Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-10-13 / 41. szám

X. évfolyam. 41. szám. Nyíregyháza, 1889. október 13. JSÍYÍRYIDEK f VEGYES TARTALMÚ HETI LAT. SZABOLCS VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon, Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva : EgéBz évre 4 forint. Fél évre 2 Negyed évre 1 n A községi jegyző éa tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lop szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Élek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához (nagv -debreczeni -utcza 1551. szám) intézendők. Hirdetési dijak A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetn'i. llfli-niPiitpfiA.. iov,.io „,1, ; . 1 , ... Minden négyszer tnsábbzott petit sor e ívszer fogadtatnak 5 ' közlése 5 k

r"' ,ööbsz(iri közIé

s hetében i kr. n ... . ' Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirA kéziratok csak világos kiváltaira s az detéa után 30 kr. fizettetik, illető költségére küldetnek vissza. 1 ^ nyílt-téri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Mécsben, Prágában és Budapesten, valamint. Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Coiup. által Hamburgbau. 1203. és 1193. KB. Hivatalos kö2l$meny$k, Szabolcsvármegye közig, bizottságától. 1889. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 50G99/889. sz. alatt a nyíregyházai honvéd laktanya kibővítése czéljából, az azzal szomszédos Farkas Mór és neje tulajdonát képező, a nyíregyházai 1174. és 1175. sz tjkvben 1. sor-, 1454. hr.-, 931. kat. szám alatt, továbbá a nyíregyházai 1176 sz. tjkvben 1. sor-, 1455 hr.-, 932. és 933. kat. helyrajzi szám alatt foglalt ingatlanra nézve Nyíregyháza város részére a kisajátítási jogot e igedélyezi ós a bizottságot megbízza, hogy azon esetre, ha a kisajátítási terv az 1881. évi XLI. t. c/.. 32-ik §-a értelmében egyezségileg meg nem állapíttathatnék, a kisajátítási eljárást vigye keresztül. Zoltán János az összes ügyiratok beterjesztésével a kisajátítási eljárás elrendelését kéri. Határozat. A kisajátítási eljárás foganatosítása és az 1881 évi XLI. t. cz. 1-ső fejezetében körvonalozott mindennemű igények hatóságilag leendő eldöntése a jelzett törvény 33 ik §-a alapján küldöttségre bizatik. A kisajátítási eljárás foganatosítására határnapul 1889. október 31-éuek délelőtti 10 órája Nyíregyházán, a városháza nagytermében kitűzetik s a küldöttség a kisajátítási terv felett érdemileg fog határozni akkor is, ha az érdekelt felek meg nem jelennének. A küldöttség elnökéül Szikszay Pál s tagjaiul Kállay Jenő, Bodnár István és Somogyi Gyula közigazgatási bizottsági tagok, jegyzőül Májerszky Béla bizottsági tag, hatósági szakértőül Koczok László kir. mérnök kiküldetnek. A kisajátítási terv és összeírás 1—1 példánya a mellékelt ügyiratokkal hivatalos használat végett Szikszay Pál küldöttségi elnöknek, másik példánya Nyíregyháza város polgármesterének azou utasítással küldetik ki, hogy azokat és e határozatot a város házáuál a tárgyalást megelőzőleg legalább 15 nappal a tárgyalásig közszemlére tegye ki s az érdekelt feleket erről, valamint a tárgyalás idejéről e határozat egy-egy példányának kézbesítésével haladéktalanul értesítse s a kézbesítés megtörténtét igazoló vétbizouyitványokat a tárgyalás kezdetén a küldöttségi elnöknek beadja. Ezen határozata „Budapesti közlöny'-ben egyszer, a „Nyirvidék* hivatalos lapban pedig háromszor egymásután közhirré tétetni rendeltetik. Miről Szikszay Pál küldöttségi elnök a fent jelzett iratokkal, Kállay Jenő, Bodnár István, Somogyi Gyula, Koczok László küldöttségi tagok, Krasznay Gábor polgármester utján, Májerszky Béla küldöttségi jegyző, Farkas Mór és neje nyíregyházai lakosok értesittetuek. A ,Budapesti közlöny" szerkesztősége e határozatnak egy izben, a „Nyirvidék" szerkesztősége 3 szor egymásután megjelenő" lapjában való közzététele végett megkerestetik. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának Nyíregyházán, 1889. évi október hó 10-én tartott üléséből. Főispán helyett: Zoltán János, alispáu. 12,245. K. 1889. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgái mesterének. A m. kir. földinívelésügyi miniszter 39441/1889. sz. rendeletét szigorú alkalmazkodás végett másolatban oly felhívással közlöm, miszerint a rendeletben jelzett jelentéseiket minden egyes hónapról a következő hó legkésőbb 10-ik napjáig felelősseg terhe mellett pontosan beterjesszék. Nyíregyháza, 1889. október hó 7-én. Zoltáu János, alispán. (Másolat.) Földmívelésügyi magyar kir. miniszter. 39441. szám. III. 7. Valamennyi törvényhatóságnak (Arad és Békésvármegye, Budapest főváros ós Arad sz. kir. város kivételével.) A mezőrendőrségi kihágások után kiszabott bírságok és a gazdátlan jószágok elárverezéséből befolyt összegek mikénti kezelése, illetve elszámolása tárgyában az 1881. évi május hó 21-én 15,866. sz. a. kelt itteni rendelettel a következő eljárás követésére lett a törvényhatóság utasítva. A szolgabirák, illetőleg a törvényhatósági joggal felruházott városokban az illető közigazgatási tisztviselők utasitandók, hogy a gazdátlan jószágok ehidása után, és a mezőrendőri bírságokból befolyt jövedelmekre vonatkozó okmányokat, vagy ha mi sem folyt be e czimen, az ezt igazoló jelentésüket havonként, a következő hó első napjaiban terjeszszék be a törvényhatósághoz. Ezen jelentésekben a mennyiben gazdátlan jószág eladás vagy bírságolás történt, a jegyző könyv, ezenkívül az esetleges kiadásokra vonatkozó okmányok s a péuzuek az adóhivatalba törtéut befizetését igazoló nyugták csatolandók. A törvényhatóság a beérkezett és kellőleg felszerelt, úgy a ueinleges jelentéseket is együttesen saját kisérő iratával legkésőbb minden hó 15 éig ide felterjeszteni tartozik. Tekintettel arra, hogy egyes törvényhatóságok ezen rendeletnek csak hiáuyosan vagy épen nein tesznek eleget, vagy az állategészségügyről szóló 1888. évi VII. t. cz. és annak foganatosítását elrendelő 1888. évi október hó 15-éu kelt 40,000. sz. alatti körrendelet rendelkezéseit tévesen a gazdátlan jószágok után befolyt vételárak kezelésére is kiterjesztve azon eljárást követik, hogy a gazdátlau jószágok eladásából béfolyt vételárakat és az éppen idézett t. cz. értelmében kirótt bírságokkal együtt egy félévi számadásban kezelik, a helyett, hogy azokról az 1881. évi 15,866. szám alatt kelt rendelet értelmében havonként tennének jelentést, vonatkozással az 1881. évi 15,866. szám alatt kelt és most is érvényben levő rendeletre, újból felhívom a törvényhatóságot, hogy közegeit ezeu rendelet pontos betartására azon értesítéssel utasítsa, hogy a bitang jószágok — ide értve az 1888. évi VII. t. cz. rendelkezése alapján lólevél hiánya miatt elkobzott lovakat is — eladása után befolyt vételárak kezelése nem az 1888. évi VII. t. cz. és annak foganatosítását elrendelő ugyanaz évi 40,000 száinu kör rendelet határozmányai, hanem az e tárgyban még jelenleg is érvényben levő 1881. évi 15,866. sz. körrendelet értelmében eszközlendő. Az e tárgyban jelentéstételre hivatott közegoitől beérkezett jelentéseket pedig a saját kisérő iratával együtt legkésőbb minden hó 15-ig hozzám felterjeszteni a törvényhatóság szigorú kötelességének ismerje. Budapesten, 1889. szeptember 25. Gr. Szapáry. 11892. 1889! Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszeriut T.-Bűdöu 9 drb, Nyirbélteken 2 darab szarvasmarha lépfenében, Nyir-Bélteken 4 darab sertés orbáuczbau elhullott. Nyíregyházán, 1889. évi október 7-éu. Zoltáu János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 12376 Ií. 1889 A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek előijáróinak. Mosonyvármegye alispánjának 18872/89 sz. megkeresését másolatbau alantjegyezve megfelelő eljárás s 30 nap alatti jeleutés tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1889. október hó 7-én. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Mosouyvármegye alispánjától 18872. alisp. körrendelet valameunyi törvényhatósághoz. A belügyi m. kir. ministeriuin f. évi május hó 2 án 27186. sz. a. kelt rendeletével munkakönyvért jelentkezett Bosánszki Mihály volt mosonyi, később párndorfi, és jelenleg ismeretlen tartózkodásu boguársegéd vitás illető légének hivatalból leendő megállapítása czéljából elrendelvén, miszerint nevezett ismeretlen tartózkodásu egyén előkerülése esetében arra nézve, hogy kinél nevelkedett fel, tekintve hogy az általa már megnevezett Atubrusch Istváuué azt megtagadta, és hogy az illetőségi tárgyalás előtt 5 év alatt leghosszabban hol tartózkodott, tüzeteseu kihallga tassék, a nyomozás ez iráuybau folytattassék, és az eredinéuyhez képest határozat hozattassék. Hivatalos tisztelettel felkérem a tekintetes törvényhatóságot, miszerint nevezett boguársegédet hatósága területén kinyo inoztatni, előkerülése esetében őtet a kiváut irányban tüzetesen kihallgattatni, és az eredményről eugein minden esetre mielőbb értesíteni méltóztassék. Magy. Óvárott, 1889. szeptember 26-áu. Az alispáu helyett: Tóth Imre főjegyző. A vármegye. Nincs ugyan még a terítőn, de az osztályos atyafiság körül állja már az ágyat, hol a magyar állani rendező szellemnek ez az utolsó még élő teremtménye: a vármegye fekszik végső vonaglásban. A „jó közigazgatás" nevében kívánják ennek a régi hű öregnek a halálát. F,z a nyíltan bevallott jelszó, de azért nehéz elhinni, hogy ue rejtőznék mögötte más, ha csak vaksággal megvertekuek nem akarjuk megösmeriii sorsunknak intézőit, s velők amaz áramlat uszály hordozóit, kik az autonom vármegyei közigazgatás temetéséhez hónapok hosszú sora óta fújják a trombitát, mintha csak egy elkeseredett roham kürtöseinek lármáját hallanók, mely elnyomja a gyilkos golyók és szuronyok között eldőlt liarczosok utolsó kiáltását. Azok a százezerek és milliók, kik a haza harc/.terein — ezeken a nemzeti temetőkön — í»y O •' elhullottak, a fiik, unokák és ősök életében újra élnek! De azt a nagy temetést, amelyhez most vonogatják már egy állami entreprise des p mipes funebres emberei a halotti diszt, sohase fogja követni ilyen feltámadás! A magyar közszellem meglankadásának soha alkalmasabb pillanatát, mint épen most — nem lehetett volna eltalálni ennek az élet-eret vágó műveletnek a keresztülviteléhez. Mert hiszen — ha nem igy lenne — a nemzeti közős akaratnak, a megnyilatkozásra most még el nem kobzott csatornákon régen föl kellett volna már harsognia, hogy idegen mintákra szabott theóriákkal való kísérletezésre nem engedjük át ezt az utolsó jogot, mely biztosítja nekünk, hogy életűnk mindeunapi kérdéseiben, akiket elintézéseikkel megbíztunk, tnutikájokba beleszólásunk legyen. Szabolcsvármegye közönsége a legelső volt a törvényhatóságok közül, aki megszólalt. A vármegyei közélet egy veteránja, Magyarország egyik legöregebb tablabirája tette meg az indítványt, hogy a közigazgatás államosításának eszméje ellen a vármegye tiltakozzon s a társ törvényhatóságokat hasonló föllépésre hivja föl. De azért nem a pjnész szagát kell keresnünk ez indítványban! A jövendő fogja csak — amit fel mutogat a multak tanulsága — notifikálni, hogy akié a mult s azt megőrzi, azé a jövő! A vármegyei közgyűlésnek e fontos ügy fölött való határozatáról a következő tudósítás szól: Zoltán János alispán,— az alispáni jelentés letárgyalása utáu —bejelenté a közgyűlésnek, hogy Mezösy László bizottmányi tag, a közigazgatás államosítása kérdésében, a megszabott törvényes határidőn belől indítványt jelentett be. Jogainál fogva, melyszeriut kiválóbb fontosságú ügyekuek a tárgysorozat rendjétől eltérőleg való tárgyalását kérheti, indítványozza, hogy Mezősy László indítványa most vétessék tárgyalás alá. A közgyűlés ezt általános helyesléssel elfogadván, Vidovich László aljegyző felolvasta a következő indítványt: „Az ország több vidékein tett kormánypárti képviselők nyilatkozataiból azon következtetest lehet húzni, hogy a megyék élete ellen a közigazgatási reform czime alatt uj merénylet terveztetik. Szólítsa fel Szabolcs a testvér törvényhatóságokat önvédelemre, hiszeu még a féreg is nyöszörög, hogyhi tiportatik." Az indítvány felolvasása utáu Mezösy László a következő beszéd kiséretébeu ajánlotta indítványa elfogadását: Az általam beadott indítvány néhány soros rövid tartalma magában is elég sulylyal bír, támogatásra nein szorult, hogy az minden olyan tagjában Szabolcsmegyének Mai számunkhoz fél iv és a községek részére hivatalos melléklet van csatolva.