Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-01-27 / 4. szám

X, év tolva ni. 4. szám. Nyíregyháza, 1889. január 27, JSfYIRVIDÉK. [ VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. M-egjolenik hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : poBtán ragy helyben házhoz hordva: EJJCNZ évre 4 frt. Félérre 2 » Nsgyedévre 1 » A községi j"gyzö és tanifcó uraknak egész év re csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóbn KloU kiadótulajdonos könyvnyom. díjához (nagy - dubreczeni - utcza 1551. szám) intózendók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek bektlldetni. Bérmentetlen levelek csuk ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer haiáhzott petlt-s»r egyszeri közlése 5 kr; többszöri közlés esetében i kr. Klnostári bélyegdij lejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeui-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. Y. á tal Budapesten. Ilaaseusieiu és Togler irodájában Mécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által HainburgUau. Hivatalos koílomeayok, 5/1889. K. B A in. kir. közmunka közlekedési miüister 58853/83. szám alatt, az alsó szabolcsi tisza szabályozó társulat Rakamaz-tisza-dobi véd öltésének kiépítéséhez Nagyf ilu község határában szükséges földterületek kisajátítás utján leendő megszerzése iránt a kisajátítási elj írást elrend ili. Határozat. A kisajátítási eljárás foganatosítása és az 1881. évi XLI. t. cz. I-ső fejezete alapjáu emelhető mindennemű igények határozatilag leendő eldöntése az 1881. évi XLI t. cz. 33. §-a alapján küldöttségre bizitik, a kisajátítási eljárás'^foganatositására hatűruapul 1889. év február hó 15 ik napjának d. e. 10 óráji Nagyfalu község házához azon értesítés mellett tűzetik ki, hogy az említett küldöttség az ügy teljes befejezéseig munkálatát, esetleg a kitűzött időt követő napokon is folytatni fogj i, s a kisajátítási terv felett akkor is érdemileg határozatid, ha az érdekelt felek közül seuki meg nem jeleu is. A küldöttség elnökéül Szikszay Pal, tagj úul : (i nnba Károly rakamazi, és Darvas István buji lakosok, jegyző • jőül pedig Vidovich László bizottsági tagok kiküldetnek. A kisajátítási ter^ és összeírás egy példánya, a tárgyalásnál leendő hivatalos használat végett Szikszay Pál ktlldöttségi elnöknek, másik példánya pedig Nagyfilu község elöljáróinak azon u'asitás mellett küldetik ki, hogy azokat a községházánál a tárgyalást megelőzőleg legalább 15 napig közszemlére tegyék ki, s az érdekelt feleket erről, valamint a tárgyalás idejíről a helyi szokás szerint haladéktalanul értesítsék. Ezen határozat a Budapesti közlönybeu egyszer, a „Nyírvidék" hivatalos lapbau padig háromszor közhirré tétetni rendeltetik, s e végből ezen lapok szerkesztőségének megküldetni rendeltetik. Miről Szikszay Pál ktlldöttségi elnök a terv és összeírás egyik példányával, Jánny Jenő főszolgabíró, és ennek utján Nagyftlu község elöljárói a terv és összeírás másik példányával, továbbá az alsó szabolcsi tisza-szabályozó-társulat igazgatósága, Gomba Károly rakamazi, Darvas István buji lakosok, a járási főszolgabíró utján, a Budapesti közlöny és a „Nyírvidák" szerkesztősége, régül Vidovich László aljegyző ezen határozaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvárntegye közigazgatási bizottságának Nyíregyházán, 1889. év január hó 10 én tartott üléséből. Főispán és alispán helyett: Miklós László, főjegyző. I (7S7. K. 1889. Szabolcs vár megye alispánjától. V. a. Magyar királyi belügyminiszter. Körrendelet. Tapasztaltatott, hogy a városok és községek által más községbeli illetőségű szegények eltartására fordított, s az 1886. XXII. t. cz 145. illetőleg a fővárosra nézve, az 1872. XXXVI. t. cz. 105 §-a, valamiut az e részben 1872 évi julius hó 6-án 8803 sz. a. kibocsátott s lényegében jelenleg is érvénybeu fennálló itteni körrendelet értelmeben az illetőségi községek által megtérítendő költségek behajtása körül gyakran azon oknál fogva szoktak nehézségek felmerülni, minthogy az ily közsegélyre vagy ellátásra szorult egyéneknek hatósági gondozás alá való felvételekor a szabályszerű elj írás be nem tartatott, s ennélfogva a megtérítés elrendelésének alapul szolgálható indok hiányában az ily kérdések legjobb esetben csak hosszas és bonyodalmas tárgyalások utján vezethetők megoldásra. Ezen nehézségek megszüntetése czéljából, az alábbiakra, illetőleg az itt körülirt eljárásnak betartására kívánom a törvényhatóságot felhívni: A járási fószolgabirákuak, Nyíregyháza város polgár uiosterének és a községek elöljáróinak. A nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter 1422/89. V. számú rendeletét tuJoinásvétel s szigorúan megfelelő eljárás végett alantjegyezve másolatban közlö:n. Nyíregyháza, 1889. január 23. Alispán helyett: Miklós .László, főjegyző. 1422. szám 1. Minden község a saját területén közsegélyezésre vagy közel látásra, szorult egyénekről, a fe.málló törvény értelmiben az illetőségre való tekiutet nélkül, gondoskodni tartozik; de az ily segélyezésből illetve ellátásból szárinizó költségeket csak a saját illetőségű egyének után viseli, mig elleubeu nem oda v.iló illetőségű egyének után elólegkép kiűzetett költségeinek az illetőségi község által va'ó megtérítését követelheti 2. Az 1. alatt emiitett segé'yezésnek illetve közellátásnak azonban csak akkor lehet helye, ht a teljes vagyoutalanság is állandó vagy ideiglenes mun'ta a kereset képtelenség, illetőleg a közsegély elkerülhetlen szükségessége feltétlenül hitelt érdemlő módon be van igazolva; a meuuyib?u gyermek ápjlás esete forog fenn, a gyermeknek sz ilőji ált.il történt elli i^yat tsa, vagy pjdig azo í körülmény igazolandó, h >gy a szülő gyermekének eltartásáról gondoskodui nem képes. 3. Mihelyt vaiaunly közápilásra, illetve segélyezésre szorult egyén vagy szűlejitől elhagyott gyermek segélyezés, illetve kő záp >lás végett a városnak, illétőleg községnek, esetleg a főszolgabírónak bejelentetik, köteles az illető hatósági közeg erro' irásbili felvételt, jegyz iköuyvet felvenni, unlytöeu az illető egyénre vonatkozó — nevezetesen az illetőség m )gállap;tására alapul szolgálható — összes adatok pintosan bejegyzeud ík, valamiut a imnnyiben fizetni kép3s a köteles rokonok létezése megállapítható, ez is a jegyzőkönyvben kitüntetendő. 4 A jigyzőkönyv felvétele után a segélyezés, illetve gondozás módozatai azonnal megállapitan lók, egyszersmind az elkerülhetlen szükségesnek mutatkozó segély, illetve az ápolási dij ik mírve is a helyi viszony )khoz képest, de a kellő takarékosság szem előtt tartásával megállapitan ló, ha a segélyezésben vagy gondozásban részesített egyén illetőségi községe ismeretes, a tett intézkedésekről az illetőségi község azonnal értesítendő és a felmerült költségek megtérítése, va'amint a hazaszállítás eszközlése végett megkeresendő. 5 Ha pedig az illetőség nem ismeretes, ily esetben annak lrinyomozAsa végett azonnal szabályszerű eljárás indítandó meg, és az szakadatlanul miudazideig folyta taudó, a mig az illetőséget megállapítani sikerül. Az illetőség megállapításáig a segélyt, illetve ápolási költ séget a gondozást eszközlő község viseli, illetve előlegezi. 6. A fentebbiek szerint megkeresett illetőségű község, ha az illetőség kétségtelen az ápoltnak hazaszállít-tatása is az ápolásból felnierűit költségeknek a községi pénztárból megteritése iránt, az esetleg fizetni köteles rokonokkal szemben érvényesíthető visszkereseti jog fentartása mellett intézkedik, a mennyiben pedig a hazaszállítás bármely oknál fogva azonnal eszközölhető nein volna, az ápoltnak a hazaszállítás fo,

rauatositásáig a jelenlegi ápolásban mily módozatok és feltételek mellett leendő meghagyatása iránt a megkereső hatósággal megállapodásra jut; fizetni köteles és képjs rokonok létezése esetében pedig a költségeknek azok által leendő megtérítését és a további ápolásuak általuk való teljesítését a törvényben előirt módon eszközli. 7. Ha a költség megtérítés megtagadtatik a megtérítés eszközlése illetve annak elrendelése az illető felettes hatóságnál kérelmezendő, a mikor azou körülmény, hogy a hatósági gondozás alá tett felvétel alkalmával a szabályszerű elj írás poutosan betartatott, különösen pedig, hogy az illetőség kipuhatolása és a költségmegtéritésnek eszközlése körül semmiféle mulasztás nem követtetett el, a lárgyalá-i iratokkal igazolandó. 8. A fentebbi eljárás az egyszer mindenkorra rögtöni segélyképen nyújtott segélyezéseknél is követendő lévén, az ily segélyösszeg megtérítése szintén csak a segélynyújtás elkerülhetleu szükségességének teljes beigazolása mellett követelhető. 9. Magánosok részéről az általuk ápolt egyének (gyermekek) ápoltatásáért követelt költségek megtérítése csupán a hatóságnál történt bejelentés időpontjától kezdve, tehát csak az esetben eszközölhető, ha az ápoltnak náluk létét saját előljáróságnknak bejeleuteni el nem mulasztváu a gyermek gondozása iránt hatósági intézkedést kérelmeztek ós a további gondozással hatóságilag lettek megbízva, mely esetben addig is mig az illetőségi község kipuhatoltatik, vagy azzal az ápjlt további eltartása iránt megállapodás jön létre, jogosítva vannak az ápolásból származó költségeinek, illetőleg a hatóságilag kikötött dijaiknak megtérítését, ille őleg előlegez $s ét azon község ől követelni, mely által az ápolással megbízattak. Budapesten, 1889. évi január 6-án. A miniszter helyett: Beniczky, államtitkár. 13 15L K- e , , . „ 1888 ozaboLcsvarmegye alispanjatol. A járási fö tzolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének s valamennyi kö'.sági elöljárónak. A in. kir. Pénzügy minisztériumiak 61,792/83. sz. rendeletéhez képest felh'vom a tekintetes urat, h)gy a mellékelt hirdetményt a legnyilv inisabban a közönség tudomására hozza. Nyíregyházán 1888. deczember 31. Zoltán János, alispán. 47,705. sz. 1888. Hirdetmény. Melynél fogva közhirré tétetik, hogy a részletes kataszteri felmérés és az ezt megelőző háromszögméret és határleirás munkálatainak másolatai alábbi módozatok mellett mindenki által megszerezhetők. Az ebbeli megrendelések kiterjedhetnek : AJ a háromszöginéreti a háromszögelésnek meghatározott ponfjtira; B) az egyes községek határleirási jegyzőkönyveire és az azokhoz tartozó vázlatokra ; C) az eredeti térképek kőmetszeti, autografiai esetleg kézrajzi másolataira; D) a birtok-vázlatok másolataira; E) a felmérési munkálatok kiegészítő részét képező egyéb jegyzőkönyvekre és iratokra. Az első szám alatti háromszögelési adatok kizárólag csak a m. kir. háromszögméreti számitó hivatalnál Budapesten: a B), C), D) és E) betű alattiak viszont a megyék csoportozata szerint a budapesti, pozsonyi, kassai, temesvári és zágrábi kataszteri tárképtáraknál, esetleg a pénzügyminisztériumnál rendelhetők meg. A másolatok kiszolgáltatásáért a kincstárnak fizetendő dijak időről-időre a in. kir. pénzügy miniszteriura által állapíttatnak meg; jelenleg a következők vannak érvényben: A) a háromszögméreti hálózat helyrajzilag összefüggő pontjainak kiszolgáltatásánál fizetendő: a) egytől husz pontig, minden pont után négy (4) foriut; b) huszonegy ponttól ötvenig, minden pont után két (2) forint; c) ötvenegytől felfelé, minden egyes pont után egy (1) forint. Ezen árakban a pontok váza és helyrajzi leírásának elkészítése is benfoglaltatik. Helyrajzilag össze nem függő területekre nézve, a kívánt pontok külöu-kölön megrendelésnek tekintetnek és az érettük fizetendő dij ekkép ^zabatik meg. B) A határleirási jegyzőkönyvekért ivenként hirmiucz (30) krajczár fizettetik ; az azokhoz tartozó vázak másolása pedig, az illető határ kiterjedéséhez képest, egytől ötezer holdig terjedő térfogat után két (2) frttal

; ötezer holdon tul tizenötezer holdig négy (4) forinttal; és tizenötezer holdon tul hat (6) forinttal dijaztatik. C) A kataszteri térkép másolatok árai, a szerint, amint ezen másolatok kőmetszetüek, autografiák, vagy pedig szabad k ók rajz utján készültek, különbözők. Ezen másolatok kiszolgáltatási módozatára megjegyeztetik, hogy : I. a kőmetszeti másolatok csakis egy egész községre terjedő példáuvokb in jöhetnek elá/usitás alá, egyes lapok eladása pedig csak akkor foglalhat helyet, ha azok még a kőnyomatozás előtt külöa rendeltetnek meg, vagy pedig ha a teljes példányok a megelőzött időkben történt laponkénti eladások által már megcsonkíttattak. A községenként teljes példányokban megrendelt kőmetszeti másolatok ára, példányonként minden hold és parcella egybeadásából eredményezett úgynevezett „holdrészlet" után egy-egy krajezárjával számíttatik. A külön megrendelt egyes szelvénylapok ugyanazon díjazás mellett adatnak ki, oly formán azonban, hogy az illető szelvények mindenkor teljesen, aziz: 500 holdnyi területtel vétetnek számba. ir< ; mai 11 ; » I • 1 l / » 't „w, 1 I AJ., 1