyző rendeltetett ki. Ezután Zoltán Jáuos alispán bejelenté Mezösy László iuóitványát, a vármegyei autonomia tárgyában. Az inditványnyal lapunk első czikkébeu foglalkozuuk. Fogaras vármegyének az árvaszékhez küldött postap ;nzek posta díjmentessége, Uugvármegye átirata a vármegyei tisztviselőknek nyugdíj-alap járulékokkal terhelt fizetésére az adó-mentesség kedvezmény kiterjesztése iránt, Debreczen város átirata egy kir. tábláuak Debreczenben való elhelyezése, Zólyomvármegye átirata a szenvedő váltóképesség korlátozása és Beregvármegye átirata a honfoglalás ezred éves megünneplése tárgyában a képviselőházhoz küldendő hasonló szellemű felirattal pártoltatni határoztatott. A nyíregyházi városi számtiszti választás, valamint a Nyiregyháza városának tűzoltói szabályrendelete ellen beadott felebbezések elvettettek. Tárgyalás alá vétetvén a vármegyei föügyészuek véleméuye a Polgár község képviselő testülete által Polgár— Oüát pusztai vasút építésére megajánlott 4000 lorintra vonatkozó határozat iránt, a határozatnak a megijáulásra vouatkozó része jóváhagyatott; az összeg kivetesi módo zatára vonatkozó része azonbau a határozatnak, feloldatott, mert a községi lakosukra uezve előnyösebb, ha a 4000 forint hosszabb lejáratú kölcsön által szereztetik be. Kovách István egy Nyíregyházán felállítandó »Besseuyey emlék* tárgyában indítványt tévén a közgyűlés előtt, az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta s a létesítés iráuti előmunkálatok jav«slatba hozatalára küldöttséget menesztett az alispáu elnöklete alatt, tagjaiul megválasztván Kovách Istvánt, Vidliczkay Józsefet, dr. Meskó László, Lukács Ödön, Boduár Istvau, Szikszay Pal és Vidovich László urakat. A közgyűlés többi, nem annyira közérdekű tárgyainak elintézése 9-dikén délben ért végett, amikor is Kállay András főispin a közgyű.ést berekesztette. A méhészet köréből. (Vége.) Ugyanazon tulajdonságok, melyek az emberi társadalomban is a legmagasítosabb személyi és polgári erények, melyek biztosítják magáuak a társadalomnak fönmaradasát. Hol van a bölcs, ki e rejtvéuyt megfejtse? ki az, aki megtudná mondani, vájjon a család és htzaszeretet, az összetartás, kötelességérzet, szorgalom, kitartás, áldozatkészség, takarékosság, reudszeretet és mind*z, amit szebb tulajdonságnak, erénynek uevezzünk, nemkülönben a sztp ós jó iráati érzék, a mesterség ós művészet, a tervezés és végrehajtás képessége, amikre legbüszkébbek vagyunk: az Istenség által beléuk oltva szüleletuek-e velünk ; mint az emberi nem kiváltságai, vagy pedig meg kell nyugod uunk abbau, hogy mindezek oly psychikus sajátságok, melyek emberekuel és állatoknal csak a társadalmi együtt élés következtében szükségszerűiig fejlődtek ki. Itt egy Büuhuer bizonyosan igeulóleg válaszolna: de valamint a világ ugy ebben maga Báchner is minden tanával véges, nem áraszt. A tüskebokor elhigyottan áll az útfeleken, a szagos ibolya a t>ürü boitrok között is felkeresietik nz emberektől. Szí ünknek ezen díszes virágát fonjuk koszorúba tisztelt közgyűlés 1 03 teszszük azou férfiúnak fejére, ki 40 éves tanítói p Uyafutásiban sok érdemet szerzett arra, hogy tiszteletükkel illessük őt. Igen mi a Mózes szavai szerint felkelüuk veterán kartársuuk előtt és az ő orczáját megbecsüljük. L'gyen hU ez óra Papp Bjrtalan öreg társunk tiszteletére szentelve. Mig éu az ő életrajzát itten felolvasom és abból tanúságot meritek, a lisztéit közgyűlés figyelmét és türelmét kérem. Jelen üuuepélyes alkalommal tiszteletünk tárgya Papp Bertalan jelenleg kis-lótai ev. ref. tauitó, született Uj-Fej ér tó u az 1830-dik évi . . . hó . . . dik napján, a? akkori idők fogalma szeriut i,e,ues Papp Imre és Újlaki Borbála fóldmives szüléktől, kik többi gyermekeik között fiók ueveltetéséröl idejekorán gondoskod rán, 5 éves korában az ottani ref. iikolába adták fel, 9 éves korára az elemi iskolát kitanulván, a köuuyü felfogású, élénk fiút szülei a legközelebb eső h íjdu böszörményi algymnasiumba vitték el, tauulás végett, hol már azoa időben több vidéki tanulni vágyó serdülő ifjú juthatott kevés anyagi áldozat árán a tudomány forrásához. 1845. év őszén tanulói pályájának folytatása czéljából a debroczeni főiskolába ment át s iratkozo't be a felgymna»iumi tanulók közzé. Ily mi lőségoen töltött el 2 '/a évet, midőn az 1848-dik óv tavaszán nyert uj alkotmáuyos életre következett zivataros idők beáltával szerte hangzott az országban Petőfi Sáudor láuglelkü költőnek minden magyar embert fegyverre hivó ama szózata : Talpra magyar ! Hi a haza, Itt az idő most vagy soha 1 Ribok legyünk, vagy szabadok ? Itt az idö válaszszitok 1 Meghallotta ezen szózatot Papp Bjrtalau és a haza szeut ügyéért, a szabadság isteni eszméjéért fellángolt tü'.zel keblében letevé filosófiai tudományokat magábau foglaló könyveit, elhagyva a kollégium ódon falait, mint 18 éves bátor fiu sorakozott azon félisteneknek nevezett honvédok közzé, kik életüket és véröket áldozták fel a szent szabadságért. Mészárol Lízár, Peresei Mór, Kis örök csak a törvény, melyet következményeiben magára az ős erőre lehet vissza vezetni. Bármi legyen is azonbau erre a felelet, biionyos az, hogy a méhek erényeikre, gyarlóságaikra és esetleges bűneikre nézve, oly közel állanak a czivilizált emberekhez, mint semmi más állat, mely társadalmon kivül él, sőt közelebb állanak hozzá a vad népeknél, melyeknek hasonló társadalmi erények nagyrészéről fogalmuk sincsen. A népek sorsa változik, a munkás méheké mindig ugyauaz, születnek öukénytelen, élnek a társadalom javára, egymásért dolgoznak, szüntelen, meghalnak reménytelenül és elvegyülnek a föld porával nyomtalanul és ezt újra kezdik, ismét folytatják és ennek vége nem lesz soha, mig csak tavasz következik a télre s az ébredő természet munkára szólítja, fáradhatatlan barátunkat, iugyenes napszámosunkat, a méheket. Kell-e még többet mondanom ? vaué még aki az eddigi közöuyuyel viseltetnék e kedves kis lények iráut? aki a méhészetet valláserkölcsi szempontból is uagyfontosságunak ne tekintené? Föctiekből azonban már világos, hogy a méhészethez bizonyos intelligeutia okvetlenül szükséges; mert csak e mellett lehet az erkölcsi és anyagi haszonnal bőség szarujává. Éu ugyan azt hiszem, hogy ahol a méhészeti vándortanító urak megjel ennek, előadásaikat miudenkor a faluk értelmesebbjei, városon meg épen az iutelligens nfp szokta leginkább hallgatni; mégis ez a szent ügy oly ólomlábon halad, kevés követőre talál, sőt a követők is egyenként hagyják el föo lengő zászlaját. Ennek oka egy roppant nagy tévedés, mit az országos gazdasági egyesület méhészeti szakosztálya, illetve & magas kormány küldöttei szoktak elkövetui, midőn a méhészetet mindenkire rá beszélni akarják, mesés összegű kincseket ígérvén a követőknek, számot sem vetve ama körülméuynyel, hogy a vidék készen van-e erre nézve, t. i. kedvező-e a méhészkedésre, vagy előbb át kell alakitni, meg van-e az ehhez okvetlenül megkívántató műveltségi alap annak lakóiban? S azt hiszik, hogy pár órai előadásuk után, hallgatóik méhészekké lehetnek. Igaz, hogy & méhészetbe fektetett tőke, okszerű, kivált szenvedélyes méhész mester kezében, 2—300 perczentet is behozhat: de egy tudatlan kincivágyót, TÍZ mellett is szomjan hagy. Föl kell ismerni a méhészetben, a méhek családi életében Istennek jobb kezét, mely sorsunkat intézi s követni az irányt, melyet ez kimutat, igy a remélt, a várt kincset könnyű lesz megtalálni. De hogy ezt fölismerhessük, ne elégedjünk meg a méhészeti vándor tauitó urak előadásának meghallgatásával, egy-két gyakorlati kártételük végig nézésével, hanem lépjüuk be a méhészeti irodalom gjöuyörü könyvtárába s kezűukbe véve az első könyvet, jegyezgetve olvasgassuk végig az egész könyvtárat, százannyi gyönyört is találunk abban, mint amennyit ráfordított fáradságunk megérne. Látogassuk meg gyakorta máhei közt valamely ahhoz alaposan értő méhész barátunkat. Ne fogjunk szalma lützel nagyou sok méhtörzs kezelésébe, kezdőnek elég lesz csak egy vagy kettő. Két törzs méhből megduplázva 10 év múlva 1024 törzs lesz, 1024 törzs 5 forintjával — nagyom szép pénz — 5120 frt. De ámbár ue adjuk el méheinket, se a mézet, csak háztartásunkban érvényesítsük, az örömben, mit mürünk felelt érzüak, látva törekvésünk remélt jutalmát, ugy is boldogaág a mi osztályrészünk. Különben sem az a czél, hogy mindenki eladásra nagyba termelje mézét, hanem inkább a méhészet nemes élvei által, mi valóban nem egyéb, mint a »gazdászat költészete*, melytől nincs elszigetelve még a legszigorúbb órarend bilincseiben siuylő hivatalnok sem. Oizokkal ékositse maga előtt az élet zaharáját. S a kiadás és bevétel Folytatása a melléUleten Ernő, Vécsei éa Bém fővezérletük alatt a ráczok, oláhok, nemetek, oroszok ellen vívott aradi, temesvári és erdélyi csatákban mint tüzér őrmester számtalanszor nézett a biztosnak vélt halállal szembe; számtalanszor lődözte irtó tekéit az ellenség soraira. Kiállotta a szabadság-hareznak mindenféle szenvedéseit; a haza jobb jövőjének reményében harczolt, küzdött, türt békével minden viszontagságot. A világosi fegyverletétel hiret Erdeiybeu meghallván, a haza szabadságának elvesztése felett érzett mély fájdalommal keblében, a kétes jövő felett aggódó lélekkel, bánatos arczczal indult útnak szülő-városa felé, a minden lépten veszélyt rejtegető ismeretlen tájékokon. Bujdosásában Isten segítségével kikerülé az absolutismus hiénáinak magyar vért szomjúhozó dühét; haza érkezett szülő-városába. Az 1849. év őszén a felső szabolcsi ref. egyházmegye kormányának atyai pártfogása folytáu elnyerte az épen akkor ürasedésben levő nagy-káilói oorreotoruak nevezett tanítóságot. Itten és ekkor vette kezdetét azon nemesen töltött tanítói 40 éves életpálya, melyről d ciérettel szólhatunk. E^y év múlva Bilkányba hivatott meg orgonista tanítónak. Itten sikeres munkástágban töltött, elismerésre méltatott 3 évi tanítóság* P. B.-nik nem volt ment azou kalaudoktól, melyeket a szabadság eszméjétől vezetett forratlan jellemek szoktak átélui, hogy későbbeu — kibontakozva a test és lélek egymás elleni tusaiból — elmondhassák Pál apostollal: »Mindaueket megpróbáljatok, ami jó azt megtarts ttok !< A megszorító körülményekkel teljes, silány fizetéssel díjazott tauitói pálya ifjúi vágyait nem elégítvén ki, világi pályára óhajtott lépni; de szabadon repülni kezdő lelke m^g bokrot sem talált, hol megszállhasson, már is az absolutismus érdekóbeu műcödő politikai madirfogók lépjére került, uyakon cupetvéu, szekerész katonáuak Boroztatott be. Ezen kellemetlen állapotából megint a felső-szabolcsi ref. egyházmegye pártfogása folytán ugy szabadult ki, hogy a meghalt kis létai tanitó helyére segédtanítói minőségen berendeltetett fél fizetés élvezete mellett, a másik fél fizetés a tanítói ösvegy részére tartatott fel, mely féltauitói fijatésből azonban nagyon csekély, iukább semminek nevezhető részt kipott, h inem a tauitói fél fizetés helyett kárpótlást nyert megboldogult Gmcy